1, 2. ¿Jaleʼ ti lej alwaʼ kom a Jehová tu tsʼejkaʼ abal ki atsʼaʼ kulbél tam ki tólmiy axi más?

 A JEHOVÁ tu tsʼejkaʼ abal ki atsʼaʼ u kulbél tam i tólmiyal axi más ani yab expidh tam i bátsʼuwal jantʼoj (Hech. 20:35). I atsʼál kulbél tam ku tsʼejwaliyat jantʼoj, pero más kulbél i atsʼál tam i tólmiyal axi más kʼal jawaʼ i kwaʼal. I bátsʼuwal yan i alwaʼtaláb kom a Jehová antsanáʼ tu tsʼejkámal. ¿Jaleʼ?

² A Jehová tu tsʼejkaʼ abal wawáʼ ki ejtow ki aliy jantʼoj ki tʼajaʼ abal ki atsʼaʼ u kulbél. Jaxtám max wawáʼ ki aliy jantʼiniʼ ki tólmiy an epchalchik, neʼets ki atsʼaʼ más u kulbél. I lej kʼakʼnál kom a Jehová tu tsʼejkámal antsanáʼ (Sal. 139:14).

3. ¿Jaleʼ tin ulal an Biblia abal a Jehová jats an «Dios axi u kulbél»?

³ An Biblia in ulal abal a Jehová «etsʼey u kulbél», jaxtám wawáʼ i atsʼál kulbél tam i tólmiyal axi más (1 Tim. 1:11). A Jehová játs axi okʼox in bínaʼ jawaʼ in kwaʼal ani yab jitaʼ más in éjtowal kin tʼajaʼ jantʼiniʼ Jajáʼ. An abatwálej Pablo in uluw abal «a Dios játs axi in tʼajál ku kʼwajiy ejat ani ku xeʼtsin» (Hech. 17:28). An Biblia jayej in ulal abal «a Dios játs axi tu pidhál i alwaʼtaláb axi winat alwaʼ ani kidhat» (Sant. 1:17).

4. ¿Jantʼoj neʼets ki tʼajaʼ abal ki atsʼaʼ más u kulbél?

⁴ ¿Jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ abal ki atsʼaʼ más kulbél tam i tólmiyal  axi más? Tejéʼ neʼets ki exóbnaʼ abal a Jehová lej alwaʼ inik ani neʼets ki tsuʼuw jantʼiniʼ i éjtowal ki nitsʼbiy (Efes. 5:1). Jayej neʼets ki exóbnaʼ jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ max i tsuʼtal abal axi más yab in kʼakʼnál an tolmixtaláb axi i pidhál. Patal axéʼ neʼets kin tʼajaʼ abal ki tólmiy axi más kʼal i kulbetaláb.

KI TʼAJAʼ TU ALWAʼ INIK ANTSANÁʼ JANTʼINIʼ A JEHOVÁ

5. ¿Jantʼoj tu pidhál a Jehová?

⁵ Ki tsuʼuw talchik i tʼiplab jantʼiniʼ tin tejwamedhál a Jehová abal alwaʼ inik. Jun i tʼiplab, tu pidhál jawaʼ i yéjenchal. Walám yab tu pidhámal i kʼaláb, pero tu pidhál jawaʼ i yéjenchal, ejtíl i kʼapnél, i tóltomil ani jun i atáj juʼtáj ku kʼwajiy (Sal. 4:8; Mat. 6:​31-33; 1 Tim. 6:​6-8). Pero yab in tʼajál kom u nixókʼnáb kʼal jitaʼ. Tam, ¿jaleʼ tin tʼajál?

6. ¿Jantʼoj i exobnál kʼal jawaʼ in ulal Mateo 6:​25, 26?

⁶ A Jehová tu pidhál jawaʼ i yéjenchal kom tu kʼanidhál. Ki tsuʼuw jawaʼ in uluw a Jesús ti Mateo 6:​25, 26 (ka ajiy). Al axéʼ xi versículos, a Jesús kawin tin kwéntaj an tsʼitsin ani in uluw: «Ka metʼaʼchik an tsʼitsin ti kʼaʼylál, yab u om, yab u kʼojol nibal u tamkux ti wilteʼ». Pero jayej in uluw: «Kʼal a Paylom axi ti kʼaʼylál u pijchiyabchik». Tam in konowiychik: «¿Yabxeʼ tatáʼchik más a jalbíl ke jajáʼchik?». Kʼal axéʼ xi tʼiplab, a Jesús in léʼak kin exóbchij in aykolil abal jajáʼchik in kwaʼal más in exbadh, yab ejtíl an koʼnélchik. I lej belál abal max a Jehová in beletnál an koʼnél, jayej neʼets tu ku béletnaʼ wawáʼ. A Jehová tu lej kʼanidhál ani jaxtám tu pidhál chudhél chudhél patal jawaʼ i yéjenchal (Sal. 145:16; Mat. 6:32).

7. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik antsanáʼ jantʼiniʼ a Jehová? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).

⁷ Antsanáʼ jantʼiniʼ a Jehová, wawáʼ jayej i kʼanidhál axi kʼeʼatchik ani jaxtám i tólmiyal kʼal jawaʼ ki ejtow. Jun i tʼiplab, ¿a exlál jun i epchal axi in yéjenchal i kʼapnél ani i tóltom? A Jehová in éjtowal ti eyendhaʼ abal ka tólmiy nixéʼ xi epchal. An ólchixchik kʼal a Jehová lej exladh kom etsʼey u tolmix tam waʼats jun i yejenchixtaláb. Ki tsalpay kʼal jawaʼ watʼey kʼal an pandemia in kʼál an COVID-19. Waʼtsin i epchalchik axi in bínaʼ i kʼapnél, i toltom ani kʼeʼat jantʼoj axi in yéjenchalak an epchalchik. Jayej talchik i epchal in bínaʼ i tumín abal ka tólmiyat an epchalchik axi jayej kʼwajatak in tametnál i  yajchiktaláb tin puwél an tsabál. Patal axéʼ xi epchalchik in punuw ti tʼajbiláb jawaʼ in ulal Hebreos 13:16: «Yab ki ukʼchiy ki tʼajchij i alwaʼtaláb i at inik ani ki tólmiy kʼal jawaʼ i kwaʼal, kom antsanáʼ i kʼakʼnál a Dios ani Jajáʼ u kulbél».

8. ¿Jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ kʼal an tsapláb axi a Jehová tu pidhál? (Filipenses 2:13).

⁸ A Jehová tu pidhál an tsapláb. A Jehová in kulbetnál kin pidhaʼ i tsapláb in tʼojnálil axi in yéjenchal ani an tsapláb axi Jajáʼ in kwaʼal yab jaykʼiʼ u tálel (ka ajiy Filipenses 2:13). ¿A konchámal jun a kʼicháj a Jehová abal ti pidhaʼ an tsapláb abal ka kuxuy jun i takaxtaláb, abal ka tamétnaʼ jun i kʼibataláb o abal ka tʼajaʼ an tʼojláb axi a kwaʼal? Tam ti a Jehová ti tokʼtsinchij a olábil, walám tatáʼ jayej a tsalpay ejtíl an abatwálej Pablo, jajáʼ in uluw: «Kom a Jehová tin pidhál an tsapláb, jaxtám patal u éjtowal ku tʼajaʼ» (Filip. 4:13).

9. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik kʼal axi más? (Ka tsuʼuw jayej an imagen).

⁹ Wawáʼ yab i éjtowal ki pidhaʼ i tsapláb axi kʼeʼatchik antsanáʼ jantʼiniʼ tin tʼajál a Jehová. Pero i éjtowal ki eyendhaʼ an tsapláb axi i kwaʼal abal ki tólmiy axi más. Jun i tʼiplab, max i exlál jun i epchal axi payeblábits o axi u yaʼul, i éjtowal ki tólmiy kin tsʼaʼiy jawaʼ in yéjenchal o ki tólmiy kin tʼajaʼ jun i tʼojláb tin kʼimáʼ. Jayej max i kwaʼal an kanataláb, i éjtowal ku tólmixin abal ka tʼokedháj ani ka tsʼejkáj jawaʼ odhenek ban Atáj Tamkuntaláb. Max ki tʼajaʼ antsanáʼ neʼets ki ejtow ki lej tólmiy an epchalchik axi in kwaʼal jun i yejenchixtaláb.

10. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki eyendhaʼ i káwintal abal ki tólmiy axi kʼeʼatchik?

¹⁰ Yab ki ukʼchiy abal i éjtowal ki pidhaʼ an tsapláb ani an kanataláb axi más kʼal i káwintal. ¿A exlál jun i epchal axi in yéjenchal ka kanatbedháj kom kʼwajat tʼeʼpidh? ¿Jaleʼ ti yab a aliyal jantʼiniʼ ka tólmiy? Ejtíl, a éjtowal ka tsaʼbiy, ka tawnaʼ kʼal an teléfono o a éjtowal ka dhúchunchij jun i mensaje o jun i carta. Yab in yéjenchal ka eyendhaʼ yan i kaw, expidh ka tejwamédhanchij abal a kʼanidhál. Walám kʼal an kaw axi tatáʼ ka uchaʼ, neʼets ka tólmiyat abal kin atsʼaʼ más kanat ani yabáts ka lej tʼeʼpin (Prov. 12:25; Efes. 4:29).

11. ¿Jantʼoj in tʼajál a Jehová kʼal an tsalpadhtaláb axi in kwaʼal?

¹¹ A Jehová tu pidhál i tsalpadhtaláb. An aykol Santiago in uluw axéʼ: «Max a kʼibchalchik i tsalpadhtaláb ka konchij a Dios abal ti pidhaʼ». Jayej in uluw: «Kom pélits in  ey lej pidhóblix, neʼets ti pidhaʼ ani yab neʼets ti kʼwiyaʼ» (Sant. 1:5; nota). Axéʼ xi versículo in tejwamedhál abal a Jehová in kwaʼal yan i tsalpadhtaláb, in pidhál axi kʼeʼatchik ani yab in jilál abal Jajáʼ kwetém. Jayej tu pidhál kʼal yan i kulbetaláb ani yab tu tidhebedhál kom i konchal. Jajáʼ tu uchál abal ki konchij (Prov. 2:​1-6).

12. ¿Jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ kʼal jawaʼ i exlál?

¹² Ani wawáʼ, ¿jantʼiniʼ i éjtowal ki nitsʼbiy a Jehová ani ki tólmiy axi kʼeʼatchik kʼal jawaʼ i exlál? (Sal. 32:8). I éjtowal ki tʼajaʼ yan jantʼoj abal ki nitsʼbiy a Jehová. Ejtíl, i éjtowal ki tólmiy an ít publicadores abal kin ejtow kin tʼilmay an atiklábchik. Jayej, an ókʼnomchik in tólmiyal kʼal i kʼayaʼtaláb an tolmix ókʼnom ani an epchalchik axi pujadh abal kin ejtow kin putuw in uchbíl axi in kwaʼal ti tamkuntaláb. Jayej waʼats yan i epchal axi kʼwajat in exóbchal kʼeʼat i epchalchik kin béletnaʼ an atáj tamkuntaláb, o kʼeʼat i atáj axi u eyendháb abal ka kʼakʼnáj a Jehová.

13. ¿Jantʼiniʼ i éjtowal ki nitsʼbiy a Jehová tam ki exóbchij jun i epchal?

¹³ Kwaʼal ki nitsʼbiy a Jehová tam ki exóbchij kʼeʼat i epchalchik jantʼiniʼ kin tʼajaʼ jun i tʼojláb. Ma tejéʼ i tsuʼúmal abal a Jehová lej alwaʼ inik ani tu pidhál i tsalpadhtaláb. Wawáʼ jayej i léʼ ki eyendhaʼ jawaʼ i exlálits abal ki tólmiy an epchalchik axi in kʼibalej ka exóbchin. Yab i tsinkál nibal jantʼoj kʼal jawaʼ i exlálits, yab i tsalpayal abal an exóbal in éjtowal tu ku tíxkʼanchij i uchbíl ani jaxtám yab i léʼ ki exóbchij. Jayej yab i tsalpayal, «kin exóbnaʼ tin kwetemtal, nanáʼ yab jitaʼ tin exóbchij». Tin bichowil a Jehová yab jitaʼ in tomnál kin tsalpay antsanáʼ. Wawáʼ i tsápnanchal ki tekedh exóbchij abal kin éxbaychik jawaʼ i ólchal (1 Tes. 2:8). Nixéʼ neʼets kin tʼajaʼ abal jajáʼchik jayej kin exóbchij kʼeʼat i epchalchik (2 Tim. 2:​1, 2). Max etsʼey ku tʼójon junkudh, neʼets ki atsʼaʼ lej kulbél ani neʼets ki exóbnaʼ yan jantʼoj ít.

MAX I TSÁLPAYAL ABAL YAB JITAʼ IN TSUʼTAL JAWAʼ I TʼAJÁL

14. ¿Jantʼoj u watʼel tam ki tólmiy axi kʼeʼatchik?

¹⁴ An epchalchik in tejwamedhál abal in kʼakʼnál jawaʼ a tʼajámal tam ti pidhaʼ an kʼakʼnámal. Walám tu ku dhúchunchij jun i carta o jun i mensaje abal tu ku pidhaʼ an kʼakʼnámal (Col. 3:15). Patal nixéʼ in tʼajál abal ki atsʼaʼ lej kulbél.

15. ¿Jantʼoj in tomnál ki tʼilaʼ tam yab ku kʼákʼnanchat jawaʼ i tʼajál?

¹⁵ Walám yab patal tu ku pidhaʼ an kʼakʼnámal kʼal jawaʼ i tʼajámal. Walám i tolmiyámal jitaʼ kʼal i túmin o kʼal kʼeʼat jantʼoj, pero talbél i tsuʼtal abal yab tu kʼákʼnanchal. Max ki watʼaʼ nixéʼ ¿jantʼoj neʼets tu ku tólmiy abal yab ki kʼibaʼ an kulbetaláb ani yab ku tsákuy? Ki tʼilaʼ jawaʼ in ulal Hechos 20:35. Belits max an atikláb yab tu ku kʼákʼnanchij jawaʼ i pidhál, i éjtowal ki atsʼaʼ kulbél max wawáʼ ki áynanchij ki bínaʼ jawaʼ i kwaʼal. Ki tsuʼuw talchik i tʼiplab axi in éjtowal tu ku tólmiy.

16. ¿Jantʼoj játs axi etsʼey kwaʼal ki tʼilaʼ?

¹⁶ Etsʼey ka tʼilaʼ abal tam a binál jawaʼ a kwaʼal kʼwajat a nitsʼbiyal a Jehová. Jajáʼ etsʼey in tólmiyal an atiklábchik belits max ka kʼákʼnanchat o imbáj (Mat. 5:​43-48). A Jehová in uchamal in tʼojnálil abal max kin bínaʼ belits max yab ka kʼákʼnanchat, Jajáʼ neʼets kin lej lábliy (Luc. 6:35). Jaxtám yab ka yajnaʼ max axi kʼeʼatchik yab ti kʼákʼnanchal jawaʼ a tʼajál. A Jehová etsʼey neʼets ti lábliy max ka tólmiy axi kʼeʼatchik ani max ka tʼajaʼ kʼal a kulbétal (2 Cor. 9:7; Prov. 19:17).

17. ¿Jantʼoj neʼets tu ku tólmiy abal ki áynanchij ki nitsʼbiy a Jehová? (Lucas 14:​12-14).

 ¹⁷ Kʼeʼat jantʼoj axi in éjtowal ti tólmiy abal ka nitsʼbiy a Jehová, pel ka punuw ti tʼajbiláb an tsalpadh kaw axi i elál ti Lucas 14:​12-14 (ka ajiy). Yab kidháb ki tólminchij jun i atikláb axi i exlál abal neʼets kin ejtow tu ku wíchbanchij an alwaʼtaláb axi i tʼajchámal. Pero ¿jantʼoj i éjtowal ki tʼajaʼ max kʼwajat i tólmiyal jun i atikláb expidh abal tu ku wíchbanchij an alwaʼtaláb? Max játs jawaʼ i watʼal, ki tsápnanchij ki bélkaʼ an kaw axi in uluw a Jesús. Ki tsápnanchij ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik kʼal jitakits, belits max i exlál abal yab neʼets kin ejtow tu ku wíchbanchij an alwaʼtaláb. Max ki tʼajaʼ antsanáʼ neʼets ki atsʼaʼ lej kulbél kom kʼwajat i nitsʼbiyal a Jehová. Jayej nixéʼ neʼets kin tʼajaʼ abal ki áynanchij ki bínaʼ kʼal i kulbetaláb, belits max yab ku kʼákʼnanchat.

18. ¿Jantʼoj neʼets tu ku tólmiy abal yab ki tsalpay kidháb kʼal axi más?

¹⁸ Yab ka tsalpay kidháb kʼal axi kʼeʼatchik (1 Cor. 13:7). Max jun i atikláb yab tu kʼákʼnanchij jawaʼ i tʼajaʼ, i éjtowal ki tʼajaʼ axéʼ xi konowixtaláb: «¿Chubax yab in kʼakʼnál jawaʼ u tʼajaʼ, o walám expidh in ukʼchiy ti kin kʼákʼnanchij?». Walám yab tu kʼákʼnanchij kom waʼats jantʼoj kʼal axi tu tʼokʼbayáb, o walám in kʼakʼnál pero yab in elál jantʼiniʼ ti kin tejwamédhaʼ. Walám in atsʼál wéʼ tidhebél kom yabáts in éjtowal ti tolmix jantʼiniʼ tin tʼajálak ti biyál. Pero an kʼanidhomtaláb axi i koʼonchal an epchalchik, játs axi neʼets tu ku nixaʼ abal ki áynanchij ki tólmiy, belits max yab tu ku kʼákʼnanchij jawaʼ i tʼajál (Efes. 4:2).

19, 20. ¿Jaleʼ ti lej exbadh ki koʼoy i kʼayaʼtaláb? (Ka tsuʼuw jayej an imágenes).

¹⁹ Ka koʼoy i kʼayaʼtaláb. An tsʼalej Salomón in uluw axéʼ tin kwéntaj jaleʼ ti lej exbadh ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik, in uluw: «Ka jolow an pan axi a kwaʼal ban jáʼ ani talbél neʼets ka elaʼ» (Ecl. 11:1). Axéʼ xi kaw in léʼ kin uluw abal walám yab dhubat neʼets ku kʼákʼnanchat jawaʼ ki tʼajaʼ. Ki tsuʼuw jun i tʼiplab.

 ²⁰ In tʼajál yan i támub, in kʼimádhil jun i ókʼnom kʼal an circuito, in dhúchunchij jun i carta jun i epchal mimláb axi itej ti pujnének, kom in léʼak kin kanatbédhaʼ. Ocho i támub talbél, axéʼ xi epchal in tókʼtsiy an carta axi abchat kʼal in kʼimádhil an ókʼnom kʼal an circuito. In uluw: «Tu dhúchunchal kom u léʼ tu uchaʼ abal tin lej tolmiyámal jawaʼ tin dhúchunchij ban carta». Jayej in uluw: «An kaw axi a dhuchaʼ ban carta in tejwamedhál abal tin lej kʼanidhál, pero jawaʼ más tin tólmiy jats an texto axi a dhuchaʼ tanáʼ». a An epchal jayej in olnaʼ an kʼibataláb axi in tametnámal, pero jayej in uluw: «Junchikíl u atsʼálak abal yabáts neʼetsak ku ejtow ku áynanchij ku kʼakʼnaʼ a Jehová. Pero etsʼey u tʼilálak an texto axi a dhuchaʼ ban carta ani játs jawaʼ tin tólmiy abal ku áynanchij abal okʼox. Jawaʼ más tin tólmiy al axéʼ xi ocho i támub jats an kaw axi tatáʼ tin dhúchunchij». Ka tsalpay jantʼiniʼ tin atsʼaʼ in kʼimádhil an ókʼnom kʼal an circuito tam ti tokʼtsinchat an carta. Max wawáʼ jayej i tʼajámal jun i alwaʼtaláb abal ki tólmiy axi más, walám ku kʼákʼnanchat ma talbél.

21. ¿Jaleʼ ti lej exbadh ki nitsʼbiy a Jehová?

²¹ Ma tejéʼ i exobnámal abal a Jehová tu tsʼejkámal abal ki ejtow ki nitsʼbiy Jajáʼ. Ejtíl, i atsʼál lej kulbél tam ki tólmiy axi más ani yab expidh tam ki batsʼuw i tolmixtaláb. Jayej i atsʼál lej kulbél tam ku kʼákʼnanchat jawaʼ i tʼajál. Pero max yab ku kʼákʼnanchat, jayej i atsʼál kulbél kom i exlál abal i tʼajaʼ jawaʼ in tomnál. Ani max ki bínaʼ wéʼ o yan, etsʼey ki tʼilaʼ jawaʼ in ulal 2 Crónicas 25:9: «A Jehová neʼets ti pidhaʼ más yan kʼal jawaʼ a bínaʼ». Yab jitaʼ in éjtowal tu ku pidhaʼ jawaʼ a Jehová tu pidhál ani lej kulbél i atsʼál tam Jajáʼ tu lábliyal. Jayej i bátsʼuwal yan i alwaʼtaláb tam ki nitsʼbiy a Jehová ani ki tʼajaʼ tu alwaʼ inik kʼal axi más.