Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Kiris-nebã paamda sũ-noog sõgenegã pʋgẽ

Kiris-nebã paamda sũ-noog sõgenegã pʋgẽ

Kiris-nebã paamda sũ-noog sõgenegã pʋgẽ

“Kũun bee [sũ-noog, NW] n yɩɩd reegre.”—TƲƲMA 20:35.

1. Manesem wẽng bʋg n wɛ rũndã-rũndã, la bõe yĩng t’a sãamd neda?

YƲƲM kob-gĩnd 19 soabã yaoolem yʋʋm pi-gĩn sasa, d wʋma gom-kãngã wʋsgo: “maam nanda.” “Maam nand” sɩd rat n yeelame tɩ “maam pipi,” la a yaa rat-m-yembr sẽn tɩ naag ne rat-tɩ-loog la toog-kae manesem ne neb a taabã. D tõe n kɩsa sɩd tɩ yʋʋmd 2000 wã pʋgẽ, maam nandã zãr ne a sa. Naoor a wãn la yãmb wʋm sʋgs-kãensã: “Bõe n be a pʋgẽ mam yĩnga,” bɩ “Bõe la mam na n paam a pʋgẽ?” Rat-m-yembr manesem a woto pa kõt sũ-noog ye. Woto yaa lebend fasɩ ne noor ning a Zezi sẽn togsã: “Kũun bee [sũ-noog, NW] n yɩɩd reegre.”—Tʋʋma 20:35.

2. Wãn-wãn la b yã tɩ kõ kũun kõta sũ-noogo?

2 Kũun sɩd kõta sũ-noog n yɩɩd reegr bɩ? N-ye. Tags-y Wẽnnaam a Zeova yelle. “Vɩɩm ko-bundim zĩig” bee ne yẽ. (Yɩɩl Sõamyã 36:10) A kõta tõnd bũmba fãa sẽn na yɩl tɩ d paam sũ-noog la d wom biisi. Sɩda, a yaa “kũun sõama fãa” Yẽgre. (Zak 1:17) A Zeova sẽn yaa “sũ-noog Wẽnnaamã” kõta wakat buud fãa. (1 Tɩmote 1:11, NW) A nonga ninsaalbã sẽn ya a bõn-naandsã, n kõt-b bõn-yood wʋsgo. (Zã 3:16) Tags-y ninsaalbã buud yell me. Yãmb sã n yaa roagda, y mii modr la mong-m-meng wʋsg ninsi, kũun wʋsg nins b sẽn tog n maan sẽn na yɩl n wub biiga. La yʋʋm wʋsg pʋgẽ, biigã pa mi modgr la mong-m-meng nins y sẽn maandã ye. A getame tɩ rẽ fãa yaa bũmb sẽn zemse. La y sũur nooma y sẽn ne y biigã sẽn bɩte, y sẽn kõt tɩ pa ne rat-m-yembrã yĩnga. Bõe yĩnga? Y sẽn nong-a wã yĩnga.

3. Bõe yĩng t’a Zeova la d tẽed-n-taasã sõgeneg kõt sũ-noogo?

3 Woto me, sɩd balengã nen-kãseng a yembr yaa kũun sẽn yẽbg nonglem zugu. Tõnd sẽn nong a Zeova la d tẽed-n-taasã yĩnga, yaa ne sũ-noog la d sõgend-ba, la d rɩkd d mensã n kõt-ba. (Matɩe 22:37-39) Ned ning fãa sẽn sõgend ne rat-m-yembr paamda sũ-noog fĩ-fĩi bala. La neb nins sẽn sõgend tɩ pa tũ ne rat-m-yembrã, tɩ sẽn pak bãmb n yɩɩdã yaa b wee n tõog n kõ b sẽn tõe n kõ wã, la pa b sẽn saagd n na n paama, b sɩd paamda sũ-noogo. D neeme tɩ sɩd yaa woto, d sã n ges Biiblã goam kẽer sẽn tɩ loe ne tõnd balengã tɩ b rɩk-b n tʋm to-to Gʋlsg Sõamyã pʋgẽ wã. D na n sõsa gom-kãensa b tãab zut sõs-kãngã, la sõsg ning sẽn pʋgdã pʋgẽ.

A Zezi zãma sʋk tʋʋmdã

4. “Zãma sʋk sõgenegã” yaa bõe dũni kiris-nedemdã pʋgẽ?

4 Pipi gerɛk goamã pʋgẽ, gom-bi-kãseng sẽn tɩ loe ne balengã yaa léïtourgia, b sẽn lebg tɩ “zãma sʋk sõgeneg” Traduction du monde nouveau wã pʋgẽ. Dũni kiris-nedemdã pʋgẽ léïtourgia waa ne gomd ning sẽn yaa “litirzi.” * La dũni kiris-nedemdã litirzi rãmbã pa zãma sʋk tʋʋmd sẽn sɩd be nafr ye.

5, 6. a) Zãma sʋk tʋʋm-bʋg la b ra maand Israɛlle, la a talla nafa bʋse? b) Zãma sʋk tʋʋm-bʋg sẽn yaa kãseng n yɩɩd zĩig sẽn zãr n ledg b sẽn da maan a soab Israɛllã, la bõe yĩnga?

5 Tʋm-tʋmd a Poll tũnuga ne gerɛk gom-biig sẽn tɩ loe ne léïtourgia n gom Israɛll maan-kʋʋdbã yelle. A yeelame: “Maan-kʋʋdba fãa maanda bãmb [zãma sʋk, NW] tʋʋmd [léïtourgia buud] daar fãa n kʋʋd maand buud a yembr naoor yaka.” (Hebre dãmba 10:11) Maan-kʋʋdb nins sẽn yit Levi buudẽ wã tʋma zãma sʋk tʋʋmd sẽn tall yõod wʋsg Israɛlle. B zãmsa nebã Wẽnnaam Tõogã la b maan maand sẽn lud nin-buiidã yel-wẽna. (2 Kɩbaya 15:3; Malaki 2:7) Maan-kʋʋdbã ne nin-buiidã sã n da tũud a Zeova Tõogã, buudã ra tara bʋʋm n na n tall sũ-noogo.—Tõodo 16:15

6 Tõogã pʋgẽ, zãma sʋk tʋʋmdã maaneg sɩd ra yaa zu-noog meng n kõ Israɛll maan-kʋʋdbã, la b tʋʋmdã wa n ye pa tar yõod baa bilfu, Wẽnnaam sẽn wa n zãgs Israɛlle, a sẽn pa tall tẽebã yĩnga. (Matɩe 21:43) A Zeova segla bũmb sẽn yaa kãseng n yɩɩd zĩig sẽn zãre: yaa zãma sʋk sõgeneg ning a Zezi sẽn yaa Maankʋʋd Kãsmã sẽn maande. D karemda yẽ wɛɛngẽ woto: “A Zezi sẽn paad wakat sẽn ka sɛt yĩnga, bãmb maan-kʋʋr ka tedgd ye. Yaa woto yĩng me hakɩɩka bãmb tõe n fãaga neb nins sẽn wat Wẽnnaam nengẽ wã bãmb maasem yĩnga, bãmb vɩɩ wakat sẽn ka sɛta n yõkd Wẽnnaam sɛɛga bãmb dãmba yĩnga.”—Hebre dãmba 7:24, 25.

7. Bõe yĩng t’a Zezi zãma sʋk tʋʋmdã wat ne nafa sẽn ka mak-n-taaga?

7 A Zezi ket n yaa maan-kʋʋd wakat sẽn pa sat yĩnga, tɩ ned pa ledgd-a ye. Dẽ yaa yẽ bal n tõe n fãag nebã zãng-zãnga. A pa tʋm zãma sʋk tʋʋm-kãngã sẽn ka mak-n-taagã wẽn-doog ninsaalb sẽn me pʋgẽ ye, la yaa wẽn-doog ning tẽng zug wẽn-doogã sẽn da makdã pʋgẽ. Wẽn-do-kãng ya a Zeova segl-kãsengã balengã yĩnga, sẽn sɩng tʋʋmd yʋʋmd 29 T.W. Masã a Zezi sõgenda wẽn-do-kãng Zĩ-sõng sẽn Yɩɩdã pʋgẽ, saasẽ wã. A yaa “zĩ-sõngã la fu-roog sɩd-sɩdã a Zeova sẽn lugl la pa nedã zãma sʋk sõgena [léïtourgos].” (Hebre dãmba 8:2, NW; 9:11, 12) Baa ne a Zezi sẽn tar naam wʋsgã, a ket n yaa “zãma sʋk sõgena.” A tũnugda ne a zu-sobendã sẽn yaa kãsengã n na n kõ, la pa sẽn na n deeg ye. La kũun a woto kõt-a-la sũ-noogo. Rẽ yaa “sũ-noog sẽn be bãmb taoora” pedgo, la woto kõ-a-la pãng t’a tõog toog a tẽng zug vɩɩmã fãa sasa.—Hebre dãmba 12:2.

8. Wãn-wãn la a Zezi tʋm zãma sʋk tʋʋmd sẽn na yɩl n ledg Tõogã kaoola?

8 A Zezi zãma sʋk tʋʋmdã tara neng a to. A Poll gʋlsame: “A Zezi paama zãma sʋk tʋʋmd sẽn yaa sõma n yɩɩda, sẽn kɩt t’a leb n yaa kaool sẽn yaa sõma n yɩɩd sẽn zems ne rẽ sɛ-yõkda, kaool b sẽn lugl tɩ zems ne noyã kãabs sẽn yaa sõma n yɩɩd zutã.” (Hebre dãmba 8:6, NW) A Moiiz n da yaa kaool ning sẽn yẽbg Israɛll zems-n-taar ne a Zeova wã sɛ-yõkda. (Yikri 19:4, 5) A Zezi n yɩ kaool paalgã sɛ-yõkda. Kaool kãng sabab yĩng la bu-paalg rog-yã. Bu-kãng yaa “Israɛll sẽn yaa Wẽnnaam dẽnda,” sẽn yaa kiris-neb nins sẽn zae ne vʋʋsem sõngo, n yit tẽns wʋsg pʋsẽ wã. (Galat dãmba 6:16; Hebre dãmba 8:8, 13; Wilgri 5:9, 10) Ad sɩd da yaa zãma sʋk tʋʋmd sẽn yaa sõma wʋsgo! Ad d sũy sɩd yaa noogo, d sẽn mi a Zezi, sẽn yaa zãma sʋk sõgena, tɩ d tõe n tũnug ne yẽ n balem a Zeova tɩ ta a yamã!—Zã 14:6.

Kiris-nebã me maanda zãma sʋk tʋʋmde

9, 10. Zãma sʋk tʋʋm buud kẽer kiris-nebã sẽn maand la bʋse?

9 Ninsaal pa be n maand zãma sʋk tʋʋmd sẽn zems pẽgr wa a soab ning a Zezi sẽn maandã ye. La kiris-neb nins sẽn zaeyã sã n wa paam b saasẽ keoorã, b reegda b zĩig a Zezi sɛɛgẽ n lagem n tʋm zãma sʋk tʋʋmdã, n yaa rĩm dãmb la maan-kʋʋdb sẽn be saasẽ. (Wilgri 20:6; 22:1-5) La kiris-neb nins sẽn be tẽng zugã sɩd maanda zãma sʋk tʋʋmde, la b paamda sũ-no-kãseng ne rẽ maanego. Wala makre, kom sẽn da zĩnd Palɛstinã, tʋm-tʋmd a Poll talla kũun sẽn yit Erop saam-biisã nengẽ n na n sõng Zide kiris-neb nins sẽn yaa Zʋɩf rãmb sẽn da be toog pʋgẽ wã. Woto ra yaa zãma sʋk tʋʋmde. (Rom dãmba 15:27, NW; 2 Korẽnt dãmba 9:12, NW) Rũndã-rũndã, kiris-nebã tara sũ-noog n maand tʋʋmd a woto, n yɩt tao-tao n kõt sõngre, b saam-biisã sã n wa be toog pʋgẽ, n namsd tẽngã sabab-wẽns bɩ yel-beed a taab yĩnga.—Yelbũna 14:21.

10 A Poll goma zãma sʋk tʋʋmd a to yelle, a sẽn wa n gʋls woto wã: “Baa mam vɩɩm sã n dat n sɛ, yãmb tẽeba ne y sõngra [zãma sʋk tʋʋmdã, NW] yĩnga, mam maanda sũ-noog yõ wã yĩnga, la mam maanda sũ-noog ne yãmb fãa.” (Filip rãmba 2:17) A Poll sẽn tʋm wʋsg n sõng Filip rãmbã yɩɩ zãma sʋk tʋʋmd a sẽn maan ne nonglem n pa reem ye. Zãma sʋk tʋʋmd a woto la b maand rũndã-rũndã, sẽn yɩɩd fãa yaa kiris-neb nins sẽn zaeyã sẽn yaa “kɩs-sɩd la gũusd yambã,” n sõgend n kõt tẽebã rɩɩb wakat sẽn zems sasa. (Matɩe 24:45-47, NW) Sẽn paase, wala sulli, bãmb yaa “maan-kʋʋdb sẽn yaa sõama,” b sẽn yeel tɩ b “kõ maand sẽn yaa Sɩɩg Sõng rẽnda Wẽnnaam sẽn deegda a Zezi Kirist maasem yĩnga.” B yeela nin-kãensã me tɩ b “[moon, NW] sẽn boola yãmb tɩ y yi lik pʋgẽ n kẽ bãmb vẽenem kãsenga pʋgẽ wã [zʋg-sõma, NW] wã fãa.” (1 Pɩɛɛr 2:5, 9) Wala a Polle, b kɩdemda zu-no-kãens yĩnga, baa ne b ‘vɩɩm sẽn dat n sɛ’ b zɩɩbã pidsg yĩngã. La b tũud-n-taasã sẽn yaa “piis a taab[ã]” lagemd-b lame n teend-b tʋʋmd ning sẽn yaa moon ãdem-biisã tɩ b bãng a Zeova la a raabã pʋgẽ. * (Zã 10:16; Matɩe 24:14) Ad sɩd yaa zãma sʋk tʋʋmd sẽn yaa kãseng la sẽn kõt sũ-noogo!—Yɩɩl Sõamyã 107:21, 22.

Maan-y baleng tʋʋmde

11. Wãn-wãn la no-rɛɛs poak a Ann kõ kiris-neba fãa mak-sõngo?

11 Gerɛk gom-biig a to sẽn tɩ loe ne tõnd balengã yaa latréïa, b sẽn lebg tɩ “baleng tʋʋmd” Traduction du monde nouveau wã pʋgẽ. Baleng tʋʋmdã tɩ loee ne Wẽnnaamã tũub tʋʋma. Wala makre, b yeelame tɩ pʋg-kõor a Ann sẽn tar yʋʋm 84 yaa ned sẽn “zɩ n vaal Wẽnnaam doogẽ wã kẽnde, n kõt baleng tʋʋmde [yaa gerɛk gom-biig sẽn tɩ loe ne latréïa] wĩndg la yʋng ne no-loeere la Wẽnd bõosgo.” (Luk 2:36, 37, NW) A Ann ra balemda a Zeova n pa vaandẽ ye. A yaa mak-sõng n kõ tõnd fãa, kom-bɩɩs la nin-kẽemba, rap la pagba. Wala a Ann sẽn da pʋʋsd a Zeova ne a sũur fãa la a ra balemd-a wẽn-doogẽ wã n pa vaandẽ wã, pʋʋsgã la tigissẽ wã kẽngr me bee tõnd baleng tʋʋmdã pʋgẽ.—Rom dãmba 12:12; Hebre dãmba 10:24, 25.

12. Tõnd baleng tʋʋmdã nen-kãseng a yembr yaa bõe, la wãn-wãn la woto yaa zãma sʋk tʋʋmd me?

12 Tʋm-tʋmd a Poll goma tõnd baleng tʋʋmdã nen-kãseng a yembr yell a sẽn wa n gʋls tɩ: “Wẽnnaam mam sẽn sakd a soab [“mam sẽn sõgend ne baleng tʋʋmdã,” NW] ne m sũur fãa n moond bãmb Biiga Koe-nooga yaa mam kaset soaba tɩ mam tẽegda yãmb yell mam pʋʋsg pʋgẽ wakat fãa n ka basdẽ ye.” (Rom dãmba 1:9) N-yẽe, koe-noogã mooneg pa zãma sʋk tʋʋmd sẽn nafd neb nins sẽn kelgd-a wã bal ye, la a yaa baleng tʋʋmd me b sẽn maand n balemd Wẽnnaam a Zeova. Tõnd yãta neb sẽn kelgd tɩ d pa yãt me, moonegã tʋʋmd yaa baleng tʋʋmd d sẽn maand n kõt a Zeova. Tõnd sẽn modgd n togsd neb a taabã d saasẽ Ba nongrã zʋg-sõma la a raabã sẽn be nafrã sɩd kõta tõnd sũ-no-kãsenga.—Yɩɩl Sõamyã 71:23.

Yɛ la tõnd maand baleng tʋʋmdã?

13. Neb nins sẽn tʋmd baleng tʋʋmd a Zeova tẽeb wẽn-doogẽ wã pʋgẽ samandẽ wã saagr yaa bõe, la ãnd dãmb n kɩdemd ne-ba?

13 A Poll gʋlsa kiris-neb nins sẽn zaeyã woto: “Tõnd sẽn [na n] paam soolem sẽn ka tõe n digemdã, bɩ tõnd tall bark n sak Wẽnnaam n ta bãmb yam ne waoogre [baleng tʋʋmd, NW] la gũus-m-menga.” (Hebre dãmba 12:28) Sẽn zae-bã gẽegda ne bas-yard n na n paam Rĩungã, n tar tẽeb sẽn pa vigsd n balemd Zãntlem sẽn ka to Soabã. Yaa bãmb bal n tõe n kõ-a baleng tʋʋmd a Zeova tẽeb wẽn-doogã Zĩsõng la a pʋgẽ samandẽ wã, la b gẽegda ne b sũy fãa n na n sõgen ne a Zezi Zĩsõng sẽn Yɩɩdẽ wã saasẽ menga. Piis a taabã sẽn yaa b tũud-n-taasã sull kɩdemda ne-ba, b saagr kãsengã yĩnga.—Hebre dãmba 6:19, 20; 10:19-22.

14. Wãn-wãn la kʋʋn-kãsengã rɩt a Zezi zãma sʋk tʋʋmdã nafre?

14 La yaa wãn to ne piis a taabã? Wa tʋm-tʋmd a Zã sẽn deng n togsã, bãmb sʋkã, kʋʋn-kãseng n puk yaoolem day kãensã, la “bãmb peka b fut tɩ lebg peelse ne Pebila zɩɩm.” (Wilgri 7:14) Woto rat n yeelame tɩ wala b tũud-n-taas sẽn zaeyã, b tara tẽeb ne a Zezi zãma sʋk tʋʋmdã, la ne a sẽn kõ a ninsaal vɩɩm sẽn zems zãng ãdem-biisã yĩngã. Piis a taabã me rɩta a Zezi zãma sʋk tʋʋmdã nafa, b sẽn “gãt [a Zeova] kaoolã yĩnga.” (Ezai 56:6, NW) B pa be kaool paalgã pʋgẽ ye, la b gãt-a lame, b sẽn sakd noy nins sẽn tɩ loe ne-a la b lagemd n tʋmd ne segls nins b sẽn tũnug ne-a n dɩkã yĩnga. B lagemda ne Wẽnnaam Israɛllã, n dɩt tẽeb rɩɩb a yembre, la b tʋmd ne a nebã, n pẽgd Wẽnnaam zãma sʋk la b kõt tẽeb maand sẽn tat a yam.—Hebre dãmba 13:15.

15. Yɛ la kʋʋn-kãsengã tʋmd baleng tʋʋmde, la wãn-wãn la bark kãng nafd-ba?

15 Woto, b yãa kʋʋn-kãsengã t’a ‘yas geera ne Pebila taoore, la bãmb yera fu-peelse.’ Sẽn paase, “bãmb be[e] Wẽnnaam geera taoore n maand bãmb [baleng, NW] tʋʋmd wĩntoog ne yʋng bãmb dooga pʋgẽ. La sẽn zaoa geera na n tẽega b fu-roogã n lill bãmba.” (Wilgri 7:9, 15) Israɛlle, bu-zẽms neb sẽn tuubã ra balemda a Salomo wẽn-doogã yɩng samand pʋgẽ. Woto me, kʋʋn-kãsengã balemda a Zeova a tẽeb wẽn-doogã yɩng samand pʋgẽ. B sẽn sõgend be wã kõt-b-la sũ-noogo. (Yɩɩl Sõamyã 122:1) Baa b tũud-n-taasã sẽn zaeyã yaoolem soab sã n wa paam a saasẽ rogem-pʋɩɩrã, b na n ket n sõgenda a Zeova n tʋmd baleng tʋʋmde, n ya a nin-buiidu.—Wilgri 21:3.

Baleng tʋʋmd sẽn pa tat Wẽnnaam yam

16. Keoog-bʋs la b kõ baleng tʋʋmdã wɛɛngẽ?

16 Pĩnd Israɛllã pʋgẽ, baleng tʋʋmdã ra tʋmdame tɩ zems ne a Zeova tõodã. (Yikri 30:9; Maankʋʋre 10:1, 2) Woto me, rũndã-rũndã, noy n be tɩ b baoodẽ tɩ d tũ, d sã n dat tɩ d baleng tʋʋmdã ta a Zeova yam. Yaa woto yĩng la a Poll sẽn gʋls Kolos rãmbã woto wã: “Tõnd pʋʋsda Wẽnnaam yãmb yĩnga n ka basdẽ ye, la tõnd kotame tɩ yãmb sũyã pid ne bãmb daaba bãngre [sẽn yaa takɩ, NW] la yam fãa ne vẽnegr ninga Sɩɩg Sõng sẽn kõtã; tɩ yãmb kẽnda zems Zusoaba waoogre la a ta bãmb yam ne bũmb fãa, la tɩ yãmb wom biis ne tʋʋm sõama buud fãa la y bɩ Wẽnnaam bãngr [sẽn yaa takɩ, NW] pʋgẽ.” (Kolos rãmba 1:9, 10) Pa tõnd n segd n yãk manesem ning sẽn zems Wẽnnaam balengã wɛɛngẽ ye. Gʋlsg Sõamyã bãngr sẽn yaa takɩ, tẽebã võor wʋmb la yam sẽn yit Wẽnnaam nengẽ wã yaa tɩlae. Sã n pa rẽ fãa yɛlã tõe n baasa wẽng wʋsgo.

17. a) Wãn-wãn la b sãam baleng tʋʋmdã a Moiiz wakatã? b) Wãn-wãn la baleng tʋʋmdã tõe n golem rũndã-rũndã?

17 Tẽeg-y Israɛll nebã a Moiiz wakatã yelle. D karemda woto: “Wẽnnaam basa bãmb tɩ b pʋʋs yĩngr ãds[e].” (Tʋʋma 7:42) Israɛll nin-kãensã yãa a Zeova tʋʋm-kãsemsã a sẽn maan tɩ naf-bã. La b kedg n teesa wẽnnaam dãmb a taaba, b sẽn wa n tags tɩ na n naf-b lame wã. B ra pa tar kɩs-sɩd ye, tɩ kɩs-sɩd yaool n yaa tɩlae, d sã n dat tɩ d baleng tʋʋmdã ta Wẽnnaam yam. (Yɩɩl Sõamyã 18:27) Sɩda, rũndã-rũndã ned-ned n na n bas a Zeova n tɩ balem ãds bɩ sãnem nag-biya, la yaa d bãng tɩ bõn-naands pʋʋsgã tara buud a taaba. A Zezi yeelame tɩ d gũus ne ‘arzɛgsã’ sõgenego, t’a Poll yeel tɩ rat-tɩ-loog yaa bõn-naands pʋʋsgo. (Matɩe 6:24; Kolos rãmba 3:5) A Sʋɩtãan kɩtame tɩ b get-a wa wẽnde. (2 Korẽnt dãmba 4:4) Bõn-naands pʋʋsg a woto buudã yaa wʋsg la bẽdg me. Wala makre, ges-y ned sẽn na n yetẽ t’a tũuda a Zezi, t’a sẽn yaool n sɩd baood bũmb ning vɩɩmã pʋgẽ yaa lebg arzɛk soaba, bɩ a rɩk a teegrã fãa-fãa n ning a mengã bɩ a meng tagsa wã zutu. Sɩd-sɩda a sõgenda ãnda? A yaa toor wʋsg ne a Ezai wakatẽ Zʋɩf rãmbã sẽn da wẽend ne a Zeova yʋʋr n yaool n yetẽ t’a tʋʋm kãsemsã yaa bõn-naands rẽgd n maanã bɩ?—Ezai 48:1, 5.

18. Wãn-wãn la b tʋm baleng tʋʋmdã tɩ pa zems pĩndã la rũndã-rũndã?

18 A Zezi leb n keooga woto: “Wakat watame tɩ neb na n kʋ yãmba n tẽed tɩ b maanda Wẽnnaam tʋʋmde.” (Zã 16:2) Sãmbg sẽn ka be, a Soll sẽn lebg tʋm-tʋmd a Pollã ra tagsdame t’a ra sõgenda Wẽnnaam, a sẽn da wa n ‘tẽed t’a Etɩɛn kũumã zemsame’ wã, la a ‘ra rat n kʋ Zusoaba karen-biisã.’ (Tʋʋma 8:1; 9:1) Rũndã-rũndã, neb kẽer sẽn wat ne buud tõr neb kʋʋbã me yetame tɩ b balemda Wẽnnaam. Neb wʋsg n yet tɩ b balemda Wẽnnaam, la sɩd-sɩda b balemda tẽngã, buudã, arzɛkã la b mensã bɩ bũmb a taab wa wẽnnaam dãmba.

19. a) Wãn-wãn la tõnd get d baleng tʋʋmdã? b) Baleng tʋʋm-bʋg buud n na n kõ tõnd sũ-noogo?

19 A Zezi yeelame: “Waoog Zusoaba fo Wẽnnaam, la f sak bãmb bala.” (Matɩe 4:10) A ra gomda ne a Sʋɩtãana, la sɩd tara yõod wʋsg tɩ tõnd fãa kelg a goamã! Tʋm baleng tʋʋmd n kõ ãndũniyã Naab sẽn ka to la Soaalã yaa zu-no-kãseng sẽn pa tõe n bãng n bilgi. La bõe la d tõe n yeele, sã n yaa ne maan zãma sʋk tʋʋmd sẽn tɩ loe ne tõnd balengã? D sã n maan woto tɩ naf d to, yaa tʋʋmd sẽn be yamleoog sẽn kõt sũ-no-kãsenga. (Yɩɩl Sõamyã 41:2, 3; 59:17) La tʋʋmd a woto wata ne sũ-noog hakɩka, la yaa d sẽn na n maan-a ne d sũur fãa la ne manesem sẽn zems bala. Ãnd dãmb n sɩd balemd Wẽnnaam wa sẽn zemse? Ãnd baleng tʋʋmd la a Zeova sakda? D tõe n leoka sʋgs-kãensã, d sã n ges Biiblã gom-biig a tãab-n-soab sẽn tɩ loe ne tõnd balengã. Yaa woto la d na n maan sõsg ning sẽn pʋgdã pʋgẽ.

[Tẽngr not rãmbã]

^ sull 4 Naoor wʋsgo, dũni kiris-nedemdã litirzi rãmb yaa baleng tʋʋm b sẽn maand bɩ yel-maandɩ sẽn yaa takɩ sasa, wala kominyõ wã Katolik rãmbã egiliiz rãmbẽ wã.

^ sull 10 Tʋʋma 13:2 (NW) pʋgẽ, b wilgame tɩ no-rɛɛsdbã la karen-saam dãmbã ra ‘sõgenda a Zeova zãma sʋk’ Ãntiose (tɩ lebgd Gerɛk gom-biig sẽn tɩ loe ne léïtourgia). Yaa wa zãma wã mooneg ra bee zãma sʋk sõgeneg kãng pʋgẽ.

Y na n leokẽ-la wãn to?

• Zãma sʋk tʋʋm-kasẽng bʋg la a Zezi maan-yã?

• Zãma sʋk tʋʋm-bʋg la kiris-nebã maanda?

• Kiris-neb baleng tʋʋmdã yaa bõe, la yɛ la b maand-a?

• Bõe la d segd n paame, d sã n dat tɩ d baleng tʋʋmdã ta Wẽnnaam yam?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto, seb-neng a 8]

Roagdbã sã n kõtẽ kõt-b la sũ-noog wʋsgo

[Foto rãmba, seb-neng 10, 11]

Kiris-nebã maanda zãma sʋk tʋʋmde, b sã n wa sõngd neb a taabã, la b moond koe-noogã

[Foto, seb-neng 12]

D segd n paama bãngr sẽn yaa takɩ wã la võor wʋmb n tõog n sɩd bãng tɩ d baleng tʋʋmdã tata Wẽnnaam yam