Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Neb nins sẽn sakd vẽenemã na n paama fãagre

Neb nins sẽn sakd vẽenemã na n paama fãagre

Neb nins sẽn sakd vẽenemã na n paama fãagre

“[A Zeova, NW] yaa mam vẽenem la m fãagda. Ãnd la m na n zoe?”—YƖƖL SÕAMYÃ 27:1.

1. Kũun bʋs sẽn kõt vɩɩm la a Zeova kõ nin-buiid ning a sẽn maan kaool ne wã?

YA A ZEOVA la wĩntoogã vẽenem sẽn kɩtd tɩ vɩɩmã tõe n zĩnd tẽng zugã Naanda. (Sɩngre 1:2, 14) Tẽebã vẽenem me yita yẽ nengẽ. Tẽeb vẽenem kãng yiisda a Sʋɩtãan dũniyã lik-kʋʋdgã. (Ezai 60:2; 2 Korẽnt dãmba 4:6; Efɛɛz rãmba 5:8-11; 6:12) Neb nins sẽn yãkd vẽenemã tõe n yeela wa yɩɩl-gʋlsdã woto: “[Zeova, NW] yaa mam vẽenem la mam fãagda. Ãnda la mam na n zoe?” (Yɩɩl Sõamyã 27:1a) La wa sẽn yɩ to-to a Zezi wakatã, neb nins sẽn yãk likã sẽn tõe bal yaa b gũ taal bʋ-kaoore.—Zã 1:9-11; 3:19-21, 36.

2. Pĩnd wẽndẽ wã, yaa bõe n paam neb nins sẽn zãgs a Zeova vẽenemã la neb nins sẽn kelg a gomdã?

2 A Ezai wakatã, buud ning a Zeova sẽn maan kaool ne wã neb wʋsg sẽn yɩɩd zãgsa vẽenemã. Rẽ kɩtame tɩ Israɛll rĩung sẽn be rɩtgã sãam t’a Ezai maan kaset ne rẽ. Sẽn paase, yʋʋmd 607 S.D.T.W., b sãama Zerizalɛm ne a wẽn-doogã, tɩ b tall Zida nebã n kẽng yembdo. Baasg zãnga, neb nins sẽn kelg a Zeova gomdã paama pãng n yals kãn-kãe rẽ wẽnd wẽn-kɩɩsgã taoore. Yʋʋmd 607 S.D.T.W. wɛɛngẽ, a Zeova kãabame tɩ neb nins sẽn da na n kelg-a wã na n põsame. (Zeremi 21:8, 9) Rũndã-rũndã, tõnd sẽn nong vẽenemã tõe n zãmsa yɛl wʋsg ne bũmb nins sẽn maan rẽ wẽndã.—Efɛɛz rãmba 5:5.

Sẽn be-b vẽenemã pʋgẽ wã sũ-noogo

3. Rũndã-rũndã, d tara kɩs-sɩd ne bõe, ‘bu-tɩrg’ bʋg la d nonga, la ‘galʋ-tẽn-bʋg sẽn tar pãng’ la bu-kãng tara?

3“Tõnd tara tẽng sẽn tar pãnga. [Wẽnnaam] maana lalga la pãng zĩig n na n fãag tõndo. Bɩ y pak y kʋɩlense tɩ [bu-tɩrg ning, NW ] sẽn yaa sɩda kẽ.” (Ezai 26:1, 2) Yaa neb nins sẽn teeg a Zeova wã kɩdeng goam la woto. A Ezai wakatẽ Zʋɩf rãmb nins sẽn yaa kɩs-sɩd rãmbã ra pa teeg b tẽn-yagsã ziri wẽnnaam dãmb ye, b ra baooda a Zeova, n get-a wa soab ning bal sẽn tõe n kõ bãanã. Rũndã-rũndã, d tara kɩs-sɩd kãngã buudu. Sẽn paase, d nonga a Zeova ‘bu-tɩrgã,’ sẽn yaa “Israɛll sẽn yaa Wẽnnaam dẽnda.” (Galat dãmba 6:16; Matɩe 21:43) A Zeova me nonga bu-kãngã, a kɩs-sɩd manesmã yĩnga. A Zeova barkã yĩnga, Wẽnnaam Israɛllã tara ‘galʋ-tẽng sẽn tar pãngã,’ sẽn yaa wa tẽng sẽn sigl sẽn teend-a la sẽn kogend-a.

4. Yam tagsg bʋg la d segd n talle?

4 Neb nins sẽn be “galʋ-tẽn-kãng” pʋgẽ wã miime tɩ ‘ned ninga yam sẽn ka yuusd ne [a Zeova wã], a kõta yẽ laafɩ wʋsgo, yẽ sẽn teeg [a Zeova wã] yĩnga.’ A Zeova sõngda neb nins sẽn dat n teeg-a la b tũ a no-tɩrsã. Woto, kɩs-sɩd dãmb nins sẽn da be Zida wã kelga a Ezai saglgã: “Teeg-y Zusoaba daar fãa. Tɩ bõe, Zusoab a Wẽnnaam yaa wa kugr wakat fãa.” (Ezai 26:3, 4; Yɩɩl Sõamyã 9:11; 37:3; Yelbũna 3:5) Neb nins sẽn tar yam-kãng buudã getame tɩ ya “a Za Zeova” bal n yaa wa Kugr sẽn tõe n kõ bãane. B tara “laafɩ wʋsgo” ne-a.—Filip rãmba 1:2; 4:6, 7.

Wẽnnaam bɛɛbã yãnde

5, 6. a) Wãn to la b ning pĩnd Babilonã yãnde? b) Wãn to la “Babilon kãsenga” paam yãnde?

5 Bõe la neb nins sẽn teegd a Zeova n yaool n be toog pʋgẽ wã segd n maane? B pa segd n zoe rabeem ye. A Zeova basdame tɩ bõn-kãensã wa, la a wat n baas n waa ne yolsgo, la a sɩbg neb nins sẽn wat ne toogã. (2 Tesalonik rãmba 1:4-7; 2 Tɩmote 1:8-10) Ges-y bũmb ning sẽn maan “tẽng ninga sẽn me tãng zuga.” A Ezai yeelame: “[A Zeova] luba neb nins sẽn zĩ tãens zutã. Bãmb luba tẽng ninga sẽn me tãng zuga t’a sãam n lebg tẽng tom. Neba tabd-a lame. Naong rãmba ne nimbãan dãmba tabd-a-la ne b nao wã.” (Ezai 26:5, 6) Ka, tõe t’a Ezai sẽn gom galʋ-tẽng sẽn be tãng zug yellã yaa Babilon. Sɩd-sɩda galʋ-tẽn-kãngã namsa Wẽnnaam nin-buiidã. La bõe n paam Babilon? Yʋʋmd 539 S.D.T.W., a lʋɩɩ Meed la Pɛrs rãmbã nusẽ. Ad sɩd yaa sikr menga!

6 Tõnd wakatã, a Ezai bãngr-goamã sɩd bilgda bũmb ning sẽn paam “Babilon kãsenga” yʋʋmd 1919 tɛkã. Galʋ-tẽn-kãngã sẽn be tãng zugã paama yãnd yʋʋm kãnga, sẽn wa n yɩ tɩlae ne-a t’a bas a Zeova nin-buiidã tɩ b yi tẽebã yembdẽ wã. (Wilgri 14:8) Bũmb nins sẽn pʋglã yɩɩ yãnd n yɩɩg menga. Kiris-nin-kãensã sõor sẽn da paoodã yikame n ‘tag’ a soab ning sẽn da yõk-bã. Yʋʋmd 1922, b sɩngame n moond dũni kiris-nedemdã saabo, n moond malɛk rãmb a tãabã bard peebg sẽn be Wilgri 8:7-12 pʋgẽ, la tood a tãabã b sẽn deng n togs Wilgri 9:1-11:15 pʋgẽ wã.

“Nin-tɩrg sor yaa tɩrga”

7. Sor-wilgr bʋg la neb nins sẽn baood a Zeova vẽenemã paamda, la ãnda la b teeg-yã, la bõe la b nong wʋsgo?

7 A Zeova fãagda neb nins sẽn baood a vẽenemã. A leb n wilgd-b-la sore, wala a Ezai sẽn togs woto wã: “Nin-tɩrg sor yaa tɩrga, yãmb manegda nin-tɩrg sore. N-ye, Zusoaba, tõnd gũuda yãmb y bʋʋda kaoob sor zugu. Tõnd sũyã rata yãmba la d tẽegda yãmb yʋʋra yelle.” (Ezai 26:7, 8) A Zeova yaa Wẽnnaam tɩrga, tɩ neb nins sẽn balemd-a wã segd n tũ a no-tɩrsã. B sã n maan woto, a Zeova wilgd-b-la sore, n manegd b sorã. Sik-m-mens rãmbã sã n tũud a sor-wilgrã, b wilgdame tɩ b teega a Zeova, la wilgdame me tɩ b nonga a yʋʋrã. ‘B tẽegda a yʋʋra yelle.’—Yikri 3:15.

8. Manesem bʋg sẽn yaa sõma la a Ezai tall-yã?

8 A Ezai ra nonga a Zeova yʋʋrã wʋsgo. Goam nins sẽn pʋgdã wilgda rẽ vẽenega: “Sã n ta yʋngo, mam data yãmba. Mam baooda yãmb ne m sũur fãa. Tɩ bõe, yãmb sã n kaood bʋʋd dũniyã zugu dũniyã rãmb zãmsda tɩrlem.” (Ezai 26:9) A Ezai ‘ra rata’ a Zeova ne a sũurã fãa. Mams-y no-rɛɛsã sẽn da tũnugd ne yʋngã sẽn pa tar bʋrgã n pʋʋsd a Zeova, n wilgd Wẽnnaam a sũur tagsgo, la a baood a Zeova sor-wilgrã ne a sũur fãa wã. Ad sɩd yaa mak-sõngo! Sẽn paase, a Zeova bʋ-kaoã kɩtame t’a Ezai zãms tɩrlem. Woto, a tẽegda tõnd tɩ d segd n gũusa wakat fãa, sẽn na yɩl n bãng a Zeova raabã sẽn ya a soaba.

Kẽer yãka likã

9, 10. Sõmblem tʋʋm bʋs la a Zeova maan ne a buudã sẽn pa tar kɩs-sɩdã, la b manesem yɩɩ wãn to?

9 A Zeova talla nonglem wʋsg ne Zida, la zu-bʋko, pa nebã fãa n tall mi-beoog ye. Naoor wʋsgo, nebã wʋsg sẽn yɩɩd basa a Zeova sɩdã vẽenem, n yãk tõdgr la wẽn-kɩɩsgo. A Ezai yeelame: “F sã n maand nin-wẽng neere, yẽ ka zãmsd tɩrlem maaneg ye. Yẽ maanda wẽng tẽng sõnga pʋgẽ. La yẽ ka yãt Zusoaba ziira ye.”—Ezai 26:10.

10 A Ezai wakatã, a Zeova sẽn da wa n zab ne bɛɛbã n kogl Zida wã, neb wʋsg sẽn yɩɩd pa sak n deeg tɩ ya a Zeova n maan dẽ ye. A sẽn wa n ning-b bark n kõ-b laafɩ wã, buudã pa tall mi-beoog ye. Woto n kɩt t’a Zeova bas-b tɩ b sõgen “zu-soben dãmb a taab[a].” A wa n basame tɩ b tall Zʋɩf rãmbã n kẽng yembd Babilon yʋʋmd 607 S.D.T.W. (Ezai 26:11-13) La baasg zãnga, bu-kãng kell sẽn paam yɩlgrã lebg n waa b ba-yirã.

11, 12. a) Bõe n da gũud neb nins sẽn da yõk Zida wã? b) Yʋʋmd 1919, bõe n da gũud neb nins sẽn da yõk a Zeova sõgen dãmb sẽn zae ne vʋʋsem sõngã?

11 Yɩɩ wãn to ne neb nins sẽn da yõk Zida wã? A Ezai reng n togsa woto: “Bãmb na n kiimi la b ka na n tõog n le vɩɩnd ye. Bãmb kɩɩmsa ka na n le vʋʋg ye. Tɩ bõe, yãmb sɩbga bãmba n menes-ba, la y kɩt tɩ ned ka le tõe n tẽeg b yell ye.” (Ezai 26:14) N-yẽe, Babilon sẽn wa n lʋɩ yʋʋmd 539 S.D.T.W. poore, a ra pa tar saagr ye. Tar-n-tarẽ, galʋ-tẽngã ra pa na n wa beẽ ye. A ra segd n ‘kiimi n ka le vɩɩnd ye,’ la b ra na n sãama a soolmã sẽn yaa kãsengã t’a menem. Ad sɩd yaa keoogr n kõ neb nins sẽn delld dũni kãngã pãens rãmbã!

12 Bãngr-gom-kãngã babs kẽer paama pidsgu, Wẽnnaam sẽn da wa n bas tɩ b tall a sõgen dãmb nins sẽn zae ne vʋʋsem sõngã n kẽng tẽeb yembdẽ yʋʋmd 1918, tɩ rẽ poor tɩ b paam b mens yʋʋmd 1919 wã. Rẽ tɛkã, ra yaa wẽng bal n gũud neb nins sẽn da yõg-bã, sẽn yɩɩd fãa dũni kiris-nedemdã. La bark nins sẽn da gũud a Zeova nin-buiidã sɩd ra yaa wʋsgo.

‘Y yalga soolma’

13, 14. Bark bʋs la a Zeova sõgen dãmb nins sẽn zae ne vʋʋsem sõngã paam yʋʋmd 1919 tɛka?

13 Wẽnnaam ninga a sõgen dãmb nins a sẽn zae ne vʋʋsem sõngã barka n kõ-b fɩɩgre, b sẽn tek yam n kos sugr yʋʋmd 1919 wã yĩnga. Pipi, a kɩtame tɩ b tigim Wẽnnaam Israɛllã yaoolem neba. Rẽ poore, yaa ‘kʋʋng kãseng’ sẽn yaa “piis a taab[ã]” nebã tiging n sɩnge. (Wilgri 7:9; Zã 10:16) B ra reng n togsa bark-kãensã a Ezai bãngr-gomdã pʋgẽ woto: “Zusoaba, yalg-y soolmã. Yalg-y soolmã, yãmb na n paama waoogre. Yalg-y soolma todsa fãa. Zusoaba, tõnd baoo yãmb d namsga wakate. Wakat ninga yãmb sẽn sɩbg tõnd tɩ toog tar tõndã, tõnd kelmame.”—Ezai 26:15, 16.

14 Rũndã-rũndã, Wẽnnaam Israɛllã todsa yalg n taa dũniyã gill zugu. Sẽn paase, kʋʋn-kãsengã sẽn wa n paasã tara neb milyõ a yoob masã sẽn naag n moond koe-noogã ne yẽesem. (Matɩe 24:14) Ad woto sɩd yaa bark meng-meng sẽn yit a Zeova nengẽ! La woto waa ne ziir sõma a yʋʋrã zugu. Rũndã-rũndã, b moonda yʋ-kãng tẽns 235 pʋsẽ. Woto sɩd ya a kãabgã pidsg sẽn be rasãnde!

15. Vʋʋgr bʋg buud n zĩnd yʋʋmd 1919?

15 Sẽn na yɩl n yi Babilon yembdẽ wã, a Zeova sõngr da yaa tɩlae ne Zida. B ra pa tõe n põs b toor ye. (Ezai 26:17, 18) Woto me, Wẽnnaam Israɛllã sẽn paam a meng yʋʋmd 1919 wã ra wilgdame t’a Zeova bee ne-ba. B ra pa tõe n maan woto tɩ pa tũ ne yẽ ye. La b toeengã yɩɩ kãseng hal tɩ kɩt t’a Ezai mak-a ne vʋʋgre: “Yãmb neb nins sẽn ki wã na n leb n yikame. Bãmb kũuma na n vʋʋgame. Neb nins sẽn be tẽnga tom pʋgẽ wã, nek-y-yã, kelm-y ne sũ-noogo. Tɩ bõe, yãmb meenema yaa meenem sẽn tar vẽenem, la a vẽenema na n taa kũum sẽn be zĩig ningã.” (Ezai 26:19; Wilgri 11:7-11) N-ye, neb nins sẽn da ki sã n yaa ne makr wɛɛngẽ wã ra segd n lebs n dogame n ye sɩng tʋʋma!

B paama koglg yɛl wakate

16, 17. a) Yʋʋmd 539 S.D.T.W., bõe la Zʋɩf rãmbã ra rat sẽn na yɩl n põs Babilon lʋɩɩsã wakate? b) Wõnda ‘rotã’ yaa bõe rũndã-rũndã, la wãn to la b nafd tõndo?

16 Wakat buud fãa, a Zeova sõgen dãmbã rata a koglgo. La ka la bilfu, a na n zaba a tɛkem-tɛkem zabr ne a Sʋɩtãan dũniyã. La wakat kãnga la a balemdbã na n dat a sõngr n yɩɩda. (1 Zã 5:19) A Zeova pĩnd n togsda tõnd woto wakat kãng sẽn na n yɩ yellã wɛɛngẽ: “Mam neba, kẽng-y-yã, kẽ-y rotẽ wã n pag kʋɩlemse. Soond-y wakat bilfu hal tɩ sũ-puugra wakat looge. Gese, Zusoaba na n yii b zĩigẽ wã n wa sɩbg dũniyã rãmb b tʋʋm wẽnsa yĩnga. Tẽnga na n yiisa zɩɩm ninga sẽn da raag a zugã, la a ka na n le lud neb nins bãmb sẽn da kʋ wã ye.” (Ezai 26:20, 21; Sofoni 1:14) A sẽn pĩnd n togs woto wã kɩtame tɩ Zʋɩf rãmbã bãng b sẽn na n maan to-to n põs Babilon lʋɩɩsã sẽn zĩnd yʋʋmd 539 S.D.T.W. Neb nins sẽn kelgã paa b rotẽ, n põs sodaasã sẽn da zabd n dat n deeg tẽngã n be soyã zutã.

17 Rũndã-rũndã, wõnda ‘rotã’ yell b sẽn gom bãngr-gomdã pʋgẽ wã makda a Zeova nin-buiidã tigims tus pi-gĩn sẽn be dũniyã gill zugã. Tigims kãens kõta koglg masã menga. B yaa zĩig kiris-nebã sẽn paamdẽ bãan b saam-biisã sʋka, kẽem dãmbã sor-wilgr sẽn naag ne nonglmã pʋgẽ. (Ezai 32:1, 2; Hebre dãmba 10:24, 25) Sɩd yaa woto, sẽn yɩɩd fãa, dũni kãngã yɛl siglg saab sẽn kolg tɩ sakrã yaa tɩlae f sã n dat n põsã.—Sofoni 2:3.

18. Wãn to la a Zeova na n kʋ “piryãong ninga sẽn be ko-kãsengã pʋgẽ wã” ka la bilfu?

18 A Ezai reng n togsa bãngr-gomd woto wakat kãng wɛɛngẽ: “Baraare, Zusoaba na n dɩka bãmb sʋ-kãseng ninga sẽn tar pãngã n kɛ Leviatã sẽn yaa waaf ninga sẽn zoeta la Leviatã sẽn yaa waaf ninga sẽn kẽnd gõneb gõnebã. La bãmb na n kʋʋ piryãong ninga sẽn be ko-kãsengã pʋgẽ wã.” (Ezai 27:1) Rũndã-rũndã “Leviatã” wã yaa bõe? Yaa “pipi waafa” sẽn ya a Sʋɩtãan mengã, ne a dũni wẽngã, a sẽn tũnugd ne n zabd ne Wẽnnaam Israɛllã. (Wilgri 12:9, 10, 17; 13:14, 16, 17) Yʋʋmd 1919 tɛka Leviatã wã ye pa tõog n kell n gãd Wẽnnaam nin-buiidã ye. B na n wa menes-a-la zãngã. (Wilgri 19:19-21; 20:1-3, 10) Woto, a Zeova na n kʋʋ “piryãong ninga sẽn be ko-kãsengã pʋgẽ wã.” Nand tɩ rẽ wa, Leviatã wã pa tõe n maan a Zeova nin-buiidã wẽng tɩ kaoos ye. (Ezai 54:17) Ad d sẽn sɩd mi tɩ rẽ watame wã kengda d raoodo!

“Tɩɩg ninga biis sẽn kõgd rã-noogã”

19. Yɛlã yaa wãn to ne Wẽnnaam Israɛllã kell rũndã-rũndã?

19 D sẽn tar vẽenem kãngã fãa sẽn yit a Zeova nengẽ wã yĩnga, d pa tar bʋʋm wʋsg n na n kɩdem sɩda? N-ye! A Ezai bilga a Zeova nin-buiidã sũ-noog ne rasãnde, a sẽn gʋls woto wã: “Baraare, yɩɩl-y m bugsuntunga yɩɩlle, tɩɩg ninga biis sẽn kõgd rã-noogã. Yaa m menga, Soaala Wẽnd menga, n gũud-a, m zãgsd-a-la koom wala a sẽn date, m gũud-a-la wĩndg la yʋngo, tɩ ned da wa kẽ a pʋgẽ ye.” (Ezai 27:2, 3, Sebr Sõngo) A Zeova gũu a ‘bugsuntungã’ sẽn yaa Wẽnnaam Israɛllã kellã, la b tũud-n-taasã me sẽn tʋmd wʋsgã. (Zã 15:1-8) Rẽ kɩtame t’a yʋʋrã paam ziiri. Leb n kõo a sõgen dãmbã sẽn be tẽng zugã sũ-noog wʋsgo.

20. Wãn to la a Zeova kogend kiris-neb tigingã?

20 A Zeova sũur deng n puuga ne a sõgen dãmb sẽn zae ne vʋʋsem sõngã. Yaa rẽ yĩng la a sẽn bas tɩ b kẽ tẽeb yembd pʋgẽ yʋʋmd 1918 wã. La d sũur yaa noog a sũurã sẽn sigã. A Zeova mengã yeelame: “Mam sũur ka puug ye. Gõos ne mood sã n be be, mam na n võ-b lame n yõog-b fãa bugum. Bãmb sã n ka rat sãoongã, bɩ b wa mam nengẽ n wa soonde. Bɩ b bao laafɩ ne maam. Bɩ b bao laafɩ ne maam.” (Ezai 27:4, 5) Sẽn na yɩl n sɩd kɩt t’a bugsuntungã ket n tar biis ‘sẽn kõgd rã-noogo,’ a Zeova sãamda bũmb ning fãa sẽn tõe n sãam-ba. Woto yĩnga, bɩ d ra bas tɩ ned ba a yembr yɩ yell ne kiris-neb tigingã ye! Bɩ nebã fãa ‘maan a Zeova b zĩ-soalgdga,’ n bao a lohorem la a koglgo. D sã n maan woto, d paamda laafɩ ne Wẽnnaam. Laafɩ kãng buudã yõod yaa wʋsg hal tɩ kɩt t’a Ezai gom a yell naoor a yiib n pʋgl taaba.—Yɩɩl Sõamyã 85:2, 3; Rom dãmba 5:1.

21. Wãn to la tẽng ning sẽn womd biis sõma wã pid ne ‘biisi’?

21 Barkã pa sa ye: “Wakat sẽn wata, a Zakoob yagensa na n kɩɩ yẽga. Israɛll buuda na n tobame n ning puudu n pid dũniyã ne b biisã.” (Ezai 27:6) Verse kãngã paamda pidsg yʋʋmd 1919 tɛka. A kõta kaset sẽn yaa kãseng t’a Zeova tara pãnga. Kiris-neb nins sẽn zae ne vʋʋsem sõngã pida tẽngã ne ‘biisi,’ ne tẽeb rɩɩb sẽn yaa sõama. Ne sũ-noogo, b ket n tũuda Wẽnnaam noyã sẽn yaa sõma wʋsgã dũni wẽng pʋgẽ. La a Zeova ket n ningd-b-la bark n kõt-b fɩɩgre. Rẽ kɩtame tɩ b paam tũud-n-taas milyõ rãmba. Tũud-n-ta-kãens yaa piis a taabã ‘sẽn maand Wẽnnaam tʋʋmdã wĩntoog ne yʋngã.’ (Wilgri 7:15) Bɩ d ra tol n yĩm tɩ d tara zu-no-kãseng n na n dɩ ‘biis’ la d pʋɩ-b ne neb a taab ye!

22. Bark bʋs la sẽn sakd-b vẽenemã paamda?

22 Wakat tood kãensã pʋsẽ, likã luda tẽngã tɩ lik bida wã lud buudã toor-toore. D pa tar mi-beoog ne a Zeova, a sẽn kõ a nin-buiidã vẽenem tẽebã wɛɛngẽ wã sɩda? (Ezai 60:2; Rom dãmba 2:19; 13:12) Neb nins fãa sẽn sakd vẽenem kãngã wã yam gãeyã bãane, la b tar sũ-noogo. Sẽn paase, b na n paama vɩɩm sẽn pa satã. Rẽnd tõnd sẽn nong vẽenemã, d tara bʋʋm n na n pẽg a Zeova la d yeel wa yɩɩl-gʋlsdã: “[Zeova, NW] yaa mam vẽenem la mam fãagda. Ãnda la mam na n zoe? Zusoaba yaa mam vɩɩm tebendeda. Yaa ãnda la mam na n zoe? Maan tẽeb ne Zusoabã, yals kãn-kãe n keng f sũuri. Maan tẽeb ne Zusoabã.”—Yɩɩl Sõamyã 27:1b, 14.

Y tẽrame bɩ?

• Bõe n na n paam neb nins sẽn namsd a Zeova nin-buiidã?

• Fɩɩgr bʋg la b ra reng n togs a Ezai sebrã pʋgẽ?

• ‘Ro-bʋs’ pʋsẽ la d segd n pa, la bõe yĩnga?

• Bõe yĩng t’a Zeova nin-buiidã sẽn be zĩig ningã yaa bũmb sẽn waoogd-a?

[Zãmsgã sogsgã]

[Zĩ-gũbri, seb-​neng 30]

SEB-PAALLE

Kɩbay nins tõnd sẽn yã zãmsg a yiib kãensã pʋsẽ wã wʋsg sẽn yɩɩd yɩɩ sõsg a yembr b sẽn kõ yʋʋmd 2000 la 2001 tigis-kãsemsẽ wã. Sõsgã saabẽ, seb-paall la b wilg-yã. A gom-zugã yɩɩ: La prophétie d’Isaie, lumière pour tous les humains volume 1. Seb-kãngã tara seb-nens 416. A pʋgẽ wã, b wilga a Ezai sebrã sak a 1 n tɩ ta 40 verse rãmb fãa võore.

[Foto, seb-​neng 26]

Yaa nin-tɩrsã bal la b na n bas tɩ kẽ a Zeova ‘tẽng sẽn tar pãngã’ sẽn ya a siglgã pʋgẽ

[Foto, seb-​neng 27]

A Ezai baoa a Zeova ‘yʋngo’

[Foto, seb-​neng 29]

A Zeova kogenda a “bugsuntunga” pʋʋg n maandẽ t’a womd biisi