EXOBINTALÁB 19
AJATLÁB 22 ¡Que venga el Reino que Dios ha establecido!
¿Jantʼiniʼ neʼets kin boliy a Jehová an atiklábchik axi taʼtal a kʼicháj?
«A Jehová yab in léʼ abal ka kʼibej nibal jitaʼ» (2 PED. 3:9).
JAWAʼ NEʼETS KI EXÓBNAʼ
Axi taʼtal a kʼicháj a Jehová neʼets kin boliy an atiklábchik ani i lej bélal abal neʼets kin tʼajaʼ jantʼiniʼ tin tomnál.
1. ¿Jaleʼ ti lej kʼijidh jawaʼ kʼwajat ti watʼel xowéʼ ta kʼicháj?
¡LEJ kʼijidh jawaʼ kʼwajat ti watʼel xowéʼ ta kʼicháj! Kʼwajat i tsuʼtal jantʼiniʼ tu putnal talchik i kʼej kaw, ejtíl jantʼiniʼ u tomolnáx an rey del norte ani an rey del sur (Dan. 11:40, nota). Jayej kʼwajat ti olnáb an alwaʼ kaw tin puwél an tsabál, jaxtám yan i atikláb kʼwajat ti otsel tin bichówil a Jehová (Is. 60:22; Mat. 24:14). Kʼeʼat i kʼej kaw axi kʼwajat ti putnal játs abal kʼwajat i bátsʼuwal an exobchixtaláb axi i yéjenchal (Mat. 24:45-47).
2. ¿Jantʼoj játs axi i lej belál ani jantʼoj in tomnál ki lej tʼilaʼ?
2 A Jehová kʼwajat tu tólmiyal ki exbay jawaʼ neʼets ka watʼey axi taʼtal a kʼicháj (Prov. 4:18; Dan. 2:28). I lej belál abal tam ka tujey an púlik yajchiktaláb, neʼets ki koʼoy an exobchixtaláb axi ki yejenchij ani neʼets ki exlaʼ jantʼiniʼ ki tamétnaʼ an kʼibataláb. Pero belits antsanáʼ neʼets ka waʼtsin jantʼoj axi yabaye neʼets ki exlaʼ. Al axéʼ xi exobintaláb neʼets ki tsuʼuw jantʼoj jalkʼunének al talchik i exobchixtaláb axi i exlálakits. Talbél neʼets ki exóbnaʼ jantʼoj axi i exlálits tin kwéntaj an kʼicháj axi taʼtal ani jantʼoj neʼets kin tʼajaʼ a Jehová.
JAWAʼ YAB I EXLAL
3. ¿Jantʼoj játs axi i belálak abal neʼets ka watʼey tam ka tujey an púlik yajchiktaláb ani jaleʼ ti belálak nixéʼ?
3 Ti biyál i belálak abal tam ka tujey an púlik yajchiktaláb yabáts jitaʼ neʼetsak kin ejtow ka otsits tin bichówil a Jehová ani yabáts jitaʼ neʼets kin ejtow kin kʼaniy in ejatal tam ka tujey a Armagedón. I belálak nixéʼ kom i tsálpayalak abal jawaʼ watʼey tin kʼichájil a Noé, pelak jun i tʼiplab kʼal jawaʼ neʼetsak ka watʼey axi taʼtal a kʼicháj. Ejtíl, tam ti a Jehová in mápuy an wiʼleb in kʼál an arca yabáts jitaʼ in ejtow ka otsits. Jaxtám i tsálpayalak abal tam ka tujey an púlik yajchiktaláb, pel ejtíl max a Jehová in mapuyal an wiʼleb ani yabáts jitaʼ neʼets kin ejtow ka otsits tin bichówil, nibal kin kʼaniy in ejatal (Mat. 24:37-39).
4. ¿Jaleʼ ti yabáts i ulal abal patal jawaʼ watʼey tin kʼichájil a Noé, neʼets ka putun axi taʼtal a kʼicháj?
4 ¿In tomnál ki tsalpay abal patal jawaʼ watʼey tin kʼichájil a Noe, jayetsej neʼets ka watʼey axi taʼtal a kʼicháj? a Imbáj, an Biblia yab in ulal. A Jesús in eyendhaʼ talchik jantʼoj axi watʼey tin kʼichájil a Noé abal kin uluw abal játs neʼets ka watʼey axi taʼtal a kʼicháj. Pero yab in uluw abal neʼets ka watʼey patal jawaʼ watʼey ban Diluvio. Ejtíl, yab in uluw abal a Jehová in léʼak kin tʼipoy kʼeʼat jantʼoj tam tin mápuy an wiʼleb in kʼál an arca. Pero i éjtowal ki exóbnaʼ yan jantʼoj tin kwéntaj axéʼ xi tʼilab.
5. a) ¿Jantʼoj in tʼajaʼ a Noé okʼxidh ka watʼey an Diluvio? (Hebreos 11:7; 1 Pedro 3:20). b) ¿Jaleʼ ti wéʼ junat jawaʼ in tʼajaʼ a Noé kʼal jawaʼ kʼwajat i tʼajál xowéʼ ta kʼicháj ban olnomtaláb?
5 Tam ti a Noé in exlaʼ abal a Jehová neʼetsak kin talabedhaʼ an atiklábchik kʼal jun i Diluvio, jajáʼ dhúbatkʼij tujey in tsʼejkál an arca abal an atiklábchik kin kʼaniy in ejatal (ka ajiy Hebreos 11: 7; 1 Pedro 3:20). Xowéʼ ta kʼicháj an atiklábchik axi i ólchal an alwaʼ kaw, jayej kwaʼal kin tejwamédhaʼ kʼal jawaʼ in tʼajál abal chubax in belál kʼal a Jehová (Hech. 3:17-20). An abatwálej Pedro in uluw abal a Noé «xeʼtsin ti exóbchix kʼal an alwaʼ kaw» (2 Ped. 2:5). Pero jantʼiniʼ ti tsuʼuw ti watʼey semana yab i exlál max a Noé in bajuw kin ólchij an alwaʼ kaw patal an atikláb axi u kʼwajilak tin kʼichájil. Xowéʼ ta kʼicháj wawáʼ jayej i tsápnanchal ki olnaʼ an alwaʼ kaw, belits abal yab neʼets ki bajuw ki tʼilmay patal an atikláb axi u kʼwajíl tin puwél an tsabál. ¿Jaleʼ ti ulal nixéʼ?
6, 7. ¿Jaleʼ ti ulal abal yab neʼets ki ejtow ki tʼilmay patal an atikláb axi tin puwél an tsabál okʼxidh ka ulits in kʼichájil a Jehová?
6 A Jesús in uluw jawaʼ neʼets ki tʼajaʼ ban olnomtaláb. In uluw abal tin puwél an tsabál «neʼets ka olnáj an alwaʼ kaw» (Mat. 24:14). Xowéʼ ta kʼicháj kʼwajat ti putnal axéʼ xi kaw kom kʼwajat tu ólnom al watʼadh mil i kawintaláb. Kʼeʼat jantʼoj axi kʼwajat i lej eyendhál, játs an página axi ti Internet jw.org, axéʼ eynének abal yan i atikláb axi tin puwél an tsabál kin atsʼaʼ tin kwéntaj a Jehová.
7 A Jesús jayej in uchaʼ in aykolil abal yab neʼetsakchik kin bajuw kin ólchij an alwaʼ kaw patal an atikláb, okʼxidh ka chich jajáʼ abal kin boliychik (Mat. 10:23; 25:31-33). Ani jayetsej kʼwajat ti watʼel xowéʼ ta kʼicháj, kom yan i atikláb u kʼwajíl al i bichow juʼtáj ti yab u jílchinal tu ólnom. Ani jayej al jun i minuto u waʼtsinál yantalom i tʼeleʼ. Jaxtám, belits abal u ólnom al yan i bichow, al yan i kwenchaláb ani al yan i kawintaláb, yab neʼets ki bajuw ki talaʼ tʼilmay patal an atikláb axi tin puwél an tsabál (Apoc. 14:6).
8. ¿Jantʼoj walám i léʼ ki exlaʼ? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).
8 Pero walám i tsalpayal, «¿jantʼoj neʼets ka watʼey kʼal an atiklábchik axi yab kin bajuw kin exlaʼ tin kwéntaj a Jehová okʼxidh ka tujey an púlik yajchiktaláb? ¿Jantʼoj neʼets kin tʼajaʼ a Jehová kʼal axéʼchik xi atikláb?» (Juan 5:19, 22, 27; Hech. 17:31). An texto juʼtáj ti kaldhach axéʼ xi exobintaláb in tejwamedhál abal a Jehová «yab in léʼ abal ka kʼibejchik jitaʼ». Jajáʼ in leʼ abal «max ka jekʼondháj patal an inikchik ani max kin bajuw kin exlaʼ an chubaxtaláb» (2 Ped. 3:9; 1 Tim. 2:4). Pero lej exbadh ki tʼilaʼ abal wawáʼ yab i exlál jantʼoj neʼets kin tʼajaʼ a Jehová kʼal nixéʼchik xi atikláb ani yab i yéjenchal abal Jajáʼ tu ku ólchij patal jawaʼ in tsalpayal kin tʼajaʼ.
¿Jantʼoj walám neʼets kin tʼajaʼ a Jehová kʼal an atiklábchik axi yab in atsʼámal tin kwéntaj Jajáʼ? (Ka tsuʼuw an párrafo 8). c
9. ¿Jantʼoj játs axi tu olchámal a Jehová ti Biblia?
9 A Jehová tu ólchal ti Biblia talchik jantʼoj axi in tsalpayal kin tʼajaʼ. Ejtíl, Jajáʼ tu ólchal abal neʼets kin édhaʼ «an atiklábchik axi yab bolidh», jajáʼchik yab in exlaʼ jantʼoj tin kwéntaj a Jehová ani jaxtám yab in ejtow kin jalkʼuychik in ejatal (Hech. 24:15; Luc. 23:42, 43). Pero walám xowéʼ i léʼ ki exlaʼ kʼeʼat jantʼoj.
10. ¿Jantʼoj walám i leyej ki exlaʼ?
10 ¿Walám yabáts neʼets kin édhaʼ a Jehová patal an atikláb axi ka tsemets ban púlik yajchiktaláb? An Biblia tu ólchal abal an atikláb axi yabáts neʼets ka edháj, játs axi ka talabedháj kʼal a Jehová ti Armagedón kom yab in léʼnaʼchik ka bélkaxin (2 Tes. 1:6-10). Pero, ¿jantʼoj neʼets ka watʼey kʼal an atiklábchik axi ka tsemets ban púlik yajchiktaláb kom tsʼojbéj, kom yawʼláts o kom tsemdháj kʼal kʼeʼat i atikláb? (Ecl. 9:11; Zac. 14:13). ¿Walám jajáʼchik jayej neʼets ka edháj kʼal a Jehová ban ít tsabál junax kʼal an atiklábchik axi yab bolidh? Nixéʼ yab i exlál.
JAWAʼ I EXLÁL
11. ¿Jantʼoj neʼets ka tʼajchat ti kwéntaj an atiklábchik tam ka boliyat?
11 Waʼats talchik jantʼoj axi i exlál tin kwéntaj an kʼicháj axi taʼtal. Ejtíl, i exlál abal a Jehová neʼets kin boliy an atiklábchik kʼal jawaʼ kin tʼajaʼ abal kin tólmiy an epchalchik axi takudh (Mat. 25:40). I exlál abal jitaʼchik kin tólmiy an epchalchik axi takudh, neʼets ka bíjiyatchik ti ovejas. Jayej i exlál abal talchik i epchalchik axi takudh neʼetsej ka kʼwajiy tejéʼ tsabál tam ka tujey an púlik yajchiktaláb. Ani neʼets ka kʼalej ti eb okʼxidh ka tujey a Armagedón. Jaxtám biyat jajáʼchik kʼwájatej tejéʼ tsabál, an atiklábchik in éjtowalej kin takuy máx in léʼ kin tólmiychik kʼal an tʼojláb axi exom in tʼajál (Mat. 25:31, 32; Apoc. 12:17). ¿Jaleʼ ti lej exbadh ki exlaʼ axéʼ?
12, 13. ¿Jantʼoj walám neʼets kin tʼajaʼ an atiklábchik, tam kin tsuʼuw abal kʼwajat ti talabedháb an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).
12 Talbél tam ka tujey an púlik yajchiktaláb, an atiklábchik neʼets kin tʼajaʼ ti kwéntaj abal kʼwajat ti talabedháb an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax. Ani walám kin tʼilaʼchik abal an ólchix kʼal a Jehová játs in uluw abal neʼets ka watʼey. Nixéʼ walám kin tʼajaʼ abal talchik i atikláb kin léʼnaʼ kin kʼakʼnaʼ a Jehová (Apoc. 17:5; Ezeq. 33:33).
13 Ki tsalpay kʼal jawaʼ watʼey tin kʼichájil a Moisés. Tam ti an israelitas kalej ti Egipto, jayej kalej jun múkeʼ i atikláb axi pelak i egipcios (Éx. 12:38). Walám jajáʼchik tujey in belál kʼal a Jehová kom in tsuʼuw abal tujey ti putnal jawaʼ in uluw a Moisés abal neʼetsak ka watʼey. Max jayetsej ka watʼey axi taʼtal a kʼicháj, ¿walám neʼets ku tsákuy tam ki tsuʼuw abal talchik i atikláb kʼwajat ti otsel tin bichówil a Jehová? ¿Neʼets ki tsalpay abal kʼwajat ti otsel kom in tsuʼtal abal kʼwajat ti talabedháb an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax? Imbáj. Wawáʼ neʼets ki nitsʼbiy a Jehová, Jajáʼ «pel jun i Dios axi u yajnanchij, lej alwaʼ inik, lej kʼayaʼlidh ani kʼanidhom» (Éx. 34:6). b
Tam ka talabedháj an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax, yan i atikláb neʼets kin tʼilaʼ abal játs jawaʼ i olnálak abal neʼets ka watʼey. (Ka tsuʼuw an párrafos 12 ani 13). d
14, 15. ¿Jantʼoj játs axi a Jehová yab neʼets kin tʼajchij ti kwéntaj tam kin takuy jitaʼ neʼets kin édhaʼ? (Salmo 33:4, 5).
14 Walám i atsʼámal jun i epchal kin uluw abal in léʼak max in yanél ka tsemets okʼxidh ka ulits an púlik yajchiktaláb abal antsanáʼ kin koʼoy an aychixtaláb abal ka edháj. Jajáʼ yab in ulal nixéʼ abal kin odhnaʼ in yanel, in ulal kom in léʼ kin tsuʼuw in yanel ban alabél tsabál. Pero nixéʼ xi atikláb yab neʼets kin koʼoy i aychixtaláb expidh kom tsemets okʼxidh ka tujey an púlik yajchiktaláb. A Jehová etsʼey in tʼajál jawaʼ in tomnál, kom Jajáʼ etsʼey in tʼajál jawaʼ tekedh (ka ajiy Salmo 33:4, 5). A Jehová játs axi in abatnál an tsabál jaxtám i lej belál abal neʼets kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh (Gén. 18:25).
15 Tam a Jehová kin takuy kin édhaʼ an atiklábchik, yab neʼets kin tʼajchij ti kwéntaj in bichówil. Waʼats yan i bichow juʼtáj yab olnamej an alwaʼ kaw, pero a Jehová yab neʼets kin bijiy ti «cabras» nixéʼ xi atiklábchik expidh kom yab in exlamal tin kwéntaj a Jehová (Mat. 25:46). Max wawáʼ i yajnanchal nixéʼ xi atiklábchik, a Jehová más in tʼajál ti kwéntaj. Yab i exlál jantʼoj neʼets kin tʼajaʼ a Jehová tam exomits an púlik yajchiktaláb. Walám axéʼchik xi atikláb kin exlaʼ a Jehová ani kin puwénchij in bij ti Armagedón (Ezeq. 38:16).
Tam ka tujey an púlik yajchiktaláb walám talchik i atikláb kin léʼnaʼ kin exlaʼ a Jehová.
16. ¿Jantʼoj játs axi i exlál tin kwéntaj a Jehová? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).
16 An Biblia tu exóbchal abal a Jehová tu lej kʼanidhál, jaxtám in binámal in tsakámil abal tu ku kʼaniy ani ki ejtow ku kʼwajiy abal etsʼey (Juan 3:16). Jayej i tsuʼúmal ti ejatal abal a Jehová tu lej yajnanchal (Is. 49:15). A Jehová tu lej tʼajál ti kwéntaj ani tu lej exlál. Jaxtám, tam tu ku édhaʼ neʼets tu ku tólmiy ki tʼilaʼ jantʼiniʼ jatsak i ey ti biyál ani jawaʼ i kulbetnálak (Mat. 10:29-31). I lej belál abal a Jehová neʼets kin boliy an atiklábchik jantʼiniʼ tin tomnál, kom Jajáʼ lej tsalpadh, kom etsʼey in tʼajál jawaʼ tekedh ani kom tu yajnanchal (Sant. 2:13).
I lej belál abal a Jehová neʼets kin boliy an atikláb jantʼiniʼ tin tomnál, kom Jajáʼ lej tsalpadh ani tu lej kʼanidhál. (Ka tsuʼuw an párrafo 16).
17. ¿Jantój neʼets ki exóbnaʼ al axi júnakej an exobintaláb?
17 Kál jawaʼ i exobnámal ma tejéʼ i tʼajámal ti kwéntaj abal an olnomtaláb in kwaʼal yan in exbádh. ¿Jaleʼ ti ulal axéʼ? ¿Jantʼoj neʼets tu ku tólmiy ku olnomáts kʼal i kanataláb? Al axi júnakej an exobintaláb neʼets ki tókʼtsiy axéʼchik xi konowixtaláb.
AJATLÁB 76 Cuéntame lo que sientes
a Ka tsuʼuw An Ólchix Uw axi ti 15 a marzo ti 2015, páginas 7 ma ti 11 ban artículo axi in bij «A Jehová le gusta enseñar de forma sencilla». Tanáʼ in ulal jaleʼ ti yabáts i tsálpayal abal patal an tʼilab axi ti Biblia neʼets ka putun antsanáʼ jantʼiniʼ ti watʼey ti biyál.
b Talbél ka talabedháj an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax, patal an ólchix kʼal a Jehová neʼets kin ejtow kin tejwamédhaʼ max chubax in kʼanidhál a Jehová tam tu ku otsánchij a Gog de Magog. Ani jayetsej kwaʼal kin tejwamédhaʼ jitaʼchik itej ti otsenek tin bichówil a Jehová kom in tsuʼuw abal kʼwajat ti talabedháb an kʼakʼnaxtaláb axi yab chubax.
c JAWAʼ U TEJWAMEL BAN IMÁGENES: Óx i walekláb axi in tejwamedhál jaleʼ ti yab neʼets ki ejtow ki ólchij an alwaʼ kaw patal an atiklábchik axi tin puwel an tsabál: 1) jun i mimláb u kʼwajíl al jun i bichów juʼtáj ti yab u jilnal ka waʼtsin pil i kʼakʼnaxtaláb; 2) jun i tomkinél u kʼwajíl al jun i bichow juʼtáj ti an eyalchik yab tu jilchal ku olnomáts; 3) jun i kwitól u kʼwajíl al jun i kwenchaláb juʼtáj an epchalchik yab in bajumal ka kʼalej ti ólnom.
d JAWAʼ U TEJWAMÉL BAN IMÁGENES: Jun i tsʼikʼách axi owmének kʼal a Jehová in tʼajaʼ ti kwéntaj abal kʼwajat ti putnal jawaʼ in exóbnaʼ tin tsakamtal ani xóʼ wichiy kʼal a Jehová. Wawáʼ i léʼ ki nitsʼbiy a Jehová, jaxtám neʼets ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik ani neʼets ki yajnanchij jitaʼ ka wichiy tin bichówil a Jehová.
