EXOBINTALÁB 42
AJATLÁB 103 Nuestros pastores son un regalo de Dios
I lej kʼákʼnanchal a Jehová kom in bijiyámal i inikchik abal tu béletnaʼ
«Tam ti a Cristo kʼadhiy ti éb, in bíjiy i inikchik abal tu ku béletnaʼ» (EFES. 4:8).
JAWAʼ NEʼETS KI EXÓBNAʼ
Ki exóbnaʼ jantʼoj tam tʼojláb in tʼajál an tolmix ókʼnom, an ókʼnomchik ani an ókʼnom kʼal an circuito. Jayej neʼets ki tsuʼuw jantʼiniʼ i éjtowal ki tejwamédhanchij abal i kʼákʼnanchal in tʼojlábil.
1. ¿Jantʼoj tam tsʼejwalixtaláb tu pidhámal a Jesús?
TAM ti a Jesús xeʼtsin tejéʼ ban tsabál, in tejwamédhaʼ abal lej alwaʼ inik. Ejtíl, in tʼajaʼ yan i labidh tʼajbiláb ani in tólmiy yan i atikláb (Luc. 9:12-17). Jayej tu pidhaʼ jun i alabél tsʼejwalixtaláb, in bínaʼ in ejatal abal kʼal wawáʼ (Juan 15:13). Ani ma ti wíchenek ti éb, a Jesús in aynanchámal kin tʼajaʼ ti alwaʼ inik. Jajáʼ in konchij a Jehová abal kin eyendhaʼ an espíritu santo abal tu ku exóbchij ani tu ku kanatbédhaʼ (Juan 14:16, 17, nota; 16:13). Jayej, ban tamkuntaláb, a Jesús exom tu exóbchal ki tʼajaʼ tu alwaʼ exóbchix, abal antsanáʼ ki tólmiy an atiklábchik kin tʼajaʼ ti aykol kʼal jajáʼ (Mat. 28:18-20).
2. ¿Jitaʼchik pel jantʼiniʼ i tsʼejwalixtaláb? (Efesios 4:7, 8).
2 Pero waʼats kʼeʼat i tsʼejwalixtaláb axi tu pidhámal a Jesús. An abatwálej Pablo in uluw abal tam ti a Jesús kʼadhiy ti éb, in bíjiy i inikchik abal tu ku béletnaʼ, ani in uluw abal jajáʼchik pel jantʼiniʼ jun i tsʼejwalixtaláb (ka ajiy Efesios 4:7, 8). An abatwálej Pablo in uluw abal a Jesús in bínaʼ axéʼchik xi tsʼejwalixtaláb abal kin tʼajaʼ pílchik i tʼojláb ban tamkuntaláb (Efes. 1:22, 23; 4:11-13). Xowéʼ ta kʼicháj, talchik kʼal axéʼ xi tsʼejwalixtaláb pel an tólmix ókʼnom, an ókʼnomchik kʼal an tamkuntaláb ani an ókʼnom kʼal an circuito. a Axéʼchik xi epchal jayej wálbidh ani junchikíl u ukʼpinal (Sant. 3:2). Pero jajáʼchik in kwaʼal yan in jalbíl kom pel jun i tsʼejwalixtaláb axi a Jesús tu pidhámal abal tu ku béletnaʼ.
3. Ka olnaʼ jantʼiniʼ i éjtowal ki tólmiy axéʼchik xi epchal axi a Jehová in binámal ti tsʼejwalixtaláb.
3 A Jesús in binámal axéʼchik xi inik jantʼiniʼ i tsʼejwalixtaláb abal kin tólmiy an epchalchik kin koʼoy tsapik in bélomtal (Efes. 4:12). Pero patal wawáʼ i éjtowal ki tólmiy axéʼchik xi epchal abal kin putuw kʼal in uchbíl. Ki tsalpay kʼal axéʼ xi tʼiplab, tam exom ti tsʼejkáb jun i atáj tamkuntaláb, waʼats i epchal axi u tolmix abal ka kuban an atáj, pero waʼats kʼeʼatchik i epchal axi u tolmix abal ka píjchiyat an tʼojnalchik, abal ka íyan jawaʼ u yejencháb o in tʼajál pílchik i tʼojláb. Jayej, an tolmix ókʼnom, an ókʼnomchik kʼal an tamkuntaláb ani an ókʼnomchik kʼal an circuito in tʼajál pílchik i tʼojláb. Pero patal wawáʼ i éjtowal ki tólmiy kʼal jawaʼ i ulal ani kʼal jawaʼ i tʼajál. Ki exóbnaʼ jantʼoj tam alwaʼtaláb i bátsʼuwal kʼal an tʼojláb axi jajáʼchik in tʼajál ani jantʼiniʼ i éjtowal ki tejwamédhaʼ abal i kʼakʼnál jawaʼ in tʼajálchik.
AN TOLMIX ÓKʼNOM IN TÓLMIYAL AN EPCHALCHIK
4. ¿Jawaʼ jats talchik i tʼojláb axi in tʼajálak an tolmix ókʼnom ti kʼaʼál siglo?
4 Ti kʼaʼál siglo talchik i epchal bíjiyat ti tolmix ókʼnom (1 Tim. 3:8). Walám an abatwálej Pablo kʼwajatak ti kaw tin kwéntaj jajáʼchik ti 1 Corintios 12:28. Jajáʼ in uluw abal waʼatsak talchik i epchal axi in tólmiyalak axi más. An tolmix ókʼnom in tʼajál pílchik i tʼojláb. Jaxtám an ókʼnomchik in éjtowalak kin exóbchij an epchalchik ani kin kanatbédhaʼ. Walám an tolmix ókʼnom u tólmixak abal ka tsʼejkáj i copias in kʼal an dhuchlab, o in tsʼaʼyalak jawaʼ u yejencháb abal ka tsʼejkáj nixéʼ an copias.
5. ¿Jawaʼ jats talchik i tʼojláb axi in tʼajálchik an tolmix ókʼnom?
5 ¿Jawaʼ jats talchik i tʼojláb axi in tʼajál an tolmix ókʼnom xowéʼ ta kʼicháj? (1 Ped. 4:10). Jajáʼchik u tólmix abal ka tʼajan ti kwéntaj an donaciones axi u bináb ti tamkuntaláb. Tu tólmiyal ki exlaʼ juʼtáj neʼets ku olnomáts. Jayej in kónoyalchik ban sucursal an publicaciones axi in yéjenchal an epchalchik, ani in pidhál an epchalchik an publicaciones axi in konoy. Kʼeʼat i tʼojláb axi in tʼajálchik pel kin punuw an video ani an ajatlábchik ti tamkuntaláb, jayej in tólmiyal an epchalchik abal kin exlaʼ juʼtáj in éjtowal ka ketlej. Ani u tolmixchik abal ka tʼokedháj an atáj tamkuntaláb. Patal axéʼ xi tʼojláb in yéjenchal ka tʼajan abal an epchalchik ka kʼwajiy alwaʼ (1 Cor. 14:40). Jayej waʼats i tolmix ókʼnom axi u bíjchinal kin bínaʼ jun i pejach ban tamkuntaláb axi ti tsʼejel semana, o kin bínaʼ jun i tʼilomtaláb ban tamkuntaláb axi tin taltal an semana. Talchik i tolmix ókʼnom jayej u bijiyáb abal kin tólmiy jun i ókʼnom axi in okʼnál jun i grupo. Junchikíl jun i ókʼnom in kániyal jun i tolmix ókʼnom abal kin tsaʼbiy jun i epchal ani kin kanatbédhaʼ.
6. ¿Jaleʼ i kʼakʼnál an tʼojláb axi in tʼajálchik an tolmix ókʼnom?
6 ¿Jaleʼ ti pidhál yan in jalbíl an tʼojláb axi in tʼajál an tolmix ókʼnom? Ki tsuʼuw jantʼoj in ulal talchik i epchal. Jun i epchal axi in bij Beberly b ani u kʼwajíl ti Bolivia in ulal: «U éjtowal ku kanchij yan in alwáʼ an tamkuntaláb kom an tolmix ókʼnom in putuwalchik lej alwaʼ kʼal in uchbíl. An tʼojláb axi jajáʼchik in tʼajál, u eynal abal ku éjtow kin ajatin, ku bínaʼ i tokʼtsixtaláb, ku atsʼaʼ alwaʼ an tʼilomtaláb ani ku exóbnaʼ yan jantʼoj kʼal an videos. Jajáʼchik tu beletnál biyat u kʼwajat ti tamkuntaláb, ani in tólmiyal an epchalchik axi u otsel ban tamkuntaláb kʼal i videollamada. Tam ka talíts an tamkuntaláb, jajáʼchik u tolmix abal ka tʼokedháj an Atáj Tamkuntaláb, abal ka ajiyat an donaciones ani in pidhál an epchalchik an publicaciones axi in yéjenchal. U lej kʼakʼnál an tʼojláb axi in tʼajálchik». A Leslie u kʼwajíl ti Colombia ani in tomkíl pel i ókʼnom. Jajáʼ in ulal axéʼ: «U lej kʼakʼnál an tolmixtaláb axi u pidhnal u tomkíl kʼal an tolmix ókʼnom. Max yabak ka tólmiyat, u tomkíl neʼets kin koʼoy más i tʼojláb. U lej kʼakʼnál an tʼojláb axi in tʼajálchik ani más kom in tʼajál kʼal in kulbétal». Patal wawáʼ i atsʼál antsanáʼ jantʼiniʼ axéʼchik xi epchal (1 Tim. 3:13).
7. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki tejwamédhaʼ abal i kʼakʼnál an tʼojláb axi in tʼajálchik an tolmix ókʼnom? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).
7 Walám i atsʼál kulbél kʼal an tʼojláb axi in tʼajálchik an tolmix ókʼnom, pero an Biblia jayej in ulal abal kwaʼal ki tejwamédhaʼ abal i kʼakʼnál (Col. 3:15). Ki tsuʼuw jantʼiniʼ tin tʼajál jun i ókʼnom axi ti Finlandia axi in bij Daavid. Jajáʼ in ulal: «U dhúchunchal jun i mensaje o jun i tsakam uw ani u punchal jun i texto kʼal axi ka kanatbedháj. Jayej u uchál jantʼiniʼ tin kanatbedhál jajáʼ, ani u kʼákʼnanchal jun i tʼojláb axi jajáʼ in tʼajámal». A Pascal ani a Jael u kʼwajílchik ti Nueva Caledonia. Jajáʼchik etsʼey in konchal a Jehová kin tólmiy an tolmix ókʼnom. In ulalchik: «I lej kʼákʼnanchal a Jehová an tʼojláb axi in tʼajálchik an tolmix ókʼnom ani etsʼey i konchal abal kin tólmiychik». A Jehová in tʼajál ti kwéntaj nixéʼ xi oláb ani jaxtám patal an tamkuntaláb in bátsʼuwal i alwaʼtaláb (2 Cor. 1:11).
AN ÓKʼNOMCHIK U TʼOJNAL LEJ TSAPIK TI TAMKUNTALÁB
8. ¿Jaleʼ tin uluw an abatwálej Pablo abal an ókʼnomchik u tʼojnálak lej tsapik? (1 Tesalonicenses 5:12, 13).
8 Ti kʼaʼál siglo, an ókʼnomchik u tʼojnálak lej tsapik abal kin béletnaʼ an epchalchik (ka ajiy 1 Tesalonicenses 5:12, 13; 1 Tim. 5:17). Jajáʼchik in okʼnálak an epchalchik ani in tʼajálak ti kwéntaj abal ka tʼajan alwaʼ an tamkuntaláb. Jayej u tʼilomak abal kin exlaʼ jantʼoj kwaʼalak ka tʼajan ti tamkuntaláb ani in boliyalak an epchalchik kʼal i kʼanidhomtaláb (1 Tes. 2:11, 12; 2 Tim. 4:2). Jayej in tsápnanchalak abal kin koʼoy tsapik in bélomtal ani abal kin béletnaʼ alwaʼ in yanél (1 Tim. 3:2, 4; Tito 1:6-9).
9. ¿Jawaʼ jats talchik i tʼojláb axi in tʼajál an ókʼnomchik?
9 Xowéʼ ta kʼicháj an ókʼnomchik jayej in kwaʼal yan i tʼojláb. Jun kʼal axéʼ xi tʼojláb pel ka olnomáts (2 Tim. 4:5). Jajáʼchik in binál jun i alwaʼ tʼiplab ban olnomtaláb, tu ólchal juʼtáj neʼets ku olnomáts ani tu exóbchal jantʼiniʼ ki tʼajaʼ. Kʼeʼat i tʼojláb axi in kwaʼal an ókʼnomchik pel kin boliy an epchalchik ani etsʼey in tʼajálchik kʼal i kʼanidhomtaláb. Tam jun i epchal ka walbin, an ókʼnomchik in tólmiyal abal ka utey junílekʼij kʼal a Jehová. Pero jayej in beletnál axi más an epchalchik abal yab ka dhawyat kʼal jun i kidháb tʼajbiláb (1 Cor. 5:12, 13; Gál. 6:1). Ani an tʼojláb axi más exbadh axi in kwaʼal an ókʼnomchik játs kin béletnaʼ an epchalchik (1 Ped. 5:1-3). Jajáʼchik in tsápnanchal kin tʼojojoy lej alwaʼ an tʼilomtaláb axi neʼets kin bínaʼ, jayej in tsápnanchal kin exlaʼ patal an epchalchik axi ti tamkuntaláb ani u kʼalel kin tsaʼbiy abal kin kanatbédhaʼ. Jayej waʼats i ókʼnomchik axi u tolmix abal ka tsʼejkaʼ i atáj tamkuntaláb ani abal ka beletnáj. Kʼeʼatchik i ókʼnom u tolmix abal ka tʼojojoyat an púlik tamkuntaláb regional, u tolmix kʼal an Comités de Enlace con los Hospitales, o ban Grupos de Visita a Pacientes ani jayej in tʼajálchik kʼeʼat i tʼojláb.
10. ¿Jaleʼ ti lej kʼanidhál an ókʼnomchik axi ti tamkuntaláb?
10 A Jehová in uluw abal an ókʼnomchik neʼetsak kin béletnaʼ lej alwaʼ an epchalchik ani nixéʼ neʼetsak kin tʼajaʼ abal «an epchalchik yab ka jikʼey» (Jer. 23:4). Jats in tʼajaʼ ti kwéntaj a Johanna tam ti yawʼláts in mamá, jajáʼ u kʼwajíl ti Finlandia. In ulal: «Nanáʼ lej kʼibat u atsʼál ku ólchij axi más jawaʼ u atsʼál. Pero jun i ókʼnom axi yab u lej exlálak tin atsʼaʼ kʼal yan i kʼayaʼtaláb ani tin tʼilchij abal a Jehová tin lej kʼanidhál. Yab u lej tʼilál jantʼoj tin uchaʼ pero u tʼilál abal tin tólmiy ku atsʼaʼ abal in kʼwajat béletnadh. U exlál abal pel a Jehová axi in abaʼ abal ti kin tólmiy». ¿Jantʼiniʼ ti tólmiyamal tatáʼ an ókʼnomchik axi ti tamkuntaláb?
11. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki tejwamédhanchij an ókʼnomchik abal i kʼákʼnanchal in tʼojlábil? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).
11 A Jehová in léʼ abal ki tejwamédhanchij an ókʼnomchik abal i kʼákʼnanchal «an tʼojláb axi in tʼajálchik» (1 Tes. 5:12, 13). Jun i epchal axi ti Finlandia axi in bij Henrietta, in ulal: «An ókʼnomchik in lej kulbetnál kin tólmiy an epchalchik. Pero jajáʼchik jayej in tametnál i kʼibataláb, u tsekel ani jayej in kwaʼalchik i tʼojláb. Jaxtám junchikíl in utel kʼal jun i ókʼnom ani u uchál: ‹Kʼwajat a putuwal lej alwaʼ a tʼojlábil jantʼiniʼ i ókʼnom›». Kʼeʼat i epchal mimláb axi in bij Sera ani u kʼwajíl ti Turquía, in ulal: «An ókʼnomchik jayej in yéjenchal ka kanatbedháj abal kin áynanchij kin putuw kʼal in uchbíl. Jaxtám u dhúchunchal i tsakam uw, u kániyal ti kʼapul o in kalel tin ólnom kʼal jajáʼchik». ¿A tʼilál jun i ókʼnom axi ti tólmiyamal? ¿A tsalpayámal jantʼiniʼ ta éjtowal ka tejwamédhanchij abal a kʼákʼnanchal in tʼojlábil? (1 Cor. 16:18).
Tatáʼ a éjtowal ka kanatbédhaʼ jun i epchal axi in kwaʼal jun in uchbíl abal kin áynanchij kin tʼojonchij a Jehová. (Ka tsuʼuw an párrafos 7, 11 ani 15).
AN ÓKʼNOM KʼAL AN CIRCUITO IN KANATBEDHÁL AN TAMKUNTALÁBCHIK
12. ¿Jantʼoj tam kʼeʼat i tsʼejwalixtaláb in pidhámal a Jehová an tamkuntalábchik? (1 Tesalonicenses 2:7, 8).
12 Waʼats kʼeʼat i tsʼejwalixtaláb axi tu pidhál a Jesús. Ti kʼaʼál siglo jajáʼ in tʼajaʼ abal an ókʼnomchik axi ti Jerusalén kin abaʼ a Pablo, a Bernabé ani kʼeʼatchik i epchal abal kin tsaʼbiy an tamkuntalábchik (Hech. 11:22). ¿Jawaʼ jatsak in tʼojlábil axéʼchik xi epchal? Kin kanatbédhaʼ an tamkuntalábchik antsanáʼ jantʼiniʼ tin tʼajál an ókʼnomchik ani an tolmix ókʼnom (Hech. 15:40, 41). Axéʼchik xi epchal tʼójon lej tsapik ani ma in tamétnaʼ yan i kʼibataláb kom in léʼak kin exóbchij ani kin kanatbédhaʼ an epchalchik (ka ajiy 1 Tesalonicenses 2:7, 8).
13. ¿Jawaʼ jats talchik in uchbíl axi in kwaʼal an ókʼnomchik kʼal an circuito?
13 An ókʼnomchik kʼal an circuito yab u koyol. Junchikíl kwaʼal ka beláts lej ow abal ka kʼalej kin tsaʼbiy an tamkuntalábchik. Semana ti semana in binálchik i tʼilomtaláb, in tsaʼbiyal an epchalchik abal kin kanatbédhaʼ, in tʼajál an tamkuntaláb kʼal an precursores, an tamkuntaláb kʼal an ókʼnomchik ani in okʼnálchik an olnomtaláb. Jayej kwaʼal kin jolkʼaʼ i kʼij abal kin tʼojojoy patal axéʼ xi tʼilomtaláb ani jayej abal kin tʼojojoy an púlik tamkuntaláb axi ti circuito ani an púlik tamkuntaláb regional. Jajáʼchik jayej in tʼojojóyal an escuela de precursores ani an tamkuntaláb axi u tʼajnal kʼal an precursores axi ban circuito. Junchikíl jayej u kónchinal kin tʼajaʼ pílchik i tʼojláb kʼal an sucursal.
14. ¿Jaleʼ ti lej kʼakʼnál an tʼojláb axi in tʼajál an ókʼnomchik kʼal an circuito?
14 ¿Jantʼoj tam alwaʼtaláb in bátsʼuwal an epchalchik kʼal an tʼojláb axi in tʼajál an ókʼnomchik kʼal an circuito? Jun i epchal axi ti Turquía in ulal: «An tsaʼbixtaláb axi in tʼajál an ókʼnom kʼal an circuito, tin tólmiyamal abal ku léʼnaʼ kin kʼwajiy más kʼal an epchalchik. U exlamal yan i ókʼnom kʼal an circuito, ani yab jitaʼ tin uchamal abal yab jolat ti tʼilom kʼal nanáʼ, belits abal kʼwajatchik lej tʼojlidh». Ban párrafo 10 u kawin tin kwéntaj a Johanna, jajáʼ in ulal abal jun a kʼicháj kalej ti ólnom kʼal jun i ókʼnom kʼal an circuito, pero yab in elaʼchik jitaʼ kin tʼilmay. Jajáʼ in ulal: «Yab jaykʼiʼ neʼets ku ukʼchiy nixéʼ a kʼicháj. Nanáʼ u atsʼálak wéʼ tʼeʼpidh kom tsab u epchal uxum itej ti kʼalnek ti kʼwajíl pil. An epchal tin lej kanatbédhaʼ kom tin uchaʼ abal ban alabél tsabál neʼets ki ejtow ku kʼwajiy junkudh ani patal neʼets ku kʼwajiy utúx». Axéʼ in tejwamedhál abal an ókʼnomchik kʼal an circuito u lej kʼanidháb kʼal an epchalchik axi in tsaʼbiyal (Hech. 20:37–21:1).
15. a) Antsanáʼ jantʼiniʼ tin ulal 3 Juan 5-8, ¿jantʼiniʼ i éjtowal ki kʼákʼnanchij an tʼojláb axi in tʼajál an ókʼnom kʼal an circuito? (Ka tsuʼuw jayej an imagen). b) ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki kʼákʼnanchij an tʼojláb axi in tʼajál in kʼimádhil an epchalchik axi in kwaʼal jun in uchbíl? (Ka tsuʼuw an recuadro « Ki tʼajaʼ ti kwéntaj an tʼojláb axi in tʼajál in kʼimádhil»).
15 An abatwálej Juan in uchaʼ an epchal Gayo abal kin batsʼuw alwaʼ an epchalchik axi ulel kin tsaʼbiy an tamkuntaláb. In uchaʼ abal kin tólmiy kʼal jawaʼ in yéjenchal kom antsanáʼ neʼets ka kulbéj a Dios (ka ajiy 3 Juan 5-8). ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki tólmiy an ókʼnom kʼal an circuito tam tu tsaʼbiyal? Ki kaniy ti kʼapul ti kʼimáʼ ani ki tsalpay jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ abal ki junaʼchik ban olnomtaláb. Ban párrafo 6 u kawin tin kwéntaj a Leslie, jajáʼ in ulal jantʼoj in tʼajál abal kin tejwamédhanchij an ókʼnom kʼal an circuito abal in kʼákʼnanchal in tʼojlábil. In ulal: «U konchal a Jehová abal etsʼey kin pidhaʼ jawaʼ in yéjenchal. U tomkíl ani nanáʼ jayej i dhúchunchal i cartas ani i uchál abal tu lej kanatbédhaʼ kom tu tsaʼbiy». Lej alwaʼ ki tʼilaʼ abal axéʼchik xi epchal jayej u tsekel, junchikíl u tʼeʼpinal ani ma yaʼul. A Jehová in éjtowal ti eyendhaʼ tatáʼ abal ka kanatbédhaʼ axéʼchik xi epchal, max ka uchaʼ jun i kaw abal ka kʼákʼnanchij in tʼojlábil o max ka tsʼejwaliy jantʼoj (Prov. 12:25).
I YEJENCHAL MÁS I EPCHAL INIK AXI KIN LÉʼNAʼ TI TÓLMIX TI TAMKUNTALÁB
16. ¿Jantʼoj in tomnál kin tsalpay an epchal inik? (Proverbios 3:27).
16 Ban tamkuntalábchik axi tin puwél an tsabál, u yejencháb abal más i epchal inik kin koʼoy jun in uchbíl abal ka tólmixin. Max tatáʼ it pújadhits, ¿a tsalpayámal ka bajuw jun a uchbíl? (ka ajiy Proverbios 3:27). ¿Kʼwajat a tsápnanchal ka bajuw ti tolmix ókʼnom? O walám tatáʼ pélits i tolmix ókʼnom, ¿a tsalpayámal ka bajuw ta ókʼnom? c ¿A tsalpayámal jantʼoj a éjtowal ka tʼajaʼ abal ka ejtow kit kʼalej ban Escuela para Evangelizadores del Reino? Max a atsʼál abal yab neʼets ka ejtow ka bajuw jun i uchbiláb, ka ólonchij a Jehová. Ka konchij ti tólmiy kʼal an espiritu santo abal ka putuw kʼal jawákits tam tʼojláb axi it bijchinének ti tamkuntaláb (Luc. 11:13; Hech. 20:28).
17. ¿Jantʼoj in tejwamedhál an tʼojláb axi in tʼajál an epchalchik axi in kwaʼal jun in uchbíl?
17 An tʼojláb axi in tʼajálchik axéʼ xi epchal inik axi in kwaʼal jun in uchbíl, in tejwamedhál abal kʼwajat ti eyendháb kʼal a Jesús abal tu ku ókʼnaʼ (Mat. 28:20). A Jesús tu lej kʼanidhál, lej alwaʼ inik kʼal wawáʼ, tu tʼajál ti kwéntaj ani jaxtám in jilamal i inikchik abal tu ku béletnaʼ. Wawáʼ i lej kʼákʼnanchal an tʼojláb axi in tʼajálchik, jaxtám ki aliy jantʼiniʼ ki tejwamédhanchij. Ani etsʼey ki kʼákʼnanchij a Jehová kom jats Jajáʼ axi in binámal axéʼchik xi epchal «jantʼiniʼ i tsʼejwalixtaláb ti tamkuntaláb» (Sant. 1:17).
AJATLÁB 99 Miles de fieles hermanos
a Waʼats kʼeʼatchik i ókʼnom axi jayej pel jantʼiniʼ jun i tsʼejwalixtaláb axi a Jesús in binámal, ejtíl an Kwenél i Ókʼnom, an ókʼnomchik kʼal axi tu tolmiyáb, an ókʼnomchik axi u tolmix ban Comités de Sucursal ani kʼeʼatchik i ókʼnom axi in kwaʼal pílchik in uchbíl tin bichówil a Jehová.
b Jaluwámej talchik i bijláb.
c Al An Ólchix Uw axi ti noviembre ti 2024 neʼets ka elaʼ i olchixtaláb abal jantʼiniʼ ka bajuw ti tolmix ókʼnom o ta ókʼnom. Tanáʼ kʼwajat tsab i exobintaláb axi in bij «¿A tsalpayámal ka bajuw ta tolmix ókʼnom?» ani «¿A tsalpayámal ka bajuw ta ókʼnom?».
