1. Mit hangsúlyozott Jézus földi életének utolsó éjszakáján?

FÖLDI életének utolsó éjszakáján Jézus kifejezte, hogy mélységesen törődik a követői jövőbeni jólétével. Még imába is foglalta ezt, így szólva Atyjához: „Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrködj felettük a gonosz miatt. Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak” (János 17:15, 16). Jézus ebben a szívből jövő kérésében feltárta, hogy milyen mélyen szereti a követőit, és azt is, hogy milyen nagy jelentősége van azoknak a szavaknak, melyeket azon az éjszakán korábban mondott némelyiküknek: „nem vagytok része a világnak” (János 15:19). Nyilvánvaló, hogy Jézusnak nagyon fontos volt, hogy a követői maradjanak elkülönülve a világtól.

2. Mire vonatkozik a ’világ’ szó, melyet Jézus használt?

² A Jézus által használt ’világ’ szó az egész emberiségre vonatkozik, amely Istentől elidegenedett, amelyet Sátán ural, és amely rabszolgaként alá van vetve a Sátántól eredő önző, büszke szellemnek (János 14:30; Efézus 2:2; 1János 5:19). Igen, „a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel” (Jakab 4:4). De hogyan lehetséges, hogy mindazok, akik szeretnének megmaradni Isten szeretetében, a világban élnek, mégis attól elkülönülten? Vizsgáljuk most meg ennek öt módját: lojálisak maradnak Isten Királyságához, mely élén Krisztus áll, és semlegesek maradnak a világ politikáját illetően;  ellenállnak a világ szellemének; szerénységet tükröz a megjelenésük; egyszerűnek őrzik meg a szemüket; és felöltik a szellemi fegyverzetet.

3. a) Hogyan vélekedett Jézus korának politikájáról? b) Miért mondható, hogy Jézus felkent követői nagykövetekként szolgálnak? (Foglald bele a lábjegyzetet is.)

³ Jézus ahelyett, hogy belefolyt volna korának politikájába, arra összpontosított, hogy Isten Királyságáról prédikáljon, arról a jövőbeni égi Kormányzatról, amelynek ő volt a leendő Királya (Dániel 7:13, 14; Lukács 4:43; 17:20, 21). Így a következőket jelenthette ki Poncius Pilátus római kormányzó előtt: „Az én királyságom nem része e világnak” (János 18:36). Jézus hűséges követői utánozzák a példáját, lojálisan támogatják Krisztust és a Királyságát, illetve hirdetik ezt a Királyságot a világnak (Máté 24:14). Pál apostol ezt írta: „nagykövetek vagyunk Krisztust helyettesítve . . . Krisztus helyetteseiként kérve kérjük: »Engedjétek magatokat megbékéltetni az Istennel«” (2Korintusz 5:20). *

4. Hogyan mutat minden igaz keresztény lojalitást Isten Királysága iránt? (Lásd „ A korai keresztények semlegessége” című kiemelt részt.)

⁴ A nagykövetek egy idegen uralkodót vagy államot képviselnek, ezért nem avatkoznak bele annak az országnak a belügyeibe, ahol szolgálnak, hanem semlegesek maradnak. Viszont támogatják az általuk képviselt ország kormányának az érdekeit. Ugyanez igaz Krisztus felkent követőire is, akiknek az ’állampolgársága az egekben van’ (Filippi 3:20). Buzgón prédikálják a Királyságot, ennek köszönhetően 1914 óta Krisztus ’más juhainak’ millióit segítették ahhoz, hogy ’megbékéljenek az Istennel’ (János 10:16; Máté 25:31–40).  Ez utóbbiak úgymond Krisztus követeiként szolgálnak, támogatják Jézus felkent testvéreit. A messiási Királyságot támogató egységes nyájként mindkét csoport szigorúan semleges marad a világ politikai ügyeit illetően (Ézsaiás 2:2–4).

5. Mi a különbség a keresztény gyülekezet és az ókori Izrael között, és ez miben nyilvánul meg?

 ⁵ Nem a Krisztus iránti lojalitás az egyetlen oka annak, hogy az igaz keresztények semlegesek. Az ókori Izrael egy Istentől kapott földterületen élt, ezzel szemben mi egy nemzetközi testvériség részét alkotjuk (Máté 28:19; 1Péter 2:9). Ezért ha helyi politikai pártok oldalára állnánk, akkor a Királyság-üzenettel kapcsolatos beszédbeli nyíltságunk és a keresztény egységünk egyaránt komoly veszélybe kerülne (1Korintusz 1:10). Továbbá háborús időszakban hívőtársaink ellen harcolnánk, akiket Jézus parancsa szerint szeretnünk kell (János 13:34, 35; 1János 3:10–12). Jézus tehát jó okkal utasította a tanítványait arra, hogy ne fogjanak kardot. Sőt, azt is mondta nekik, hogy szeressék az ellenségeiket (Máté 5:44; 26:52; lásd az „ Én semleges maradok?” című kiemelt részt).

6. Hogyan hat az Istennek tett önátadásod a császárhoz fűződő kapcsolatodra?

⁶ Igaz keresztényekként az életünket Istennek adtuk át, nem pedig embereknek, emberi szervezeteknek vagy nemzeteknek. Az 1Korintusz 6:19, 20 kijelenti: „nem is a magatokéi vagytok, mert áron vettek meg titeket.” Ezért miközben Jézus követői megadják a „császárnak”, ami jár neki – tisztelet, adó, illetve viszonylagos alárendeltség formájában –, megadják „Istennek [is], ami az Istené” (Márk 12:17; Róma 13:1–7). Ez magában foglalja az imádatukat, a teljes lelkű szeretetüket és a lojális engedelmességüket. Ha kell, készek feláldozni az életüket Istenért (Lukács 4:8; 10:27; Cselekedetek 5:29; Róma 14:8).

7–8. Mi ’a világ szelleme’, és hogyan „munkálkodik” egy személyben?

⁷ Egy másik módja annak, ahogyan a keresztények elkülönülve maradnak a világtól, az, hogy ellenállnak a világ gonosz szellemének. „Nem a világ szellemét kaptuk, hanem  azt a szellemet, amely az Istentől van” – írta Pál (1Korintusz 2:12). Az efézusiaknak pedig ezt mondta: „egykor . . . e világrendszer szerint [jártatok], a levegő hatalmának uralkodója szerint, ama szellem szerint, amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik” (Efézus 2:2, 3).

⁸ A világ ’levegője’, vagyis szelleme egy láthatatlan kényszerítő erő, mely Istennel szembeni engedetlenségre csábít, és előmozdítja ’a test kívánságát és a szem kívánságát’ (1János 2:16; 1Timóteusz 6:9, 10). Ennek a szellemnek a ’hatalma’ abban áll, hogy a bűnös testnek kedvez, körmönfont, megátalkodott, és a levegőhöz hasonlóan mindent áthat. Továbbá úgy „munkálkodik”, hogy lépésről lépésre Istennek nem tetsző jellemvonásokat idéz elő egy személyben, például önzést, gőgöt, kapzsi becsvágyat, valamint az erkölcsi függetlenség és a lázadás szellemét. * Egyszerűen szólva a világ szelleme fokozatosan előidézi, hogy az Ördög jellemvonásai fejlődjenek ki egy ember szívében (János 8:44; Cselekedetek 13:10; 1János 3:8, 10).

9. Milyen módokon fészkelheti be magát a világ szelleme az elménkbe és a szívünkbe?

⁹ Vajon a világ szelleme befészkelheti magát az elmédbe és a szívedbe? Igen, de csak akkor, ha hagyod, mégpedig úgy, hogy lankad az éberséged (Példabeszédek 4:23). Ez a szellem gyakran alattomosan kezdi kifejteni a hatását, talán olyan társak által, akik jó embereknek tűnnek, ám valójában nem szeretik Jehovát (Példabeszédek 13:20; 1Korintusz 15:33). Kifogásolható irodalom, pornográf vagy hitehagyott internetes oldalak, ártalmas szórakozás és erőteljes versenyszellemre ösztönző sporttevékenységek által is magadba szívhatod ezt a gonosz szellemet; voltaképpen bárki vagy bármi által, aki vagy ami Sátánnak, illetve a rendszerének a gondolkodásmódját közvetíti.

10. Hogyan állhatunk ellen a világ szellemének?

 ¹⁰ Hogyan állhatunk ellen a világ alattomos szellemének, miközben megtartjuk magunkat Isten szeretetében? Csakis úgy, hogy teljesen a javunkra fordítjuk Jehova szellemi gondoskodásait, és állandóan imádkozunk a szent szellemért. Jehova jóval hatalmasabb az Ördögnél, illetve a sátáni uralom alatt álló gonosz világnál (1János 4:4). Mennyire fontos tehát, hogy közel maradjunk Jehovához imában!

11. Hogyan befolyásolja a világ szelleme az öltözködési normákat?

¹¹ Egy személy megjelenése és ápoltsága mutatja, hogy milyen szellem befolyásolja őt. Sok országban az öltözködési normák olyan mélyre süllyedtek, hogy egy televíziós műsorvezető szerint hamarosan nem lehet felismerni a prostituáltakat. Még azokra a lányokra is hatással van ez az irányzat, akik nem érték el a serdülőkort; „kevés ruha, semmi szerénység” – írta egy újság. Egy másik irányzat az öltözködés terén a hanyagság, amely a lázadás szellemét tükrözi, valamint a méltóság és az önbecsülés hiányát.

12–13. Milyen alapelveknek kell meghatározniuk a megjelenésünket?

¹² Jehova szolgáiként helyénvaló, hogy szeretnénk, ha megnyerő lenne a megjelenésünk, vagyis ha az öltözékünk rendezett, tiszta, ízléses és alkalomhoz illő lenne. A megjelenésünknek mindenkor tükröznie kell a ’szerénységet és a józan gondolkodást’, amely „jó cselekedetekkel” párosulva bárkihez illik, aki ’istentisztelőnek vallja magát’, legyen akár férfi, akár nő. Természetesen nekünk nem az a legfontosabb, hogy magunkra hívjuk fel a figyelmet, hanem az, hogy ’megtartsuk magunkat Isten szeretetében’ (1Timóteusz 2:9, 10; Júdás 21). Igen, azt szeretnénk, ha a legszebb ékességünk „a szív rejtett embere [lenne, melynek] nagy értéke van az Isten szemében” (1Péter 3:3, 4).

¹³ Tartsuk észben azt is, hogy az öltözködési stílusunk és az ápoltságunk befolyásolhatja, hogy mások miként vélekednek az igaz imádatról. A ’szerénység’ szóval fordított görög kifejezés erkölcsi értelemben a mások érzései vagy véleménye iránti hódolat, nagyrabecsülés és tisztelet gondolatát fejezi ki. Ezért az legyen a célunk, hogy az állítólagos jogainkat alárendeljük mások lelkiismeretének. Mindenekelőtt szeretnénk tiszteletet szerezni Jehovának és a népének, emellett szeretnénk Isten szolgáiként ajánlani magunkat  azáltal, hogy ’mindent Isten dicsőségére teszünk’ (1Korintusz 4:9; 10:31; 2Korintusz 6:3, 4; 7:1).

14. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak a megjelenésünkkel és az ápoltságunkkal kapcsolatban?

¹⁴ A megjelenésünk és az ápoltságunk még nagyobb szerepet kap, amikor a szántóföldi szolgálatban vagy a keresztény összejövetelen veszünk részt. Kérdezd meg magadtól: „Túlzottan felhívom magamra a figyelmet a megjelenésemmel és az ápoltságommal, illetve ezekkel zavarba hozok másokat? Fontosabbnak tartom a jogaimat ezeken a területeken, mint azt, hogy megfeleljek a szolgálati kiváltságoknak a gyülekezetben?” (Zsoltárok 68:6; Filippi 4:5; 1Péter 5:6).

15. Miért nem ad Isten Szava szabálygyűjteményt a megjelenésre és az ápoltságra vonatkozóan?

¹⁵ A Biblia nem ad szabálygyűjteményt a keresztényeknek a megjelenésre és az ápoltságra vonatkozóan. Jehova nem akar megfosztani minket a választási szabadságunktól, és attól sem, hogy használjuk a gondolkodóképességünket. Ehelyett azt szeretné, hogy érettekké váljunk, akik bibliai alapelvekkel érvelnek, és akiknek „a használat folytán edzett érzékelőképességük van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre” (Héberek 5:14). Mindenekfelett arra vágyik, hogy a szeretet irányítson minket, méghozzá az Isten és a felebarátaink iránti szeretet (Márk 12:30, 31).  Ezeken a határokon belül bőven van lehetőség a sokféleségre a megjelenést illetően. Ezt bizonyítja Jehova népének változatosan öltözködő, örömteli sokasága, függetlenül attól, hogy a tagjai a föld mely pontján gyűlnek össze.

16. Miben különbözik a világ szelleme Jézus tanításától, és milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?

¹⁶ A világ szelleme megtévesztő, és milliókat vesz rá arra, hogy úgy tekintsék a pénzt és az anyagiakat, mint a boldogság kulcsát. Jézus ellenben ezt mondta: „még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” (Lukács 12:15). Jóllehet Jézus nem helyeselte az aszkétizmust, vagyis a szélsőséges önmegtagadást, azt tanította, hogy azok kapnak életet és igazi boldogságot, akik „tudatában vannak szellemi szükségletüknek”, és  akik ’egyszerűnek’ őrzik meg a szemüket, azaz egyetlen célra összpontosítanak, és elsősorban szellemi dolgokra fordítanak figyelmet (Máté 5:3; 6:22, 23). Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: „Tényleg hiszem, amit Jézus tanított, vagy befolyásol »a hazugság atyja«? (János 8:44). Mit tárnak fel a szavaim, a céljaim, az életemben elsőbbséget élvező dolgok és az életmódom?” (Lukács 6:45; 21:34–36; 2János 6).

17. Említs meg néhány áldást, melyeket azok élveznek, akik egyszerűnek őrzik meg a szemüket.

¹⁷ „A bölcsességet igazságosnak bizonyítják a cselekedetei” – mondta Jézus (Máté 11:19). Figyelj meg néhány áldást, melyeket azok élveznek, akik egyszerűnek őrzik meg a szemüket. Igazi felüdülésre lelnek a Királysághoz kapcsolódó szolgálatuk végzése közben (Máté 11:29, 30). Elkerülik a túlzott aggodalmaskodást, így megóvják magukat sok elmebeli és érzelmi fájdalomtól (1Timóteusz 6:9, 10). Elégedettek a megélhetéshez szükséges dolgokkal, ezért több idejük jut a családjukra és keresztény társaikra. Talán jobban is alszanak (Prédikátor 5:12). Tapasztalják, hogy nagyobb öröm adni, bármilyen módon tegyék is (Cselekedetek 20:35). Emellett ’bővelkednek a reménységben’, valamint belső békéjük van és megelégedettek (Róma 15:13; Máté 6:31, 32). Ezek az áldások igazán felbecsülhetetlenek!

18. Hogyan írja le a Biblia az ellenségünket és a módszereit, illetve a küzdelmünk jellegét?

¹⁸ Azok, akik megtartják magukat Isten szeretetében, abban az áldásban is részesülnek, hogy szellemileg védve vannak Sátántól, aki nemcsak a boldogságtól, hanem az örök élettől is meg akarja fosztani a keresztényeket (1Péter 5:8). „Nem vér és test ellen van viaskodásunk, hanem a kormányzatok ellen, a hatalmak ellen, e sötétség világuralkodói ellen, az égi helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” – jelentette  ki Pál (Efézus 6:12). A ’viaskodik’ szó nem távolból – úgymond egy földalatti rejtekhelyről – vívott küzdelemre utal, hanem közelharcra. Ezenkívül a „kormányzatok”, a „hatalmak” és a ’világuralkodók’ kifejezés azt sugallja, hogy a szellembirodalomból jövő támadások jól szervezettek és átgondoltak.

19. Jellemezd a keresztények szellemi fegyverzetét.

¹⁹ De az emberi gyengeségek és korlátok ellenére győzelmet arathatunk. Hogyan? Úgy, hogy fölvesszük „az Istentől való teljes fegyverzetet” (Efézus 6:13). Az Efézus 6:14–18 így mutatja be ezt a fegyverzetet: „Álljatok tehát szilárdan, úgy, hogy derekatok igazsággal van körülövezve, és viselitek az igazságosság mellvértjét, és lábatok a béke jó hírének felszerelésével van felsaruzva. Mindenekelőtt vegyétek föl a hit nagy pajzsát, amellyel képesek lesztek kioltani a gonosznak minden égő nyilát. Vegyétek a megmentés sisakját [vagyis reménységét], és a szellem kardját is, azaz Isten szavát, miközben az ima és könyörgés minden formájával élve kitartóan imádkoztok minden alkalommal szellemben.”

20. Miben különbözik a helyzetünk egy szó szerinti katonáétól?

²⁰ A szellemi fegyverzet Isten egyik gondoskodása, ezért biztosan megóv bennünket, ha folyamatosan viseljük. A szó szerinti katonákkal ellentétben – akiknek talán a háborúk között hosszú békés időszakaik vannak – a keresztények könyörtelen élet-halál harcban vesznek részt, míg Isten el nem pusztítja Sátán világát, és a mélységbe nem veti az összes gonosz szellemet (Jelenések 12:17; 20:1–3). Így hát ne add fel a gyengeségeiddel, illetve a helytelen vágyaiddal vívott küzdelmet, hiszen mindannyiunknak ’meg kell öklöznünk’ magunkat azért, hogy hűségesek maradjunk Jehovához (1Korintusz 9:27). Valójában akkor kell aggódnunk, ha nem viaskodunk.

21. Hogyan kerülhetünk ki győztesen a szellemi hadviselésből?

²¹ Emellett a saját erőnkből nem győzhetünk ebben a harcban.  Pál ezért arra emlékeztet minket, hogy imádkoznunk kell Jehovához „minden alkalommal szellemben”. Ezzel egy időben figyelnünk kell Jehovára azáltal, hogy tanulmányozzuk a Szavát, és egybegyűlünk ’katonatársainkkal’ minden alkalommal, ugyanis nem vagyunk egyedül ebben a harcban (Filemon 2; Héberek 10:24, 25). Azok, akik mindezeken a területeken hűségesek, amellett, hogy győztesen kerülnek ki a harcból, még arra is képesek lesznek, hogy erősen védelmezzék a hitüket, amikor az próba alá kerül.

22–23. a) Miért kell mindenkor készen állnunk arra, hogy védelmezzük a hitünket, és milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak? b) Milyen témát vizsgál meg a következő fejezet?

²² Jézus ezt mondta: „Mivel pedig nem vagytok része a világnak . . . gyűlöl titeket a világ” (János 15:19). A keresztényeknek tehát mindig készen kell állniuk arra, hogy védelmezzék a hitüket, mégpedig tiszteletteljesen és szelíden (1Péter 3:15). Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket: „Értem, hogy Jehova Tanúi időnként miért foglalnak állást a népszerű felfogásokkal szemben? Amikor nehéznek találom, hogy így foglaljak állást, teljesen meg vagyok győződve arról, hogy amit a Biblia és a hű rabszolga osztály mond, az helyes? (Máté 24:45; János 17:17). És amikor arra kerül a sor, hogy azt tegyem, ami helyes Jehova szemében, kész vagyok más lenni, és büszke vagyok erre?” (Zsoltárok 34:2; Máté 10:32, 33).

²³ Gyakran azonban alattomosabb módokon kerül próba alá az a vágyunk, hogy elkülönülve akarunk maradni a világtól. Például ahogy korábban említettük, az Ördög igyekszik a világba csábítani Jehova szolgáit a világias szórakozással. Hogyan választhatunk olyan építő kikapcsolódást, amely felfrissít, és amely nem szennyezi be a lelkiismeretünket? A következő fejezet ezt a témát vizsgálja meg.