1, 2. ¿Jawaʼ tam kʼibataláb awil ki tamétnaʼ?

 A JESÚS in eyendhaʼ jun i tʼiplab tin kwéntaj jun i mimláb axi tsemchidh. Axéʼ xi mimláb kʼalej in konchal i tolmixtaláb jun i juez kom jólbiyat kʼal jantʼoj axi yab in tʼajámal. An aykolchik in exbayalak lej alwaʼ jantʼiniʼ tin atsʼálak axéʼ xi mimláb, kom al nixéʼ a kʼicháj an atiklábchik u lej odhnábak (Luc. 18:​1-5). Wawáʼ jayej i éjtowal ki exbay jantʼiniʼ tin atsʼaʼ nixéʼ xi mimláb kom walám jayej u odhnámej wawáʼ.

² Yab i jikʼpál max jun i atikláb tu ku jolbiy kʼal jantʼoj axi yab i tʼajámal, kom xowéʼ ta kʼicháj waʼats i atiklábchik axi lej pójkaxchik, axi paʼixnom ani in odhnál axi más (Ecl. 5:8). Pero i lej yajnál max jun i epchal tu ku jolbiy kʼal jantʼoj axi yab i tʼajámal. I exlál abal axéʼchik xi epchal yab tʼajchíl tin tʼajál, pero kom jayej pel i waláblom junchikíl u ukʼpinal. In tʼiplábil a Jesús ani in aykolil neʼets ti lej tólmiy kom jajáʼchik jayej in tamétnaʼ axéʼ xi kʼibataláb. Max i koʼonchal i kʼayaʼtaláb an atiklábchik axi tu odhnál, más in tomnál ki tʼajaʼ kʼal an epchalchik. Pero, ¿jantʼiniʼ tin atsʼál a Jehová tam jun i atikláb o jun i epchal tu ku odhnaʼ? ¿Walám in tʼajál ti kwéntaj tam ku odhnáj?

3. ¿Jaleʼ ti lej belál abal a Jehová in yajnál jawaʼ u tʼajchinal in tʼojnálil?

³ «A Jehová in lej kulbetnál» an bolidhtaláb, jaxtám u tʼeʼpinal  kʼal jawaʼ u tʼajchinal in tʼojnálil (Sal. 37:28). A Jesús in uchaʼ axéʼ xi kaw in aykolil: «Lej chubax nanáʼ tu uchálchik abal a Dios dhubat in tólmiyal in bichówil» (Luc. 18:​7, 8). Jayej a Jehová in ulúmal abal lej weʼits neʼets kin tixkʼaʼ an yajchiktaláb, ani yabáts neʼets kin jilaʼ abal nibal jitaʼ tu ku odhnaʼ (Sal. 72:​1, 2).

4. ¿Jantʼoj in tʼajámal a Jehová abal tu ku tólmiy?

⁴ Biyat i aychal ka putun axéʼ xi kaw, a Jehová tu ólchal jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ max jitaʼ tu ku odhnaʼ (2 Ped. 3:13). Ejtíl, tu ólchal jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ abal yab ki yanedhaʼ an kʼibataláb. Jayej ti Biblia in jilamal dhuchadh in tʼiplábil a Jesús abal ki nitsʼbiy, ani tu pidhál i exobchixtaláb axi neʼets tu ku lej tólmiy ti ejatal, tam ku tʼajchin jantʼoj axi yab in tomnál.

¿JANTʼOJ NEʼETS KA TʼAJAʼ MAX KI ODHNÁJ?

5. ¿Jaleʼ ti kwaʼal ki tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼoj neʼets ki tʼajaʼ tam ku odhnáj?

⁵ Max ku tʼajchin jantʼoj axi yab in tomnál, walám neʼets ki atsʼaʼ lej tʼeʼpidh ani yajlidh i ichích (Ecl. 7:7). Jats in atsʼaʼ talchik in tʼojnálil a Jehová, ejtíl a Job ani a Habacuc (Job 6:​2, 3; Hab. 1:​1-3). Walám wawáʼ jayej ki atsʼaʼ ejtíl jajáʼchik, pero lej exbadh ki tʼajaʼ ti kwéntaj jawaʼ i tʼajál kom yab i léʼ ku jolbin.

6. ¿Jantʼoj i exobnál kʼal jawaʼ in tʼajaʼ a Absalón? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).

⁶ Tam ku odhnáj o tam ki tsuʼuw abal kʼeʼat u odhnáb, walám wawáʼ ki léʼnaʼ ki tsʼejkaʼ an kʼibataláb. Pero walám expidh neʼets ki púwedhaʼ an kʼibataláb. Jats jawaʼ watʼey kʼal a Absalón, jajáʼ lej tsákuy tam tin exlaʼ abal a Amnón in odhnaʼ a Tamar. An abatnaxtaláb axi pidhan a Moisés in ulalak abal max jun i atikláb kin tʼajaʼ nixéʼ xi walabtaláb, kwaʼalak ka tsemdháj (Lev. 20:17). I éxbayal jaleʼ ti a Absalón lej tsákuy, pero yab jajáʼ axi in tomnálak kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb (2 Sam. 13:​20-23, 28, 29).

7. ¿Jantʼoj in tʼajaʼ an salmista tam tin tsuʼuw jawaʼ in tʼajálak an atiklábchik axi pojkax?

⁷ Tam i tsuʼtal abal yab u boliyáb jun i atikláb axi in tʼajál jawaʼ yab alwaʼ, walám ki tsalpay max alwaʼ ki áynanchij ki tʼajaʼ jawaʼ tekedh. Ki tsalpay kʼal jawaʼ in tsuʼtalak an salmista, jajáʼ in tsuʼtalak abal axi pojkax in odhnálak an atiklábchik axi in tʼajálak jawaʼ tekedh, ani jajáʼchik yab jantʼoj in watʼálak. An salmista in uluw: «An pojkax in tʼajál  patal jawaʼ kin léʼnaʼ ani yab u tʼajchinal nibal jantʼoj» (Sal. 73:12). Jajáʼ yab in kulbetnálak jawaʼ kʼwajatak in tʼajál an atiklábchik ani nixéʼ wéʼ kin tʼajaʼ abal ka owméj kʼal a Jehová. Jajáʼ in uluw: «U léʼak ku exlaʼ jaleʼ tu tʼájnalak nixéʼ, pero expidh más in tʼeʼpinalak» (Sal. 73:​14, 16). Jayej in uluw: «Patal axéʼ wéʼ kin tʼajaʼ kin owméj kʼal a Jehová» (Sal. 73:2). Jayetsej in watʼaʼ jun i epchal axi in bij Alberto. a

8. ¿Jantʼoj in tʼajaʼ jun i epchal tam ti jólbiyat kʼal jantʼoj axi yab in tʼajámal?

⁸ A Alberto u walbiyábak abal in kweʼey an donaciónes axi ti tamkuntaláb, pero nixéʼ yab chúbaxak. Nixéʼ in tʼajaʼ abal kin kʼibaʼ in uchbíl ti ókʼnom ti tamkuntaláb ani kʼal talchik i epchal yabáts u kʼakʼnabak. Jajáʼ in uluw: «U atsʼálak in lej tsakúl ani yab u exlálak jantʼoj ku tʼajaʼ». Axéʼ xi kʼibataláb in tʼajaʼ abal ka owméj kʼal a Jehová al bóʼ i támub. Jayetsej i éjtowal ki watʼaʼ max ki jilaʼ abal an tsakultaláb tu ku ataʼ.

KI NITSʼBIY A JESÚS

9. ¿Jantʼoj tʼajchin a Jesús kʼal an atiklábchik? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).

⁹ A Jesús tu punchij jun i alwaʼ tʼiplab tam ti odhnáj kʼal an atiklábchik. Jun i tʼiplab,  kʼal in yanél u uchnalak abal u olmanal, kom jajáʼ in ulalak abal pel an Mesías. Jayej u jolbiyábak kʼal an atiklábchik axi in okʼnálak jun i belomtaláb, u uchnalak abal u tolmiyábak kʼal an demonios. Ani jayej lej telan kʼal an soldados ani ma tsemdháj (Mar. 3:21; 14:55; 15:​16-20, 35-37). Pero a Jesús in kuxuy patal jawaʼ tʼajchin ani yab in wichbaʼ. ¿Jantʼoj i exobnál kʼal jawaʼ in tʼajaʼ?

10. ¿Jantʼoj in tʼajaʼ a Jesús tam ti odhnáj? (1 Pedro 2:​21-23).

¹⁰ (Ka ajiy 1 Pedro 2:​21-23). b A Jesús tu punchij jun i alwaʼ tʼiplab abal ki exlaʼ jantʼoj ki tʼajaʼ tam ku odhnáj. Ejtíl, jajáʼ in lej tʼajálak ti kwéntaj jaykʼiʼ tin tomnálak ka kawin ani jaykʼiʼ imbáj (Mat. 26:​62-64). Jayej, tam an atiklábchik in ulalak jun i janamtaláb tin kwéntaj jajáʼ, junchikíl yab u tokʼtsinalak (Mat. 11:19). Ani tam u kawak yab in odhnálak nibal jitaʼ kʼal in káwintal. A Jesús yab in jilaʼ ka atáj kʼal jawaʼ in atsʼálak, kom in lej belálak kʼal a Jehová. Jajáʼ in exlálak abal a Jehová in kulbetnál kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh. Jayej in exlálak abal a Jehová in tsuʼtalak jawaʼ kʼwajatak in watʼal, ani abal neʼetsak kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb tam Jajáʼ kin tsuʼuw abal in tomnál.

11. ¿Jantʼoj kwaʼal ki tʼajaʼ abal ki exlaʼ jantʼoj neʼets ki uluw? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).

¹¹ I éjtowal ki nitsʼbiy a Jesús max ki tsalpay alwaʼ kʼal jawaʼ neʼets ki uluw tam ku odhnáj. Walám yab neʼets kin yejenchij ki uluw jantʼoj, max jawaʼ u tʼajchin yab lej kʼibat. Jayej walám yab neʼets ki uluw nibal jantʼoj abal yab ki puwedhaʼ an kʼibataláb (Ecl. 3:7; Sant. 1:​19, 20). Pero walám neʼets kin yejenchij ki  uluw jantʼoj max ki tsuʼuw abal kʼwajat ti odhnáb jun i atikláb, o max kʼwajat ti uluwáb jun i janamtaláb tin kwéntaj a Jehová (Hech. 6:​1, 2). Max ki tʼajaʼ, kwaʼal ki tsápnanchij ku kawin kʼal i kʼanidhomtaláb ani kʼal i kʼakʼnaxtaláb (1 Ped. 3:15). c

12. ¿Jantʼiniʼ neʼets ki tejwamédhaʼ abal kʼwajat i jilál abal a Jehová kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb?

¹² Jayej i nitsʼbiyal a Jesús tam jun i atikláb kin uluw jantʼoj axi yab chubax tin kwéntaj wawáʼ, ¿jantʼiniʼ? Max ki jilaʼ abal a Jehová kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb. Max ki lej belaʼ abal a Jehová neʼets kin tsʼejkaʼ, neʼets ki koʼoy an tsapláb abal ki tamétnaʼ an kʼibataláb. Max ki jilchij abal a Jehová kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb nixéʼ neʼets tu ku tólmiy abal yab ki dhayaʼ i tsakultaláb. Kwaʼal ki lej tʼajaʼ ti kwéntaj abal yab ki kʼibaʼ an kulbetaláb, an jaʼubtaláb axi i kwaʼal kʼal a Jehová, ani yab ki tʼajaʼ jantʼoj axi yab in tomnál (Sal. 37:8).

13. ¿Jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ abal ki áynanchij ki kuxuy jawaʼ ku tʼajchin?

¹³ Wawáʼ yab neʼets ki ejtow ki talaʼ tʼajaʼ ejtíl a Jesús, kom walám ki uluw o ki tʼajaʼ jantʼoj axi yab in tomnál ani talbél ku tʼeʼpin (Sant. 3:2). Ani max ti biyál u tʼajchat jantʼoj axi yab in tomnál, walám xowéʼ kʼwajat i yajchiknál ani yab neʼets ka tixkʼan ma ka taley axéʼ xi xeʼtsintaláb. Max jats a watʼal, ka tʼilaʼ abal a Jehová in tsuʼtal ani in éxbayal jawaʼ a atsʼál. A Jesús jayej ti éxbayal kom jajáʼ in watʼaʼ yan i kʼibataláb tam ti kʼwajiy tejéʼ ti tsabál (Heb. 4:​15, 16). A Jehová yab expidh tu jilchij in tʼiplábil a Jesús, ti Biblia jayej i elál i tsalpadh kaw abal ki exlaʼ jantʼoj ki tʼajaʼ tam ku odhnáj. Xowéʼ ki exóbnaʼ tin kwéntaj tsab i versículos axi kʼwajat ti Romanos.

«KI JILCHIJ TIN KʼUBAK A DIOS ABAL JAJÁʼ KIN TSʼEJKAʼ AN KʼIBATALÁB»

14. ¿Jantʼiniʼ tin tomnál ki exbay an kaw axi kʼwajat ti Romanos 12:19?

¹⁴ (Ka ajiy Romanos 12:19). ¿Jantʼoj in léʼak ki uluw an abatwálej Pablo tam tin uchaʼ an epchalchik, «ka jilaʼ an kʼibataláb tin kʼubak a Jehová»? Kʼwajatak in uchál abal kin lej belaʼchik abal a Jehová neʼets kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb, tam Jajáʼ kin tsuʼuw abal in tomnál. Jats jawaʼ in tʼajaʼ a John tam ti jólbiyat kʼal jun i epchal abal in tʼajaʼ jantʼoj axi yab in tomnál. Jajáʼ in uluw: «Koʼoy ku lej kuxuy abal yab ku tsʼejkaʼ an kʼibataláb jantʼiniʼ nanáʼ u tsálpayalak ani ku jilchij tin kʼubak a Jehová. An texto in kʼal a Romanos 12:19 tin lej tólmiy abal ku koʼoy i kʼayaʼtaláb ani ku lej belaʼ abal a Jehová jats axi neʼets kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb».

15. ¿Jaleʼ ti lej alwaʼ abal ki jilaʼ abal a Jehová kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb?

¹⁵ Max ki jilaʼ abal a Jehová kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb, yab neʼets ku lej tʼeʼpin ani yab neʼets ki léʼnaʼ ki tsʼejkaʼ an kʼibataláb ti kwetemtal. A Jehová in léʼ tu ku tólmiy ani pel ejtíl max tu uchál: «Yab kit tʼeʼpin, Nanáʼ neʼets ku tsʼejkaʼ an kʼibataláb». I éjtowal ki lej belaʼ abal Jajáʼ neʼets kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb jantʼiniʼ tin tomnál. Max ki lej belaʼ kʼal nixéʼ, yab neʼets ki dhayaʼ i tsakultaláb ti ichích. Ban párrafo axi watʼey u kawin tin kwéntaj a John, jajáʼ lej tólmiyat kʼal axéʼ xi kaw. A John in ulal: «U lej belál abal expidh a Jehová jats axi in éjtowal kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb jantʼiniʼ tin tomnál».

«KA TʼAJAʼ JAWAʼ ALWAʼ ABAL KA ATAʼ AN POJKAXTALÁB»

16, 17. ¿Jantʼiniʼ tu tólmiyal an oláb abal ki tʼajaʼ jawaʼ alwaʼ? (Romanos 12:21).

¹⁶ (Ka ajiy Romanos 12:21). An abatwálej Pablo in uluw: «Ka tʼajaʼ jawaʼ alwaʼ abal ka  ataʼ an pojkaxtaláb». Ban Sermón del Monte a Jesús jayej in uluw axéʼ: «Ka kʼanidhaʼ a tomolnáxil ani ka kónchinchij i alwaʼtaláb kʼal a Dios jitáts ti kidháb uchál» (Mat. 5:44). Jats in tʼajaʼ a Jesús tam ti kʼwajiy tejéʼ tsabál. Ki tsalpay kʼal an yajal axi in atsʼaʼ tam ti kʼwajatak ti palnal ban teʼ. Jayej koʼoy kin kuxuy yan i kidháb kaw axi uchan ani lej odhnáj. Lej kʼibat jawaʼ in watʼaʼ a Jesús ani yab i bájuwal ki exbay jantʼiniʼ tin atsʼaʼ. Yab in tomnálak ka tʼajchin patal nixéʼ.

¹⁷ A Jesús yab in jilaʼ ka atáj kʼal patal jawaʼ tʼajchin ani yab in konchij a Jehová abal kin odhnaʼ an soldados kʼal axi tʼajan kin yajchiknaʼ. A Jesús in uluw: «Tátaj ti éb, ka pakwlanchij axéʼchik xi inik, kom yab in exlál jantʼoj in tʼajálchik» (Luc. 23:34). Max wawáʼ kin kónchinchij i alwaʼtaláb jitaʼ tu kʼwiyál, nixéʼ neʼets tu ku tólmiy ki atsʼaʼ i koyataláb ani yab ki dhayaʼ i tsakultaláb ti ichích.

18. ¿Kʼal jantʼoj ti tólmiyat a Alberto ani a John?

¹⁸ Tsablom an epchal axi i tʼilaʼ ban párrafos axi watʼey lej tolmiyat kʼal an oláb abal kin tamétnaʼ an kʼibataláb axi in koʼoy. A Alberto in ulal: «U lej konchij a Jehová abal kin tólmiy an epchalchik axi tin odhnámal. Jayej u lej konchij a Jehová ti kin tólmiy ku ukʼchiy patal an kʼibataláb axi u watʼaʼ ti biyál». U lej kulbél kom a Alberto kʼwajat in tʼójonchal a Jehová kʼal i kulbetaláb. A John jayej in ulal: «Yaníl u konchij a Jehová abal kin tólmiy an epchal axi tin odhnámal. Nixéʼ an oláb tin tólmiy abal yabáts ku tsalpay kidháb tin kwéntaj an epchal ani ku áynanchij ku jaʼúbnaʼ. Jayej tin tólmiy abal ku atsʼaʼ lej koyat u tsalápil».

19. ¿Jantʼoj in tomnál ki áynanchij ki tʼajaʼ? (1 Pedro 3:​8, 9).

¹⁹ Yab i exlál jantʼoj más neʼets ki watʼenchij al axéʼ xi xeʼtsintaláb. Pero belits antsanáʼ yab jaykʼiʼ neʼets ki jilaʼ ki konchij a Jehová abal tu ku tólmiy. Ki tsápnanchij ki nitsʼbiy jawaʼ in tʼajaʼ a Jesús tam ti odhnáj, ani ki eyendhaʼ an tsalpadh kaw axi ti Biblia. Max ki tʼajaʼ antsanáʼ, i éjtowal ki lej belaʼ abal a Jehová neʼets tu ku lej lábliy (ka ajiy 1 Pedro 3:​8, 9).