Ka tsuʼuw jawaʼ a tákuy

Kit kʼalej ti índice

EXOBINTALÁB 37

In tomnál ki belaʼ kʼal an epchalchik

In tomnál ki belaʼ kʼal an epchalchik

«An kʼanidhomtaláb […] patal in belál ani patal in aychal» (1 COR. 13:4, 7).

AJATLÁB 124 Siempre fieles y leales

JAWAʼ NEʼETS KI EXÓBNAʼ *

1. ¿Jaleʼ yab i jikʼpál abal xowéʼ ta kʼicháj an atiklábchik yab in léʼ kin bélchij axi kʼeʼat?

 YAN I ATIKLÁB yabáts in exlál jitaʼ kin bélchij, kom lej kʼambiyámej kʼal an eyalchik, kʼal i atiklábchik axi in kwaʼal jun in éy, o ma kʼal i atiklábchik axi in okʼnál jun i belomtaláb. Waʼats yan axi jayej in atsʼál kʼibat kin belaʼ kʼal in jaʼúbchik, kʼal in at kʼwajíl ani ma kʼal in yanél. Yab i jikʼpál kom an Biblia biyálits tin ulúmal abal «xowéʼ ta kʼicháj», an atiklábchik neʼets ti janamkáw, ti kawilix ani ti kʼambix. Ani a Satanás játs antsanáʼ in ey, yab in tomnál ki belaʼ kʼal jajáʼ (2 Tim. 3:1-4; 2 Cor. 4:4).

2. a) ¿Kʼal jitaʼchik i éjtowal ki belaʼ? b) ¿Jantʼoj walám i éjtowal ki tsalpay?

2 Patal jitaʼ in tʼójonchal a Jehová in éjtowal kin lej belaʼ kʼal Jajáʼ (Jer. 17:7, 8). Wawáʼ i lej belál abal a Jehová tu kʼanidhál ani abal yab jaykʼiʼ neʼets tu ku jilaʼ kwetém (Sal. 9:10). Jayej i éjtowal ki lej belaʼ kʼal a Jesucristo kom jajáʼ in bínaʼ in ejatal abal tu ku kʼaniy (1 Ped. 3:18). Ani i exlál abal i éjtowal ki lej belaʼ kʼal jawaʼ in ulal an Biblia (2 Tim. 3:16, 17). Jaxtám i lej éjtowal ki belaʼ kʼal a Jehová, kʼal a Jesús ani kʼal jawaʼ in ulal an Biblia. Pero walám i bajuwámal ki tsalpay max etsʼey i éjtowal ki belaʼ kʼal an epchalchik axi ti tamkuntaláb. Ki tsuʼuw jaleʼ ti éjtowal ki belaʼ kʼal jajáʼchik.

I LEJ YÉJENCHAL AN EPCHALCHIK

Tin puwél an tsabál waʼats i epchalchik axi in kʼanidhál a Jehová ani kʼal axi i éjtowal ki belaʼ. (Ka tsuʼuw an párrafo 3).

3. ¿Jantʼoj tam lablixtaláb i kwaʼal? (Marcos 10:29, 30).

3 A Jehová tu pidhámal jun i lablixtaláb lej púlik, játs ki ejtow ki tʼojonchij (ka ajiy Marcos 10:29, 30). Tin puwél an Tsabál waʼats i epchalchik axi in kʼanidhál a Jehová ani in tsápnanchal kin bélkaʼ. Belits abal pil tu walkidh, pil i bichówil ani i káwintal, tam ki exlaʼ jun i epchal dhúbatkʼij i kʼanidhál. Ani i lej kulbetnál ki kʼakʼnaʼ ani ki tʼojonchij a Jehová junax (Sal. 133:1).

4. ¿Jaleʼ ti yéjenchal an epchalchik?

4 Xowéʼ tin tomnál ku kʼwajiy lej junkudh kʼal an epchalchik. Junchikíl an epchalchik tu tólmiyal abal ki tamétnaʼ jun i kʼibataláb (Rom. 15:1; Gál. 6:2). Jayej tu tólmiyal abal ki áynanchij ku utey kʼal a Jehová ani abal ki belaʼ más kʼal Jajáʼ (1 Tes. 5:11; Heb. 10:23-25). Max an epchalchik yabak tu ku tólmiy, neʼets ki atsʼaʼ kʼibat ki tomolnaʼ a Satanás ani in tolmiwál. Lej wéʼits jajáʼchik neʼets kin exaʼ kin ódhnaʼ in bichówil a Jehová, tam ka watʼey nixéʼ neʼets ki atsʼaʼ lej kulbél kom u kʼwajinek utat kʼal an epchalchik.

5. ¿Jaleʼ ti talchik in atsʼál kʼibat kin belaʼ kʼal kʼeʼat i epchalchik?

5 ¿Pero jaleʼ ti waʼats talchik axi in atsʼál kʼibat kin belaʼ kʼal an epchalchik? Jun i tʼiplab, ki tsalpay kʼal jun i epchal axi in tʼilchij kʼeʼat jawaʼ in atsʼálak, pero walám talbél an epchal xeʼtsin in olnaxnál. Jayej walám waʼats jun i epchal axi uchan kʼal kʼeʼat abal neʼets kin tʼajaʼ jantʼoj, pero yab in putuw in káwintal. O walám jun i epchal in uluw o in tʼajaʼ jantʼoj axi i yajnaʼ.

AN KʼANIDHOMTALÁB TU TÓLMIYAL KI BELAʼ KʼAL AXI KʼEʼAT

6. ¿Jaleʼ an kʼanidhomtaláb tu tólmiyal abal ki belaʼ más kʼal an epchalchik? (1 Corintios 13:4-8).

6 Tam i belál kʼal jitaʼ i tejwamedhál abal i kʼanidhál. Ti 1 Corintios, capítulo 13 in olnál jantʼoj játs axi in tʼajál jun i atikláb axi u kʼanidhom. Axéʼ neʼets tu ku tólmiy ki belaʼ más kʼal an epchalchik o ki belaʼ más kʼal jun i epchal axi in tʼajaʼ jantʼoj axi i yajnaʼ (ka ajiy 1 Corintios 13:4-8). Jun i tʼiplab, an versículo 4 in ulal abal «axi u kʼanidhom lej kʼayaʼlidh ani alwaʼ inik». A Jehová tu koʼonchal i kʼayaʼtaláb ma tam wawáʼ i tʼajál jantʼoj axi yab tekedh. Jayetsej in tomnál ki tʼajaʼ wawáʼ kʼal an epchalchik, tam kin uluw o kin tʼajaʼ jantʼoj axi i yajnál. An versículo 5 in ulal abal jitaʼ u kʼanidhom «yab dhubat u tsakúl» ani yab «in ajchal in wálab» axi kʼeʼat. Wawáʼ yab i léʼ ki ajiy jayil u ukʼpinal an epchalchik. Eclesiastés 7:9 in ulal abal yab in tomnál ku tsákuy dhubat. Jawaʼ in tomnál ki tʼajaʼ játs jawaʼ in ulal Efesios 4:26: «Ka dhubat tixkʼaʼchik an tsakultaláb ta ichích».

7. ¿Jantʼiniʼ tu tólmiyal Mateo 7:1-5 abal ki belaʼ más kʼal an epchalchik?

7 Kʼeʼat jantʼoj axi neʼets tu ku tólmiy ki belaʼ más kʼal an epchalchik, játs ki exlaʼ jantʼoj in tsálpayal a Jehová tin kwéntaj jajáʼchik. A Jehová in lej kʼanidhálchik ani yab in ajchal in wálab, jaxtám wawáʼ yab in tomnál ki tʼajaʼ (Sal. 130:3). Jawaʼ in tomnál ki tʼajaʼ játs ki métʼanchij jawaʼ in tʼajálchik alwaʼ ani ki lej tʼajaʼ ti kwéntaj an tsapláb axi in tʼajálchik (ka ajiy Mateo 7:1-5). I lej belál abal jajáʼchik in léʼ kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh, ani abal yab tʼajchíl tin tʼajál jantʼoj. Antsanáʼ i tejwamédhanchal abal i kʼanidhál (1 Cor. 13:7). Wawáʼ yab alkʼidh ti belál kʼal an epchalchik, i belál kʼal jajáʼchik kom in tejwamedhámal abal in léʼ kin tʼajaʼchik jawaʼ tekedh. *

8. ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka belaʼ más kʼal an epchalchik?

8 Abal ki belaʼ kʼal jitaʼ, in yéjenchal ki exlaʼ más. ¿Jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka belaʼ más kʼal an epchalchik? Ka tʼilmaychik ti tamkuntaláb abal ka exlaʼchik más. Jayej kit kalejchik ta ólnom junax. Ka kóʼonchij i kʼayaʼtaláb ani ka jilaʼ kin tejwamédhaʼchik abal a éjtowal ka belaʼ kʼal jajáʼ. Tam yabaye a alwaʼ exlál jun i epchal, neʼets ka atsʼaʼ kʼibat ka ólchij jawaʼ a atsʼál. Pero biyat más ka junkuw, neʼets ka belaʼ más kʼal jajáʼ ani neʼets ka ólchij jawaʼ a atsʼál (Luc. 16:10). Pero, ¿jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ max jun i epchal ti kʼibchij? Yab kit owméj kʼal an epchal, ka áynanchij ka tʼilmay. Yab ka jilaʼ ka belaʼ kʼal an epchalchik, expidh kom jun ti kʼibchij. In tʼiplábil in tʼojnálil a Jehová axi ti biyál, neʼets tu ku tólmiy ki áynanchij ki belaʼ kʼal an epchalchik.

KI NITSʼBIY JITAʼCHIK IN ÁYNANCHIJ KIN BELAʼ KʼAL AXI MÁS

A Ana in áynanchij ka kʼalej ban tabernáculo ani kin belaʼ kʼal a Jehová belits abal tsapik tawnáj kʼal a Elí. (Ka tsuʼuw an párrafo 9).

9. a) ¿Jantʼoj in tʼajaʼ a Ana belits abal jitaʼchik pelak i ókʼnom yab in tʼajálak jawaʼ tekedh? b) ¿Jantʼoj a exobnál tatáʼ kʼal in tʼiplábil a Ana? (Ka tsuʼuw an dibujo).

9 ¿Ti kʼibchámal jun i epchal axi in kwaʼal in uchbíl ti tamkuntaláb? Max a watʼamal, in tʼiplábil a Ana neʼets ti lej tólmiy. Ti biyál jitaʼ más in kwaʼalak in uchbíl pel an sumo sacerdote Elí. Pero in yanél in tʼajálak yan jantʼoj axi yab tekedh. In tsakámil pelak i sacerdotes, pero u kwatsilak kʼal i mimláb axi u tʼojnálak ban tabernáculo, ani a Elí yab in uchálakchik jantʼoj. Pero a Jehová yab dhubat in tíxkʼanchij in tʼojlábil a Elí. ¿Jantʼoj in tʼajaʼ a Ana? Jajáʼ in áynanchij kin kʼakʼnaʼ a Jehová ban tabernáculo, belits abal a Elí kʼwajatak tanáʼ. Jun i kʼicháj, tam ti a Ana kʼwajatak ti ól ban tabernáculo, tsapik tawnáj kʼal a Elí ani uchan abal u wílelak (1 Sam. 1:12-16). A Ana in uchaʼ a Jehová abal max kin koʼoy jun i tsakam, neʼetsak kin neʼdhaʼ ban tabernáculo abal ka tʼójonchat. A Ana in putuw in káwintal belits abal ban tabernáculo neʼetsak ka kʼwajiy kʼal a Elí (1 Sam. 1:11). ¿In yéjenchalak ka boliyat in tsakámil a Elí? Aníts, a Jehová in tʼajaʼ talbél (1 Sam. 4:17). Pero a Jehová in lábliy a Ana kom in tʼajaʼ abal kin ejtow kin koʼoy jun i tsakam axi in bij Samuel (1 Sam. 1:17-20).

10. ¿Jantʼiniʼ in tejwamédhaʼ a David abal in áynanchij kin belaʼ kʼal axi más belits abal kʼibchin?

10 ¿Ti kʼibchámal jun a jaʼúb? Max a watʼamal nixéʼ, ka tsalpay kʼal in tʼiplábil a David. Tam ti a Absalón in exáʼ kin tíxkʼanchij in éy a David, tólmiyat kʼal a Ahitofel, axi pelak in lej jaʼúb a David. A David walám in lej yajnaʼ kom kʼibchat kʼal in kwitólil ani kʼal jun in lej jaʼúb. Pero nixéʼ yab in tʼajaʼ abal a David kin jilaʼ kin belaʼ kʼal axi más. Jun i tʼiplab, in áynanchij kin belaʼ kʼal a Husái, jajáʼ jayej pelak in lej jaʼúb, ani játs kʼal axi ti aynanchat ka tólmiyat. A Husái in tʼajaʼ patal jawaʼ in ejtow abal kin kʼaniy a David (2 Sam. 17:1-16).

11. ¿Jantʼiniʼ in tejwamédhaʼ jun in tʼojnálil a Nabal abal in belálak kʼal axi más?

11 Ki tsuʼuw kʼeʼat i tʼiplab, ki tsalpay kʼal jun in tʼojnálil a Nabal. A David ani in tʼojnálil in tólmiy in tʼojnálil a Nabal. Wéʼ i kʼij talbél a David in konchij i kʼapnél a Nabal abal jajáʼ ani in tʼojnálil. Kom a Nabal in uluw abal yab neʼetsak kin bínaʼ, a David lej tsákuy ani in uluw abal neʼetsak kin tsemdhaʼ a Nabal ani patal jitaʼchik u kʼwajilak tin kʼimáʼ. Jun in tʼojnálil a Nabal in ólchij a Abigaíl jawaʼ watʼey. An tʼojnal in exbay abal kwaʼalak kin ólchij a Abigaíl abal kin tʼajaʼ jantʼoj. Axéʼ xi tʼojnal in belaʼ abal a Abigaíl neʼetsak kin tʼajaʼ jawaʼ tekedh. Axéʼ in tʼajaʼ abal yabchik ka tsemdháj. A Abigaíl in tejwamédhaʼ i iniktaláb kom kʼalej in aliyal a David ani in lej konchij abal yab kin tʼajaʼ jawaʼ in tsálpayal (1 Sam. 25:2-35). A Abigaíl in lej belaʼ abal a David neʼetsak kin exbay.

12. ¿Jantʼiniʼ in tejwamédhaʼ a Jesús abal in áynanchij kin belaʼ kʼal in abatwálejchik, belits abal ukʼpinchik?

12 A Jesús in áynanchij kin belaʼ kʼal in abatwálejchik belits abal ukʼpinchik (Juan 15:15, 16). A Jesús yab tsákuy kʼal a Santiago ani a Juan tam ti konchin ka pidhan jun in éy tin Éyaltal, nibal in uchaʼchik abal expidh in tʼójonchal a Jehová kom in léʼ kin bátsʼuwchik jantʼoj. Jayej yab in uchaʼchik abal yabáts neʼetsak kin eyendhaʼ jantʼiniʼ in abatwálejchik (Mar. 10:35-40). Okʼxidh ka tsemdháj, jílkakiyat kʼal in abatwálej (Mat. 26:56). Pero a Jesús in áynanchij kin belaʼ kʼal in abatwálej. Belits abal in exlálak jantʼiniʼ játs in ey, in áynanchij kin kʼanidhaʼchik (Juan 13:1). Ani tam ti a Jesús edháj, in uchaʼ in aykolil abal kin áynanchij kin ókʼnaʼ an olnomtaláb ani kin béletnaʼ in aykolil (Mat. 28:19, 20; Juan 21:15-17). Ani lej alwaʼ jawaʼ in tʼajaʼ a Jesús kom in abatwálejchik in áynanchij ka kʼwajiy putudh ma ti tsemets. Tejéʼ i exobnámal abal a Ana, a David, in tʼojnálil a Nabal, a Abigaíl ani a Jesús, in áynanchij kin belaʼ kʼal i atiklábchik axi jayej u ukʼpinal. In tʼiplábil tu tólmiyal abal ki áynanchij ki belaʼ kʼal axi más.

¿JANTʼOJ I ÉJTOWAL KI TʼAJAʼ ABAL KI BELAʼ JUNÍL KʼAL JITAʼ AXI TU KʼIBCHÁMAL?

13. ¿Jaleʼ junchikíl i éjtowal ki atsʼaʼ kʼibat ki belaʼ kʼal axi kʼeʼatchik?

13 ¿I olchámal jantʼoj lej exbadh jun i epchal ani talbél i exlaʼ abal in tʼilchij kʼeʼat? Max játs i watʼamal, pel jantʼoj axi lej yajchik. Jun a kʼicháj jun i epchal mimláb in tʼilchij jantʼoj jun i ókʼnom. Tam ti chudhey, an epchal mimláb tawnáj kʼal in kʼimádhil an ókʼnom abal ka kanatbedháj. Játs kom an ókʼnom in tʼilchij in kʼimádhil jawaʼ ólchin kʼal an epchal. An epchal in yajnaʼ jawaʼ in tʼajaʼ an ókʼnom, ani in atsʼaʼ kʼibat kin áynanchij kin belaʼ kʼal jajáʼ. Pero an epchal in tʼajaʼ jawaʼ tekedh ani tam in konchij kʼeʼat i ókʼnom abal ka tólmiyat, antsanáʼ in ejtow kin belaʼ junílekʼij kʼal an ókʼnomchik.

14. ¿Kʼal jantʼoj ti tólmiyat jun i epchal abal kin belaʼ junílekʼij kʼal an ókʼnomchik?

14 Al yan i kʼij jun i epchal in atsʼaʼ kʼibat kin belaʼ kʼal tsab i ókʼnom, kom in tsálpay abal yabchik in pútuwalak alwaʼ kʼal in uchbíl. Pero tam in tʼilaʼ jun i kaw axi in uluw jun i epchal: «Axi i léʼ ki tomolnaʼ pel a Satanás, yab an epchalchik». An epchal kʼwajiy in tsálpayal kʼal nixéʼ xi kaw ani in ólonchij a Jehová. Talbél an epchal in ejtow kin tsʼejkaʼ an kʼibataláb kʼal tsablom an ókʼnom.

15. ¿Jaleʼ ti neʼets ki yéjenchij i kʼij abal ku wichiy ki belaʼ kʼal an epchalchik? Ka tʼilaʼ jawaʼ in watʼaʼ a Grete.

15 ¿A kʼibamal jun a uchbíl ti tamkuntaláb? Max játs i watʼamal, walám i lej yajnaʼ. Ki tsalpay kʼal an epchal Grete ani in mamá. Jajáʼchik in lej tʼojonchij a Jehová ban támub 1930, tam ti an epchalchik axi ti Alemania u lej ayoknábak kʼal an eyal. In tʼojlábil a Grete pelak kin tsʼejkaʼ i copias in kʼál An Ólchix Uw ani talbél kin bukʼchij an epchalchik. Pero talbél an epchalchik in exlaʼ abal in papá a Grete yab in kulbetnálak kin exlaʼ tin kwéntaj a Jehová. An epchalchik u lej jikʼélak max in papá a Grete kin olnaʼ an epchalchik kal an eyal, jaxtám tixkʼanchat in uchbíl a Grete. Pero waʼtsin kʼeʼat jantʼoj axi más in yajnaʼ a Grete. Tam ti kʼwajiy an Segunda Guerra Mundial, jajáʼ ani in mamá yabak u pidhnal an revistas, nibal u tsapnedhábak kʼal an epchalchik tam ka támuwat ti bél. Játs kom an epchalchik in tsalpayalak abal neʼets ka olnáj kʼal a Grete ani in mamá. Jajáʼchik in lej yajnaʼ nixéʼ. In atsʼaʼchik lej kʼibat kin pákwlanchij an epchalchik, ani kin belaʼ junílekʼij kʼal jajáʼchik. Yan i támub talbél, in éxbaychik abal a Jehová in pakwlanchíts an epchalchik jawaʼ in tʼajaʼ, ani abal jajáʼchik jayetsej in tomnálak kin tʼajaʼ. *

«Axi i léʼ ki tomolnaʼ pel a Satanás, yab an epchalchik»

16. ¿Jaleʼ tin tomnál ki tsápnanchij ku neʼdháxin alwaʼ kʼal axi más?

16 Max tatáʼ a watʼamal jun i kʼibataláb ejtíl axi i tsuʼúmal al axéʼ xi exobintaláb, ka tsápnanchij ka belaʼ junílekʼij kʼal an epchalchik. Walám neʼets ka atsʼaʼ kʼibat, pero max ka tsápnanchij ka tʼajaʼ neʼets ka batsʼuw yan i alwaʼtaláb. Ki tsalpay kʼal axéʼ xi tʼiplab. Max jun i kʼapnél tu ku tʼajchij kidháb, walám talbél neʼets ki tsápnanchij ki tʼajaʼ ti kwéntaj jawaʼ i kʼapal, pero yab neʼets ki jilaʼ tu kʼapul. Jayétsekʼij max jun i epchal tu kʼibchámal, yab in tomnál ki jilaʼ ki belaʼ kʼal jajáʼ ani kʼal axi más an epchalchik, kom patal u wálbinal. Ki tsápnanchij ki belaʼ más kʼal an epchalchik, antsanáʼ neʼets ki atsʼaʼ más u kulbél ani neʼets ku tólmixin abal ti tamkuntaláb ti yanél ku neʼdháxin alwaʼ.

17. a) ¿Jaleʼ ti lej exbadh ki belaʼ kʼal axi más? b) ¿Jantʼoj neʼets ki exóbnaʼ al axi jun an exobintaláb?

17 Ban xeʼtsintaláb lej kʼibat ki belaʼ kʼal axi más. Pero tin bichówil a Jehová i éjtowal ki belaʼ kʼal an epchalchik kom patal u kʼanidháx. Nixéʼ játs axi tu tolmiyámal abal ku kʼwajiy kulbél ani junkudh. Ani játs axi neʼets ka eyan tin taltal axéʼ an xeʼtsintaláb. Pero, ¿jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ max jitaʼ tu kʼibchámal? Neʼets ki ejtow ki áynanchij ki belaʼ kʼal axi más max ku tsálpaxin ejtíl a Jehová, max ki eyendhaʼ an tsalpadh kaw axi ti Biblia, max ki tsápnanchij ki kʼanidhaʼ más an epchalchik, ani max ki exóbnaʼ i tʼiplabchik axi ti Biblia. Max ki tʼajaʼ patal axéʼ neʼets ki jaʼúbnaʼ más an epchalchik (Prov. 18:24). Pero yab expidh wawáʼ kwaʼal ki belaʼ kʼal axi más; jayej kwaʼal ki tólmiy an epchalchik abal kin belaʼ más kʼal wawáʼ. Al axi jun an exobintaláb neʼets ki tsuʼuw jantʼiniʼ i éjtowal ki tʼajaʼ nixéʼ.

AJATLÁB 99 Miles de fieles hermanos

^ Patal i lej yéjenchal ki belaʼ kʼal an epchalchik. Pero junchikíl neʼets ki atsʼaʼ kʼibat tam jajáʼchik kin tʼajaʼ jantʼoj axi wawáʼ ki yajnaʼ. Al axéʼ xi exobintaláb neʼets ki tsuʼuw i tsalpadh kaw axi ti Biblia, jayej i tʼiplab in kʼal in tʼojnálil a Jehová axi ti biyál. Patal axéʼ neʼets tu ku lej tólmiy ki belaʼ kʼal an epchalchik o ki belaʼ kʼal jun i epchal axi tu tʼajchámal jantʼoj axi i lej yajnaʼ.

^ An Biblia in ulal abal awits ka otsits ti tamkuntaláb talchik i atikláb kʼal axi yab in tomnál ki belaʼ (Jud. 4). Junchikíl awits ka watʼey abal talchik i epchal, kin bukʼuw «i exobchixtaláb axi yab kʼwajat ti Biblia» (Hech. 20:30). Tam ka watʼey antsanáʼ, yab i belchal jawaʼ in ulal nixéʼchik xi epchal, nibal i tʼajchal ti kwéntaj.

^ Abal ka exlaʼ más tin kwéntaj a Grete ka ajiy an Anuario de los testigos de Jehová axi ban támub 1974, páginas 129 ani 130.