Mit mondanak sokan a tudósok közül? Sokak szavaiból arra lehet következtetni, hogy a fosszíliák bizonyítják azt az elméletet, hogy az élet egy közös őstől származik. Azért is mondják azt, hogy minden élőlény egy közös ősből kellett, hogy kifejlődjön, mert minden élő szervezetben hasonló „számítógépes nyelvezet”, vagyis DNS található.

Mit mond a Biblia? A teremtésről szóló beszámoló azt mondja, hogy a növények, a vízben és a szárazföldön élő állatok, valamint a madarak „a maguk neme szerint” lettek megalkotva (1Mózes 1:12, 20–25). Ez a megfogalmazás teret enged a ’nemen’ belüli változatosságnak, de azt is jelzi, hogy a nemek között konkrét határok vannak. A Biblia szavai alapján arra számít az ember, hogy a fosszíliák azt fogják mutatni, hogy az új növények és állatok hirtelen jelentek meg, méghozzá teljesen kifejlődve.

Mit mutatnak a tények? Alátámasztják a bizonyítékok a Biblia beszámolóját, vagy Darwinnak volt igaza? Mit tárnak fel az elmúlt 150 év felfedezései?

Az utóbbi években a tudósoknak számos egysejtű élőlény, növény és állat genetikai kódját sikerült összevetniük. Arra számítottak, hogy az összehasonlításoknak köszönhetően beigazolódik majd Darwin elmélete az „élet fájáról”. Ám nem így történt.

Mit tártak fel a kutatások? Malcolm S. Gordon biológus 1999-ben ezt írta: „a jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van”. És vajon arra van bizonyíték, hogy a nagyobb ágak egyetlen törzsből erednek, ahogy azt Darwin hitte? Gordon így folytatja: „A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján  az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.” a²⁹

A legújabb kutatások is ellentétben állnak Darwin közös ősről szóló teóriájával. 2009-ben például a New Scientist folyóiratban megjelent egy cikk, mely Eric Bapteste evolúciótudóst idézte: „Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.”³⁰ Ugyanez a cikk Michael Rose evolúcióbiológus szavait is idézte: „Mindannyian tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.” b³¹

Sok tudós a fosszíliákat hozza fel érvként arra az elméletre, hogy az élet egy közös őstől származik. Például azt mondják, hogy a fosszíliák bizonyítják, hogy a halakból kétéltűek, a hüllőkből pedig emlősök lettek. De mit mutatnak valójában a fosszíliák?

„A Darwin idejében élt és a ma élő geológusok által talált fosszíliák nem egy fokozatosan kifejlődő élővilágra utalnak. Inkább egy igencsak rendszertelen fosszíliagyűjteménnyel van dolguk, melyben az egymás után következő fajok hirtelen jelentek meg, alig változtak vagy semmilyen változáson nem mentek át az életidejük folyamán, majd hirtelen eltűntek” – mondja egy evolúciókutató paleontológus, David M. Raup.³²

Valójában a legtöbb fosszília azt mutatja, hogy az állatok egyes rendszertani csoportjai még hosszú időszakok alatt sem alakultak át. A bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az egyik csoport a másikból fejlődött volna ki. Az új, egyedi testfelépítésű élőlények hirtelen jelentek meg. Az új jellegzetességek is hirtelen jelentek meg. Egy példa erre a denevér. Nincs olyan primitívebb élőlény, amelyet egyértelműen kapcsolatba lehetne hozni a szonár- és ekholokációs rendszerrel tájékozódó denevérrel.

A jelek szerint az állatok rendszertani kategóriáinak több mint a fele tulajdonképpen egy viszonylag rövid idő alatt jelent meg. Mivel ennyire hirtelen jelent meg sok új és egyedi életforma, a paleontológusok „kambriumi robbanás”-ként utalnak erre az időszakra. Mikor volt a kambriumi időszak?

Tételezzük fel, hogy a kutatók becslései pontosak. Ebben az esetben a föld történelmét egy futballpálya hosszúságú időegyenessel lehetne szemléltetni (1). A pályának körülbelül a 7/8-áig kellene elsétálnod, hogy elérj ahhoz az időszakhoz, melyet a paleontológusok kambriumi időszaknak neveznek (2). A fosszíliákból az látható, hogy a kambriumi időszaknak egy rövid szakaszában tűntek fel az állatok főbb kategóriái. Mennyire volt rövid ez az időszak? Még egy lépést sem tenne ki a futballpályán!

Mivel ez a sokféle életforma viszonylag hirtelen jelent meg, sok evolúciókutatóban kérdések ébredtek Darwin elméletének hagyományos verziójával kapcsolatban. Például Stuart Newman evolúcióbiológus 2008-ban egy interjúban arról beszélt, hogy szükség van egy másik evolúcióelméletre, mely magyarázatot adna az új életformák hirtelen megjelenésére. Ezt mondta:  „Úgy hiszem, a darwini mechanizmus, mellyel eddig minden evolúciós változást magyaráztunk, hamarosan csak egy lesz – és talán nem is a legfontosabb – a közül a sokféle mechanizmus közül, melyek segítenek megérteni a testfelépítésben történt nagyobb változások evolúcióját, a makroevolúciót.”³³

De mi a helyzet azokkal a fosszíliákkal, melyeket arra hoznak fel példaként, hogy a halak kétéltűekké fejlődtek, a hüllők pedig emlősökké? Megbízható bizonyítékot nyújtanak az evolúcióra? Ha közelebbről megnézzük a fosszíliákat, több problémát is felfedezünk.

Először is, a tankönyvekben a hüllők és az emlősök közti átmenetet szemléltető fosszíliasorozat egyes darabjainak egymáshoz viszonyított méretét időnként nem valósághűen ábrázolják. A fosszíliák nem egyforma méretűek, hanem vannak közöttük hatalmas, illetve egészen kicsi élőlények kövületei is.

Ennél komolyabb probléma az, hogy semmi sem bizonyítja, hogy ezek közt az állatok közt lett volna valamiféle rokonsági kapcsolat. A tudósok becslése szerint a láncban szereplő példányokat gyakran több millió év választja el egymástól. Henry Gee zoológus ezt a megjegyzést teszi ezzel kapcsolatban: „Olyan hatalmasak a fosszíliákat elválasztó időintervallumok, hogy semmi biztosat nem mondhatunk az elődök és az utódok közötti lehetséges kapcsolatról.” c³⁴

Malcolm S. Gordon biológus a halak és a kétéltűek fosszíliáiról azt mondta, hogy a talált leletek csak egy kis részét „képviselik az akkori biológiai sokféleségnek ezeken a rendszertani csoportokon belül, és az egyedek nem is a legjellegzetesebbek”. Majd ezt  mondta: „Nincs rá mód, hogy megtudjuk, hogy mekkora szerepük volt ezeknek az organizmusoknak a későbbi egyedfejlődésben – ha egyáltalán volt valami szerepük –, illetve hogy milyen kapcsolatban lehettek egymással.” d³⁵

A National Geographic egyik 2004-es cikke azt írta a fosszíliákról, hogy olyanok, mint „egy film az evolúcióról, melynek minden 1000 filmkockájából 999 odaveszett vágás közben”.³⁶ Mit sejtet ez a hasonlat?

Tegyük fel, hogy megtaláltál 100 kockát egy 100 000 filmkockából álló filmből. Hogyan próbálnád kideríteni, hogy miről szól a film? Biztosan van egy elképzelésed a történetről. De mi van akkor, ha a 100 filmkockából csak 5-öt tudsz úgy elrendezni, hogy alátámassza az elgondolásodat, míg a többi 95-ből egy teljesen más történet bontakozik ki? Észszerű lenne amellett erősködni, hogy e miatt az 5 filmkocka miatt a te történeted áll a legközelebb ahhoz, amiről a film szól? Lehetséges, hogy azért rendezted el ilyen sorrendben az 5 filmkockát, mert így illenek bele a legjobban az elképzelésedbe? Vajon nem lenne logikusabb, hogyha hagynád, hogy a többi 95 filmkocka is formálja a véleményedet?

Mi a kapcsolat a filmkockák között, és aközött, ahogyan az evolucionisták a fosszíliákat értelmezik? A kutatók éveken át nem ismerték el, hogy a fosszíliák nagy többsége – vagyis a film 95 kockája – azt mutatja, hogy a fajok csak nagyon keveset változtak az idők folyamán. Miért nem szóltak egy ilyen fontos tényről? Richard Morris író ezt mondta: „Úgy látszik, a paleontológusok elfogadták a hagyományos elméletet a fokozatosan történő evolúciós változásokról, és még annak ellenére is ragaszkodtak hozzá, hogy ellenkezett  a feltárt bizonyítékokkal. A fosszíliákat az elfogadott evolúcióelmélet fényében próbálták meg értelmezni.”³⁷

És napjaink evolucionistái? Vajon lehetséges, hogy ők is úgy rakják sorba a fosszíliákat, hogy az összhangban legyen a jelenleg elfogadott evolúcióelméletekkel, és nem azt a sorrendet választják, amelyet a fosszíliák többsége és a genetikai bizonyítékok igazolnak? e

Mit gondolsz? A Bibliát vagy Darwint támasztják alá a bizonyítékok? Összegezzük az eddig megvizsgált tényeket.

• Még az első élőlény sem nevezhető „egyszerűnek”.

• Annak az esélye, hogy a sejtnek akár csak az összetevői is létrejöjjenek a véletlen folytán, hihetetlenül kicsi.

• A sejteket vezérlő „számítógépes program”, vagy kód, a DNS elképesztően bonyolult, és rendkívüli zsenialitásról árulkodik, hiszen messze felülmúl minden ember készítette programot és adattároló-rendszert.

• A genetikai kutatások azt mutatják, hogy az élőlények nem közös őstől származnak. Ezenkívül az állatok főbb rendszertani csoportjai hirtelen jelennek meg a fosszíliákban.

E tények alapján szerinted észszerű arra következtetni, hogy a bizonyítékok összhangban vannak azzal, amit a Biblia mond az élet eredetéről? Sokan azt állítják, hogy a tudomány sok mindenben ellentmond annak, amit a Biblia a teremtésről ír. Tényleg így van? Mit mond igazából a Biblia?