Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

139. FEJEZET

Elhozza a paradicsomot, és teljesíti a megbízatását

Elhozza a paradicsomot, és teljesíti a megbízatását

1KORINTUSZ 15:24–28

  • MI VÁR A JUHOKRA ÉS A KECSKÉKRE?

  • SOKAN EGY PARADICSOMI FÖLDÖN FOGNAK ÉLNI

  • JÉZUS VALÓBAN AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET

Jézus nem sokkal a keresztelkedése után egy ellenséggel találta szembe magát, akinek feltett szándéka volt, hogy a bukását okozza, még mielőtt elkezdi a szolgálatát. Igen, az Ördög többször is próbálta megkísérteni Jézust. Ő később ezt mondta erről a gonosz személyről: „jön a világ uralkodója, és nincs hatalma felettem” (János 14:30).

János apostol látomásban előre látta, hogy mi lesz a sorsa a nagy sárkánynak, vagyis az őskígyónak, „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek”. Az emberiségnek ezt a gonosz ellenségét kidobják az égből, és „mivel tudja, hogy rövid ideje van”, nagy a haragja (Jelenések 12:9, 12). A keresztények jó okkal hiszik, hogy ebben a rövid időszakban élnek, és hogy a sárkány, az őskígyó hamarosan a mélységbe lesz vetve. Mindaddig a tétlenség állapotában lesz, amíg Jézus Isten királyságában uralkodik 1000 évig (Jelenések 20:1, 2).

Mi fog történni ez alatt az időszak alatt a földünkön? Ki fog itt élni, és milyen körülmények között? Jézus maga adta meg a választ. A juhokról és a kecskékről szóló szemléltetésében elmondta, hogy milyen jövő vár a juhokhoz hasonló igazságos emberekre, akik együttműködnek a testvéreivel, és jót tesznek velük. Azt is világosan kifejtette, hogy mi lesz azokkal, akik mindezeknek az ellenkezőjét teszik, és kecskéknek bizonyulnak. Ezt mondta: „Ezekre [a kecskékre] örök halál vár, az igazságosak [a juhok] pedig örök életet kapnak” (Máté 25:46).

Ez segít megértenünk Jézus szavait, melyeket a mellette oszlopra szegezett bűnözőnek mondott. Jézus nem ugyanazt ígérte neki, mint a hűséges apostolainak. Vagyis nem azt mondta, hogy uralkodni fog az egek királyságában, hanem ezt: „Ígérem neked ma, velem leszel a paradicsomban” (Lukács 23:43). Ennek a bűnbánó gonosztevőnek az a reménysége, hogy a paradicsomban élhet, azaz egy gyönyörű parkban vagy ligetszerű kertben. Logikus, hogy a ma élő, juhokhoz hasonló emberek, akik „örök életet kapnak”, ugyanazon a paradicsomi földön fognak élni.

Ez összhangban van azzal a képpel, amelyet János apostol festett a jövőben uralkodó állapotokról: „Az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakozni, azok pedig az ő népei lesznek. És maga az Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:3, 4).

Ahhoz, hogy ez a bűnöző élvezhesse a paradicsomi életet, fel kell támadnia a halottak közül. De nem ő lesz az egyedüli, aki újra fog élni. Jézus szavaiból ez egyértelműen kitűnik: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, feltámadnak, hogy éljenek, akik gonosz dolgokat tettek, feltámadnak, hogy megítéljék őket” (János 5:28, 29).

De mi lesz a hűséges apostolokkal és azzal a korlátozott számú csoporttal, akik Jézussal lesznek az égben? A Biblia ezt mondja: „Isten és a Krisztus papjai lesznek, és királyokként fognak uralkodni vele az ezer év alatt” (Jelenések 20:6). Mivel Krisztus társuralkodói a földön élő nőkből és férfiakból kerülnek ki, ezért bizonyára együttérző és megértő égi uralkodók lesznek a föld felett (Jelenések 5:10).

Jézus érvényre juttatja az emberekért hozott váltságáldozatát, és felszabadítja őket az öröklött bűn átka alól. A társörököseivel együtt tökéletességre juttatja a hűséges emberiséget. Igen, az emberek olyan életet élveznek majd, melyet Isten eredetileg szánt nekik, amikor azt mondta Ádámnak és Évának, hogy sokasodjanak és töltsék be a földet. Sőt, még az Ádám bűne miatt örökölt halál sem lesz többé!

Ezzel Jézus mindent teljesít, amire Jehova megkérte. És az ezeréves uralma végén átadja a királyságot és a tökéletes emberi családot az Atyjának. Jézusnak ez az alázatos megnyilvánulása igazán csodálatra méltó. Pál apostol így írt erről: „Mikor pedig minden alávettetett neki, akkor maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek” (1Korintusz 15:28).

Egyértelmű, hogy Jézusnak létfontosságú szerepe van Isten dicsőséges szándékainak a megvalósításában. És miközben Jehova szándékai egy örökkévalóságon át feltárulnak, Jézusra mindig igazak lesznek a következő szavak: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (János 14:6).