A farizeusok és a Heródes-pártiak meg akarják ölni Jézust. Amikor Jézus és a tanítványai ezt megtudják, visszamennek a Galileai-tengerhez. Hatalmas tömegek özönlenek Jézushoz mindenfelől: Galileából, a tengerparti Tírusz és Szidón városaiból, a Jordán keleti oldaláról, Jeruzsálemből, és még délebbről, Idumeából. Jézus sokakat meggyógyít. Ezért a súlyos betegek szeretnének a közelébe kerülni. Türelmetlenül tolonganak körülötte, hogy hozzáérhessenek, nem várva arra, hogy Jézus érintse meg őket (Márk 3:9, 10).

Olyan nagy a tömeg, hogy Jézus azt mondja a tanítványainak, hogy szerezzenek egy kis csónakot. Eleveznek egy kicsit a parttól, hogy távol tartsák a tömeget. A csónakból tanítani tudja őket, és tovább is tudnak evezni a part mentén, hogy még több embernek segítsenek.

Máté tanítvány megjegyzi, hogy amit Jézus tesz, azzal beteljesíti, „amit Isten Ézsaiás próféta által mondott” (Máté 12:17). Milyen próféciáról van szó?

„Ő az én szolgám, akit választottam, akit szeretek, és akiben örömömet lelem! Szellememet adom majd neki, és világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság. Nem fog civakodni, nem is kiáltozik hangosan, és a hangját sem hallja senki a köztereken. Töredezett nádszálat nem tör el, és pislákoló kanócot nem olt ki, míg végül sikerre viszi az igazságosságot. Igen, az ő nevében fognak reménykedni a nemzetek” (Máté 12:18–21; Ézsaiás 42:1–4).

Természetesen Jézus ez a szeretett szolga, akiről Isten ilyen elismeréssel szól. Jézus világossá teszi, hogy mi a valódi igazságosság, melyet elhomályosítanak a hamis vallási hagyományok. A farizeusok jogtalanul a saját értelmezésük szerint alkalmazzák Isten törvényét, még egy beteg emberen sem segítenek sabbatnapon! Jézus feltárja Isten igazságosságát, és rámutat, hogy Isten szelleme nyugszik rajta. Ezzel megszabadítja az embereket a hagyományoktól, melyek igazságtalanul terhet rónak rájuk. Ezért akarják megölni őt a vallási vezetők. Micsoda szégyen!

Mit jelent az, hogy Jézus „nem fog civakodni, nem is kiáltozik hangosan, és a hangját sem hallja senki a köztereken”? Amikor meggyógyítja a betegeket, megtiltja nekik – és a démonoknak is –, hogy elmondják másoknak, „ki is ő”  (Márk 3:12). Jézus nem akarja, hogy az emberek az utcákon szenzációs hírek útján halljanak róla, vagy kiszínezett történetek járjanak szájról szájra vele kapcsolatban.

Ezenkívül Jézus vigasztaló üzenetet visz azoknak, akik jelképes értelemben olyanok, mint egy töredezett, elhajlott, megtaposott nádszál. Hasonlóak a pislákoló kanóchoz, melyben már majdnem kialudt az élet utolsó szikrája is. Jézus nem töri el a töredezett nádszálat, és nem oltja ki a pislákoló, füstölgő kanócot. Ő gyengéden, szeretettel és nagy hozzáértéssel felemeli a szelídeket. Valóban Jézus az, akiben a nemzetek reménykedhetnek!