Sokan azt állítják, hogy a tudomány nem igazolja a Biblia teremtési beszámolóját. A valódi ellentmondás azonban nem a tudomány és a Biblia, hanem a tudomány és az úgynevezett keresztény fundamentalisták véleménye között van. E csoportok némelyike tévesen azt hangoztatja, hogy a Biblia szerint az egész fizikai teremtésmű hat 24 órás nap alatt jött létre, mintegy 10 000 évvel ezelőtt.

A Biblia azonban nem erősíti meg ezt a következtetést. Ha megerősítené, akkor az elmúlt száz év sok tudományos felfedezése valóban rontaná a hitelét. A Biblia tüzetes átvizsgálásából kiderül, hogy nincs ellentmondásban a jól megalapozott tudományos tényekkel. Ezért Jehova Tanúi nem értenek egyet a keresztény fundamentalistákkal, és sok kreacionistával sem. Ez a rész feltárja, hogy mit tanít igazából a Biblia.

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). Több bibliatudós is egyetért abban, hogy az 1. versben említett tevékenység nem azonos a 3. verstől leírt teremtési napok eseményeivel. Ez nagy horderejű megállapítás. A Biblia első néhány szava szerint a világegyetem, beleértve a bolygónkat, a földet is, már azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a becslések – vagy a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tehetnek – ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg a Bibliának ezt a részét.

Mit mondhatunk a teremtési napok hosszúságáról? Szó szerint 24 órásak voltak? Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes – a teremtési beszámoló írója – a későbbiekben azt mondta a hat teremtési napot követő napról, hogy az az alapja a heti sabbatnak, ezért minden teremtési napnak szó szerint 24 órásnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

 Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot jelenthet, hanem különféle hosszúságú időszakokat. Például amikor Mózes összegzi Isten teremtési munkáját, a hat teremtési napról együttesen beszél úgy, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki csak úgy kijelentse, hogy minden teremtési nap 24 órás volt.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Biblia nem beszél róla, ám a Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

Mózes héberül írta a beszámolóját, és egy ember nézőpontjából. Ez a két tény, valamint annak ismerete, hogy a világegyetem már a teremtési korszakok, vagy napok kezdete előtt létezett, segít lezárni a teremtési beszámolót körüllengő viták nagy részét. Miért?

A teremtési beszámoló alapos megvizsgálása feltárja, hogy egy-egy „nap” eseményei a rá következő „napon” vagy akár több „napon” át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési nap elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva – feltehetőleg a vastag felhők miatt – nem érte el a föld felszínét (Jób 38:9). Az első „napon” az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe. a

A második „napon” nyilvánvalóan tovább folytatódott a légkör kitisztulása, s ezzel létrejött a fent lévő vastag felhők és a lent lévő óceán közötti tér. A negyedik „napon” lassanként olyan mértékben kitisztult a légkör, hogy láthatóvá vált „az égbolton” a nap és a hold (1Mózes 1:14–16). Más szavakkal, az ember szemszögéből, a földről nézve kezdett észlelhetővé válni a nap és a hold. Ezek az események fokozatosan mentek végbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények  kezdtek megjelenni – köztük a hártyásszárnyúak és más rovarok.

A Biblia nyelvezete lehetőséget ad arra a következtetésre, hogy a teremtési napok nagyobb eseményei nem egy rövid idő alatt játszódtak le, hanem fokozatosan. Egy-egy esemény talán a következő teremtési napokon is folytatódott. b

Vajon a növények és az állatok fokozatos megjelenése azt sejteti, hogy Isten az evolúció segítségével hozott létre ilyen sokféle élőlényt? Nem. A beszámoló egyértelműen kijelenti, hogy Isten megteremtette a növény- és az állatvilág minden alapvető ’nemét’ (1Mózes 1:11, 12, 20–25). Vajon úgy lettek beprogramozva ezek az eredeti ’nemek’, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez? Mi határozza meg, hogy hol ér véget az egyik ’nem’, és hol kezdődik a másik? A Biblia erről nem beszél. Azt viszont kijelenti, hogy az  élő teremtmények ’a maguk neme szerint kezdtek nyüzsögni’ (1Mózes 1:21). E kijelentés szerint van határa annak, hogy mekkora változatosság léphet fel egy ’nemen’ belül. Az ősmaradványok és a modern kori kutatások egyaránt azt erősítik meg, hogy a növények és az állatok legalapvetőbb kategóriái még mérhetetlenül hosszú idő alatt is vajmi keveset változtak.

Némely fundamentalista állításával ellentétben a teremtési beszámoló nem tanítja azt, hogy a világegyetem – beleértve a földet és rajta minden élőlényt – egy rövid időszak alatt lett megteremtve, és viszonylag nem is túlságosan régen. Amit viszont a világegyetem megteremtéséről és a földi élet megjelenéséről ír a Biblia, az sok új tudományos felfedezéssel megegyezik.

Számos tudós a filozófiai nézetei miatt veti el a Bibliának azt az állítását, hogy Isten teremtett mindent. Érdekes azonban, hogy az ókori teremtési beszámolóban Mózes azt írta a világegyetemről, hogy volt kezdete, és hogy az élet szakaszokban, fokozatosan jelent meg, meghatározatlan hosszúságú időszakok alatt. Honnan tudott Mózes mintegy 3500 évvel ezelőtt hozzájutni ehhez a pontos tudományos információhoz? Erre csak egyetlen ésszerű magyarázat létezik. Az a Személy, akinek van hatalma és bölcsessége az egek és a föld megteremtéséhez, kétségtelenül el tudta látni Mózest ilyen magas fokú ismerettel. Ez nyomatékosítja azt, amit a Biblia önmagáról állít, vagyis hogy „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16). c

De talán most azon tűnődsz, hogy tényleg számít-e, hogy mit hiszel a Biblia teremtési beszámolójáról. Vegyél szemügyre néhány meggyőző érvet, hogy lásd, igenis számít.