An epchal Nicolas ani in kʼimádhil Céline, abchat jun i carta kʼal an sucursal axi ti Francia ani aban ti tolmix al pil i tamkuntaláb. Jajáʼchik tu ólchal jawaʼ in atsʼaʼ tam ti uchan axéʼ: «Ti kʼaʼál i atsʼaʼ lej kulbél, pero talbél i tujchij ku tʼeʼpin kom i tʼilálak i jaʼúbchik. I atsʼálak antsanáʼ kom yabaye i alwaʼ exlálak an epchalchik axi ban tamkuntaláb». a ¿Jantʼoj neʼets ti tólmiy abal ka ujnaʼ an tamkuntaláb juʼtáj ti ulits? ¿Jantʼiniʼ in éjtowal ka tólmixin an epchalchik? Ani, ¿jantʼoj tam alwaʼtaláb neʼets ka batsʼuw max ka tólmiy an epchalchik axi ban tamkuntaláb?

TSEʼ I TSALAP AXI NEʼETS TI LEJ TÓLMIY

1. Ka lej belaʼ kʼal a Jehová (Sal. 37:5). A Kazumi u kʼwajíl ti Japón, jajáʼ in neʼdhálakits 20 i támub al jun i tamkuntaláb. Pero talbél kʼalej al pil i tamkuntaláb kom in tomkíl aban ti tʼojnal al pil i bichow. ¿Jantʼoj in tʼajaʼ a Kazumi abal kin jilaʼ ka tólmiyat kʼal a Jehová? Jajáʼ in ulal: «U ólonchij a Jehová, u ólchij abal u atsʼálak in lej tʼeʼpidh ani in lej jikʼélak. U tʼajaʼ ti kwéntaj abal Jajáʼ tin lej tólmiy».

¿Jantʼoj neʼets ti tólmiy abal ka belaʼ kʼal a Jehová? I bélomtal pel ejtíl jun i tsakam tʼayabláb, abal ka púwey ani ka kʼwajiy tsapik in yéjenchal i jáʼ ani ka beletnáj. A Nicolas lej tólmiyat kom in tʼajaʼ ti kwéntaj abal yab neʼets ka walbáj kʼal a Jehová. Jayej lej tólmiyat kom in exóbnaʼ in tʼiplábil a Abrahán, a Jesús ani a Pablo, jajáʼchik in tʼajaʼ yan jantʼoj abal kin tʼojonchij a Jehová. Max tatáʼ a ujnám ka ajiy an Biblia chudhél chudhél neʼets ti lej tólmiy ani neʼets ka ejtow ka kanatbédhaʼ an epchalchik axi ta ít tamkuntalábil.

2. Yab ka jumbiy an epchalchik kʼal kʼeʼat (Ecl. 7:10). Tam ti a Jules kʼalej ti kʼwajíl ti Estados Unidos, in tʼajaʼ ti kwéntaj abal an epchalchik lej pilits  jawaʼ in ujnámakchik kin tʼajaʼ. Jajáʼ in ulal: «U atsʼálak abal an epchalchik in aychalak ku ólchij patal jawaʼ u watʼalak». Kom a Jules yab in ujnámak kin tʼajaʼ nixéʼ, in tujchij ka owméj kʼal an epchalchik. Pero tam ti jajáʼ in tujchij kin junkuw más an epchalchik, jalkʼun jawaʼ in tsálpayalak. A Jules jayej in ulal: «U tʼajaʼ ti kwéntaj abal patal an atiklábchik jununúl tu tsʼejkadh, expidh abal lej pilits jantʼiniʼ tu tsalpax». Jaxtám yab ka tsalpay abal jayetsej kwaʼal ka tʼajan al patal an tamkuntaláb. A Anne-Lise pel jun i precursora axi ítej ulnek al jun i tamkuntaláb. Jajáʼ in ulal: «In jalkʼun abal ku exlaʼ más an epchalchik ani ku exóbnaʼ más tin kwéntaj jajáʼchik, yab u aychalak abal kin tʼajaʼchik jantʼiniʼ nanáʼ u ujnámak».

Jayej an ókʼnomchik yab kwaʼal kin jumbiy jawaʼ u tʼajnal ban ít tamkuntaláb kʼal jawaʼ u tʼájnalak ban tamkuntaláb juʼtáj ti kʼwajatak. Walám an ókʼnomchik lej pilits jantʼiniʼ tin tʼajál an tʼojláb, pero axéʼ yab in léʼ kin uluw abal kʼwajat in watʼkʼanchal jun i tsalpadh kaw. Okʼxidh ka uluw jantʼoj in tomnál ka tʼajan, lej exbdh ka exlaʼ an epchalchik (Ecl. 3:​1, 7b). Neʼets ka lej tólmiy an epchalchik max ka punchij jun i alwaʼ tʼiplab tin kwéntaj nixéʼ ani yab expidh ka uluw jawaʼ in tomnál kin tʼajaʼchik (2 Cor. 1:24).

3. Ka junkuw an epchalchik (Filip. 1:27). Kit jalkʼun al pil i bichow wéʼ tsekentál, pero yab ka jilaʼ abal axéʼ ti tʼokʼbay ka tsápnanchij kit kʼalej ti tamkuntaláb. Max antsanáʼ ka tʼajaʼ, an epchalchik neʼets kin exlaʼ jantʼoj a yéjenchal ani neʼets ti tólmiy. A Lucinda ani in tsʼikʼáchil tu ólchal jantʼoj in tʼajaʼchik tam ti kʼalej ti kʼwajíl ti Sudáfrica: «U tsápnanchij kin kalej ban olnomtaláb, ku bínaʼ i tokʼtsixtaláb ani kin tólmixin ban tʼojláb axi u tʼajnal ban atáj tamkuntaláb. Jayej i mátiyalak i kʼimáʼ abal an epchalchik ka tamkun tanáʼ abal ka kʼalej ti ólnom».

Max ka tsápnanchij kit tólmixin ban tʼojláb axi u tʼajnal ban tamkuntaláb, neʼets ka tsapikmédhaʼ a bélomtal kʼal a Jehová ani neʼets ka kanatbédhaʼ an epchalchik. Al axéʼ xi pejach jayej u tʼilmáts tin kwéntaj a Anne-Lise, jajáʼ uchan kʼal an ókʼnomchik abal kin tsápnanchij ka olnomáts kʼal an epchalchik axi ti tamkuntaláb. Jajáʼ in ulal axéʼ: «Lej alwaʼ abal u bélkaʼ an ókʼnomchik, kom nixéʼ eyan abal yab ku atsʼaʼ kʼibat ku tʼilmay an epchalchik». Kʼeʼat jantʼoj axi a éjtowal ka tʼajaʼ játs kit tólmixin abal ka tʼokedháj an atáj tamkuntaláb, nixéʼ neʼets kin tʼajaʼ abal an epchalchik kin tsuʼuw abal kʼwajat a ujnál a ít tamkuntalábil. Jayej neʼets kin tʼajaʼ abal an epchalchik ti exlaʼ más ani tatáʼ ka atsʼaʼ kulbél kʼal jajáʼchik.

4. Ka jaʼúbnaʼ an epchalchik (2 Cor. 6:​11-13). Jawaʼ neʼets ti tólmiy abal ka tʼajaʼ ta jaʼúb an epchalchik, játs kit tʼeʼpin kʼal jajáʼchik. Jaxtám ka tsápnanchij ka tʼilmay an epchalchik okʼxidh ka tujey an tamkuntaláb o talbél, ani jayej ka tsápnanchij ka tʼilchij in bij. Max tatáʼ ka tejwamédhanchij an epchalchik abal a kʼanidhál, jajáʼchik yab neʼets kin atsʼaʼ kʼibat ti jaʼúbnaʼ.

 Ka tejwamédhaʼ jantʼiniʼ chubax a ey, antsanáʼ jantʼiniʼ tin tʼajaʼ a Lucinda. Jajáʼ in ulal: «I tsápnanchij ki kaniy an epchalchik ti kʼimáʼ ani nixéʼ tu tólmiy abal ki elaʼ i alwaʼ jaʼúbchik».

«KIT BATSʼKʼUXIN JUN KʼAL AXI JUN KʼAL I KULBETALÁB»

Talchik i epchal in atsʼál kʼibat tam ka ulits al jun i ít tamkuntaláb kom yabchik in exlál nibal jitaʼ. Tam, ¿jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka tólmiy jun i epchal axi ítej ti ulnek ban tamkuntaláb? An abatwálej Pablo tu uchál axéʼ: «Jantʼiniʼ a Cristo tu batsʼúmalits wawáʼ kʼal i kulbetaláb, antsanáʼ kit batsʼkʼuxin jun kʼal axi jun kʼal i kulbetaláb» (Rom. 15:7). An ókʼnomchik in éjtowal kin nitsʼbiy a Cristo ani kin tólmiy an epchalchik axi ítej ti ulnek ti tamkuntaláb abal kin atsʼaʼ kulbél (ka tsuʼuw an recuadro « Jawaʼ in tomnál ka tʼajaʼ tam kit jalkʼun al pil i tamkuntaláb»). Patal an epchal ani an tsakamchik in éjtowal ka tólmixin abal an epchal axi ítej ti ulnek ban tamkuntaláb kin atsʼaʼ kulbél.

Jayej i éjtowal ki kaniy an epchalchik ti kʼimáʼ ani ki tólmiy kʼal jawaʼ in yéjenchal. Ejtíl, jun i epchal mimláb in jolkʼaʼ i kʼij abal kin tólmiy an epchal axi ítej ti ulnek ti tamkuntaláb, in ólchij an bichow ani jantʼiniʼ ka xeʼtsin. An epchal axi ítej ti ulnek al axéʼ xi tamkuntaláb in uluw abal lej tólmiyat kʼal jawaʼ in tʼajaʼ axéʼ xi epchal ani jayej tʼajan kin atsʼaʼ abal u lej kʼanidháb.

NEʼETS KA EJTOW KA TʼOJONCHIJ MÁS A JEHOVÁ

Max kʼwajat ti jalkʼunal al pil i tamkuntaláb, walám a atsʼál i jikʼél ani i tʼeʼpidh. Ki tsalpay kʼal axéʼ xi tʼiplab, jun i tsʼiliʼ kwaʼal kin jilaʼ in kolém o kin jalkʼuy in kotón abal kin áynanchij ti puwel, jayetsej kwaʼal ki tʼajaʼ wawáʼ, max i léʼ ki tʼojonchij a Jehová kwaʼal ki jilaʼ an jikʼeltaláb ani an tʼeʼpintaláb. A Nicolas ani a Céline tu ólchal an alwaʼtaláb axi in batsʼúmal: «I exobnaʼ yan jantʼoj kom u kʼalej al pil i tamkuntaláb. Ejtíl i exóbnaʼ ki junkuw i epchalchik axi pil jawaʼ in ujnám kin tʼajaʼ ani  jayej tu tólmiy abal ki jalkʼuy i ey». A Jean-Charles jayej tu ólchal jawaʼ tam alwaʼtaláb in batsʼuw jajáʼ ani in yanél: «Tam tu kʼalej al pil i tamkuntaláb, i tsakámil in tujchij kin tʼojonchij más a Jehová. Al wéʼ a ítsʼ i tsʼikʼáchil in tujchij kin bínaʼ i tejwaʼmedhomtaláb ti tamkuntaláb ani i kwitólil bíjiyat ti publicador».

Belits max tatáʼ yab a éjtowal kit kʼalej tit tolmix al pil i tamkuntaláb, a éjtowal ka eyendhaʼ an tsalapchik axi i tsuʼúmal al axéʼ xi ajumtaláb. Ejtíl, ka lej belaʼ kʼal a Jehová ani ka tsápnanchij kit kalej ti ólnom kʼal an epchalchik. Jayej kit tólmixin ban tʼojláb axi u tʼajnal ban tamkuntaláb ani ka tsápnanchij ka jaʼúbnaʼ an epchalchik axi ta tamkuntalábil. Nixéʼ neʼets ti tólmiy abal ka atsʼaʼ ejtíl max ítej ta ulnek ban tamkuntaláb. ¿A tsalpayámal jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka tólmiy jitaʼchik ítej ti ulnek ti tamkuntaláb? Max ka kʼanidhaʼchik neʼets ka tejwamédhaʼ abal pel i aykol kʼal a Cristo, kom jats jawaʼ a Jesús in uchaʼ in aykolil abal in tomnál kin tʼajaʼ (Juan 13:35). A Jehová u lej kulbél tam i tólmiyal an epchalchik, kom antsanáʼ kʼwajat i kʼakʼnál (Heb. 13:16).

Talchik i epchal in atsʼaʼ lej kʼibat tam ti ulits al jun i ít tamkuntaláb, pero xowéʼ in atsʼálchik lej kulbél kom in ujnaʼits ani tatáʼ jayej a éjtowal ka atsʼaʼ ejtíl axéʼchik xi epchal. A Anne-Lise in ulal: «Xowéʼ u exobnámal ku kʼanidhaʼ más an epchalchik». A Kazumi in ulal abal tam jun ka jalkʼun al jun i ít tamkuntaláb, jun in tʼajál ti kwéntaj abal kʼal a Jehová yab u walbáb, Jajáʼ etsʼey neʼets ti tólmiy». A Jules in ulal: «U atsʼál lej kulbél kʼal u jaʼúbchik axi u kwaʼal ani neʼets ku atsʼaʼ lej kʼibat max ku jílaʼchik».