1–3. Mi történik, amikor a szülők Jézushoz viszik a gyermekeiket, és mit tár fel ez az eset Jézusról?

JÉZUS tisztában van vele, hogy földi élete hamarosan befejeződik. Már csak néhány hete van hátra, és még oly sok mindent kell tennie. Apostolaival a Jordántól keletre fekvő vidéken, Pereában prédikál. Dél felé mennek Jeruzsálem irányába, ahol Jézus részt vesz az utolsó pászkáján, mely sorsdöntő lesz.

² Jézus komoly beszélgetést folytat néhány vallási vezetővel, és ezután egy kis felbolydulás támad. Az emberek odaviszik hozzá a gyermekeiket. A jelek szerint a gyermekek különböző korúak, mivel Márk ugyanazzal a szóval utal rájuk, mint amivel korábban egy 12 éves gyermekre; Lukács pedig egy olyan szóval él, ami úgy is fordítható, hogy ’kicsinyek’, azaz csecsemők (Lukács 18:15; Márk 5:41, 42; 10:13). Persze ahol gyermekek vannak, ott általában lárma és nyüzsgés is van. Jézus tanítványai korholják a szülőket, talán azt feltételezik, hogy az Úr túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy figyelmet szenteljen a gyerekeknek. Mit tesz Jézus?

³ Amikor látja, mi történik, felháborodik. Kik miatt? A gyerekek miatt? A szülők miatt? Nem, a tanítványai miatt! Ezt mondja: „Hagyjátok hozzám jönni a kisgyermekeket; ne próbáljátok gátolni őket, mert ilyeneké az Isten királysága. Bizony mondom nektek, hogy aki nem úgy fogadja az Isten királyságát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba.” Majd Jézus a „karjába” veszi a gyermekeket és megáldja őket (Márk 10:13–16). A Márk által itt használt szavak azt sugallják, hogy Jézus szeretetteljesen megöleli a gyermekeket, és ahogy egy fordító írja, a csecsemőket talán még ringatja is a karján. Nyilvánvaló, hogy Jézus szereti  a gyerekeket. De ebből valami mást is tanulunk: Jézus megközelíthető.

4–5. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus megközelíthető volt? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni ebben a fejezetben?

⁴ Ha Jézus szigorú, rideg vagy büszke lett volna, a gyerekek valószínűleg nem vonzódtak volna hozzá, és a szüleik sem közeledtek volna hozzá szívesen. Miközben magad elé képzeled ezt a jelenetet, látod a szülők örömtől sugárzó arcát? Jézus, ez a kedves ember, szeretetet mutat a gyermekeik iránt. Elmondja, hogy milyen értékesek a gyermekek Isten szemében, és megáldja őket. Jóllehet Jézus vállát nyomták a legsúlyosabb felelősségek, mégis a legmegközelíthetőbb ember maradt.

⁵ Még kik tartották Jézust megközelíthetőnek? Mi tette őt oly könnyen megközelíthetővé? És hogyan tanulhatjuk meg, hogy Jézushoz hasonlók legyünk ebben a tekintetben? Lássuk!

6–8. Kikkel volt gyakran együtt Jézus, és a velük kapcsolatos magatartása miben különbözött a vallási vezetőkétől?

⁶ Miközben az evangéliumi beszámolókat olvasod, meglephet, hogy milyen sokan közeledtek Jézushoz tétovázás nélkül. Például többször olvassuk azt a kifejezést vele kapcsolatban, hogy „nagy sokaság”: „nagy sokaság követte őt Galileából”; „nagy sokaság gyülekezett össze hozzá”; „nagy sokaság közeledett hozzá”; „nagy sokaság ment vele együtt” (Máté 4:25; 13:2; 15:30; Lukács 14:25). Igen, Jézust gyakran emberek tömege vette körül.

⁷ Általában ezek hétköznapi emberek voltak, olyanok, akikre a vallási vezetők megvetően csak úgy utaltak, mint „a föld népe”. A farizeusok és a papok nyíltan kijelentették: „ez a sokaság, amely nem ismeri a Törvényt, átkozott” (János 7:49). A későbbi rabbinikus írások megerősítik, hogy valóban ilyen  volt a hozzáállásuk. Sok vallási vezető megvetette az ilyen embereket, nem voltak hajlandók együtt étkezni velük, vásárolni tőlük vagy együtt lenni velük. Mi több, némelyek azt hangoztatták, hogy az ilyeneknek, akik nem ismerik a szóbeli törvényt, nincs reményük a feltámadásra. Az alacsony sorúak közül sokan valószínűleg inkább elhúzódtak ezektől a vezetőktől, semhogy segítséget vagy útmutatást kértek volna tőlük. Jézus azonban más volt.

⁸ Szívesen volt együtt hétköznapi emberekkel. Velük evett, meggyógyította, tanította őket, és reményt adott nekik. Természetesen Jézus reálisan látta a helyzetet, tudta, hogy a legtöbben elutasítják majd azt a lehetőséget, hogy Jehovát szolgálják (Máté 7:13, 14). Ennek ellenére bizakodva tekintett minden egyes személyre, és látta, hogy sokan képesek lennének jót tenni. Mennyire különbözött a keményszívű papoktól és farizeusoktól! Ám meglepő módon még papok és farizeusok is közeledtek Jézushoz, és jó néhányan közülük változtattak az életmódjukon, és követték őt (Cselekedetek 6:7; 15:5). A gazdag és befolyásos emberek egy része is megközelíthetőnek tartotta Jézust (Márk 10:17, 22).

9. Miért tartották a nők megközelíthetőnek Jézust?

⁹ A nők bátran közeledtek Jézushoz. Ugyanakkor lépten-nyomon érezték a vallási vezetők mély megvetését. A rabbik rendszerint lenéztek mindenkit, aki nőket tanított. A nők nem tanúskodhattak perekben, megbízhatatlan tanúknak tartották őket. Sőt, a rabbik hálát adtak Istennek imában azért, hogy nem nőnek születtek! Viszont Jézus részéről a nők nem tapasztaltak ilyen megvetést. Sokuk közeledett hozzá, alig várta, hogy tanuljon tőle. Például Lázár nővére, Mária az Úr lábánál ült, és elmélyülten hallgatta szavait, mialatt a testvére, Márta az ételkészítéssel fáradozott és közben aggodalmaskodott. Jézus megdicsérte Máriát, amiért helyes fontossági sorrendet állított fel (Lukács 10:39–42).

10. Mi volt a különbség aközött, ahogy Jézus bánt a betegekkel, és aközött, ahogy a vallási vezetők?

 ¹⁰ A betegek is Jézushoz gyűltek, noha őket a vallási vezetők gyakran számkivetettként kezelték. A mózesi törvény előírta, hogy egészségi okokból különítsék el a leprásokat, de azt nem engedte, hogy durván bánjanak velük (3Mózes 13). A későbbi rabbinikus szabályok azonban azt állították, hogy a leprások olyan visszataszítóak, mint az ürülék. Néhány vallási vezető egészen odáig ment, hogy kövekkel dobálta meg a leprásokat, csak hogy távol tartsa őket magától! Nehéz elképzelni, hogy azoknak, akikkel így bántak, lett volna bátorságuk odamenni bármelyik tanítóhoz is. Ám Jézushoz odamentek a leprások. Az egyikük ezekkel a híres szavakkal tett bizonyságot a hitéről: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani” (Lukács 5:12). A következő fejezetben megvizsgáljuk, hogyan reagált erre Jézus. Most azonban elég annyit mondanunk, hogy aligha lehet ennél nyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy Jézus megközelíthető volt.

11. Milyen példa mutatja, hogy a vétkeik miatt lesújtottak bátran közeledtek Jézushoz, és miért fontos ez?

¹¹ A vétkeik miatt lesújtottak bátran közeledtek Jézushoz. Gondolj például arra az esetre, amikor Jézus az egyik farizeus otthonában étkezett. Egy asszony, akiről köztudott volt, hogy bűnös, bejött és letérdelt Jézus lábához, miközben sírt a vétke miatt. A könnyeivel áztatta Jézus lábát, és a hajával törölte meg. Míg a vendéglátója visszahőkölt és keményen bírálta Jézust, amiért közel engedte magához az asszonyt, addig Jézus kedvesen megdicsérte ezt a nőt őszinte bűnbánatáért, és biztosította Jehova megbocsátásáról (Lukács 7:36–50). Ma fontosabb, mint valaha, hogy a vétkeik miatt lesújtott emberek érezzék: bátran közeledhetnek azokhoz, akik segíthetnek nekik, hogy helyreállítsák a kapcsolatukat Istennel. De mi tette Jézust oly megközelíthetővé?

12. Miért nem meglepő, hogy Jézus megközelíthető volt?

¹² Gondolj arra, hogy Jézus tökéletesen utánozta szeretett égi Atyját (János 14:9). A Biblia arra emlékeztet minket, hogy Jehova „nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:27). Az „Ima Meghallgatója”, Jehova mindig elérhető hűséges szolgái számára, és mindenki más számára is, aki őszintén szeretné megtalálni és szolgálni őt (Zsoltárok 65:2). Képzeld csak el! A világegyetem leghatalmasabb és legfontosabb Személye egyben a legmegközelíthetőbb is. Atyjához hasonlóan Jézus is szereti az embereket. A következő fejezetekben megvizsgáljuk majd azt a mély szeretetet, mely Jézus szívéből fakadt. Jézus főleg azért volt megközelíthető, mert a szeretete nyilvánvaló volt mások előtt. Nézzük most meg néhány jellemvonását, melyek ezt a szeretetet tükrözték.

13. Hogyan utánozhatják a szülők Jézust?

¹³ Az emberek hamar észrevették, hogy Jézus személyes érdeklődést mutat irántuk. Ez az érdeklődés még akkor sem szűnt meg, amikor nyomás nehezedett rá. Ahogy már láttuk, amikor a szülők odavitték hozzá a gyermekeiket, annak ellenére is megközelíthető maradt, hogy elfoglalt volt és súlyos felelősségek nyomták a vállát. Milyen nagyszerű példát állított a szülők elé! A mai világban a gyermeknevelés igazi kihívás. Mégis létfontosságú, hogy a gyerekek lássák, a szüleik megközelíthetőek. Ha szülő vagy, tudod, hogy vannak olyan időszakok, amikor túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy kellő figyelmet fordíts a gyermekedre. Vajon ennek ellenére biztosítod őt arról, hogy időt szánsz rá, mihelyt lehetséges? Ha megtartod a szavadat, gyermeked megtanulja, hogy a türelem jutalommal jár. Megtanulja azt is, hogy bármikor, bármilyen gondjával hozzád fordulhat.

14–16. a) Milyen körülmények vezettek Jézus első csodájához, és miért mondhatjuk, hogy ez bámulatos tett volt? b) Mit tár fel Jézusról a Kánában végrehajtott csodája, és milyen tanulságot szűrhetnek le ebből a szülők?

¹⁴ Jézus az emberek tudomására hozta, hogy törődik velük.  Vegyük például a legelső csodáját. Galilea egyik városában, Kánában részt vett egy menyegzőn, ahol kínos helyzet állt elő, elfogyott a bor. Az édesanyja, Mária elmondta neki, hogy mi történt. Mit tett erre Jézus? Megkérte a szolgákat, hogy töltsenek meg vízzel hat nagy kőkorsót. Amikor kóstolót vittek a vőfélynek, íme, jó bor volt! Ez valami trükk vagy bűvészmutatvány volt? Nem, a víz ’borrá változott’ (János 2:1–11). Az emberek régi álma, hogy egy anyagot más anyaggá változtassanak. Az alkimisták évszázadokon át próbáltak az ólomból aranyat előállítani. Sohasem sikerült nekik, jóllehet az ólom és az arany módfelett hasonló elemek. * Mi a helyzet a vízzel és a borral? Kémiai összetételét tekintve a víz egyszerű anyag, mindössze két elemből áll. A bornak viszont csaknem ezer összetevője van, melyek közül sok nagyon bonyolult. Miért hajtana végre ilyen bámulatos tettet Jézus pusztán azért, hogy megoldjon egy lényegtelen gondot, nevezetesen azt, hogy elfogyott a bor egy menyegzőn?

¹⁵ A menyasszonynak és a vőlegénynek nem volt lényegtelen ez a gond. Az ókori Közel-Keleten rendkívüli jelentőséggel bírt a meghívottak iránti vendégszeretet. Ha a menyegzőn elfogyott volna a bor, az nagy szégyenbe és igen kínos helyzetbe hozta volna a menyasszonyt és a vőlegényt; gyászossá tette volna az esküvőjük napját és annak emlékét is. Ez a nehézség nemcsak az ifjú párt foglalkoztatta, hanem Jézust is. Így hát cselekedett. Ugye most már érted, hogy az emberek miért fordultak hozzá a gondjaikkal?

¹⁶ A szülők ebből is hasznos tanulságot szűrhetnek le. Mit teszel, ha a gyermekedet nyomasztja valami, és hozzád fordul? Kísértést érezhetsz arra, hogy figyelmen kívül hagyd a gondját,  mint ami lényegtelen, vagy akár arra, hogy kinevesd érte. Összehasonlítva a te gondjaidat a gyermekével, az övé valóban jelentéktelennek tűnhet. De ne felejtsd el, hogy neki egyáltalán nem az. Ha ez a gond foglalkoztatja azt, akit olyannyira szeretsz, nem kellene, hogy téged is foglalkoztasson? Ha a gyermeked tudtára adod, hogy törődsz az aggodalmaival, az megközelíthető szülővé tesz.

17. Milyen példát mutatott Jézus a szelídség terén, és miért mondható, hogy ez a tulajdonság az erő bizonyítéka?

¹⁷ Ahogy arról már a 3. fejezetben szó esett, Jézus szelíd és alázatos volt (Máté 11:29). A szelídség gyönyörű tulajdonság, erőteljes bizonyítéka annak, hogy az egyén szíve alázatos. Része az Istentől származó szent szellem gyümölcsének, és összefügg az isteni bölcsességgel (Galácia 5:22, 23; Jakab 3:13). Jézus még a legprovokatívabb helyzetben is megőrizte  az önuralmát. A szelídsége természetesen nem gyengeség volt. Egy tudós így jellemezte ezt a tulajdonságot: „a gyengédség mögött acélerős karakter rejlik”. Bizony, gyakran erő kell ahhoz, hogy féken tartsuk az indulatainkat, és hogy szelíden bánjunk másokkal. Ám ha Jehova áldása kíséri erőfeszítéseinket, akkor képesek vagyunk Jézus szelídségét utánozni, ez pedig megközelíthetőbbé tesz minket.

18. Milyen példa mutatja Jézus ésszerűségét, és szerinted, miért tesz valakit megközelíthetővé ez a tulajdonság?

¹⁸Jézus ésszerű volt. Amikor Tíruszban járt, egy asszony odament hozzá, ugyanis a lányát ’rettenetesen gyötörte a démon’. Jézus háromféleképpen is kifejezte, hogy nem hajlandó megtenni, amit az asszony kér. Először nem válaszolt neki; másodszor megindokolta, hogy miért nem teljesíti a kérését; harmadszor pedig egy szemléltetéssel tette egyértelműbbé, hogy miért nem enged a kérésnek. Vajon mindeközben rideg és hajthatatlan volt? Utalt-e arra, hogy az asszony kockázatot vállal azzal, hogy meg mer szólítani egy ilyen nagy embert? Nem, az asszony nyilvánvalóan biztonságban érezte magát. Nemcsak segítséget kért, hanem állhatatos is maradt, annak ellenére, hogy Jézus látszólag nem akart segíteni neki. Jézus észrevette az asszony rendkívüli hitét, amely erre az állhatatosságra sarkallta, és meggyógyította a lányát (Máté 15:22–28). Az emberek szívesen fordultak Jézushoz, kétségkívül azért, mert ésszerű volt, készségesen meghallgatott másokat, és engedett, amikor az helyénvaló volt.

19. Honnan tudjuk, hogy igazán megközelíthetőek vagyunk-e?

¹⁹ Az emberek szeretik azt hinni magukról, hogy megközelíthetőek. Például egyesek, akiknek hatalmuk van, előszeretettel mondogatják, hogy mindig nyitottak a beszélgetésre, és hogy a beosztottjaik bármikor bátran fordulhatnak hozzájuk. A Biblia azonban ezt a határozott figyelmeztetést közli: „Sok ember híreszteli a maga szerető-kedvességét, de hű embert, azt ki találhat?” (Példabeszédek 20:6). Könnyű mondani, hogy megközelíthetőek vagyunk, de tényleg hűségesen utánozzuk Jézus szeretetének ezt a kifejeződését? A válasz nem abban rejlik, hogy mi hogyan látjuk magunkat, hanem abban, hogy mások hogyan látnak minket. Pál ezt mondta: „Ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt” (Filippi 4:5). Mindannyian tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket: „Hogyan tekintenek rám mások? Milyen a hírnevem?”

20. a) Miért fontos, hogy a keresztény vének megközelíthetőek legyenek? b) Miért legyünk ésszerűek a gyülekezeti vénekkel szemben támasztott elvárásokat illetően?

²⁰ Különösen a keresztény vének törekszenek arra, hogy megközelíthetőek legyenek. Őszinte vágyuk, hogy megfeleljenek az Ézsaiás 32:1, 2-ben leírtaknak: „Olyan lesz mindegyik, mint rejtek szél ellen, és menedék zivatar ellen, mint patakok a víztelen vidéken, mint nagy kőszirt árnyéka a tikkadt földön.” Egy vén csak akkor nyújthat ilyen védelmet, felüdülést és enyhülést, ha megközelíthető marad. Persze a véneknek ezt nem mindig könnyű megvalósítaniuk, hiszen súlyos felelősségeket viselnek ezekben a nehéz időkben. Ennek ellenére azon fáradoznak, hogy soha ne keltsék másokban azt az érzést, hogy túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy gondját viseljék Jehova juhainak (1Péter 5:2). A gyülekezet  többi tagja pedig – alázatos és együttműködő szellemet mutatva – próbál ésszerű lenni abban, hogy milyen elvárásokat támaszt e hűséges férfiakkal szemben (Héberek 13:17).

21. Hogyan maradhatnak a szülők megközelíthetőek gyermekeik a számára, és mivel foglalkozik a következő fejezet?

²¹ A szülők törekszenek arra, hogy mindig megközelíthetőek maradjanak a gyermekeik számára. Sok múlik ezen! Az apa és az anya szeretné biztosítani a gyermekeit arról, hogy megbízhatnak bennük. Ezért a keresztény szülők ügyelnek arra, hogy szelídek és ésszerűek legyenek, és nem csattannak fel, amikor a gyermek bevallja, hogy hibázott, vagy ha kiderül, hogy helytelenül gondolkodott. A szülők türelmesen nevelik gyermekeiket, és közben törekszenek rá, hogy nyitottak legyenek a beszélgetésre. Jézus megközelíthető volt, és hozzá hasonlóan mindannyian szeretnénk megközelíthetőek maradni. A következő fejezet Jézus szívből jövő könyörületével foglalkozik, az egyik olyan fő tulajdonságával, amely megközelíthetővé tette.