1–2. Milyen szempontból hasonlít Jézus egy bölcs idegenvezetőhöz?

 KÉPZELD EL, hogy egy tapasztalt idegenvezető kalauzol téged és más turistákat egy gyönyörű városban. Még nem jártatok ott, ezért érdeklődéssel figyelitek az idegenvezető minden szavát. A turistatársaiddal izgatottan várjátok, hogy lássátok a város nevezetességeit. Kíváncsian kérdezgetitek az idegenvezetőt a látványosságokról, ám ő legtöbbször csak akkor beszél azokról, amikor már látszanak. Egyre jobban lenyűgöz titeket, hogy bölcsen épp a megfelelő időben mondja el, amit szükséges tudnotok.

² Az igaz keresztények hasonló helyzetben vannak, mint a turisták. Szeretünk tanulni a legcsodálatosabb, „valódi alapokkal bíró” városról, vagyis Isten Királyságáról (Héb 11:10). Amikor Jézus a földön volt, vezette a követőit, és segített nekik jobban megismerni a Királyságot. Vajon válaszolt az összes kérdésükre, és azonnal elmondott nekik mindent? Nem. Ezt mondta: „Sok mondanivalóm van még nektek, de most nem vagytok képesek elhordozni” (Ján 16:12). Jézus bölcsebb volt, mint bármelyik idegenvezető, ezért sosem terhelte meg a tanítványait több ismerettel, mint amennyit képesek lettek volna felfogni.

3–4. a) Hogyan tanította Jézus a halála után is a hűséges embereket Isten Királyságáról? b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a fejezetben?

³ Jézus a János 16:12-ben található szavakat a földi életének utolsó éjszakáján mondta. Hogyan tanította a halála után is a hűséges embereket Isten Királyságáról? A következőkről biztosította az apostolait: „az igazság szelleme, bevezet titeket a teljes igazságba” (Ján 16:13). a A szent szellem olyan, mint egy türelmes idegenvezető. Jézus ez által a szellem által éppen a megfelelő időben tudatja a követőivel azt, amit tudniuk kell Isten Királyságáról.

⁴ Nézzük meg, hogyan vezette Jehova szent szelleme a hűséges keresztényeket, és hogyan segített nekik jobban megismerni a Királyságot. Először megvizsgáljuk, hogyan ismertük fel azt, hogy mikor kezdett uralkodni Isten Királysága. Majd pedig megtudjuk, kik a Királyság uralkodói és alattvalói,  illetve hogy milyen reménységük van. Végül látni fogjuk, hogyan értették meg világosabban Krisztus követői, hogy mit jelent a Királyság iránti lojalitás.

5–6. a) Milyen téves elgondolásaik voltak a Bibliakutatóknak a Királyság létrejöttéről és az aratásról? b) Miért ne legyenek bennünk kétségek afelől, hogy Jézus vezette a követőit?

⁵ Ahogy ennek a könyvnek a 2. fejezetében láttuk, a Bibliakutatók már évtizedekkel korábban rámutattak, hogy a bibliai próféciák beteljesedésében az 1914-es évnek fontos szerepe lesz. Ám akkoriban még úgy gondolták, hogy 1874-ben kezdődött el Krisztus jelenléte, 1878-ban vette kezdetét Krisztus uralma az égben, és 1914 októberében fog teljesen hatalomra jutni a Királyság. Továbbá úgy hitték, hogy az aratás 1874-től 1914-ig tart, és a csúcspontjaként begyűjtik a felkenteket az égbe. Vajon az ilyen téves elgondolások miatt kétségek merülnek fel bennünk afelől, hogy a szent szellem által Jézus vezette a hűségeseket?

⁶ Semmiképpen sem! Gondoljunk csak a bevezetőben említett példára. Vajon a turisták idő előtti elgondolásai és kérdései kétségbe vonják az idegenvezető megbízhatóságát? Nem! Hasonlóképpen, még ha Isten szolgái időnként azelőtt próbálnak is megismerni részleteket Jehova szándékáról, hogy a szent szellem segítene nekik ebben, azt nem kell kétségbe vonnunk, hogy Jézus vezeti őket. Ezért a hűségesek készségesen elfogadják a helyreigazítást, és alázatosan kiigazítják az elgondolásaikat (Jak 4:6).

7. A szellemi fénynek mely felvillanásait láthatta Isten népe 1925-ben?

⁷ Az 1919-et követő években Isten népe abban az áldásban részesült, hogy a szellemi fény újabb és újabb felvillanásait láthatta. (Olvassátok fel: Zsoltárok 97:11.) 1925-ben megjelent Az Őrtoronyban egy mérföldkőnek számító cikk, „A nemzet születése” címmel. Ez meggyőző szentírási bizonyítékot hozott fel arra, hogy megszületett a messiási Királyság 1914-ben, és így beteljesedett a Jelenések könyvének 12. fejezetében található prófécia, mely szerint Isten jelképes égi asszonya életet ad egy fiúnak. b A cikk arra is rávilágított, hogy az üldözések és a próbák, melyek a háborús években Jehova népe ellen irányultak, egyértelműen azt bizonyították, hogy Sátánt levetették az égből, és „mivel tudja, hogy rövid ideje van”, nagyon dühös (Jel 12:12).

8–9. a) Mit emelt ki Az Őrtorony 1928-tól a Királysággal kapcsolatban? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

⁸ Mennyire fontos a Királyság? Az Őrtorony 1928-tól kezdődően kiemelte, hogy a Királyság fontosabb, mint a váltság általi megmentésünk. Miért? Mert Jehova a messiási Királyság révén szenteli majd meg a nevét, igazolja az uralkodáshoz való jogát, és valósítja meg teljes mértékben az emberiséggel kapcsolatos szándékát.

⁹ Kik fognak Krisztussal uralkodni a Királyságban? Kik lesznek a Királyság földi alattvalói? És milyen munkát kell elvégezniük Krisztus követőinek?

10. Mit tudott Isten népe már régóta a 144 000-ről?

¹⁰ Az igaz keresztények már évtizedekkel 1914 előtt tudták, hogy 144 000 hűséges személy együtt fog uralkodni Krisztussal az égben. c A Bibliakutatók felismerték, hogy ez egy szó szerinti szám, és az i. sz. első században kezdődött el ezeknek a hűségeseknek a kiválasztása.

11. Hogyan látták egyre tisztábban Krisztus leendő társuralkodói, hogy milyen munkát kell végezniük a földön?

¹¹ Milyen munkával lettek megbízva Krisztus leendő társuralkodói a földön? Tudták, hogy Jézus nagy hangsúlyt fektetett a prédikálómunkára, és összefüggésbe hozta azt az aratás időszakával (Máté 9:37; Ján 4:35). Ahogy a 2. fejezetben láthattuk, egy ideig úgy gondolták, hogy az aratás időszaka 40 évig fog tartani, és a csúcspontja akkor lesz, amikor a felkenteket begyűjtik az égbe. De mivel a munka még 40 évvel később is tartott, kiigazításra volt szükség. Most már tudjuk, hogy az aratás időszaka – az az időszak, amikor szétválasztják a búzát a gyomtól, vagyis a hűséges felkent keresztényeket a hamisaktól – 1914-ben kezdődött el. Ekkor jött el az ideje, hogy begyűjtsék az égi reménységű keresztények maradékát.

12–13. Hogyan teljesedtek a tíz szűzről, illetve a talentumokról szóló szemléltetések az utolsó napokban?

¹² Krisztus 1919-től kezdődően folyamatosan arra ösztönzi a hű és értelmes rabszolgát, hogy fordítson nagy figyelmet a prédikálásra. A prédikálómunkával már az első században megbízta a felkent követőit (Máté 28:19, 20). Arra is rávilágított, hogy milyen tulajdonságokra lesz szükségük ahhoz, hogy el tudják látni ezt a munkát. Hogyan tette ezt? A tíz szűzről szóló szemléltetésében elmondta, hogy a felkenteknek szellemileg ébereknek kell maradniuk, ha szeretnék elérni a végső céljukat, azt, hogy a Krisztus menyasszonyát alkotó 144 000 tagjaként ott legyenek a menyegzőn az égben (Jel 21:2). A talentumokról szóló szemléltetése által pedig rávilágított, hogy a felkent szolgái szorgalmasan fogják végezni a rájuk bízott prédikálómunkát (Máté 25:1–30).

¹³ Az elmúlt évszázad során a felkentek éberek és szorgalmasak voltak. Az éberségükért kétségkívül jutalomban  fognak részesülni. De vajon az aratás csak a 144 000 maradékának a begyűjtésére korlátozódott?

14–15. Melyik négy csoportról írt A beteljesült titok című könyv?

¹⁴ A hűséges férfiak és nők már régóta kíváncsiak voltak arra, hogy kikből áll a Jelenések 7:9–14-ben említett „nagy sokaság”. Nem meglepő, hogy mielőtt Krisztus elérkezettnek látta az időt, hogy azonosítsa ezt a nagy csoportot, az ebben a témában megjelent cikkek nagy része meglehetősen eltért azoktól az egyszerű és világos igazságoktól, melyeket ma ismerünk és szeretünk.

¹⁵ 1917-ben A beteljesült titok című könyv kijelentette, hogy az Írás kétfajta mennyei és kétfajta földi megmentést mutat be. Kik alkotják ezt a négy, különböző reménységű csoportot? Az első csoportot a 144 000-hez tartozók alkotják, akik Krisztussal fognak uralkodni. A második csoportba a nagy sokaság tartozik. Akkoriban úgy vélték, hogy ők névleges keresztények, akik még a kereszténység egyházainak tagjai. Nekik van hitük, de nem elég erős ahhoz, hogy szilárdan állást foglaljanak az igaz imádat mellett, ezért alacsonyabb tisztségük lesz az égben. A harmadik csoportban, akik földi megmentést kapnak, „az ótestamentom diadalmasai” vannak, azaz olyan hűségesek, mint Ábrahám és Mózes. Ők hatalmat fognak gyakorolni a szintén földi reménységű negyedik csoport felett, ami az emberiség világa.

16. A szellemi fénynek mely felvillanásait láthatta Isten népe 1923-ban és 1932-ben?

¹⁶ Hogyan segített a szent szellem Krisztus követőinek, hogy megértsék azokat az igazságokat, melyeket napjainkban nagyra értékelünk? Fokozatosan, a szellemi fény sorozatos felvillanásai által. Az Őrtorony már 1923-ban rámutatott, hogy csak egy olyan csoport van, melynek tagjai nem vágynak az égbe, hanem a földön élnek majd Krisztus uralma alatt. Az Őrtorony 1932-ben pedig Jonadábról írt, aki csatlakozott Isten felkent izraelita királyához, Jéhuhoz, hogy támogassa a hamis imádat elleni harcban (2Kir 10:15–17). A cikk kifejtette, hogy a modern korban lesz egy Jonadábhoz hasonló csoport, akiket Jehova átsegít majd „az armageddoni nyomorúságon”, hogy a földön élhessenek.

17. a) A szellemi fénynek mely nagyszerű felvillanását láthatta Isten népe 1935-ben? b) Milyen hatással volt a hűséges keresztényekre a nagy sokasággal kapcsolatos tisztább megértés? (Lásd a „ Megkönnyebbülten felsóhajtottak” című kiemelt részt.)

¹⁷ 1935-ben a szellemi fénynek egy újabb nagyszerű felvillanását láthatta Isten népe. A Washingtonban megtartott kongresszuson a nagy sokaságot földi csoportként azonosították, melynek tagjai megegyeznek a juhokról és kecskékről szóló példázatban szereplő juhokkal (Máté 25:33–40). A nagy sokaság a más juhok csoportjába tartozik, ez utóbbiról mondta Jézus ezt: „őket is elő kell hoznom” (Ján 10:16). Az előadó, J. F. Rutherford erre kérte a hallgatóit: „Kérjük,  álljanak fel mindazok, akik azt remélik, hogy örökké élnek majd a földön!” Ekkor a hallgatóságnak több mint a fele felállt. Az előadó kijelentette: „Íme, a nagy sokaság!” Sokakra nagy hatással volt, hogy végre megértették, milyen jövőbeli reménységük van.

18. Mire összpontosították az erőfeszítéseiket Krisztus követői, és milyen eredménnyel jártak?

¹⁸ Ettől kezdődően Krisztus arra ösztönözte a népét, hogy a nagy sokaság tagjainak begyűjtésére összpontosítsa az erőfeszítéseit, mely csoport élve és biztonságban fog kijönni a nagy nyomorúságból. Ám a begyűjtés eleinte nem járt látványos eredménnyel. Rutherford testvér egyszer a következőket jegyezte meg: „Úgy tűnik, hogy a »nagy sokaság« végeredményben nem is lesz olyan nagy.” Természetesen ma már tudjuk, milyen nagyszerűen megáldotta Jehova az aratást! Jézus és a szent szellem vezetésével a felkentek és a más juhokhoz tartozó társaik „e g y nyáj” lettek, és egy pásztor vezetése alatt szolgálnak, ahogyan azt Jézus megjövendölte.

19. Hogyan vehetünk részt a nagy sokaság tagjainak begyűjtésében?

¹⁹ A hűséges emberek többsége örökké fog élni a földi paradicsomban, Krisztusnak és a 144 000 társuralkodójának az irányítása alatt. Milyen jó érzés elgondolkodni azon, hogy Krisztus hogyan segített Isten népének megérteni ezt a világos szentírási reménységet! Megtiszteltetés, hogy megoszthatjuk azokkal, akikkel a szolgálatban találkozunk. A körülményeinkhez mérten tegyünk meg mindent, hogy a nagy sokaság tagjainak száma továbbra is növekedjen, és így még többen dicsőítsék Jehova nevét! (Olvassátok fel: Lukács 10:2.)

20. Milyen részekből áll Sátán szervezete, és mit kell kerülniük a keresztényeknek?

²⁰ Miközben Isten népe egyre jobban megismerte a Királyságot, azt is pontosan meg kellett értenie, mit jelent lojálisnak lenni hozzá. Ezzel kapcsolatban Az Őrtorony 1922-ben rámutatott, hogy két szervezet működik: Jehováé és Sátáné. Sátán szervezete a kereskedelemből, a vallásból és a politikából áll. Ha Krisztus követői szeretnének lojálisak lenni Isten Királyságához, akkor Sátán szervezetének egyik részével sem szabad túl szoros kapcsolatot ápolniuk (2Kor 6:17). Mit jelent ez a gyakorlatban?

21. a) Mire figyelmezteti a hű rabszolga Isten népét az üzleti világot illetően? b) Mire világított rá Az Őrtorony 1963-ban Nagy Babilonnal kapcsolatban?

²¹ A hű rabszolgától jövő szellemi táplálék következetesen leleplezi az üzleti világ romlottságát, és óva inti Isten népét a túlzott anyagi törekvésektől (Máté 6:24). Emellett a kiadványaink folyamatosan leleplezik Sátán szervezetének vallási részét is. Az Őrtorony 1963-ban egyértelműen rávilágított, hogy „Nagy Babilon” nemcsak a kereszténységre utal, hanem a hamis vallás egész világbirodalmára. Ezért Isten népe minden országban és kultúrában segítséget kap ahhoz, hogy elhagyja Nagy Babilont, és megszabaduljon a hamis vallásos  szokásoktól; erről részletesebben olvashatunk majd ennek a könyvnek a 10. fejezetében (Jel 18:2, 4).

22. Hogyan értették sokan Isten népéből a Róma 13:1-ben található felszólítást az I. világháború idején?

²² De mi a helyzet Sátán szervezetének politikai részével? Vajon az igaz keresztények részt vehettek a nemzetek közötti háborúkban és összetűzésekben? Az I. világháború idején a Bibliakutatók megértették, hogy Krisztus követői nem ölhetik meg az embertársaikat (Máté 26:52). Ám a Róma 13:1-ben található felszólítást – vagyis hogy rendeljék alá magukat „a felsőbb hatalmaknak” – sokan úgy értették, hogy csatlakozniuk kell a hadsereghez, katonai egyenruhát kell hordaniuk, sőt még fegyvert is kell viselniük. Viszont amikor arra utasítják őket, hogy öljék meg az ellenségeiket, akkor a levegőbe kell lőniük.

23–24. Hogyan értettük a Róma 13:1-et a II. világháború idején, de mit értettünk meg azóta?

²³ Kevéssel azután, hogy 1939-ben kitört a II. világháború, Az Őrtorony részletesen tárgyalta a semlegesség kérdését. A cikkből világosan kiderült, hogy a keresztények egyáltalán nem vehetnek részt a Sátán világához tartozó nemzetek háborúiban és összetűzéseiben. Ez az időszerű útmutatás megóvta Krisztus követőit attól a borzalmas vérbűntől, amely a háborúban részt vevő nemzeteket terhelte. 1929-től kezdve pedig úgy érveltek a kiadványaink, hogy a Róma 13:1-ben említett felsőbb hatalmak nem a világi uralkodók, hanem Jehova és Jézus. De még pontosabb megértésre volt szükség.

 ²⁴ A szent szellem 1962-ben segített Krisztus követőinek pontosabb megértésre jutni. Ekkor mérföldkőnek számító cikkek jelentek meg Az Őrtorony november 15-ei és december 1-jei számában a Róma 13:1–7-tel kapcsolatban. Végül Isten népe megértette a viszonylagos alárendeltség elvét, melyre Jézus ismert szavai világítanak rá: „fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené” (Luk 20:25). Az igaz keresztények ma már tisztában vannak vele, hogy a felsőbb hatalmak a világi uralkodók, és hogy alá kell rendelniük magukat nekik. Ám ez az alárendeltség viszonylagos. Amikor a világi uralkodók olyasmit várnak el tőlünk, ami ütközik Jehova Isten parancsaival, akkor az apostolokhoz hasonlóan válaszolunk: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Csel 5:29). A könyv 13. és 14. fejezetében még többet megtudunk majd arról, hogyan őrizte meg Isten népe a semlegességét.

25. Miért értékeled azt, hogy a szent szellem segít jobban megismerni Isten Királyságát?

²⁵ Gondoljunk arra, mi mindent tudtak meg Krisztus követői a Királyságról az elmúlt évszázad során! Tudjuk, mikor jött létre Isten Királysága az égben, és hogy milyen fontos szerepe van. Azzal is tisztában vagyunk, hogy kétfajta reménységük van a hűségeseknek: égi, illetve földi. És azt is felismertük, hogyan lehetünk lojálisak Isten Királyságához, miközben bizonyos mértékig alárendeljük magunkat a világi hatalmaknak. Tedd fel magadnak a kérdést: „Vajon tisztában lennék ezekkel az értékes igazságokkal, ha Jézus Krisztus nem segített volna a hű rabszolgának felismerni, illetve megtanítani ezeket másoknak?” Micsoda áldás, hogy Krisztus és a szent szellem vezetnek bennünket!