Képzeld el a következő szituációt: Brian látja, hogy két osztálytársa épp felé tart. Görcsbe rándul a gyomra, mert ezen a héten már kétszer is próbálták rávenni, hogy cigizzen. Ez lesz a harmadik próbálkozásuk. Az egyikük ezt mondja:

Rákacsint Brianre, kivesz a zsebéből egy cigit, és odanyújtja neki. Brian erre még idegesebb lesz.

A fiú átkarolja, és ezt suttogja:

Az első fiú közelebb tartja a cigit Brian arcához, és odasúgja neki:

Te mit tennél Brian helyében?

Vajon Brian osztálytársai átgondolták, hogy mit csinálnak, amikor először rágyújtottak? Ez az ő döntésük volt? Nem valószínű. Inkább mentek a többiek után. Szeretnék, ha elfogadnák őket, ezért engedték, hogy mások befolyásolják a véleményüket.

Ha ilyen helyzetbe kerülnél, hogyan mondhatnál nemet az osztálytársaidnak?

1.  KÉSZÜLJ FEL!

   A Biblia ezt írja: „Eszes az, aki látja a bajt, és elrejtőzik, a tapasztalatlanok viszont mennek tovább, és elszenvedik a büntetést” (Példabeszédek 22:3).

   Sokszor már előre lehet látni, hogy valamiből baj lesz. Például tegyük fel, hogy néhány osztálytársad felé tartasz, akik épp cigiznek. Ha számítasz rá, hogy próbálkozni fognak, sokkal könnyebben tudsz nemet mondani.

2.  GONDOLKODJ!

   A Biblia ezt írja: „Őrizzétek meg a jó lelkiismeretet” (1Péter 3:16).

   Kérdezd meg magadtól: „Hogyan fogom érezni magam később, ha hallgatok a többiekre?” Egy ideig lehet, hogy kedvelni fognak, de milyen érzés lesz később visszagondolni a döntésedre? Lemondanál az elveidről csupán azért, hogy menőnek tartsanak az osztálytársaid? (2Mózes 23:2).

3.  DÖNTS MEGFONTOLTAN!

   A Biblia ezt írja: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit” (Példabeszédek 14:15).

   Előbb vagy utóbb mindannyiunknak fel kell vállalnunk a véleményünket, és viselnünk kell a döntéseink következményeit. A Biblia azt írja, hogy József, Jób és Jézus jó döntést hoztak, ellenben Káin, Ézsau és Júdás nem. Te mit fogsz tenni?

A Biblia ezt írja: „Aki hű a legkevesebben, az a sokon is hű” (Lukács 16:10). Ha átgondoltad a következményeket, és elhatároztad, mit fogsz tenni, vállald is fel a véleményedet. Ez sokkal könnyebb és eredményesebb lesz, mint gondolnád.

Ne aggódj, nem kell kiselőadást tartanod a társaidnak. Egy egyszerű, de határozott „nem” is elég lehet. Vagy hogy még egyértelműbbé tedd, hogy az álláspontodon nem fogsz változtatni, valami ilyesmit mondhatnál:

• „Engem hagyjatok ki ebből!”

• „Kösz, én nem kérek belőle!”

• „Tudod, mit gondolok erről!”

Az a fontos, hogy azonnal és határozottan reagálj. Ha így teszel, talán meg fogsz lepődni, milyen hamar békén hagynak a többiek!

Mi a helyzet, ha így csúfolnak: „Mi van, csak nem gyáva vagy?” Ez tipikus módja annak, ahogyan a fiatalok próbálnak nyomást gyakorolni egymásra. Mit válaszolj? Legalább két lehetőséged van.

• Beismerheted azt, amivel gúnyolnak. („Igazad van, tényleg félek!” Aztán röviden mondd el, miért.)

• Visszavághatsz. Mondd el, miért mondasz nemet, és hozz fel észérveket. („Azt hittem, okosabb vagy annál, hogy rágyújts!”)

Ha a társaid még ezután is gúnyolnak, menj el! Minél tovább maradsz, annál erősebb lesz a nyomás. Ha otthagyod őket, abból látni fogják, hogy nem engeded, hogy mások irányítsanak.

Nem tudod teljesen elkerülni, hogy nyomást gyakoroljanak rád a társaid. Az viszont rajtad múlik, mit fogsz tenni. Vállald fel a véleményedet, és ragaszkodj hozzá. A döntés a te kezedben van (Józsué 24:15).