„A BIBLIA az emberiség kultúrájának és élettapasztalatának kikristályosodása, és páratlan a maga nemében” — így fogalmaz egy folyóirat, melyet a Kuangcsoui (Kína) Csung Sang Egyetem jelentet meg. Egy XVIII. századi jelentős filozófus, Immanuel Kant a következőket mondta: „Az emberekhez szóló könyvnek, a Bibliának a megléte a legnagyszerűbb áldás, melyben az embereknek valaha is részük lehetett. Minden olyan kísérlet, mellyel megpróbálják rossz színben feltüntetni. . ., az egész emberiség elleni bűntett.” Egy enciklopédia pedig így ír: „A Biblia korántsem csak a zsidókra és a keresztényekre van hatással. . . Most már etikai és vallási kincsnek tekintik, amelynek kimeríthetetlen tanítása még értékesebbnek ígérkezik, amint nő a remény arra, hogy a világ egyre civilizáltabbá válik” (The Encyclopedia Americana).

² Függetlenül attól, milyen valláshoz tartozol, nem érdekelne az, hogy megismerd valamennyire ezt a könyvet? A Bibliát a XX. század végére részben vagy teljes egészében több mint 2200 nyelvre fordították le. A legtöbb embernek lehet belőle saját példánya az általa olvasott és értett nyelven. A mozgatható betűk feltalálása óta a becslések szerint négymilliárd példányban terjesztették el a Bibliát világszerte.

³ Most pedig arra kérünk, hogy ha van Bibliád, lapozd fel, és vess egy pillantást a tartalomjegyzékre. Megfigyelheted a könyvek neveit, kezdve a Mózes első könyvétől egészen a Jelenések könyvéig. A Biblia valójában egy 66 könyvből álló gyűjtemény, s mintegy negyven írója volt. A sokak által Ószövetségnek nevezett első részt, mely 39 könyvből tevődik össze, helyesebben Héber Iratoknak hívják, mivel legnagyobb részben héber nyelven  íródott. A 27 könyvből álló második résznek, melyet sokan Újszövetségnek mondanak, Keresztény Görög Iratok a pontos elnevezése, mivel keresztény írók írták görög nyelven. A teljes Biblia megírása több mint 1600 évig tartott, i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig. Az írók sosem tartottak tanácskozást, hogy megbeszéljék a szerkesztői teendőket, néhány egyidejűleg készült könyvet pedig egymástól több ezer kilométer távolságra levő helyeken írtak meg. A Bibliát mégis egyetlen téma jellemzi, és egészében véve egységes mű; nem mond ellent önmagának. Önkéntelenül is elcsodálkozunk: Több mint negyven férfi, akik egy tizenhat évszázadot felölelő időszak alatt éltek, hogyan tudott összeállítani egy olyan könyvet, melyben ekkora az összhang?

⁴ Noha a Biblia megírása már több mint 1900 évvel ezelőtt befejeződött, a tartalma érdeklődést kelt még a napjainkban élő férfiakban és nőkben is. Példának okáért nyisd fel a Bibliádat a Jób 26:7 versénél. Ne felejtsd el, hogy ez a szövegrész i. e. a tizenötödik században íródott. Így hangzik: „[Isten] terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé [a semmire, »NW«].” (Kiemelés tőlünk.) Most pedig lapozz az Ézsaiás 40:22 verséhez, és vedd figyelembe, hogy Ézsaiás könyve i. e. a nyolcadik században íródott. Ez a vers így hangzik: „Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra.” Mi jut eszedbe, miközben ezt a két leírást olvasod? Az a kép, hogy egy gömb alakú tárgy ’függ’ az űrben. Valószínűleg már láttál is ilyen képet a modern űrszondák készítette fotókon. Talán elcsodálkozol: Hogyan tudtak ezek az oly régen élt férfiak ilyen tudományosan pontos megállapításokat tenni?

⁵ Vizsgáljunk meg most egy másik kérdést a Bibliával kapcsolatban. Vajon történelmileg pontos a Biblia? Néhányan úgy gondolják, hogy a Biblia csupán történelmi alapot nélkülöző mítoszok gyűjteménye. Vegyük például a jól ismert izraelita királyt, Dávidot. Egészen mostanáig kizárólag a Biblia alapján tudtunk a létezéséről. Bár a vezető történészek valódi személyként ismerik el, néhány szkeptikus azzal próbálja elvetni őt,  hogy legendabeli alak, aki csupán zsidó propagandisták képzeletének szüleménye. Mit mutatnak a tények?

⁶ Az ősi izraeli város, Dán romjainál 1993-ban egy olyan feliratot találtak, mely utal „Dávid házára”. A felirat annak az i. e. kilencedik századi, romokban álló emlékműnek volt a részlete, melyet az izraeliták egyik ellensége emelt a felettük aratott győzelme megünneplésére. Egyszeriben meglett az ókori hivatkozás Dávidra, azon kívül, ami a Biblia lapjain olvasható! Mekkora jelentősége volt ennek? A lelettel kapcsolatban Israel Finkelstein a Tel-avivi Egyetemről megjegyezte: „A Dávid-felirat felfedezésével egy csapásra romba dőlt a Bibliával kapcsolatos nihilizmus.” Érdekes, amit egyszer William F. Albright professzor mondott, aki régészként évtizedeken át részt vett palesztinai ásatásokon: „Egyik felfedezés a másik után bizonyította be számtalan részlet pontosságát, és még nagyobb elismerést hozott a Bibliának mint felbecsülhetetlen történelmi forrásnak.” Újra csak felmerülhet bennünk a kérdés: Szemben a legendákkal és hőskölteményekkel, hogyan lehet ez az ősi könyv történelmileg ennyire pontos? De ez még nem minden.

⁷ A Biblia emellett még a próféciák könyve is (2Péter 1:20, 21). A „prófécia” szó talán rögtön az önjelölt próféták beteljesületlen szavait juttatja eszedbe. De tedd csak félre az előítéleteket, és nyisd ki a Bibliádat a Dániel könyve 8. fejezeténél. Dániel itt egy olyan látomásról ír, mely egy kétszarvú kos és egy ’tekintélyes szarvú’ szőrös kecskebak küzdelméről szól. A kecskebak diadalmaskodik ugyan, a nagy szarva viszont letörik. A helyén négy szarv nő ki. Mi a jelentése a látomásnak? Dániel beszámolója így folytatódik: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya. A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király. Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével” (Dániel 8:3–22).

⁸ Beteljesedett vajon ez a prófécia? Dániel könyvének megírása körülbelül i. e. 536-ban befejeződött. Nagy Sándor, a makedón király, aki 180 évvel később, i. e. 356-ban  született, győzelmet aratott a Perzsa Birodalom felett. Ő volt a „nagy szarv” a „szőrös kecskebak” szemei között. A zsidó történetíró, Josephus szerint Nagy Sándornak megmutatták Dániel könyvét, amikor a Perzsia feletti győzelmét megelőzően bevonult Jeruzsálembe. Úgy következtetett, hogy Dániel próféciájának szavai, amelyekre felhívták a figyelmét, a saját, Perzsia elleni hadjáratáról szólnak. Ezen túlmenően a világtörténelemről szóló tankönyvekben elolvashatod azt is, mi történt Nagy Sándor birodalmával az i. e. 323-ban bekövetkezett halála után. Idővel négy tábornoka vette át a birodalma feletti hatalmat, és i. e. 301-re a ’négy szarv’, mely a „nagy szarv” helyébe állt, négy részre osztotta fel a birodalom területét. Ismét csak megvan minden okunk a csodálkozásra: Hogyan tudta egy könyv ilyen érdekfeszítően, s ugyanakkor pontosan előre megjövendölni, mi fog történni mintegy 200 évvel később?

⁹ A Biblia saját maga adja meg a választ a fenti kérdésekre: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos” (2Timóteus 3:16). Az „Istentől ihletett” kifejezéssel fordított görög szó betű szerint azt jelenti: ’Istentől lehelt’. Isten „lehelte” bele a mintegy negyven író elméjébe mindazt az információt, melyet ma megtalálunk a Biblia könyveiben. E néhány tudományos, történelmi, illetve próféciákkal kapcsolatos példa megvizsgálása után csakis erre a következtetésre juthatunk. Ez az egyedülálló könyv, a Biblia nem emberi bölcsesség terméke, hanem isteni eredetű. Napjainkban mégis sokan kétségbe vonják a Szerzőjének, Istennek a létezését. És mi a helyzet veled?