1, 2. ¿Jantʼoj tam alwaʼ tʼojláb in tʼajálchik an ókʼnom ti tamkuntaláb?

 MAX owatits pel i tolmix ókʼnom, walám exom a putuwalits jawaʼ in yéjenchal kin tʼajaʼ jun i ókʼnom ban tamkuntaláb. ¿Jantʼoj a tsalpayal abal a yéjenchalej ka tʼajaʼ abal ka bajuw ti ókʼnom? (1 Tim. 3:1).

² ¿Jawaʼ játs in uchbíl jun i ókʼnom? Jajáʼ in okʼnál an olnomtaláb ani in kanatbedhál ani in exóbchal an epchalchik axi ti tamkuntaláb. Jayej in punuwal jun i alwaʼ tʼiplab kʼal jawaʼ in ulal ani kʼal jawaʼ in tʼajál, antsanáʼ in tólmiyal an epchalchik abal ka utey kʼal a Jehová. Jaxtám an Biblia in bíjiyal «ejtíl i tsʼejwalixtaláb abal an tamkuntaláb» (Efes. 4:8).

3. ¿Jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ jun i epchal inik abal kin bajuw ti ókʼnom? (1 Timoteo 3:​1-7; Tito 1:​5-9).

³ ¿Jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ jun i epchal abal kin bajuw ti ókʼnom? An epchal axi in léʼ kin bajuw ti ókʼnom yab kwaʼal kin tʼuchiy jun i uw antsanáʼ jantʼiniʼ tin tʼajál jun i atikláb tam neʼets kin aliy jun i tʼojláb. Abal ki pidhan jun i tʼojláb, in yéjenchal ka exlaʼ jantʼiniʼ tu tʼajnal an tʼojláb axi i kónchinal. Pero tin bichówil a Jehová yab antsanáʼ, abal ka bajuw ti ókʼnom expidh in yéjenchal ka tejwamédhaʼ abal it bajudh ti ólnom ani ti exóbchix, ani kwaʼal ka putuw kʼal jawaʼ in ulal an Biblia 1 Timoteo 3:​1-7 ani Tito 1:​5-9 (ka ajiy). Al axéʼ xi exobintaláb neʼets ki tsuʼuw ox jantʼoj axi u kónchinal kin tʼajaʼ an ókʼnom. Okʼox, kwaʼal ka exláj kʼal an atiklábchik ani an epchalchik axi ti tamkuntaláb abal in tsápnanchal kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh. Tsabchíl, kwaʼal ka tejwaméj abal in putuwal alwaʼ kʼal in uchbíl kʼal in yanél. Oxchíl kwaʼal kin tejwamédhaʼ abal etsʼey in léʼ kin tólmiy an epchalchik.

 KWAʼAL KA EXLÁJ ABAL IN TSÁPNANCHAL KIN TʼAJAʼ JAWAʼ TEKEDH

4. ¿Jantʼoj kwaʼal kin tʼajaʼ an epchal axi in léʼ kin bajuw ti ókʼnom abal yab ka tsálpayat kidháb tin kwéntaj jajáʼ?

⁴ Abal jun i epchal kin ejtow kin bajuw ti ókʼnom kwaʼal kin tsápnanchij abal «yab ka uluwat i kidháb kaw tin kwéntaj jajáʼ». An epchalchik ani an atiklábchik axi yab in kʼakʼnál a Jehová «in tomnál kin tsalpay jawaʼ alwaʼ» tin kwéntaj an epchal. An atiklábchik axi yab in kʼakʼnál a Jehová etsʼey neʼets tu ku kawiliy, pero wawáʼ kwaʼal ki tejwamédhaʼ abal yab chubax jawaʼ in ulalchik (Dan. 6:​4, 5). Ka konowiy ta baʼ: «¿Jantʼoj in tsalpayal an epchalchik ani an atiklábchik tin kwéntaj nanáʼ?».

5. ¿Jantʼiniʼ i tejwamedhál abal i kʼanidhál jawaʼ alwaʼ?

⁵ «Kin kʼanidhaʼ expidh jawaʼ winat alwaʼ». Kwaʼal kin métʼanchij jawaʼ kʼwajat in tʼajál alwaʼ an epchalchik ani kin uchaʼ abal kʼwajat in tʼajál jun i alwaʼ tʼojláb. Jayej neʼets ki atsʼaʼ kulbél tam ki tólmiy an epchalchik, belits max jajáʼchik yab tu konchámal ki tʼajaʼ (1 Tes. 2:8). ¿Jaleʼ ti lej alwaʼ abal an ókʼnomchik kin koʼoy nixéʼ xi alwaʼ tʼajbiláb? Kom jajáʼchik neʼets kin yejenchij kin jolkʼaʼ i kʼij abal kin kanatbedhaʼ an tamkuntaláb ani kin putuw kʼal in uchbíl ti tamkuntaláb (1 Ped. 5:​1-3). Jun i alwaʼtaláb axi neʼets kin batsʼuw pel abal neʼets kin atsʼaʼ kulbél kom kʼwajat in tólmiyal an epchalchik (Hech. 20:35).

6. ¿Jantʼiniʼ ti neʼets ki ejtow ki tejwamédhaʼ abal i bátsʼuwal alwaʼ an epchalchik ti kʼimáʼ? (Hebreos 13:​2, 16; ka tsuʼuw jayej an imagen).

⁶ Jun i epchal «axi in bátsʼuwal alwaʼ axi kʼeʼatchik» yab expidh in tʼajál ti kwéntaj in jaʼúbchik, jayej in tólmiyal axi más (1 Ped. 4:9). Jun i libro in ulal abal «an atikláb axi antsanáʼ in ey, etsʼey in bátsʼuwal kʼal i alwaʼtaláb jitakits ka ulits tin kʼimáʼ». Ka konowiy ta báʼ: ¿U ujnál ku batsʼuw jitakits ka ulits tu kʼimáʼ?» (ka ajiy Hebreos 13:​2, 16). An epchalchik axi alwaʼ inik, in tólmiyal kʼal jawaʼ in kwaʼal jitaʼchik in tsápnanchal kin tʼojonchij a Jehová, ejtíl an ókʼnom axi ti circuito, an epchalchik axi u cheʼel kin bínaʼ jun i tʼilomtaláb ban tamkuntaláb ani axi tsʼejwantál (Gén. 18:​2-8; Prov. 3:27; Luc. 14:​13, 14; Hech. 16:15; Rom. 12:13).

7. ¿Jantʼini in tejwamedhál jun i ókʼnom abal yab in kʼaʼinchal an tumín?

⁷ «Yab kwaʼal kin […] kʼaʼinchij an tumín».  Nixéʼ kwaʼal kin tejwamédhaʼ belits max tumínladh o tsʼejwantál. Kwaʼal kin pidhaʼ más in exbádh kin tʼojonchij a Jehová (Mat. 6:33). Kwaʼal kin eyendhaʼ alwaʼ an kʼij, an tsapláb ani an tumín axi in kwaʼal abal kin tʼojonchij a Jehová, abal kin tólmiy an epchalchik ani in yanél (Mat. 6:24; 1 Juan 2:​15-17). Ka konowiy ta báʼ: «¿Jay in exbádh u pidhál an tumín? ¿In kʼwajat kulbél kʼal jawaʼ u kwaʼal? ¿O expidh in tʼojnal abal ku ataʼ más i tumín ani ku koʼoy yan jantʼoj?» (1 Tim. 6:​6, 17-19).

8. ¿Jantʼiniʼ in tejwamedhál jun i atikláb «abal tsalpadh ani in éjtowal kin abatnaʼ tin baʼ»?

⁸ An atikláb «axi tsalpadh ani in exlál kin abatnaʼ tin baʼ», neʼets kin tejwamédhaʼ kʼal jawaʼ kin uluw ani kʼal jawaʼ kin tʼajaʼ. Ejtíl, yab neʼets kin watʼkʼanchij kʼal an kʼapnél, kʼal an utsʼnél ani jantʼiniʼ tu tóltomnal. Jayej in tʼajál ti kwéntaj jantʼiniʼ tin eyendhál an kʼij. Yab neʼets kin tʼajaʼ jawaʼ in ujnám kin tʼajaʼ an atiklábchik (Luc. 21:34; Sant. 4:4). An ókʼnom etsʼey in tsápnanchal abal kin tejwamédhaʼ i kʼayaʼtaláb belits abal in tamtém jun i kʼibataláb. Jayej kwaʼal kin tejwamédhaʼ abal «yab in lej watʼkʼanchal kʼal an vino». Ka konowiy ta baʼ: ¿U tejwamedhál kʼal jawaʼ u tʼajál abal u éjtowal ku abatnaʼ tu kwetém baʼ?».

9. ¿Jantʼiniʼ neʼets kin tejwamédhaʼ jun i atikláb abal «tsalpadh ani abal in tʼajál patal jantʼiniʼ tin tomnál»?

⁹ An ókʼnom «in tejwamedhál i tsalpadhtaláb» tam in tametnál jun i kʼibataláb, kom in tʼajál ti kwéntaj an tsalpadh kaw axi kʼwajat ti Biblia. Tam kin lupudh tsalpay kʼal jawaʼ in ulal an Biblia, in éxbayal más alwaʼ jawaʼ kʼwajat ti watʼel ani in takuyal más alwaʼ jawaʼ neʼets kin tʼajaʼ. Yab expidh in tʼajál ti kwéntaj jawaʼ jajáʼ in tsalpayal, in tʼajál ti kwéntaj max chubax jawaʼ u uluwáb (Prov. 18:13). Antsanáʼ in tʼajál ti kwéntaj jantʼoj in tsalpayal a Jehová. Jayej, etsʼey «in kwaʼal tʼojojodh patal jawaʼ neʼets kin tʼajaʼ». U exláb abal in putuwal in káwintal ani in tʼajál jawaʼ in ulal an Biblia. Antsanáʼ in tejwamedhál abal etsʼey in tʼajál jawaʼ tekedh. Xowéʼ neʼets ki exóbnaʼ jantʼoj in yéjenchal kin tʼajaʼ abal kin alwaʼ ókʼnaʼ in yanél jantʼiniʼ tin ulal an Biblia.

IN BELETNÁL ALWAʼ IN YANÉL

10. ¿Jantʼiniʼ tin tejwamedhál jun i tolmix ókʼnom abal neʼets kin ejtow kin ókʼnaʼ an tamkuntaláb?

¹⁰ Abal jun i epchal ka bíjiyat ti ókʼnom, in yanél jayej kwaʼal kin tejwamédhaʼ abal pel jun i alwaʼ tʼiplab. Jaxtám kwaʼal kin tsápnanchij «kin ókʼnaʼ alwaʼ in yanél». Kwaʼal kin lej kʼanidhaʼ ani kin tsápnanchij kin putuw kʼal in uchbíl. ¿Jaleʼ ti lej exbadh kin tʼajaʼ nixéʼ? An abatwálej Pablo in uluw abal «max jun i inik yab in éjtowal kin alwaʼ ókʼnaʼ in kʼimáʼ, yab neʼets kin ejtow kin ókʼnaʼ an tamkuntaláb» (1 Tim. 3:5).

11, 12. ¿Jantʼiniʼ in éjtowal ka tolmixin an yaneláb abal an epchal kin bajuw ti ókʼnom ban tamkuntaláb? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).

¹¹ Max jun i tolmix ókʼnom kʼwájatej in yedhál i tsakam, «kwaʼal kin exóbchij ti bélkax ani ti kʼakʼnax», pero axéʼ kwaʼal kin tʼajaʼ kʼal yan i kʼanidhomtaláb. Patal i exlál abal an tsakamchik axi tsipílej in kulbetnál ti ubátʼ ani ti teʼnal, pero max an tatalábchik kin exóbchij an tsakam ti bélkax ani ti kʼakʼnax, jajáʼchik neʼets kin exlaʼ jaykʼiʼ tin tomnál kin tʼajaʼ ani jaykʼiʼ imbáj. Jayej, an tataláb kwaʼal kin tólmiy an tsakam abal ka utey más kʼal Jehová, kin exlaʼ jantʼiniʼ kin eyendháj an tsalpadh kaw axi kʼwajat ti Biblia, ani kin tólmiy in tsakámil abal kin bajuw ka pujan.

¹² «An inik jayej kwaʼal kin tólmiy in tsakámil abal kin kʼakʼnaʼ a Jehová, ani yab ka xeʼtsinchik kʼíbenek ani ti jekʼom». ¿Jantʼoj neʼets ka watʼey max jun kʼal nixéʼ xi tsakam kin tʼajaʼ jun i púlik walabtaláb? Max an tataláb yab in jolkʼaʼ i kʼij abal kin exóbchij in tsakámil, tam yabáts kʼwajat in putuwal kʼal jawaʼ in yéjenchal  abal kin bajuw ti ókʼnom ti tamkuntaláb (ka tsuʼuw An Ólchix Uw axi ti 15 a octubre ti 1996, página 21, párrafos 6, 7).

KWAʼAL KA TÓLMIXIN TI TAMKUNTALÁB

13. ¿Jantʼiniʼ tin tejwamedhál jun i epchal abal in tʼajál ti kwéntaj «jantʼiniʼ tin atsʼál axi más» ani yab expidh «in léʼ ka tʼajan jawaʼ jajáʼ in tsalpayal»?

¹³ An epchal axi in tsápnanchal kin nitsʼbiy jantʼiniʼ in ey a Jehová, pel jun i lablixtaláb abal an tamkuntaláb. Jun i tʼiplab, max in tsápnanchal kin tʼajaʼ ti kwéntaj «jantʼiniʼ tin atsʼál axi más», u tolmix abal ban tamkuntaláb ka waʼtsin i koyataláb ani ka neʼdháxin alwaʼ. Max tatáʼ a léʼ ka exbay jantʼiniʼ tin atsʼál an epchalchik axi ti tamkuntaláb, in tomnál ka lej otsʼówiy ani ka tsápnanchij ka exbay jaleʼ tin tsalpayal antsanáʼ. Ka tsalpay kʼal axéʼ: «Max in kʼwajatak tamkudh kʼal an ókʼnomchik, ¿neʼets ku batsʼuw jawaʼ jajáʼchik in takuy max yab kʼwajat in kʼibchal jun i tsalpadh kaw axi ti Biblia?». An ókʼnom yab in nixoknál axi más abal «expidh ka tʼajan jawaʼ jajáʼ in léʼ». Antsanáʼ in tejwamedhál abal in pidhál in jalbíl jawaʼ in tsalpayal axi más (Gén. 13:​8, 9; Prov. 15:22). «Yab in tomnál ka xeʼtsin ti péjel» nibal «ka dhubat tsákuy». In tsápnanchal kin tejwamédhaʼ abal u kʼanidhom ani abal u kʼakʼnax. Ani kom jajáʼ in tsápnanchal ka kʼwajiy koyat kʼal axi más, yab u dhubat tsakúl, nibal u itʼixbél, belits max wéʼ kʼibat jawaʼ kʼwajat ti watʼel (Sant. 3:​17, 18). Tam an epchal u tʼilom kʼal i kʼayaʼtaláb, nixéʼ u eynal abal axi más yabchik ka tsákuy (Juec. 8:​1-3; Prov. 20:3; 25:15; Mat. 5:​23, 24).

14. ¿Jaleʼ ti yab in tomnál ka bíjiyat ti ókʼnom jun i epchal «axi ítej ti pujnének» ani jantʼini tin tejwamedhál abal «putudh»?

¹⁴ Yab in tomnál ka bíjiyat ti ókʼnom «jun i epchal axi ítej ti pujnének». In yéjenchal i kʼij abal kin tsapikmédhaʼ in bélomtal ani kin exóbnaʼ kin eyendháj an exobchixtaláb axi kʼwajat ti Biblia tam kin takuy kin tʼajaʼ jantʼoj. Okʼxidh ka bíjiyat ti okʼnom in tomnál kin tejwamédhaʼ abal tsaʼat in ey antsanáʼ jantʼiniʼ tin tʼajaʼ a Jesús ani kin batsʼuw jawákits tam uchbíl axi ka pidhan (Mat. 20:23; Filip. 2:​5-8).  Jayej kwaʼal kin tejwamédhaʼ abal «putudh» kʼal a Jehová ani abal in belkál an abatnaxtaláb axi jajáʼ tu pidhámal. Kʼeʼat jantʼoj axi kwaʼal kin tʼajaʼ játs kin bélkaʼ an olchixtaláb axi tu pidhál in bichówil a Jehová (1 Tim. 4:15).

15. ¿Walám jun i epchal kwaʼal kin bínaʼ i alwaʼchik tʼilomtaláb abal kin bajuw ti ókʼnom?

¹⁵ An Biblia in ulal abal an epchal axi ka bíjiyat ti ókʼnom, «kwaʼal kin witʼaʼ ti exóbchix kʼal in káwintal a Dios». Tam, ¿walám axéʼ xi epchal kwaʼal kin lej witʼaʼ kin bínaʼ i tʼilomtaláb? Imbáj. Waʼats i ókʼnom axi yab lej witʼadh kin bínaʼ i tʼilomtaláb, pero in lej élkanchal abal ti exóbchix ban olnomtaláb, ani in lej kanatbedhál an epchalchik tam in tsaʼbiyal (ka jumbiy kʼal 1 Corintios 12:​28, 29 ani kʼal Efesios 4:11). Belits antsanáʼ, an epchal axi in léʼ kin bajuw ti ókʼnom kwaʼal kin tsápnanchij ka bajudhméj jantʼiniʼ i exóbchix. ¿Kʼal jantʼoj ti neʼets ka tolmiyat?

16. ¿Jantʼoj in éjtowal kin tʼajaʼ jun i epchal abal ka bajudhméj jantʼiniʼ i exóbchix? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).

¹⁶ «Kin koʼoy tin ichích in káwintal a Dios». Abal jun i ókʼnom ka bajudhméj jantʼiniʼ i exóbchix, etsʼey kwaʼal kin eyendhaʼ an Biblia, kwaʼal kin eyendhaʼ tam in exóbchal jun i atikláb o tam in exóbchal yan. Jayej in kulbetnál kin exóbnaʼ an Biblia ani an publicaciones axi tu pidhál in bichówil a Jehová (Prov. 15:28; 16:23). Tam u exóbal, in lej tʼajál ti kwéntaj jantʼiniʼ ti wilkʼamej axéʼ xi versículos ban publicaciones, abal antsanáʼ kin exlaʼ jantʼiniʼ ti kwaʼal kin eyendhaʼ. Ani tam kʼwajat ti exóbchix, in tsápnanchal abal an atikláb ka tolmiyat kʼal jawaʼ kʼwajat in exóbchal. Jajáʼ neʼets kin ejtow ka bajudhméj jantʼiniʼ i exóbchix max kin konchij i tolmixtaláb i ókʼnomchik axi lej witʼadh ti exóbchix (1 Tim. 5:17). An ókʼnomchik jayej kwaʼal kin exóbnaʼ kin «kanatbédhaʼ» an epchalchik inik ani an epchalchik mimláb, belits abal junchikíl neʼets kin yejenchij kin exóbchij o kin «boliy». Pero etsʼey kwaʼal kin tʼajaʼ kʼal i kʼanidhomtaláb. Max etsʼey kin tʼajaʼ ti kʼanidhom ani kin eyendhaʼ in káwintal a Dios tam u exóbchix, neʼets ka bajudhméj, kom kʼwajat in nitsʼbiyal a Jesús (Mat. 11:​28-30; 2 Tim. 2:24).

 YAB KA WALBAʼ TA BAʼ

17. a) ¿Kʼal jantʼoj ti neʼets ka tolmiyat an tolmix ókʼnom abal kin bajuw ti ókʼnom? b) ¿Jantʼoj kwaʼal kin tʼajaʼ ti kwéntaj an ókʼnomchik tam kʼwajat in tsalpayal max awits ka bíjiyat jun i epchal ti ókʼnom? (Ka tsuʼuw an recuadro « Ókʼnomchik yab ka watʼkʼanchij kʼal jawaʼ a aychal kin tʼajaʼ jun i epchal»).

¹⁷ Walám talchik i tolmix ókʼnom kin tsalpay abal yab neʼets kin bajuw ti ókʼnom, kom waʼats yan jantʼoj axi kwaʼal kin tʼajaʼ. Pero lej exbadh kin tʼilaʼchik abal a Jehová ani in bichówil yab tu konchal ki tʼajaʼ jantʼoj axi yab neʼets ki ejtow ki putuw (1 Ped. 2:21). Jayej, kwaʼal kin tʼilaʼ abal neʼets ka tolmiyat kʼal a Jehová abal kin bajuw axéʼ xi ayláb (Filip. 2:13). ¿Waʼats jantʼoj axi tatáʼ a atsʼál abal in yéjenchalej ka tʼajaʼ? Ka ólonchij a Jehová, ka aliy i olchixtaláb tin kwéntaj nixéʼ ani ka konchij an ókʼnomchik ti tólmiy.

18. ¿Jantʼoj in tomnál kin tʼajaʼ patal an epchalchik axi pel i tolmix ókʼnom?

¹⁸ Patal an epchalchik, belits max pélits i ókʼnom, kwaʼal kin tsápnanchij kin putuw kʼal jawaʼ i exobnámal tejéʼ (Filip. 3:16). Ani max tatáʼ pel i tolmix ókʼnom, ka tsápnanchij abal jun a kʼicháj, ka bajuw tit ókʼnom. Ka konchij a Jehová abal ti exóbchij abal ka tʼojonchij más ani ka tólmiy an epchalchik axi ti tamkuntaláb (Is. 64:8). Ka lej belaʼ abal a Jehová neʼets kin lábliy an tsapláb axi ka tʼajaʼ abal ka bajuw axéʼ xi uchbiláb.