Skip to content

Skip to table of contents

IKPƐYI ƐLĀ Ō KLƆCƐ ƆMƐ 1

“Aá Nyɔ̄ . . . Kú Aá Yá Kéē Le Pīya Ayíkpó Kú um”

“Aá Nyɔ̄ . . . Kú Aá Yá Kéē Le Pīya Ayíkpó Kú um”

IKPƐYI ƐLĀ KU ALƆ KU IHAYI KU 2020: “Aá nyɔ̄ . . . kú aá yá kéē le pīya ayíkpó kú um. Aá yá uwā ubatísim.”—UMÁT. 28:19.

IJÉ ƆMƐ 79 Nwu Uwa Kéē Hayi Kpaakpa

ƆDĀ NƐ ALƆ GÁĀ NWU A *

1-2. Ɔdi nɛ alelekwu otɛhɔ a da anyā nōo nyɔ unoji ku Ujisɔsi a, ɔdi nɛ Ujisɔsi kē da uwa a?

ƆCƆƆCI ku Unisan 16, ipu ihayi ku 33 Eko Ku Ukraist a, anyā ōhī nɛ ɔtu le biya lɛ uwa nɛɛnɛhi, nōo klla yihɔtu ku Ɔwɔico a, nyɔ gā unoji néē lɛ okwu ku Ujisɔsi gwuta a. Okwu a kē yɔ ipu unoji a fiyɛ awa ofu ce igwo ɛhili (36) ɛ. É yɔ i gā abɔɔ, o ya ɛɛ kéē gáā lɛ anɔ mla aɔdā okpocu nya okwu ku Ujisɔsi iyē. Amáŋ abɔɔ é faajɛ a, ó ya uwa eyijii ō má ku okwu a i yɔ ipu unoji a gɛ ŋ! Alelekwu otɛhɔ ku Ɔwɔico da anyā a ku Ujisɔsi le heyi ŋma ɔlekwu ɛ. Ó klla da uwa kahinii: “Ó yɔ̄ ī ga Ugálīli gbɔbū lɛ aá ɛɛ́. Abɔ́ɔ nɛ̄ aá géē má ɔ̄ á.”—Umát. 28:1-7; Ulúk. 23:56; 24:10.

2 Abɔ anyā a bɛɛcɛ ŋma ipu unoji a, Ujisɔsi gáā tu uwa anu ó da uwa kahinii: “Aá nyɔ̄ kú aá gaá da ayínɛ́ um nɔ̄nyīlɔ kéē ga Ugálīli, abɔ́ɔ nēé géē má um á.” (Umát. 28:10) Ɔdā aflɛyi nɛ Ujisɔsi ya abɔ ó heyi ŋma ɔlekwu a, wɛ ō ya otutu lɛyikwu ɛgɛ nɛ ó géē ya ōjila mla ayikpo ku nu. Ipu ōjila ɔɔma Ujisɔsi da uwa lɛyikwu aɔdā ō cɛgbá nɛhi nɛ ó dɔka kéē ya a!

ANYƐ NƐ UJISƆSI JE UKLƆ Ō LƐ ĀCƐ PIYA AYIKPO KU NU LƐ UWA A?

Eko nɛ Ujisɔsi heyi ŋma ɔlekwu, ó nyɔ gáā ta ayikpo ku nu mɛmla ācɛ ɔhá ipu Ugalili. Ó da uwa kahinii: ‘Aá nyɔ̄ . . . gáā . . . yá ku ācɛ kéē le pīya ayíkpó kú um’ (Má Ogwotu ɔmɛ 3-4)

3-4. Ɔdiya nɛ alɔ lɔfu ka ku ɔ́da nōo yɔ ipu ɔkpá ku Umátiyu 28:19, 20 i yɔ i kɛla lɛyikwu ayikpo ku Ujisɔsi igwoleyi foofunu ŋ ma? (Má ifoto nōo yɔ iyɔbu ku Ɔda Ō Gbaajɛ nyā.)

3 Umátiyu 28:16-20. Ipu ōjila ɔɔma nɛ Ujisɔsi lɛ mla ayikpo ku nu a, ó da uwa lɛyikwu uklɔ ō cɛgbá nɛhi néē géē ya ɛpleeko ɔɔma a. Uklɔ ɔɔma nɛ alɔ kē yɔ i ya icɛ duu a. Ó da uwa kahinii: “Aá nyɔ̄ ga ɛgiyí ācɛ kú éwo dóódu, kú aá yá kéē le pīya ayíkpó kú um. . . . Aá nwū uwā k éē yá ɔdā dóódu nɛ̄ n da aá ā.”

4 Ujisɔsi dɔka ku ɛjɛɛji ayipko ku nu kéē tɔɔna. Ó wɛ ayikpo ku nu igwoleyi foofunu nɛ ó je ɔ́da nyā lɛ uwa a ŋ. Ɛgɛnyá nɛ alɔ bi le jé a? Gbeyi ɛ o, eko nɛ Ujisɔsi je ɔ́da nyā lɛ ayikpo ku nu ɛyi ɛfu ku Ugalili a, ayikpo ku nu igwoleyi foofunu yɔ mla anu eko ɔɔma a? Bla ku alelekwu otɛhɔ a da anyā a kahinii: “Ugálīli . . . nɛ̄ géē má ɔ̄ á.” Ɔɔma mafu peee ka acɛnya nōo lɛ ufi ku Ɔwɔico lɔfu yɔ ipu ōjila ɔɔma duu. Amáŋ ó wɛ ɔɔma foofunu nóó. Upɔlu nōo wɛ ɔcocɛhɔ a mafu ku Ujisɔsi “hɛ́ wɛ̄ɛcɛ ɔtāhɛ̄ ācɛ nēe cɛ̄ɛ̄lā Ɔwɔicō nēe fíyɛ́ ulá cofɛhɔ̄ igbeékpónú á.” (1 Ukɔ́r. 15:6) Imi nɛ ācɛ ō cɛla Ɔwɔico nōo wɛ ula cofɛhɔ nyā jila a?

5. Ɔdiya nɛ alɔ kpɔtuce ku ɛlā nōo yɔ 1 Ācɛ Ukɔ́rīnti 15:6 a yɔ i kɛla lɛyikwu ōjila néē ya ipu Ugalili nōo yɔ Umátiyu ɛyi 28 a?

5 Ipu ɔkpá ku 1 Ācɛ Ukɔ́rīnti 15:6, Upɔlu kɛla lɛyikwu ɛlā nōo yɔ ipu ɔkpá ku Umátiyu ɛyi 28 a. Ó lɛ aɔdā alɛwa nōo ya nɛ alɔ cika ō gbɛla ku Upɔlu bi ōjila néē ya Ugalili a ipu ɔtu gbɔbu ɛɛ nɛ ó kɛla ɔɔma a. Aɔdi yɔ abɔɔ a? Aflɛyi a, ɛyinɛhi ku acɛ nōo wɛ ayikpo ku Ujisɔsi a wɛ ācɛ ŋma Ugalili. Ohigbu ɛnyā a, ó géē tɔɔtɛ ō lɛ ōjila mla ācɛ alɛwa ɛyi ɛfu éyi nōo yɔ Ugalili, ikɔkɔ ō gáā jila ɔlɛ ɔcɛ éyi ipu Ujerusalɛm. Ɔmpa, abɔ Ujisɔsi heyi ŋma ɔlekwu a, ó lɛ ayikpo ku nu igwoleyi (11) a má ipu ɔlɛ éyi nōo yɔ Ujerusalɛm ɛ. Ɔdaŋ ka Ujisɔsi géē yɛ i dɔka ka ayikpo ku nu igwoleyi foofunu kéē tɔɔna klla lɛ ācɛ piya ayikpo ku nu, ó géē yɛ i kɛla ɔɔma lɛ uwa ipu Ujerusalɛm. Ó gáā da uwa, mla anyā a, mɛmla ācɛ ɔhá a kéē gáā ta ɔ Ugalili ŋ.—Ulúk. 24:33, 36.

6. Ɛgɛnyá nɛ ɔkpá ku Umátiyu 28:20 mafu ka ɔ́da ō lɛ ācɛ piya ayikpo ku Ukraist lɛ ō ya mla alɔ icɛ duu a, ɛgɛnyá nɛ ācɛ kē yɔ i lɛyitaajɛ lɛ ɔ́da ɔɔma icɛ a?

6 Má ɔdā ō cɛgbá ɔmɛta nōo ya a. Ɔ́da nɛ Ujisɔsi je ɔɔma i lɛ ō ya mla Ācɛ O Yɛce Ukraist ku eko ɔɔma foofunu ŋ. Ɛgɛnyá nɛ alɔ bi le jé a? Ujisɔsi lɛ ɛlā nɛ ó yɔ i da ayikpo ku nu a ŋmɛyi mla ɛlā nyā nōo kahinii: “Aá mɔ́ɔ̄, n géē yɔ̄ mla aá eko dóódu jāā gbéeko nɛ̄ ɛcɛ í mɛ.” (Umát. 28:20) Ɛgɛ nɛ Ujisɔsi ka lɛ a, jaa kwu obabanya ācɛ alɛwa yɔ i lɛ ācɛ piya ayikpo ku Ukraist kpɔ. Gbɛla tu ɔ ɛ! Ihayi doodu, ācɛ bɛɛka 300,000 a gē je piya ayikpo ku Ukraist, gē ya ubatisim klla gē je piya Ācɛ Ocijali Ku Ujehofa. Ɛnyā wɛ ɔdā ō ya eyijii nɛhi!

7. Ɔdi nɛ alɔ gáā kɛla lɛyikwu ɔ ipu ikpɛyi ɛlā nyā a, ɔdi kē ya nɛ alɔ dɔka ō kɛla lɛyikwu ɔ a?

7 Ācɛ alɛwa nōo gē klɔcɛ ku Ubáyíbu mla alɔ a, gē ya opiyabɔ ipu oyeeyi ku uwa klla gē wa i ya ubatisim. Amáŋ, ó lɛbɛɛka ācɛ ōhī nɛ alɔ gē klɔcɛ ku Ubáyíbu mla uwa a, gē yuufi ō wa gáā wɛ ipu alɔ a. É gē jɔɔnyɛ oklɔcɛ a i bi o, amáŋ é gē ya opiyabɔ duuma nōo géē ya kéē cika lɛ ubatisim ŋ. Ɛjɛɛji alɔ nōo gē ya oklɔcɛ mla ācɛ a, dɔka ō ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ, kéē bi ɔdā néē yɔ i nwu a le yuklɔ ipu oyeeyi ku uwa. Ó wɛ ɔɔma foofunu ŋ, alɔ klla dɔka ō ta uwa abɔ kéē gáā le piya ayikpo ku Ukraist duu. Ikpɛyi ɛlā nyā géē kɛla lɛyikwu ɔdā nɛ alɔ cika ō ya, o ya ɛɛ ku alɔ ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ kéē wa gáā yihɔtu ku Ujehofa klla ya opiyabɔ ipu oyeeyi ku uwa. Ɔdiya nɛ alɔ kē cika ō kɛla lɛyikwu ɛlā nyā a? Ohigbu ka ó lɛ ekoohi nɛ alɔ lɔfu yɔ i gbɛla, ɔdaŋ ku alɔ cika ō yɔ i klɔcɛ mla ɔcɛ gɔbu amāŋ ō lɛ abɔ ci oklɔcɛ a.

CEYITIKWU TA ĀCƐ NƐ A GĒ YA OKLƆCƐ MLA UWA A ABƆ KÉĒ WA GÁĀ YIHƆTU KU UJEHOFA

8. Ɔdiya nōó lɔfu lɔnɔ ekoohi ō ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ kéē gáā yihɔtu ku Ujehofa a?

8 Ujehofa dɔka ku ācɛ kéē wa gáā gba ɔ ɛ̄gbā ohigbu ihɔtu néē lɛ lɛ ɔ a. Ó lɛ a, ɔdā nɛ alɔ cika ō bi ɔtu a, wɛ ō ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa abɔ kéē wa gáā jé ka Ujehofa lɛ ɛlá wu ɔnyɔɔnyɛ ku uwa klla yihɔtu uwa nɛɛnɛhi. Alɔ dɔka ō ta uwa abɔ kéē má Ujehofa bɛɛka “ádā kú ayókwū” mla Adā nōo gē “gbō anyōkwū ŋmá unwalu á.” (Aíjē 68:5) Ɔdaŋ ku uwa gbɔɔ ō má ɛgɛ nɛ Ɔwɔico yihɔtu uwa lɛ a, ó géē ya kéē gbɔɔ ō yihɔtu nu duu. Ó lɔfu lɔnɔ ta ācɛ ōhī nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a kéē má Ujehofa bɛɛka Adā nōo yihɔtu uwa a. Ó lɛ a ohigbu ka adā nōo ma uwa a i gbonɛnɛ lɛ uwa amāŋ mafu ihɔtu lɛ uwa ŋ. (2 Utím. 3:1, 3) Abɔ a yɔ i klɔcɛ ku Ubáyíbu mla uwa a, da uwa igbalɛwa lɛyikwu uce ō ya olɔhi ku Ujehofa. Ta uwa abɔ kéē wa i jé ku Ɔwɔico ku alɔ nōo yihɔtu alɔ nɛhi a dɔka kéē gáā lɛ oyeeyi opiyoo. Ó klla le tutu ō ta uwa abɔ kéē lɛ oyeeyi opiyoo ɔɔma lɛ. Ɔwɛ ɔhá nyá nɛ alɔ lɔfu ta uwa abɔ a?

9-10. Aɔkpá nyá nɛ alɔ cika ō bi le ya oklɔcɛ mla ācɛ a, ɔdiya nɛ alɔ kē cika ō bi uwa le yuklɔ a?

9 Yuklɔ mla aɔkpá néē i hi kahinii: “What Can the Bible Teach Us?” mla u “How to Remain in God’s Love” a. É ta aɔkpá ɛpa nyā kóō ta alɔ abɔ ku ɛlā ku alɔ kóō lɛ abɔ kwu ɔtu ku ācɛ nɛ alɔ gē ya oklɔcɛ mla uwa a. Ocabɔ mafu, ikpɛyi ɛlā aflɛyi ku ɔkpá ku Teach Us a cila ohi ku aɔka nōo ba nyā: Ɔwɔico lɛ ɛlá wu alɔ nɛɛ, kɛɛ ka ó bɔbi ɔtu? Owe nɛ alɔ gē má a gē kwu Ɔwɔico iyē? A lɔfu wɛ ɔya ku Ɔwɔico gla a? Ɔkpá ku Remain in God’s Love a kē bɛ? Ɔkpá ɔɔma géē ta ɔcɛ nɛ a gē ya oklɔcɛ mla ɔ a abɔ, kóō má ɛgɛ nōo bi aukɔ́ ku Ubáyíbu le yuklɔ a géē ya ku oyeeyi ku nu kóō lɔhi fiyɛ. Ó klla géē ta ɔ abɔ kóō tubla Ujehofa ajaajɛ. Eko duuma nɛ a dɔka ō gáā ya oklɔcɛ mla ācɛ a, ɔdaŋ ku a kóō bi aɔkpá ɛpa nyā le ya oklɔcɛ mla ācɛ ɔhá gbɔbu ɛ, ó géē cɛgbá ku a ya otutu ku nu kpɔ. Ɛnyā géē ta uwɔ abɔ ku a bi aɔcɛla a wɛɛcɛ, ɔwɛ nōó géē tɛɛma kwu āhɔ̄ ku ɔcɛ ɔɔma a.

10 Amáŋ, ɔdaŋ ku ikpɛyi ɛlā nɛ ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a dɔka a, yɔ ipu ɔkpá ɔhá, nɛ ɔkpá a i kē wɛ ipu Aɔdā Okpɔcii Nɛ Alɔ Gē Bi Le Nwu Ācɛ Ɛlā ŋ bɛ? A lɔfu da ɔ kóō gáā jé ɔkpá ɔɔma abɔyi nu, o ya ɛɛ ku aa lɔfu bēē ya oklɔcɛ a gɔbu mla ɔkpá ku Teach Us amāŋ Remain in God’s Love a.

Gbɔɔ oklɔcɛ a mla ɔkɔ ō gba (Má Ogwotu ɔmɛ 11)

11. Ɔdaŋ ku alɔ gbɔɔ ō klɔcɛ mla ɔcɛ, eko nyá nɛ alɔ cika ō gbɔɔ ō gbɔɔkɔ ipu oklɔcɛ a, ɛgɛnyá nɛ alɔ gáā bi le mafu lɛ ɔcɛ ɔɔma ɔdā nōo ya ɛɛ nɛ ɔkɔ ō gba cɛgbá a?

11 Gbɔɔ oklɔcɛ a mla ɔkɔ ō gba. Igbalɛwa, ɔdaŋ ku a gbɔɔ ō klɔcɛ mla ɔcɛ ojigogo, ó géē lɔhi ku a hii kpo eko bonu ō gbɔɔkɔ ipu oklɔcɛ a ŋ. Alɔ cika ō ta ɔcɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla ɔ abɔ kóō gáā jé ka alelekwu ihɔ ku Ɔwɔico foofunu lɔfu ta ɔ abɔ kóō jɛyi ɛlā nōo yɔ ipu Ubáyíbu a. Eko duuma nɛ ayinɛ alɔ dɔka ō mafu ɔdā nōo ya nɛ alɔ gē gbɔɔkɔ, eko nɛ alɔ gē klɔcɛ mla ācɛ a, ōhī ku uwa gē jé ɛlā nōo yɔ ipu ɔkpá ku Ujɛ́mīsi 1:5 mla ɔcɛ ɔɔma. Abɔɔ kahinii: “Ɔ́dāŋ́ nɛ̄ ɔ̄cɛ dúú ka anúɔ í jééyī ŋ́, ɔ̄cɛ ɔ́ɔmā kóō ba Ɔwɔicō nōo ī je ŋmá ɔtū oyēŋēē” a. Oŋma ɔɔma a, ɔcɛ nōo gē ya oklɔcɛ a, géē da ɔcɛ nɛ ó gē klɔcɛ mla ɔ a ɔka kahinii: “Ɛgɛnyá nɛ alɔ lɔfu ba Ɔwɔico kóō jijeeyi lɛ alɔ a?” Ɔcɛ néē gē klɔcɛ mla ɔ a géē wa i cɛ peee ka oŋma lɛ ō gbɔɔkɔ lɛ Ɔwɔico nɛ.

12. Ɛgɛnyá nɛ a gáā bi ɔkpá ku Aíjē Kú Ɛ̄gbā 139:2-4 a, le ta ɔcɛ nɛ a gē ya oklɔcɛ mla ɔ a abɔ kóō gbɔɔkɔ lɛ Ujehofa ŋma ɔtu ku nu a?

12 Nwu ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ ɛgɛ néē i gbɔɔkɔ a. Da ɔ ka Ujehofa dɔka ō po ɔkɔ nɛ ó gē gba ŋma ɔtu a. Mafu lɛ ɔ ka eko duuma nɛ alɔ yɔ i gbɔɔkɔ ofoofu alɔ, alɔ lɔfu da Ujehofa ɛgɛ nɛ ɔtu gē ya alɔ lɛ a. Alɔ klla lɔfu da Ujehofa ɔdā nɛ alɔ i kóō gáā dɔka ō da ɔcɛ ɔhá gla ŋ. Alɔ hii mlanyi ŋ, Ujehofa abɔyi nu kóō je ɛjɛɛji ɛlá nɛ alɔ gē gbo ipu ɔtu a. (Jé Aíjē Kú Ɛ̄gbā 139:2-4.) Alɔ klla lɔfu ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a ɔtu kwu ɔtu, kéē gbɔɔkɔ lɛ Ɔwɔico kóō ta uwa abɔ kéē ya opiyabɔ lɛyikwu ɛlá ō gbo obɔbi mla uce obɔbi ō ya. Ocabɔ mafu, alɔ ka ku ó lɛ ɔcɛ éyi nɛ a humayi klɔcɛ mla ɔ ɛ. Ɔcɛ ɔɔma kē i dɔka ō ya ucɛ éyi nɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist i cika ō bēē ya ŋ. Ó jé ka ō ya ucɛ ɔɔma wɛ ɔdobɔbi, amáŋ ó gē jɔɔnyɛ aɔdā ōhī lɛyikwu ɔ kpɔ. Ta ɔ ɔtu kwu ɔtu kóō da Ujehofa ɛgɛ nɛ ɔtu gē ya ɔ piii a. Da ɔ kóō ba Ujehofa ɛba kóō ta ɔ abɔ yihɔtu aɔdā nɛ Ujehofa yihɔtu nu foofunu.—Aíjē 97:10.

Hi ɔcɛ nɛ a gē ya oklɔcɛ mla ɔ a igwú wa ōjila ku ujɔ (Má Ogwotu ɔmɛ 13)

13. (a) Ɔdiya nōó lɔhi ku a hii kpo eko bonu ō hi ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a igwú wa ōjila ku ujɔ ŋ ma? (b) Ɔdi nɛ alɔ lɔfu ya, o ya ɛɛ ku ɔcɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla ɔ a kóō hii ya uweyi eko duuma nɛ ó wa ōjila ku alɔ ŋ ma?

13 A hii kpo eko bonu ō hi ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a igwú wa ōjila ku ujɔ ŋ. Ɔdā nɛ ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a gē po ipu ōjila, mla ɔdā nɛ ó gē má a lɔfu ta ɔ abɔ. Ó lɔfu lɛ abɔ kwu ɔ ɔtu kóō gba Ujehofa ɛ̄gbā klla yɔ i jɛ gɔbu. Lɛ uvidio nōo kahinii: Ɔdi ge Ya Ipu Agbla ku Ajɔɔcɛ A? mafu lɛ ɔ, cɛɛ ku a hi ɔ igwú kóō yɛce uwɔ wa ōjila ku ujɔ. Ɔdaŋ ka ó tɔɔtɛ, da ɔ ku a géē je ije ɔgwu lɛ ɔ. Eko duuma nɛ a dɔka ō gáā ya oklɔcɛ, ó géē lɔhi ku a bēē da ayinɛ ɛyɛɛyɛyi kéē yɛce uwɔ nyɔ i ya oklɔcɛ a. Ɛnyā géē ta ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a abɔ, kóō jé ayinɛ nōo yɔ ipu ujɔ a. Ó klla géē ya kóō hii ya uweyi ŋ, eko duuma nɛ ó wa ōjila ku alɔ.

TA ƆCƐ NƐ A GĒ YA OKLƆCƐ MLA Ɔ A ABƆ KÓŌ JƐ GƆBU

14. Ɔdi lɔfu lɛ abɔ kwu ɔtu ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ, o ya ɛɛ kóō jɛ gɔbu a?

14 Ɔdā nɛ alɔ dɔka ō ya a wɛ ō ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ kéē jɛ gɔbu. (Āfi. 4:13) Ɔdaŋ ka ɔcɛ cɛ ō klɔcɛ ku Ubáyíbu mɛmla alɔ, á jé ŋ, ɔdā nɛ ó dɔka foofunu wɛ ɛgɛ nɛ oklɔcɛ a géē ta ɔ abɔ nɛ. Amáŋ, ɔdaŋ ka ihɔtu nɛ ó lɛ lɛ Ujehofa a gbɔɔ ō lɔfu, ó géē gbɔɔ ō gbɛla lɛyikwu ɛgɛ nɛ ó géē je otabɔ lɛ ācɛ ɔhá mla ō je otabɔ lɛ ayinɛ nōo kóō yɔ ipu ujɔ a duu. (Umát. 22:37-39) Ɔdaŋ ka eko okpaakpa a le ya, a hii kpo eko bonu ō da ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a, lɛyikwu ɛnɛɛnɛ ɛga nɛ alɔ lɛ, ō bi ije ku alɔ le je otabɔ lɛyikwu uklɔ ku Ajɔɔcɛ a ŋ.

Nwu ɔcɛ nɛ a gē ya oklɔcɛ mla ɔ a ɔdā nōo géē ya eko nōó gbɔɔ má unwalu (Má Ogwotu ɔmɛ 15)

15. Ɛgɛnyá nɛ a lɔfu ta ɔcɛ nɛ a gē ya klɔcɛ mla ɔ a abɔ kóō ya ɔdā okpaakpa eko duuma nɛ ó gbɔɔ ō má unwalu a?

15 Nwu ɔcɛ nɛ a gē ya oklɔcɛ mla ɔ a ɔdā nɛ ó cika ō ya eko duuma nɛ ó gbɔɔ ō má unwalu. Ocabɔ mafu, alɔ ka ku ó lɛ ɔcɛ éyi nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ, nōo wɛ ɔcɛ ō tɔɔna nɛ ó ya ubatisim ɛ ŋ. Anu ɔcɛ ɔɔma gáā le da uwɔ, ku ɔyinɛ éyi ipu ujɔ ya ɔ odee nōo kwu ɔ iyē nɛɛnɛhi a. Ɔdi nɛ a gáā ya a? A hii da ɔ lɛyikwu ɔcɛ nōo ya lɔhi amāŋ ɔcɛ nōo ya bɔbi a ŋ. Ikɔkɔ ɔɔma, lɛ ɔdā nɛ Ubáyíbu ka ka ó cika ō ya a mafu lɛ ɔ. Ó lɔfu je ya ɔyinɛ ɔɔma ɛhi klla kwu ɛlá a i gwo ŋma ɔtu gla. Amāŋ, ɔdaŋ ka ó má ku anuɔ i ya lɛ a gla ŋ, ó lɔfu nyɔ i ta ɔyinɛ a klla kɛla lɛ ɔ ɔwɛ ogbonɛnɛ mɛmla ihɔtu, o ya ɛɛ kéē ‘le pīya ayínɛ́ kpɔ́’ (Má Umátiyu 18:15.) Ta ɔ abɔ kóō ya otutu ku ɔdā nɛ ó géē ka a. Mafu lɛ ɔ ɛgɛ nɛ ó géē bi aɔkpá mla aɔdā ɔhá nɛ alɔ lɛ a le jila aɛlā ma. Cɛɛ kóō má aɛlā nōo géē nwu ɔ ɔwɛ ɛyɛɛyɛyi nɛ ó géē bi le kɛla a gwo. Ɔdaŋ ka ó nwu aɔdā nyā gbɔbu ɛɛ kóō ya ubatisim, ó géē ta ɔ abɔ kóō lɛ ɛma olɔhi mla ācɛ ɔhá ipu ujɔ, eko duuma nɛ ó gáā lɛ ubatisim ya igbihaajɛ.

16. Ɔdiya nɛ ó lɔhi ku a da ayinɛ alɔ ɛyɛɛyɛyi kéē yɛce uwɔ nyɔ i ya oklɔcɛ mla ɔcɛ a?

16 Bēē hi ayinɛ ɛyɛɛyɛyi ipu ujɔ kéē yɛce uwɔ ipu oklɔcɛ a, ku a klla da ɔcɛ ō leyi kwu Usɛkut kóō yɛce uwɔ nyɔ duu, eko duuma nɛ ó wa ujɔ ku aa. Ɔdiya nɛ ɛnyā cɛgbá a? Blakwu aɔdā nɛ alɔ humayi ka a, ayinɛ ɔhá ipu ujɔ lɔfu ta ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a abɔ, ɔwɛ nɛ awɔ abɔyi uwɔ i kóō gáā lɔfu ta ɔ abɔ gla ŋ. Ocabɔ mafu, alɔ ka ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a humayi ceyitikwu kóō lɛ abɔ ci utaba obɔbi ō gwa ɛ, amáŋ, ó tɔɔtɛ lɛ ɔ ŋ. Lɛ ɔyinɛ alɔ duuma nōo ceyitikwu yale ipu unwalu ɛgɔɔma, eko nɛ ó yɔ i klɔcɛ a higwu, kóō yɛce uwɔ nyɔ i ya oklɔcɛ mla ɔcɛ ɔɔma. Á jé ŋ, ɔyinɛ alɔ éyi ipu ujɔ gáā ta ɔ ukɔ́ ō cɛgbá nɛhi nɛ ó géē tile lɛ ɔ á. Ɔdaŋ ku a yɔ i yuklɔ mla ɔyinɛ nōo jikoko fiyɛ uwɔ ipu ɛlā ku Ujehofa, nɛ ufi kē yɔ i ya uwɔ ō ya oklɔcɛ a ipeyi nu, da ɔyinɛ alɔ ɔɔma kóō lɛ oklɔcɛ ku ɛ̄cī ɔɔma ya. Ɔdaŋ ku ayinɛ alɔ ɔhá gē yɛce uwɔ gáā ya oklɔcɛ mla ācɛ, ó géē ya ku ācɛ nɛ a gē klɔcɛ mla uwa a kéē lɛ itene ŋma ɔdā ō jé ku uwa. A hii mlanyi nóó, ō ta uwa abɔ kéē jɛ gɔbu wɛ ɔdā nɛ alɔ bi ɔtu ō ya a.

N LƐ ABƆ CI OKLƆCƐ A NƐƐ?

17-18. Ɔdi nɛ a cika ō leyi yɛ ɔ ɔdaŋ ku a yɔ i gbɛla ō le abɔ ci oklɔcɛ duuma a?

17 Ɔdaŋ ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a i gē ya opiyabɔ ipu oyeeyi ku nu ŋ, ó lɛ eko nōo géē wa nɛ a cika ō da iyi uwɔ ɔka kahinii: ‘N lɛ abɔ ci oklɔcɛ a nɛɛ?’ Gbɔbu ɛɛ ku a jé ɔdā nɛ a gáā ya a, a cika ō gbɛla lɛyikwu ɔdā nɛ ɔcɛ ɔɔma lɔfu ya gla a. Ó lɛ ācɛ ōhī nōo gē jɛ gɔbu fiya fiya, amáŋ ó kē lɛ ācɛ ɔhá nōo jɛ gɔbu ku uwa gē kpo eko nɛɛnɛhi. Da iyi uwɔ ɔka kahinii: ‘Ɔcɛ nɛ um gē klɔcɛ mla ɔ a gē jɛ gɔbu ɛgɛ nɛ āhɔ̄ ku nu jɛga lɛ ɔ a?’ ‘Ó gbɔɔ ō “yá ɔdā dóódu” nɛ ó yɔ i nwu a ɛ?’ (Umát. 28:20) Gbɔbu ɛɛ ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a kóō je piya ɔyikpo ku Ukraist a, ó lɔfu kpo eko nɛhi. Amáŋ, ó cika ō bēē ya opiyabɔ ipu oyeeyi ku nu ɛmɛɛma.

18 Amáŋ ɔdi nɛ alɔ cika ō ya, ɔdaŋ ku alɔ dee klɔcɛ mla ɔcɛ éyi ɛ, amáŋ ɔcɛ ɔɔma i mafu ka oklɔcɛ a jɛ ɔ eyī ŋ? Má ocabɔ nyā ɛ: Gbɛla ku a lɛ ɔcɛ éyi nɛ a gē klɔcɛ ku Ubáyíbu mla ɔ. Aa kē lɛ ɔkpá ku Teach Us a klɔcɛ mɛ ɛ. Aa kóō lɔfu gbɔɔ ō klɔcɛ ku ɔkpá ku Remain in God’s Love a ɛ. Amáŋ ɔcɛ a i wa ōjila ku ujɔ jejee ɛ ŋ. Ó kóō wa Oblatu Ku Ikwū Ku Ukraist duuma ɛ ŋ. Igbalɛwa, ó kóō i lɛ abɔ ci oklɔcɛ a ohigbu aɛlā nōó cɛgbá ŋ ma. Ɔdaŋ ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a gē ya ɔdā ɛgɛnyā, ó géē lɔhi ku aa kɔka lɛyikwu ɛlā a peee. *

19. Ɔdi nɛ a lɔfu da ɔcɛ nɛ a gbɛla ka oklɔcɛ nɛ a yɔ i ya mla ɔ a i jɛ ɔ eyī ŋ ma, ɔdi nɛ a kē cika ō leyi yɔ gbɔbu a?

19 A lɔfu gbɔɔ ɔka ō ka a mla ō da ɔ ɔka kahinii: ‘Gbɔbu ɛɛ ku a je piya Ɔcɛ Ocijali Ku Ujehofa, ɔdi wɛ ɔdā nōo gáā lɔnɔ ta uwɔ ō ya fiyɛ a?’ Ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a lɔfu toohi kahinii: ‘N gē dɔka oklɔcɛ a, amáŋ, ń gáā wɛ Ɔcɛ Ocijali Ku Ujehofa gboogboo gla ŋ!’ Ɔdaŋ ka ɔcɛ nɛ a dee klɔcɛ mla ɔ ɛ ma, ta uwɔ ohi ɔwɛ ɛgɛnyā, a gbɛla ka ó géē lɛyi, ō yɔ i ya oklɔcɛ a gɔbu kpɔ ɛ? Abɔ ɔhá ku nu, ɔka ɔɔma lɔfu ya ku ɔcɛ nɛ a gē klɔcɛ mla ɔ a kóō da uwɔ eko aflɛyi, lɛyikwu ɔdā nōo ya ɛɛ nɛ ó gē jɛ gɔbu ŋ ma. Ocabɔ mafu, ó lɔfu yɔ i gbɛla ka ó gáā tɔɔna ŋma ɔlɛ gā ɔlɛ gla ŋ. Ɔdaŋ ku a jé ɛgɛ nɛ ɔtu gē ya ɔ lɛ, a géē jé ɛgɛ nɛ a géē ta ɔ abɔ lɔɔlɔhi gla.

A hii bēē ya oklɔcɛ mla ācɛ nōó gē jɛ gɔbu ŋ (Má Ogwotu ɔmɛ 20)

20. Ɛgɛnyá nɛ ɔkpá ku Úklɔ́ kú Ācotɛ̄hɔ̄ 13:48 ta alɔ abɔ ku alɔ jé ɛdɔ ācɛ nɛ alɔ cika ō bēē klɔcɛ mla uwa gɔbu a?

20 Ó kwiiye nɛɛnɛhi ō jé ku ācɛ ōhī nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa icɛ a, lɛbɛɛka ācɛ Isrɛlu eko ku Isikɛlu a. Má ɛlā nɛ Ujehofa da Isikɛlu lɛyikwu uwa a, ó da ɔ kahinii: “Á wɛ ɔdā dúúma ɛgiyí uwa gwū ɔ̄cɛ o gwííjē olɔnyɛ mla ɔkɔ olɔnyɛ, nōo klla jé ō gwō ɔdā oōgwō lɔɔlɔhi tá ŋ́. É ī pó ɛlā nāa gē ka ā, amáŋ é gáā yá odúúmā kú nū ŋ́.” (Isík. 33:32) Ó lɔfu lɔnɔ ta alɔ ō da ɔcɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla ɔ a, ku alɔ dɔka ō lɛ abɔ ci oklɔcɛ a. Amáŋ “eko ámōōmɛ ā ī wā fíyaa,” alɔ i lɛ eko nwune gɛ nóó. (1 Ukɔ́r. 7:29) Ikɔkɔ nɛ alɔ géē yɔ i kpo iyi alɔ eko bonu yɔ i klɔcɛ mla ācɛ nōó gē jɛ gɔbu ŋ ma a, alɔ cika ō nyɔ i dɔka ācɛ nōo gē mafu peee kéē lɛ uwa “fu kéē lɛ oyēeyī opiyóó.”—Úklɔ́ kú Ācotɛ̄hɔ̄ 13:48.

Ācɛ ɔhá lɔfu yɔ ɛga nɛ a gē tɔɔna nōo yɔ i gbɔɔkɔ ku otabɔ (Má Ogwotu ɔmɛ 20)

21. Ɔdi wɛ Ikpɛyi ɛlā ku alɔ ku ihayi ku 2020 a, ɔdi nōó kē gáā ta alɔ abɔ ku alɔ ya a?

21 Ikpɛyi ɛlā ku alɔ ku ihayi ku 2020, géē ta alɔ abɔ ku alɔ lɛ ɔtu ku alɔ kwu ɛgɛ nɛ alɔ géē ya lɔhi fiyɛ, ipu uklɔ ō lɛ ācɛ piya ayikpo ku Ukraist. Ó klla kɛla lɛyikwu aɛlā ōhī nōo cɛgbá nɛhi, nɛ Ujisɔsi ka ipu ōjila ɔɔma nɛ ó ya ɛyi ɛfu ku Ugalili a: “Aá nyɔ̄ . . . kú aá yá kéē le pīya ayíkpó kú um. Aá yá uwā ubatísim.”Umát. 28:19.

Alɔ dɔka ō ya lɔhi fiyɛ ɔwɛ nɛ alɔ gē lɛ ācɛ piya ayikpo ku Ukraist, mla ō ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ kéē gáā lɛ ubatisim ya (Má Ogwotu ɔmɛ 21)

IJÉ ƆMƐ 70 Search Out Deserving Ones

^ par. 5 Ikpɛyi ɛlā ku alɔ ku ihayi ku 2020 ta alɔ ɔtu kwu ku alɔ ya ku ācɛ “kéē le pīya ayípkó” ku Ukraist. Ɛjɛɛji ācɛ nōo gē gba Ujehofa ɛ̄gbā a cika ō lɛyitaajɛ lɛ ɔ́da ɔɔma. Ɛgɛnyá nɛ alɔ géē ya ku ɛlā ku alɔ kóō lɛ abɔ kwu ɔtu ku ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa, o ya ɛɛ kéē gáā kwu piya ayikpo ku Ukraist a? Ikpɛyi ɛlā nyā géē mafu ɛgɛ nɛ alɔ lɔfu ta ācɛ nɛ alɔ gē klɔcɛ mla uwa a abɔ kéē tubla Ujehofa ajaajɛ fiyɛ. Alɔ klla géē kɛla lɛyikwu ɛgɛ nɛ alɔ géē jé, ɔdaŋ ku alɔ cika ō yɔ i klɔcɛ mla ɔcɛ gɔbu amāŋ ō lɛ abɔ ci oklɔcɛ a.

^ par. 18 Má uvidio nyā nōo kahinii: Ō Lɛ Abɔ Ci Oklɔcɛ Ku Ɔcɛ Nɛ ó Gē Jɛ Gɔbu Ŋ. Uvidio a yɔ ipu JW Broadcasting®.