Skip to content

Skip to table of contents

IKPƐYI ƐLĀ Ō KLƆCƐ 4

“Alelékwū Kú Ɔwɔicō Ā Abɔ̄yi Nū . . . Cɛ̄ Ijáalí”

“Alelékwū Kú Ɔwɔicō Ā Abɔ̄yi Nū . . . Cɛ̄ Ijáalí”

“Alelékwū kú Ɔwɔicō ā abɔ̄yī nū mla alelékwū kú alɔ cɛ̄ ijáalí ka ālɔ̄ ā wɛ ayí Ɔwɔicō.”—URÓM 8:16.

IJÉ ƆMƐ 25 A Special Possession

ƆDĀ NƐ ALƆ GÁĀ NWU A *

Ɛ̄cī ku Upɛntikɔsi a, Ujehofa lɛ alelekwu ihɔ ku nu je lɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist nōo lɛbɛɛka ofu ɛhili (120) ɔwɛ ō hidaago nɛhi (Má ogwotu ɔmɛ 1-2)

1-2. Ɔdā ō hidaago nyá ya ɛ̄cī ku Upɛntikɔsi 33 Eko Ku Ukraist a?

ƆCƆƆCI ku ɛ̄cī alaadi éyi ipu ihayi ku 33 Eko Ku Ukraist, nōo wɛ ɛ̄cī ku Upɛntikɔsi a, ayikpo ku Ujisɔsi nōo lɛbɛɛka ācɛ ofu ɛhilii (120) a le jila tɔha ipu inico éyi. (Ācot. 1:13-15; 2:1) Gbɔbu lɛ ɛ̄cī ɔɔma a, Ujisɔsi tɛtɛ le da uwa kéē hii nyɛɛ ŋma Ujɛrusalɛm ŋ, ohigbu ka Ɔwɔico dɔka ō je ɛnɛɛnɛ ɛhi éyi lɛ uwa. (Ācot. 1:4, 5) Ɔdi gáā ya mɛɛ a?

2 “Anɔ́ɔ igbeékpónú ācɛ ā pó uya nōo yɔ̄ ī wā ŋmá ɔkpáncō, uya ā ā lɛbɛ̄ɛka ákú owu nōo yɔ̄ ī tá lɔfú nɛ̄hi ā.” Anɔɔ uya a yɔ ɛga doodu ku ipu inu ɛga néē ba a. Igbeekponu, “odée nōo lɛbɛ̄ɛka ígblɛ́nyī ɔlá ā” gáā ce eyeeye ku ayikpo a ɛyi. É gáā “le mu mla Alelékwū Ihɔ” a. (Ācot. 2:2-4) Ujehofa bi ɔwɛ ō hidaago nyā le je alelekwu ihɔ ku nu lɛ ígwu ku ācɛ nōo ba nyā. (Ācot. 1:8) É gáā kwu piya ígwu aflɛyi ku ācɛ nɛ Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwa ɛyi a. * É klla gáā lɛ eyiyoce ō lé ɔcɛ́ mla Ujisɔsi ɔkpanco.

ƆDI GĒ YA ƆDAŊ KĒ LƐ ANƆ TU ƆCƐ ƐYI A?

3. Ɔdiya nɛ ayikpo ku Ukraist eko ku Upɛntikɔsi i taafu ku Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwa ɛyi ŋ ma?

3 Ɔdaŋ ku a wɛ ɔcɛ éyi ŋma ipu ayikpo ku Ukraist nōo jila tɔha ipu inico a ɛ̄cī ɔɔma, a gáā mlanyi ɔdā nōo ya a gboogboo gla ŋ. Anu a kla, nɛ odee nōo lɛbɛɛka igblɛnyi ɔla a gáā ce uwɔ ɛyi a, anu a kē gbɔɔ ō ka uce ɛyɛɛyɛyi a! (Ācot. 2:5-12) Ó lɛ aafu ŋ, a géē wa i cɛ peee ku Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwɔ ɛyi ɛ. Amáŋ oduudu ācɛ nɛ Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwa ɛyi ɔwɛ ō ya eyijii mla eko ekponu ipu oyeeyi ku uwa a? Ehee. Ɛgɛnyá nɛ alɔ bi le jé a?

4. Ɛjɛɛji ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi ɛpleeko ku eko aflɛyi a miyɛ ɛhi a eko ekponu ipu oyeeyi ku uwa a nɛɛ?

4 Alɔ kóō kɛla lɛyikwu eko nɛ ɔcɛ lɔfu je piya ɔcɛ néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a. Ɛpleeko ku Upɛntikɔsi a, ó wɛ ayikpo ku Ujisɔsi nōo lɛbɛɛka ācɛ ofu ɛhilii (120) foofunu a nɛ Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwa ɛyi a ŋ. Igbihaajɛ ku ɛ̄cī ɔɔma piii a, ācɛ nōo lɛbɛɛka ula ahaapa ce ofu igwo (3,000) a miyɛ alelekwu ihɔ nɛ Ɔwɔico cokonu nu a duu. É je piya ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi eko néē ya ubatisim a. (Ācot. 2:37, 38, 41) Amáŋ ihayi alɛwa nōo gboce ɔ a, ó wɛ ɛjɛɛji Ācɛ O Yɛce Ukraist néē gē lɛ anɔ tu uwa ɛyi eko néē i ya ubatisim a ŋ. Ācɛ Usameriya miyɛ alelekwu ihɔ a igbihi eko néē ya uwa ubatisim a. (Ācot. 8:14-17) Ɛgɛ nɛ Ukɔniliyɔsi mla apɔlɛ ku nu kē miyɛ alelekwu ihɔ a kē wɛ ɛyɛɛyi kpanaa. É miyɛ aku uwa gbɔbu ɛɛ kéē kóō ya ubatisim.—Ācot. 10:44-48.

5. Oŋma ɛlā nōo yɔ ipu ɔkpá ku 2 Ācɛ Ukɔ́rīnti 1:21, 22 a, ɔdi gē ya eko duuma nɛ Ɔwɔico lɛ anɔ tu ɔcɛ ɛyi a?

5 Alɔ klla leyi yɛ ɔdā nōo gē ya ɔdaŋ ka ɔcɛ kwu piya ɔcɛ néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a. Eko aflɛyi néē gē lɛ anɔ ta ɔcɛ ɛyi a, ó gē lɔnɔ ta ācɛ ōhī ku uwa kéē miyɛ cɛ ku Ujehofa lɛ uwa fu ɛ. É lɔfu gbɔɔ ō gbɛla kahinii: “Ɔdiya nɛ Ɔwɔico fu um a? Ó kē lɔfu ya ācɛ ōhī lɛ a ŋ. Amáŋ ɛgɛ duuma nɛ ó lɛ, Upɔlu nōo wɛ ɔcocɛhɔ a da alɔ ɔdā nōo gē ya ɛjɛɛji ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a, ó kahinii: “Aá cɛ̄ɛ̄lā kú Ohɔ́nyɛtá anɔ́ɔ Ɔwɔicō * lɛ Alelékwū Ihɔ nōó cokonu ō je lɛ aá nōo cābɔ̄ ka aá wɛ ákú nū ā kpó lɛ aá bɛ̄ɛka ɛ́gɛ́nɛ̄ ɔ̄cɛ gē fu odée kú nū ukɔ́ ā. Abɔ̄ alɔ mīyɛ Alelékwū kú Ɔwɔicō ā, alɔ jé péee ka alɔ géē mīyɛ ɔdā nɛ̄ Ɔwɔicō cokónu ka anúɔ í je lɛ ācɛ ɔlɛ́ nū ā.” (Āfi. 1:13, 14.) Ɛnyā mafu ka Ujehofa gē bi alelekwu ihɔ ku nu le ya ku Ācɛ O Yɛce Ukraist nyā kéē jé peee ka ó lɛ uwa fu ɛ. O bu ipu ɔwɛ nyā, alelekwu ihɔ a wɛ “ɔdā aflɛ́yí nōó le kwajɛ [amāŋ okonu ō ce]” nōo géē cɛ lɛ uwa jé kpɔcii ka ɛcɔbu, ɛga néē gáā lā oyeeyi opiyoo a géē wɛ ɔkpanco, kóō wɛ ipu ɛcɛ nyā ŋ.—2 Ācɛ Ukɔ́rīnti 1:21, 22.

6. Ɔdi nɛ Ɔcɛ O Yɛce Ukraist néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a cika ō ya, o ya ɛɛ kōó miyɛ ule ku nu a?

6 Ɔdaŋ ku Ujehofa lɛ anɔ tu ɔcɛ ɛyi, ɔɔma wɛ ka ɔcɛ ɔɔma géē gā ɔkpanco piii nɛɛ? Ehee. Ɔcɛ ɔɔma jé kpɔcii kē lɛ ɔ fu ō gā ɔkpáncō ɛ. Amáŋ, ó cika ō blakwu ɛlā nyā nōo kahinii: “Abɔ̄ ó le lɛ ā ā, ayínɛ́ um nɔ̄nyā mɛ́mla anyīlɔ, aá cēyītīkwū nwuné ɛ́gɛ́nɛ̄ ɔfú ká aá jɛ̄ lɛ ā ká aá lɛ igwú nɛ̄ Ɔwɔicō hī aá nɛ̄ ó klla lɛ aá fu ā, yá kóō wɛ ɔdā ō yɔ̄ piyóó ipú oyēeyi kú aá. Ɔ́dāŋ́ ka aá le yá lɛ ā, aá gáā nyɛ̄ɛ̄ ŋmá ɛlā Ɔwɔicō nɛ̄ aá mīyɛ cɛ̄ ā glá gɛ ŋ́.” (2 Upít. 1:10) Ó lɛ a, ɔdaŋ nɛ Ɔwɔico kóō lɛ Ɔcɛ O Yɛce Ukraist néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a fu ō gā ɔkpanco ɛ, ɔcɛ ɔɔma géē miyɛ ule ku nu foofunu, ɔdaŋ ka ó hayi kpáakpa gā ajaajɛ.—Ufíl. 3:12-14; Uhíb. 3:1; Mafú 2:10.

ƐGƐNYÁ NƐ ƆCƐ GĒ JÉ KÓŌ WƐ IPU ĀCƐ NÉĒ LƐ ANƆ TU UWA ƐYI A?

7. Ɛgɛnyá nɛ ācɛ néē lɛ anɔ ta uwa ɛyi a gē jé kéē lɛ uwa higwú kéē gā ɔkpanco a?

7 Ɛgɛnyá nɛ ɔcɛ gē jé ka é lɛ ɔ higwu ō gāá lā ɔkpanco a? Ohi ku ɔka nyā yɔ teyi peee ipu ɛlā nɛ upɔlu ka lɛ ayinɛ nōo ba Urom “néē kē hīgwú kéē wɛ acɔ̄lóhɔ́nyɛtá [amāŋ ācɛ otiihɔ] ā.” Ó da uwa kahinii: “Alelékwū nɛ̄ Ɔwɔicō je lɛ aá í lɛ aá yá ɔfiyɛ ká aá klla kwúcē ga ufi ō yá kpɔ́ gɛ ŋ́, ikɔkɔ ɔ́ɔmā, Alelékwū ā kwú aá ú pīya ayí Ɔwɔicō, anɔ́ɔ Alelékwū ā ī yá kú ālɔ̄ da Ɔwɔicō kahíníī, “Ádā! Ádā alɔ!” Alelékwū kú Ɔwɔicō ā abɔ̄yī nū mla alelékwū kú alɔ cɛ̄ ijáalí ka ālɔ̄ ā wɛ ayí Ɔwɔicō.” (Uróm 1:7; 8:15, 16) Ɔwɔico gē bi alelekwu ihɔ ku nu, le mafu lɛ ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a peee, kéē lɛ uwa higwú ō gā ɔkpanco ɛ.—1 Utes. 2:12.

8. Ɛgɛnyá nɛ ɔkpá ku 1 Ujɔ́ni 2:20, 27 mafu ku Ācɛ O Yɛcɛ Ukraist néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a i cɛgbá ācɛ ɔhá kéē wa i da uwa kéē lɛ anɔ tu uwa ɛyi ɛ ŋ ma?

8 Ɔdaŋ ka Ujehofa lɛ ācɛ higwú kēé wɛ ipu ācɛ nōo géē gā ɔkpanco, ó gē cɛ lɛ aafu duuma kóō yɔ ipu ɔtu ku uwa ŋ. (Jé 1 Ujɔ́ni 2:20, 27.) Ku ɔkwɛyi a, ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a cɛgbá ō nwu ɛlā ŋma ɛgiyi Ujehofa o bu ipu ujɔ ku nu bɛɛka ācɛ ɔhá duu. Amáŋ é cɛgbá ācɛ ɔhá kéē wa i da uwa kéē lɛ anɔ ta uwa ɛyi ŋ. Ohigbu ka Ujehofa bi alelekwu ihɔ ku nu nōo wɛ ɔfu nōo fiyɛ kpɛmm a, lɛ ɔ ya ta uwa eyī peee kéē lɛ anɔ tu uwa ɛyi ɛ!

É LƐ UWA “MA IGBƆHÁ”

9. Oŋma ɛlā nōo yɔ ipu ɔkpá ku Ācɛ Ɛ́fēsɔsi 1:18 a, opiyabɔ nyá nɛ ɔcɛ gáā lɛ ɔdaŋ ka Ujehofa lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a?

9 Icɛ, ó lɔfu lɔnɔ tu ɛyinɛhi ku ācɛ nōo gē gba Ujehofa ɛ̄gbā kéē jé ɔdā nōo gē ya ɔcɛ, ɔdaŋ ka Ɔwɔico lɛ anɔ tu ɔcɛ ɔɔma ɛyi. Ɔdiya a? Ohigbu ka é lɛ anɔ ta uwa abɔyi uwa ɛyi ŋ. Ɔwɔico i ya alɛɛcɛ kéē lā ɔkpanco ŋ, amáŋ ó ya uwa kéē lā ipu ɛcɛ nyā piyoo. (Ohút. 1:28; Aíjē 37:29) Amáŋ Ujehofa lɛ ācɛ ōhī fu kéē lā ɔkpanco. Ohigbu ɛnyā, ɔdaŋ ka ó lɛ anɔ tu uwa ɛyi, ó gē je eyiyoce ku uwa piyabɔ igbeekponu mla ɔwɛ ɛgɛ néē gē gbɛla lɛ a, o ya ɛɛ kéē yɔ i leyice ō lā ɔkpanco.—Ācɛ Ɛ́fēsɔsi 1:18.

10. Ɔdi wɛ ɛyi ō lɛ ɔcɛ “ma igbɔhá” a? (Má ɛlā néē ta ɛhaajɛ a duu.)

10 Ɔdaŋ kē lɛ anɔ tu Ɔcɛ O Yɛcɛ Ukraist ɛyi o bu ipu alelekwu, ó mafu ka é lɛ ɔ “ma igbɔhá,” amāŋ “ŋmíco” ɛ. * Ujisɔsi klla mafu ka ó tɔɔtɛ fluflu ō da ɔcɛ nōó wɛ ipu ācɛ néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi ŋ ma, ɛgɛ nɛ ó gē ya ɔcɛ lɛ ɔdaŋ kéē lɛ ɔ “ma igbɔhá,” amāŋ “ma ŋmá Alelékwū” a ŋ.—Ujɔ́n. 3:3-8.

11. Ɔdaŋ ka é lɛ anɔ tu ɔcɛ ɛyi, ɔwɛ ɛgɛnyá nɛ ɛlá ō gbo ku nu gē je piyabɔ a?

11 Ɛgɛnyá nɛ ɛlá ō gbo ku Ācɛ O Yɛcɛ Ukraist gē je piyabɔ ɔdaŋ kē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a? Gbɔbu ɛɛ ku Ujehofa kóō lɛ anɔ tu ācɛ nōo yɔ nyā ɛyi a, eyiyoce ō lā ipu ɛcɛ nyā piyoo a wɛ eyiyoce nōo jɛ uwa eyī nɛhi. Ó gē ŋmo uwa unwu nɛhi, ō má eko nɛ Ujehofa géē je ɛcɛ nyā piya uparadais, klla kwu aɔdobɔbi doodu i bi wa oŋmɛyi. Á jé ŋ, é lɔfu yɔ i gbɛla kwu eko néē gē ya ɔcɛ éyi ŋma ipu apɔlɛ ku uwa amāŋ ɔya ku uwa nōo kwū a omaba ŋma ɔlekwu. Amáŋ oŋma eko néē gáā lɛ anɔ tu uwa ɛyi a, é géē gbɔɔ ō gbɛla ɔwɛ ɛyɛɛyi. Abɔ ó ya ɛɛ nōó lɛ a mɛ? Ó wɛ ka é géē gbɔɔ ō gbɛla kóō lā ipu ɛcɛ nyā i lɔhi lɛ uwa gɛ nóó. É kē piya ɔdā néē dɔka a abɔ ohigbu ku ɔtu le biya lɛ uwa amāŋ kē yɔ i má owe nɛɛnɛhi ŋ. Ō lā ipu ɛcɛ nyā piyoo i kē wɛ ɔdā néē gbɔɔ ō gbɛla igbeekponu ku á jé ŋ, ó géē jɛ uwa ɛ̄jɛ̄ ŋ. Amáŋ, Ujehofa bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ piya ɛgɛ néē gē gbɛla a abɔ mɛmla eyiyoce nōo he uwa ɔtu a.

12. Oŋma ɛlā nōo yɔ ipu ɔkpá ku 1 Upíta 1:3, 4 a, ɛgɛnyá nɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a gē má eyiyoce ku uwa a?

12 Ekoohi, ɔcɛ néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi a lɔfu gbɔɔ ō gbɛla ku anɔɔ i cika jɛ ɛnɛɛnɛ ɛhi a ŋ. Naana a, ó gáā lɛ aafu ipu ɔtu lɛyikwu ɔdaŋ ka Ujehofa lɛ anɔ tu ɔ ɛyi amāŋ ka ó lɛ anɔ tu ɔ ɛyi ɛ ŋ. Ikɔkɔ ɔɔma a, ó géē yɔ i gweeye nɛɛnɛhi, ó klla géē jɛ ɔ eyī eko duuma nɛ ó gbɔɔ ō gbɛla lɛyikwu eyiyoce ku nu ō lā ɔkpanco.—1 Upíta 1:3, 4.

13. Ɛgɛnyá nɛ ɔtu gē ya ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a lɛyikwu oyeeyi ku uwa ipu ɛcɛ nyā a?

13 Ó lɛ a, ɛnyā wɛ ka ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a dɔka ō kwū nɛɛ? Upɔlu cila ohi ku ɔka ɔɔma. Ó lɛ ɔkpiye ku ɔlɛɛcɛ ku uwa gbla aklɔkpɛ anu ó kahinii: “Abɔ̄ alɔ lā ipú ɔkpíyē kú alɔ nōo ī kwú ā, ó gē yá kú alɔ tíifu, amáŋ ó wɛ ka alɔ tíne ō kwú kú alɔ híīī lɛ ɔkpíyē dóódu fúlufúlu ŋ́ nɛɛ ŋ́. Amáŋ alɔ gē dɔɔ̄kā kéē kwú ɔkpíyē kú ɔkpáncō ā wu alɔ iyē, cɛ́ɛ́ ka ɔkpíyē nōo ī kwú ā le pīyabɔ̄ ga oyēeyī opiyóó.” (2 Ukɔ́r. 5:4) Ó wɛ ka ɛ̄jɛ̄ ku oyeeyi kwu jɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist nyā, ya ɛɛ néē dɔka ō kwū a ŋ. Ohigbu kē gē jɔɔnyɛ oyeeyi, é klla dɔka ō bi ɛ̄cī doodu le gba Ujehofa ɛ̄gbā mɛmla apɔlɛ ku uwa mla aɔya ku uwa. Naana a, ipu ɔdā duuma néē yɔ i ya a, é gē bi ɛnɛɛnɛ eyiyoce ku uwa nyā ipu ɔtu eko doodu.—1 Ukɔ́r. 15:53; 2 Upít. 1:4; 1 Ujɔ́n. 3:2, 3; Mafú 20:6.

UJEHOFA LƐ ANƆ TU UWƆ ƐYI Ɛ?

14. Ɔdi mla ɔdi i wɛ aɔdā nōo gē mafu lɛ ɔcɛ ku Ujehofa lɛ anɔ tu ɔ ɛyi ŋ?

14 Á jé ŋ, a lɔfu yɔ i gbɛla ɔdaŋ ku Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ ta uwɔ ɛyi ɛ. Ɔdaŋ ka ó gē ya uwɔ lɛ a, gbɛla tu aɔka nyā nōo cɛgbá nɛhi a: Ō ya aɔdā nɛ Ujehofa tine a gē ŋmo uwɔ unwu nɛɛnɛhi ō ya a? Ɔtu gē ya uwɔ ku a wɛ ɔcɛ nōo gē tɔɔna mla ɔtu caca nɛhi? A gē jɔɔnyɛ ō ya oklɔcɛ ku ɛlā Ɔwɔico mɛmla ō nwu aɛlā lɛyikwu “ɔdōtayínū kú nū”? (1 Ukɔ́r. 2:10) Ɔtu gē ya uwɔ bɛɛka Ujehofa yɔ i ya ku ɔdā ɛnɛɛnɛ kóō bɛɛcɛ ŋma uklɔ ku ɔna ō ta ku uwɔ? Ɔtu gē ya uwɔ bɛɛka ō ta ācɛ ɔhá abɔ kéē nwu ɛlā lɛyikwu Ujehofa wɛ uklɔ nɛhi nɛ a lɛ ō ya a? Ó lɛ aɔdā nɛ a gē má piii nōo yɔ i mafu gā uwɔ ka Ujehofa yɔ i ta uwɔ abɔ ɔwɛ ɛyɛɛyɛyi ipu oyeeyi ku uwɔ? Ɔdaŋ ka ohi ku uwɔ lɛyikwu aɔka nyā wɛ ii, ɔɔma le ka Ɔwɔico yɔ i da uwɔ ka wɛ ipu ācɛ nōo géē gā ɔkpanco nɛɛ? Ehee, ó lɛ a nóó. Ɔdiya a? Ohigbu ka ɔtu gē ya ɛjɛɛji ācɛ nōo gē gba Ujehofa ɛ̄gbā lɛ a duu, ɔdaŋ néē kóō wɛ ipu ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi amāŋ kē kóō wɛ ŋ naana. Ɔdā duuma nōo kóō wɛ eyiyoce ku ɔcɛ a, Ujehofa lɔfu bi alelekwu ihɔ ku nu le ta ɔcɛ duuma nōo gē gba ɔ ɛ̄gbā a abɔ kóō ya oduuma ku aɔdā nōo ba nyā gla. Dan ma, ɔdaŋ ku á kóō jé kpɔcii ku a wɛ ipu ācɛ néē lɛ anɔ tu uwɔ ɛyi ŋ, aafu ɔɔma nɛ a lɛ ipu ɔtu foofunu a, kóō yɔ i mafu gā uwɔ ka wɛ ipu uwa ŋ. Ācɛ nɛ Ujehofa lɛ anɔ ta uwa ɛyi a, i gē gbɛla ɔdaŋ kē lɛ anɔ ta uwa ɛyi ŋ! Ohigbu kē gē jé kpɔcii!

Ujehofa bi alelekwu ihɔ ku nu le je ɔfu lɛ ācɛ bɛɛka Ebraham, Usara, Udefidi, mla Ujɔni Ō Ya Ubatisim kéē ya aɔdā idaago alɛwa, amáŋ ó bi alelekwu ihɔ ɔɔma le fu uwa kē géē lā ɔkpanco ŋ (Má ogwotu ɔmɛ 15-16) *

15. Ɛgɛnyá nɛ alɔ bi le jé ka ó wɛ ɛjɛɛji ācɛ nōo miyɛ alelekwu ihɔ ku Ɔwɔico a, wɛ ipu ācɛ nōo géē gā ɔkpanco a ŋ?

15 Ipu Ubáyíbu, ó lɛ ocabɔ mafu ku ācɛ alɛwa nōo kpɔtuce Ɔwɔico nōo kē miyɛ alelekwu ihɔ a. Amáŋ é kē lɛ eyiyoce ō gā ɔkpanco ŋ kpɔ. Ubáyíbu mafu ku alelekwu ihɔ ku Ondu a le kla Udefidi. (1 Usám. 16:13) Alelekwu ihɔ ta ɔ abɔ kóō jɛyi ku aɛlā ō lipu lipu lɛyikwu Ujehofa. Ó klla ta ɔ abɔ kóō ta aɔkpá ku Ubáyíbu ōhī. (Umák. 12:36) Naana a, Upɔlu kē ka ku “Udéfīdi í tīcō ga ɔkpáncō ŋ́.” (Ācot. 2:34) Ujɔ́ni ō ya Ubatisim a bɛ? “Ɔfú kú Alelékwū Ihɔ [le] mu ɔ́ iyē.” (Ulúk. 1:13-16) Ujisɔsi kóō ka ku ipu ācɛ nɛ acɛnya ma a, ó fiyɛ Ujɔ́ni ō ya ubatisim duuma i yɔ ŋ, naana a, ó klla ka ka ó gáā wɛ ipu ācɛ nōo géē gā ɔkpanco a ŋ. (Umát. 11:10, 11) Ujehofa bi alelekwu ihɔ ku nu le je ɔfu lɛ ācɛ nōo ba nyā kéē ya aɔdā idaago alɛwa. Amáŋ ó bi alelekwu ihɔ ɔɔma le fu uwa kē géē lā ɔkpanco ŋ. Ɛnyā wɛ ka ācɛ nōo ba nyā i mafu ɔtu okpoce gaajɛ aku ācɛ néē fu ō lā ɔkpanco a ŋ? Ehee. Amáŋ ó mafu ku Ujehofa géē je uwa heyi ŋma ɔlekwu, o ya ɛɛ kéē lā oyeeyi ipu uparadais ipu ɛcɛ nyā.—Ujɔ́n. 5:28, 29; Ācot. 24:15.

16. Eyiyoce nyá nɛ ɛyinɛhi ku ācɛ ō gba Ujehofa ɛ̄gbā yɔ i leyice ō lɛ a?

16 Icɛ, ɛyinɛhi ku ācɛ nōo gē gba Ujehofa ɛ̄gbā ipu ɛcɛ i lɛ eyiyoce ō lā ɔkpanco ŋ. Bɛɛka Ebraham, Usara, Udefidi, Ujɔni Ō Ya Ubatisim, mla acɛnyilɔ mɛmla acɛnya ku eko igble a, é yɔ i leyice ō lā ipu ɛcɛ nyā, eko nɛ Ajɔɔcɛ ku Ɔwɔico géē wa a.—Uhíb. 11:10.

17. Aɔka nyá nɛ alɔ gáā cila ipu ikpɛyi ɛlā nōo gboce ɛnyā a?

17 Abɔ ācɛ ōhī néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a yɔ ipu alɔ icɛ kpɔ ɛ ma, ɔɔma lɔfu ya ku alɔ gbɔɔ ō da aɔka ōhī. (Mafú 12:17) Ocabɔ mafu, ɔdaŋ ku ɔcɛ éyi gáā le ka ku anɔɔ kwu piya ɔcɛ néē lɛ anɔ tu ɔ ɛyi ɛ, ɛgɛnyá nɛ ācɛ ɔhá cika ō bēē má ɔ a? Ɔdaŋ ku ɔcɛ éyi ipu ujɔ ku uwɔ gbɔɔ ō lé igbo klla gwa eje a ɛ̄cī ku Oblatu a, ɛgɛnyá nɛ a cika ō bēē ya odee mla ɔcɛ ɔɔma a? Ɔdaŋ ku aluka ku uwa gbɔɔ ō nwune tōōtɔ̄ɔ̄ bɛ? Ɛnyā cika ō junwalu lɛ uwɔ ɔtu nɛɛ? Alɔ géē cila ohi ku aɔka nyā ipu ikpɛyi ɛlā nōo gboce ɛnyā a.

^ par. 5 Oŋma eko ku Upɛntikɔsi 33 Eko Ku Ukraist jaa kwu obabanya a, Ujehofa humayi je ɛnɛɛnɛ eyiyoce lɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist ōhī. Eyiyoce nyā kē lɛ ō ya mla ō lé ɔcɛ́ mla Ɔyi nu ɔkpanco. Ɛgɛnyá nɛ Ācɛ O Yɛce Ukraist nyā jé ka é lɛ uwa fu kéē lɛ ɛnɛɛnɛ eyiyoce nyā a? Ɔdi gē ya eko duuma nɛ Ujehofa lɛ ɔcɛ fu kóō gā ɔkpanco a? Ikpɛyi ɛlā ku oklɔcɛ nyā tɛɛma kwu ɛ̄nɛ̄ ō yɔ ipu Ɔda Ō Gbaajɛ ku ɔya Aflɛyi ku 2016 aku oyibo a. Ó kē i cila aɔka ō cɛgbá nōo ba nyā.

^ par. 2 ƐLĀ Ō JE TEYI PEEE: Ɔwɔico bi alelekwu ihɔ ku nu lɛ anɔ tu uwa ɛyi: Alelekwu ihɔ nɛ Ujehofa gē bi le fu ɔcɛ duuma nɛ ó dɔka kóō cɔcɛ́ mla Ujisɔsi ɔkpanco a. O bu ipu alelekwu ihɔ ku nu a, ó géē “cokónu” lɛ ɔcɛ ɔɔma lɛyikwu ɔdā nɛ ó géē ya lɛ ɔ ɛcɔbu a. (Āfi. 1:13, 14) Ācɛ O Yɛce Ukraist ɔkwɛyi lɔfu ka ku alelekwu ihɔ a yɔ i “cɛ̄ ijáalí,” amāŋ yɔ i ya kóō tu uwa eyī peee ka ule ku uwa yɔ ɔkpanco.—Uróm 8:16.

^ par. 5 ƐLĀ Ō JE TEYI PEEE: Ɔdā ō le fu ɔdā ukɔ. Ukɔ́ néē fu ācɛ néē lɛ anɔ tu uwa ɛyi a géē tiile lɛ uwa foofunu ɔdaŋ kē hayi kpaakpa jaa gbeeko néē gáā kwū amāŋ gbɔbu lɛ eko ku owe nɛhi a.—Āfi. 4:30; Mafú 7:2-4; má u “Questions From Readers” ipu Ɔda Ō Gbaajɛ ku ɔya Ɔmɛnɛ ku 2016 aku oyibo.

^ par. 10 Ɔdaŋ ku a dɔka ō jé gɔbu lɛyikwu ɔdā nōo wɛ ɛyi ō lɛ ɔcɛ ma igbɔhá, má Ɔda Ō Gbaajɛ ku ɔya Ɔmɛnɛ,1, 2009, upeji 3-12.

IJÉ ƆMƐ 27 The Revealing of God’s Sons

^ par. 57 ƆDĀ NŌO YƆ I YA IPU IFOTO A: Ɔdaŋ kē lɛ alɔ ta ipu agba ohigbu ɔtu ɔkpoce ku alɔ amāŋ ku alɔ lɛ ɛga ō yɔ i tɔɔna mla ō nwu ācɛ ɛlā ɔkwɛyi, alɔ lɔfu leyice ō lā ipu ɛcɛ nyā eko nɛ Ajɔɔcɛ ku Ɔwɔico géē gbɔɔ ō lé ɔcɛ́ ɛyi alɔ a.