Talchik i inik exobchámej ma tin tsakamtal abal an mimlábchik yab in kwaʼal in jalbíl. Jun i tʼiplab, ti Bolivia u kʼwajíl jun i ókʼnom kʼal an circuito axi in bij Hans. Jajáʼ in ulal abal talchik i inik yejey al jun i yaneláb juʼtáj ti exóbchat abal kwaʼal kin kʼadhatnaʼ tin baʼ. Jajáʼchik u exóbchinal abal in kwaʼal más in jalbíl ani abal in éjtowalchik kin odhnaʼ an mimláb. Ti Taiwán u kʼwajíl kʼeʼat i ókʼnom axi in bij Shengxian, jajáʼ in ulal axéʼ: «Tu bichówil, yan i inik in tsálpayal abal an mimlábchik yab in tomnál kin ólnaʼ jawaʼ in tsálpayal. Max jun i inik kin ólnaʼ jawaʼ uchnének kʼal jun i mimláb, walám ma yabáts ka kʼakʼnáj kʼal axi más». Kʼeʼatchik i inik walám yab neʼets kin uluw abal an mimlábchik yab in kwaʼal in jalbíl, pero walám in tejwamedhál tam u kʼatsub kidháb tin kwéntaj an mimlábchik.

Pero jun i inik axi yedhamej kʼal nixéʼ xi tsalap, in éjtowal kin jalkʼuy in tsalápil ani kin exóbnaʼ kin pidhaʼ in jalbíl an mimlábchik (Efes. 4:​22-24). ¿Jantʼiniʼ in éjtowal kin tʼajaʼ axéʼ? Max kin nitsʼbiy in tʼiplábil a Jehová. Tejéʼ neʼets ki exóbnaʼ jantʼoj in tsálpayal a Jehová tin kwéntaj an mimlábchik, jantʼiniʼ in éjtowal an inikchik kin nitsʼbiy a Jehová ani jantʼoj in éjtowal kin tʼajaʼ an ókʼnomchik abal kin bínaʼ jun i alwaʼ tʼiplab.

¿JANTʼOJ IN TSÁLPAYAL A JEHOVÁ TIN KWÉNTAJ AN MIMLÁBCHIK?

A Jehová tu punchámal jun i alwaʼ tʼiplab abal jantʼoj in tomnál ki tsalpay tin kwéntaj an mimlábchik. Jajáʼ pel jun i Dios axi tu lej yajnanchal ani in kʼanidhál patal in yanél (Juan 3:16). In tsuʼtal an epchalchik mimláb ejtíl max pel in tsʼikʼáchil. Ki tsuʼuw talchik i tʼiplab axi tu tejwamédhanchal abal a Jehová in lej kʼanidhál ani in kʼakʼnál an mimlábchik.

Yab in kʼeʼatnál. A Jehová in tsʼejkámal an inik ani an mimláb jantʼiniʼ Jajáʼ in ey (Gén. 1:27). A Jehová yab in pidhaʼ más i tsalpadhtaláb an inik, nibal in ulúmal abal jajáʼchik más witʼadh. A Jehová jayej in pidhámal yan i tsalpadhtaláb an mimlábchik ani jaxtám in éjtowalchik kin exbay an exobchixtaláb  axi ti Biblia ani in éjtowalchik kin nitsʼbiy a Jehová. A Jehová yab in pidhál más in jalbíl an inikchik (2 Crón. 19:7). An mimlábchik in kwaʼal yan in jalbíl abal a Jehová antsanáʼ jantʼiniʼ an inikchik ani jaxtám in pidhámal an lablixtaláb abal kin ejtowchik ka kʼwajiy abal etsʼey, talchik tejéʼ ban tsabál, ani kʼeʼatchik neʼets ka kʼalej ti éb abal kin tólmiy a Jesucristo ti ábatnom jantʼiniʼ i tsʼalej ani sacerdotes (2 Ped. 1:​1, nota). I éxbayal lej alwaʼ abal a Jehová yab in kʼeʼatnál an mimlábchik.

In otsʼówiyal. A Jehová in lej tʼajál ti kwéntaj jantʼoj in atsʼál an mimlábchik ani an kʼibataláb axi in tametnálchik. Jun i tʼiplab, Jajáʼ in lej tʼajaʼ ti kwéntaj an oláb axi tʼajchat kʼal a Raquel ani a Ana (Gén. 30:22; 1 Sam. 1:​10, 11, 19, 20). Jayej in tʼajaʼ abal ka jilkʼon dhuchadh ti Biblia in tʼiplábil i inik axi in otsʼówiy jawaʼ uchan kʼal i mimláb, ejtíl a Abrahán. Jajáʼ in bélkaʼ a Jehová tam ti uchan abal kin tʼajaʼ ti kwéntaj jawaʼ uchan kʼal a Sara (Gén. 21:​12-14). An tsʼalej David jayej in otsʼówiy jawaʼ uchan kʼal a Abigaíl, ma in uchaʼ abal pel kʼal a Jehová ti aban abal ka tʼilmayat (1 Sam. 25:​32-35). A Jesús in nitsʼbiyal lej alwaʼ a Jehová ani antsanáʼ tin tejwamédhaʼ kom in otsʼówiy jawaʼ uchan kʼal a María (Juan 2:​3-10). Axéʼchik xi tʼiplab tu tejwamédhanchal abal a Jehová in pidhál in jalbíl an mimlábchik ani jaxtám in otsʼówiyal.

In pidhál jun in uchbíl. Jun i tʼiplab, a Jehová in pidhaʼ a Eva jun i tʼojláb lej púlik, ka tólmixin abal ka beletnáj an tsabál (Gén. 1:28). Jajáʼ yab in tsálpayalak abal a Eva yab in kwaʼal in jalbíl. In tsuʼtalak jantʼiniʼ jun i mimláb axi neʼetsak kin tólmiy lej alwaʼ in tomkíl. Jayej, in uchbiy a Débora ani a Huldá abal kin exóbchij an bichow. A Débora ma in tólmiy jun i juez ani a Huldá jun i tsʼalej (Juec. 4:​4-9; 2 Rey. 22:​14-20). Xowéʼ ta kʼicháj, a Jehová jayej in pidhál jun in uchbíl an epchalchik mimláb ani in belál abal neʼets kin putuw alwaʼ in tʼojlábil. Waʼats yan i epchal mimláb axi pel i publicadoras, i precursoras ani i misioneras. Jayej, yan i epchal mimláb u tolmix abal ka tsʼejkáj ani ka beletnáj an Atáj Tamkuntaláb ani an sucursales. Kʼeʼatchik u tolmix ti Betel o ban Oficinas Remotas de Traducción. Patal an epchal mimláb exom ti tʼojnal lej tsapik abal ka putun in tsalápil a Jehová (Sal. 68:11). Axéʼ in tejwamedhál abal a Jehová yab in tsálpayal abal an mimlábchik yab neʼets kin ejtow kin putuw kʼal jun i tʼojláb.

¿JANTʼINIʼ IN ÉJTOWAL AN EPCHAL INIK KIN KʼAKʼNAʼ AN MIMLÁB ANTSANÁʼ JANTʼINIʼ IN TʼAJÁL A JEHOVÁ?

Abal ki tejwamédhaʼ max exom i kʼakʼnál an mimlábchik antsanáʼ jantʼiniʼ in tʼajál a Jehová, in tomnál ki tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼoj i tsálpayal ani jantʼoj i tʼajál. Pero nixéʼ yab neʼets ki ejtow ki tʼajaʼ ti kwetémtal, jaxtám i yéjenchal i tolmixtaláb. Ki tsalpay kʼal axéʼ xi tʼiplab. An doctores in eyendhál jun i máquina abal kin exlaʼ jantʼiniʼ kʼwajat ti tʼojnal i ichích ani max yab i kwaʼal jun i yawʼláts. Jayej, abal wawáʼ ki exlaʼ jantʼoj waʼats ti ichích ani max exom i kʼakʼnál an mimlábchik jantʼiniʼ in tʼajál a Jehová, i yéjenchal tu ku tólmiy jun i jaʼúb ani an Biblia. Ki tsuʼuw jantʼiniʼ tu eynal axéʼ xi tsáb i tolmixtaláb.

Ki konchij jun i jaʼúb abal tu ku tólmiy (Prov. 18:17). Ku tʼilmáts kʼal jun i jaʼúb axi i exlál abal chubax neʼets tu ku tólmiy ani yab neʼets tu ku kʼwiyaʼ. I éjtowal ki konoy axéʼ: «¿Tejwaʼ abal u kʼakʼnál an mimlábchik? ¿Walám in atsʼál an mimlábchik abal u kʼakʼnál? ¿A tsálpayal abal u yéjenchal ku jalkʼuy jantʼoj?». Max tu ku uchaʼ jantʼoj axi yab ki lej kulbétnaʼ, yab ku tsákuy. Ki batsʼuw an tolmixtaláb ani ki tsápnanchij ki tʼajaʼ jawaʼ tu uchaʼ.

Ki exóbnaʼ an Biblia. Abal ki exlaʼ max kʼwajat i kʼakʼnál an mimlábchik antsanáʼ jantʼiniʼ in tʼajál a Jehová, jawaʼ más in tomnál ki tʼajaʼ jats ki exóbnaʼ kʼal an Biblia max tékedhits jawaʼ i tʼajál ani jawaʼ i tsálpayal (Heb. 4:12). Tam ki exóbnaʼ an Biblia, neʼets ki tʼajaʼ ti kwéntaj abal waʼats yan i inik axi in tejwamédhaʼ abal in kʼakʼnál an mimlábchik, pero jayej waʼtsin yan axi yab in tʼajaʼ, jaxtám in tomnál ki tsalpay jitaʼchik kʼwajat i nitsʼbiyal. Tam kʼwajat i ajiyal an Biblia ani ki elaʼ jun i versículo axi u kaw tin kwéntaj an mimlábchik, ki lej tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼiniʼ ti éxbayal ani ki jumbiy kʼal kʼeʼat i versículos. Yab i léʼ ki eyendhaʼ nixéʼ an versículo abal ki koʼoy jun i tsalap axi yab tekedh tin kwéntaj an mimlábchik. Ejtíl, 1 Pedro 3:7 in ulal abal an inik axi tómkidh kwaʼal kin béletnaʼ alwaʼ in kʼimádhil, kom «in tsap an uxum yab in bájuwal ejtíl in tsap an inik». a ¿Walám tu exóbchal axéʼ an texto abal an mimláb yab lej tsalpadh, o abal yab  lej witʼadh ejtíl an inik? Imbáj. Abal ki exbay alwaʼ jawaʼ in uluw a Pedro, i yéjenchal ki jumbiy kʼal jawaʼ in ulal Gálatas 3:​26-29. Tanáʼ in ulal abal a Jehová in takuyámal i inik ani i mimláb abal ka kʼalej ti eyal kʼal a Jesucristo ti éb. Tam, max ki exóbnaʼ an Biblia ani ki konchij jun i jaʼúb tu ku tólmiy neʼets ki ejtow ki kʼakʼnaʼ an mimlábchik antsanáʼ jantʼiniʼ in tʼajál a Jehová.

¿JANTʼINIʼ IN TEJWAMEDHÁL AN ÓKʼNOMCHIK ABAL IN KʼAKʼNÁL AN EPCHAL MIMLÁB?

An epchalchik inik jayej in éjtowal kin exóbnaʼ kin kʼakʼnaʼ an mimlábchik max kin tʼajaʼ ti kwéntaj jantʼiniʼ in tʼajál an ókʼnomchik. Tam, ¿jantʼiniʼ in éjtowal an ókʼnomchik kin punuw jun i alwaʼ tʼiplab? Ki tsuʼuw talchik i tʼiplab abal jantʼiniʼ an ókʼnomchik in tejwamedhál abal in kʼakʼnál ani in kʼanidhál an mimlábchik.

In uchálchik abal in tʼajál alwaʼ in tʼojlábil. An abatwálej Pablo in punuw jun i lej alwaʼ tʼiplab abal an ókʼnomchik. Ban carta axi in abchij an tamkuntaláb axi ti Roma, in bíjiy talchik i epchal mimláb ani in uluw abal kʼwajatak ti tʼojnalchik lej alwaʼ (Rom. 16:12). ¿Jantʼiniʼ walám in atsʼaʼ axéʼchik xi epchal mimláb tam ti ajiyat an carta ani in atsʼaʼchik in bij? Jajáʼchik in atsʼaʼ lej kulbél. Jayej, an ókʼnomchik in ujnám kin uchaʼ an epchalchik mimláb abal u lej kulbél kom jajáʼchik in tsápnanchal kin nitsʼbiy a Jehová ani in tʼajál jun i alwaʼ tʼojláb ti tamkuntaláb. Nixéʼ in tʼajál abal an epchalchik mimláb kin atsʼaʼ abal u kʼanidháb ani abal u tʼajnal ti kwéntaj. Jun i ókʼnom in éjtowal kin lej kanatbédhaʼ an epchal mimláb kʼal jawaʼ kin uchaʼ, ma in éjtowal kin tólmiy abal kin áynanchij kin kʼakʼnaʼ a Jehová (Prov. 15:23).

Tam jun i ókʼnom kin uchaʼ jun i epchal mimláb abal kʼwajat in tʼajál jun i alwaʼ tʼojláb, jats kom chubax in tsuʼúmal abal kʼwajat in lej tsápnanchal ani kom chubax in atsʼál tin ichích abal in léʼ kin tʼajaʼ. ¿Jaleʼ ti lej exbadh abal kin tʼajaʼ antsanáʼ? Ki tsuʼuw jantʼoj in uluw a Jessica: «I lej kulbetnál ku uchan abal kʼwajat i tʼajál jantʼoj alwaʼ, pero más i kulbetnál ku uchan jantʼoj jats axi kʼwajat i tʼajál alwaʼ. Ejtíl, tam tu uchál abal i exóbchal lej alwaʼ i tsakámil abal yab ka tsinebéj ti tamkuntaláb, o tam tu ku uchaʼ abal lej alwaʼ kom i ejtow ki neʼdhaʼ jun i exóbal ti  tamkuntaláb». Tam an ókʼnomchik in tʼajál antsanáʼ, an epchalchik mimláb in tʼajál ti kwéntaj abal chubax u kʼanidháb ti tamkuntaláb ani u pidhnal in jalbíl in tʼojlábil.

In otsʼówiyalchik. An ókʼnomchik axi in kwaʼal i tsaʼataláb, in éxbayal abal an mimláb jayej in exlál jantʼiniʼ kin tʼajaʼ jun i alwaʼ tʼojláb. Jaxtám, in kónoyalchik jantʼoj in tsálpayal ani in otsʼówiyal tam kin ólnaʼchik jawaʼ in tsálpayal. Nixéʼ in tʼajál abal patal ki atsʼaʼ kulbél ani an mimlábchik in atsʼál más kanat. Ani, ¿jantʼoj tam alwaʼtaláb in bátsʼuwal an ókʼnomchik? Jun i ókʼnom axi in bij Gerardo ani u tólmix ti Betel in ulal: «U tʼajámal ti kwéntaj abal tam an mimlábchik ti kin tólmiy u kalel más alwaʼ an tʼojláb. Waʼats yan i epchal mimláb axi más biyálits ti kʼwajat in tʼajál jun i tʼojláb ani más in élkanchalits». Ti tamkuntaláb waʼats yan i precursoras axi in exlál lej alwaʼ an territorio. Jun i ókʼnom axi in bij Bryan in uluw: «An epchalchik mimláb in éjtowal kin tʼajaʼ yan jantʼoj ti tamkuntaláb, jaxtám ki eyendhaʼ an tsalpadhtaláb axi jajáʼchik in kwaʼal».

An ókʼnomchik in lej tʼajál ti kwéntaj jawaʼ an epchalchik mimláb in tsalpayal ani in ulal. ¿Jaleʼ ti lej alwaʼ kin tʼajaʼchik antsanáʼ? Jun i ókʼnom axi in bij Edward in uluw: «Jawaʼ jun i epchal mimláb kin uluw, in éjtowal ka eyan abal an epchalchik inik kin exbay más alwaʼ jawaʼ kʼwajat ti watʼel ani kin exlaʼchik jantʼoj kin tʼajaʼ» (Prov. 1:5). Belits max an ókʼnomchik yab kin tʼajaʼ antsanáʼ jantʼiniʼ an epchal mimláb in tsálpayalak, in tomnál kin kʼákʼnanchij jawaʼ in uluw.

In exóbchal jantʼiniʼ kin tʼajaʼ jun i tʼojláb. An ókʼnomchik neʼets kin tejwamédhaʼ i tsalpadhtaláb tam kin aliy jantʼiniʼ kin exóbchij an epchal mimláb abal kin tʼajaʼ jun i tʼojláb. In éjtowal kin exóbchij jantʼiniʼ kin tʼajaʼ jun i tamkuntaláb abal tu ólnom, kom junchikíl yab waʼats i epchal inik abal kin tʼajaʼ. Jayej in éjtowal kin exóbchij jantʼiniʼ kin eyendhaʼ jun i patʼál abal ka tólmixin ban construcción ani abal ka beletnáj an atáj axi i eyendhál abal ki kʼakʼnaʼ a Jehová. Jun i tʼiplab, ti Betel u exóbchinal an epchalchik mimláb jantʼiniʼ kin béletnaʼ jun i atáj tamkuntaláb, jayej u exóbchinal jantʼiniʼ kin tsʼaʼiy jantʼoj, jantʼiniʼ kin ajiy an tumín, ani jantʼiniʼ kin béletnaʼ an computadoras. An ókʼnomchik axi in exóbchal an mimlábchik, in tejwamedhál abal in belál abal an epchalchik mimláb neʼets kin ejtow kin putuw alwaʼ kʼal jun i tʼojláb.

Yan i epchal mimláb in eyendhál jawaʼ exobchámej kʼal an ókʼnomchik abal kin tólmiy axi más. Talchik i epchal mimláb exobchámej kin tʼajaʼ jun i tʼojláb ban construcción ani talbél in éjtowal ka tólmixin abal ka tsab tsʼejkanchat in kʼimáʼ an epchalchik tam ka odhnanchat kʼal an ikʼ o kʼal an áblom. Kʼeʼatchik i epchal mimláb exobchámej jantʼiniʼ ka olnomáts ban predicación pública ani talbél jajáʼchik jayej in éjtowal kin eyendhaʼ nixéʼ xi exobchixtaláb abal kin tólmiy kʼeʼat i epchal mimláb. ¿Jantʼoj in tsálpayal an epchalchik mimláb kʼal an exobchixtaláb axi pidhan kʼal an ókʼnomchik? A Jennifer in ulal axéʼ: «Tam tin tolmixin abal ka tsʼejkáj jun i Atáj Tamkuntaláb, jun i epchal axi in okʼnálak an tʼojláb in jolkʼaʼ i kʼij abal ti kin exóbchij. Axéʼ xi epchal in lej tʼajálak ti kwéntaj jantʼiniʼ in tʼojnal ani tin uchálak abal lej alwaʼ jawaʼ kʼwajatak u tʼajál. U lej kulbetnálak kin tʼójon kʼal axéʼ xi epchal kom u tʼajálak ti kwéntaj abal in belálak abal neʼets ku putuw alwaʼ kʼal u uchbíl. Nixéʼ in tʼajálak abal ku atsʼaʼ abal u kwaʼal u jalbíl».

AN ALWAʼTALÁB AXI I BÁTSʼUWAL TAM KI PIDHAʼ IN JALBÍL AN EPCHALCHIK MIMLÁB

A Jehová in pidhál yan in jalbíl an epchalchik mimláb ani wawáʼ i tsápnanchal ki nitsʼbiy. Jaxtám i lej kʼanidhál ejtíl max pel i lej yanél (1 Tim. 5:​1, 2). I lej kulbetnál ki tʼojonchij a Jehová junax kʼal jajáʼchik ani jayej i atsʼál u lej kulbél tam ki tsuʼuw abal jajáʼchik in atsʼál abal u tolmiyáb ani u kʼanidháb. A Vanessa in ulal: «U lej kʼákʼnanchal a Jehová kom tin jilchal kin kʼwajiy tin bichówil. Tejéʼ waʼats yan i inik axi in tʼajál ku atsʼaʼ abal u kwaʼal yan u jalbíl». Kʼeʼat i epchal mimláb axi u kʼwajíl ti Taiwán in ulal: «U lej kʼákʼnanchal a Jehová ani in bichówil kom tu pidhál yan i jalbíl ani in lej tʼajálchik ti kwéntaj jawaʼ i atsʼál. Nixéʼ in tʼajál abal ku belaʼ más kʼal a Jehová ani u lej kʼákʼnanchal kom in kʼwajat tin bichówil».

A Jehová in atsʼál lej kulbél tam kin tsuʼuw abal an epchal inik in pidhál yan in jalbíl an mimlábchik antsanáʼ jantʼiniʼ Jajáʼ in tʼajál (Prov. 27:11). A Benjamin pel jun i ókʼnom axi u kʼwajíl ti Escocia, jajáʼ in ulal: «Ban xeʼtsintaláb waʼats yan i inik axi yab in kʼakʼnál an mimlábchik. Jaxtám i léʼ abal tam jun i mimláb ka kʼalej ti tamkuntaláb, kin atsʼaʼ abal tanáʼ neʼets ka kʼakʼnáj». Ki lej tsápnanchij ki nitsʼbiy a Jehová, ki kʼanidhaʼ an epchal mimláb ani ki kʼakʼnaʼ (Rom. 12:10).