Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Sũ-mar tallg makr taoor waoogda a Zeova

Sũ-mar tallg makr taoor waoogda a Zeova

Sũ-mar tallg makr taoor waoogda a Zeova

“Yãmb sã n maan tʋʋm sõama n nams yãoã yĩng la y reeg ne sũ-mare, ada bee bark Wẽnnaam taoore.”—1 PƖƐƐR 2:20.

1. Sẽn mik tɩ kiris-nebã rat n vɩɩmdame tɩ zems ne b sẽn dɩk b mens n kõ a Zeova wã, sok-bʋg la d tog n leoke?

KIRIS-NEBÃ rɩka b mens n kõ a Zeova n na n maan a raabã. Sẽn na yɩl n vɩɩmd tɩ zems ne b sẽn dɩk b mens n kõ wã, b maanda b sẽn tõe tɛk fãa n tũud a Zezi Kirist sẽn kõ-b mak-sõngã nao n kɩt sɩdã kaseto. (Matɩe 16:24; Zã 18:37; 1 Pɩɛɛr 2:21) La a Zezi ne neb a taab sẽn yɩ wẽn-sakdb kõo b vɩɩmã n sak n ki b tẽebã yĩnga. Woto rat n yeelame tɩ kiris-nebã fãa segd n gũume tɩ b kʋ-b b tẽebã yĩng bɩ?

2. Kiris-nebã tagsda wãn-wãn ne namsgã la makrã buud toor-toorã?

2 D sẽn yaa kiris-nebã yĩnga, b sagend-d lame tɩ d tall d kɩs-sɩdã n tɩ tãag d kũum, la pa tɩlae tɩ yɩ d tẽebã yĩng ye. (2 Tɩmote 4:7; Wilgri 2:10) Woto rat n yeelame tɩ baa d sã n na n sakame n nams bɩ n ki wakat ning tɩ sã n yaa tɩlae d tẽebã yĩng me, d pa nong n nams bɩ n ki ye. Namsgo, toog bɩ yãnd pa kõt-d sũ-noog ye. La baasgo, d sẽn tog n paam makr la namsgã yĩnga, d segd n maaga d yĩng n tags manesem ning d sẽn na n tall yel-kãensã buud taoorã zug neere.

B kell n talla b burkĩndã makr taoore

3. Mak-bʋs sẽn be Biiblã pʋgẽ n wilgd d sẽn tõe mao ne namsg d tẽebã yĩng to-to la y tõe n togse? (Ges-y seb-neng 27 wã zĩigẽ, gom-zug sẽn yaa: “B sẽn mao ne namsg b tẽebã yĩng to-to”.)

3 Biiblã pʋgẽ, d yãta kɩbay wʋsg sẽn wilgd manesem ning Wẽnnaam pĩnd wẽndẽ sõgen dãmb sẽn talle, b sẽn da wa n be yɛl sẽn da tõe n tũ ne b yõor taoore. B sẽn tall manesem nins yel-kãens pʋsẽ wã kõta rũndã-rũndã kiris-nebã sor-wilgr b sẽn segd n tũ, b sã n wa be yɛl sẽn wõnd woto taoore. Karm-y kɩbayã gom-zug sẽn yaa, “B sẽn mao ne namsg b tẽebã yĩng to-to” wã, n bãng rẽ sẽn tõe n zãms-y bũmb ninga.

4. A Zezi ne Wẽnnaam sõgen dãmb a taab sẽn yɩ wẽn-sakdb manesem yɩɩ wãn to, b sẽn da wa n be makr taoore?

4 Baa ne a Zezi la Wẽnnaam sõgen dãmb a taab sẽn tall manesem buud toor-toor tɩ zems ne yɛlã sẽn da yaa to-to namsg b tẽebã yĩng taoorã, yaa vẽeneg tɩ b ra pa ning b vɩɩmã yell pʋgẽ zaalem yĩng ye. B sã n da wa be yel-kãsems taoore, b ra tallda raood la b maand gũusg me. (Matɩe 10:16, 23) B sẽn da baood bal yaa b tõog n kell n kẽng taoor ne koɛɛgã moonego, la b yɩ burkĩmb a Zeova nifẽ. B sẽn tall manesem nins yɛl toɛy-toɛy taoorã yaa mak-sõng n kõ kiris-neb nins sẽn maood ne makr buud toor-toor la namsg b tẽebã yĩng rũndã-rũndã wã.

5. Nams-bʋg n zĩnd Malawi yʋʋmd 1960 ne yʋʋmd 1970 sʋkã, la Kaset rãmbã manesem yɩɩ wãn-wãna?

5 Rũndã-rũndã, zabã, b koe-moonegã tʋʋmd gɩdgr la namsg sẽn pa tõe n bãng n bilg b tẽebã yĩngã mi n wa kẽesa a Zeova nin-buiidã far wʋsg pʋgẽ. Wala makre, yʋʋmd 1960 ne yʋʋmd 1970 sʋka, b namsa a Zeova Kaset rãmbã ne wẽnem sẽn loog nug Malawi. B sãama b Rĩung Roto, b koodo, b tʋʋmã la b tarmã fãa gill la bala. B pãb-b lame la b nams-b ne nams-toos a taaba. Saam-biisã manesem yɩɩ wãn to? Bãmb tusa zoeeme n bas b tẽnse. Wʋsg zoe n kẽe weoog tɩ sãnda kẽng Mozãmbik sẽn yaa tẽng sẽn pẽ ne Malawi wã. Baa bãmb sʋkã wẽn-sakdb wʋsg yõy sẽn yãgsã, kẽer zoeeme n yi zĩis nins sẽn da yaẽ yellã, tɩ wõnd woto n da são yel-kãensã taoore. Saam-biisã sẽn maan woto wã, b tũu mak-sõng ning a Zezi ne a Poll sẽn kõ wã.

6. Ne namsgã sẽn yɩ toaagã fãa, bõe la Malawi saam-biisã pa bas maanego?

6 La baa ne sẽn yɩ tɩlae ne Malawi saam-biisã tɩ b zoe n kẽng zĩ-zẽng bɩ n solgã, b baoa Wẽnnaam sor-wilgr n kell n solg n moon koe-noogã wala b sẽn tõe tɛka. Woto kɩtame tɩ sẽn deng tɩ b ye gɩdg b tʋʋmdã yʋʋmd 1967 pʋgẽ wã, b tõog n paama koe-moondb sõor sẽn yɩɩd pĩnd rẽndã, sẽn yaa neb 18 519. Baa ne gɩdgrã sẽn da ket n beẽ tɩ saam-biis wʋsg zoe n kẽng Mozãmbikã, yʋʋmd 1972 wã, koe-moondba sõor ye fɩɩgame n yɩɩd pĩnd rẽndã, n ta neb 23 398. B sã n pʋɩ tɩ zemse, kiuug fãa ned fãa moona sẽn yɩɩd lɛɛr 16. Sãmbg sẽn ka be, saam-bi-kãensã sẽn yaa wẽn-sakdbã tʋʋmd waooga a Zeova, la a ning-b-la bark wakat kãngã sẽn yɩ toog tɩ loogã sasa. *

7, 8. Yel-bʋs yĩng n kɩt tɩ baa ne gɩdgrã sẽn mi n wat ne zu-loeesã, kẽer yãkd yam n pa na n toeem tẽnga?

7 La tẽns nins pʋsẽ moonegã tʋʋmd gɩdgr sẽn wat ne zu-loeesã, saam-biis kẽer tõe n yãka yam n kell n pa beenẽ, baa sã n mik tɩ b tõe n zoe n yii tẽngã. Tẽng toeeng tõe n sõng n welga yɛl kẽere, la a tõe n waa ne zu-loees a taab me. Wala makre, b na n tõog n ket n lagemda ne b tẽed-n-taasã, n da bak toor tẽebã wɛɛngẽ bɩ? B sã n kẽng tẽng sẽn tar ligd bɩ laog wʋsg n yɩɩd pʋgẽ, rẽ yĩnga b sẽn na n maood n dat n vigl sõma tẽn-kãngã pʋgẽ wã, b na n tõogame n ket n tʋmd tẽebã tʋʋm n pa vaandẽ bɩ?—1 Tɩmote 6:9.

8 Sãnda yãkda yam n pa na n toeem tẽnga, b saam-biisã tẽeb neer sẽn pak-ba yĩnga. B yãkda yam n na n pa b tẽngẽ wã n mao ne yɛlã sẽn na yɩl n tõog n ket n moond be la b kengd b tẽed-n-taasã raoodo. (Filip rãmba 1:14) Kẽer sẽn yãk yam n maan woto wa n baas n tõogame tɩ b tẽngã bʋ-kaoodb sak tõnd tʋʋmdã laloa wã taoore. *

9. Ned sã n wa rɩkd sard n na n pa, bɩ n toeem tẽng b sẽn namsd-a a tẽebã yĩnga, yel-bʋs zut la a segd n tagse?

9 Bee ne ned kam fãa t’a rɩk sard a sã n na n paame bɩ n toeem tẽnga. Nand tɩ d rɩk sard woto, d segd n deng n pʋʋsa a Zeova n kos a sor wilgri. Tõnd sẽn wa n yãk yam n na n maan a soab fãa, d segd n ninga tʋm-tʋmd a Poll gom-kãensã d yamẽ: “Tõnd ned kam fãa na n togsa a meng yell Wẽnnaam taoore.” (Rom dãmba 14:12) Wa d sẽn yã zugẽ wã, a Zeova sẽn gũud a sõgen fãa nengẽ ya a kell n tall a burkĩndã yell buud fãa taoore. Rũndã-rũndã, a Zeova sõgen dãmb kẽer bee makr buud toor-toor la namsg pʋgẽ, la woto tõe n wa paama b taabã. A sõgen dãmbã fãa gill na n paama makre, la bãmb ned ba a ye pa segd n tags t’a na n põsa rẽ ye. (Zã 15:19, 20) D sẽn dɩk d mens n kõ a Zeova wã yĩnga, a yʋʋrã sõmsg la a naam sẽn ka to wã zemsg wilgr yell yaa bũmb d sẽn pa tõe n gili.—Ezekɩɛll 38:23; Matɩe 6:9, 10.

“Da lebs-y wẽng wẽng yĩng ye”

10. Manesem bʋg la a Zezi ne a tʋm-tʋmdbã tall pĩnd tɩ wilgd tõnd d sẽn segd n mao ne weoogrã la kɩɩsgã to-to?

10 Bũmb a ye sẽn tar yõod la d tõe n zãms a Zezi ne a tʋm-tʋmdbã sẽn tall manesem ning b sẽn wa n be weoogr taoorã pʋgẽ. D pa segd abada n bao n na n maan neb nins sẽn namsd tõndã n lebs ye. D pa yãt zĩig ba a ye Biiblã pʋgẽ b sẽn wilgd t’a Zezi ne a karen-biisã sũu taab n kɩɩs bɩ n zab ne neb nins sẽn da namsd-b b tẽebã yĩngã ye. Sẽn yaa lebend ne rẽ, tʋm-tʋmd a Poll sagla kiris-nebã tɩ b ra “lebs ned wẽng wẽng yĩng ye.” La a paase: “Mam zo-nongdse, da tug-y beem ye. Bas-y taale; tɩ bõe, a gʋlsame: ‘[a Zeova] yetame yaa: Sũ-dokr yaa maam n so, la mam na keo.’ . . . Da sak tɩ wẽng tõog foom ye, maan sõama n tõog wẽnga.”—Rom dãmba 12:17-21; Yɩɩl Sõamyã 37:1-4; Yelbũna 20:22.

11. Pipi kiris-nebã manesem sẽn yɩ to-to ne goosneema wã wɛɛngẽ, bõe la pĩnd yɛl mit a yembr yeel-yã?

11 Pipi kiris-nebã tũu gom-kãensã ne b sũy fãa. A Cecil Cadoux sẽn yaa pĩnd yɛl mitã wilga kiris-nebã manesem sẽn yɩ to-to ne goosneema wã yʋʋmd 30 sẽnes tɛkã n tãag yʋʋmd 70 wã pʋgẽ. A gʋlsa a sebr a ye (L’Église primitive et le monde [ãngil.]) pʋgẽ tɩ: “D pa yãt baa fʋɩ sẽn wilgd vẽeneg tɩ wakat kãnga, kiris-nebã makame n na n zab ne neb nins sẽn namsd-b b tẽebã yĩngã ye. B sẽn wat n zãag zĩig b manesmã pʋgẽ, yaa b sẽn ningd pãn-soaadbã taal vẽeneg yɛl nins b sẽn maandã yĩnga, bɩ b sẽn zoet n menemdẽ wã. Pãn-soaadbã sã n da namsd-ba, kiris-nebã sẽn da wɛ n maan bal yaa b sẽn zãgsd ne manesem sẽn pa vigsd tɩ b kõn sak goosneemã noy nins b sẽn da ne tɩ kɩɩsda Kiristã noyã.”

12. Bõe yĩng tɩ sũ-mar tallg namsg taoor yaa sõma n yɩɩd maan n lebse?

12 Rẽ yĩnga, manesem kãngã yaa yam tʋʋmd bɩ? Ned sẽn maand woto pa kɩtd tɩ neb nins sẽn weoogd-a wã tõog-a nana-nana sɩda? Kõn yɩ yam bũmb tɩ d zab n kogl d mens sɩda? Ninsaal nifẽ, woto tõe n wõnda bũmb sẽn sɩd segde. La d sẽn ya a Zeova Kaset rãmbã yĩnga, d kɩsa sɩd tɩ yell fãa pʋgẽ, a Zeova sor-wilgr tũub bal n zems n yɩɩda. D ningda a Pɩɛɛr sẽn yeel woto wã d yamẽ: “Yãmb sã n maan tʋʋm sõama n nams yãoã yĩnga la y reeg ne sũ-mare, ada bee bark Wẽnnaam taoore.” (1 Pɩɛɛr 2:20) Tõnd tara bas-m-yam t’a Zeova mii yellã sõma, la t’a pa na n sĩnd n bas t’a ket n be wakat fãa ye. Wãn to la d tõe n bãng vẽeneg tɩ sɩd yaa woto? A Zeova ra yeela a nin-buiidã sẽn da be yembd Babilonnã wɛɛngẽ tɩ “ned sã n sɩɩs bãmb neda, yaa wa a sẽn tuk bãmb nifu.” (Zakari 2:12) Ned kae sẽn na n sak tɩ b sɩɩs a nin-bil n kaoos ye. A Zeova na n waa ne yolsg wakat ning sẽn zemsã pʋgẽ. Sãmb-sãmb baa bilf ka be rẽ wɛɛngẽ ye.—2 Tesalonik rãmba 1:5-8.

13. Bõe yĩng t’a Zezi sak t’a bɛɛbã yõk-a?

13 Rẽ wɛɛngẽ d tõe n dɩka a Zezi sẽn kõ-d mak-sõngã togs-n-taare. Gɛtsemane zẽedẽ wã, a sẽn sak t’a bɛɛbã yõk-a wã, ra pa a sẽn da pa tõe n zab n kogl a meng yĩng ye. A pʋd n yeela a karen-biisã yaa: “Yãmb ka mi tɩ mam tõe n pʋʋsa m Ba tɩ b kõ maam malɛk rãmb tus pis-yopoe la a yiib la? La a sã n yɩ woto Gʋlsg Sõamyã nins sẽn wilg tɩ yaa tɩlae tɩ yɩ woto wã na n yɩɩ wãn n paam pidsgu?” (Matɩe 26:53, 54) Ba a Zezi sã n da na n namsame, a Zeova raabã pidsg ra tara yõod ne-a n yɩɩd bũmb fãa. A talla bas-m-yam zãng-zãng ne Wẽnnaam sẽn da vẽneg a Davɩɩd t’a yɩɩl woto wã: “Yãmb ka na n bas maam kɩɩm-kulg ye, la y ka na n bas y nin-nongra t’a põog ye.” (Yɩɩl Sõamyã 16:10) Yʋʋm wʋsg loogr poore, tʋm-tʋmd a Poll yeela woto a Zezi wɛɛngẽ: “Bãmb saka kũum [da-luk] n ka zoe yãnd ye, sũ-noog sẽn be bãmb taoora yĩnga, la b zaoo Wẽnnaam geer dɩtgo.”—Hebre dãmba 12:2.

Sũ-noog ning a Zeova yʋʋrã sõmsg sẽn wat ne wã

14. Yaa sũ-no-bʋg n sõng a Zezi a sẽn wa n be a mak-toosã fãa taoorã?

14 Yaa sũ-no-bʋg n sõng a Zezi mak-toaag sẽn pa tõe n bãng n bilg ning a sẽn paamã taoore? A Zeova sõgen dãmbã fãa sʋka, yaa vẽeneg tɩ Wẽnnaam Biribl nongr a Zezi la a Sʋɩtãan zab ne n yɩɩge. Woto, a Zezi sẽn kell n tall a burkĩndã makrã taoorã, a leoka a Sʋɩtãan sẽn bao a Zeova noorã ne manesem sẽn yɩ kãseng n yɩɩge. (Yelbũna 27:11) Mams-y sũ-no-kãseng ning a Zezi sẽn paam a vʋʋgrã poorã n gese! Ad a sũur sɩd segd n da yɩɩ noog hal wʋsgo, a sẽn mik t’a sẽn da yaa ninsaal sẽn zems zãngã, a tõog n pidsa tʋʋmd ning b sẽn da kõ-a wã n wilg tɩ Wẽnnaam naam sẽn ka to wã zemsame la a sõms a yʋʋrã. Sẽn paase, sãmbg kae t’a sẽn na n ‘zĩnd Wẽnnaam naam geerã rɩtgã’ yaa waoogr sẽn yaa kãseng tɛkẽ la sũ-noog bũmb n kõ-a ye.—Yɩɩl Sõamyã 110:1, 2; 1 Tɩmote 6:15, 16.

15, 16. Saksenhaozen nams-bʋg la Kaset rãmbã tõog n deege, la yɛ la b paam pãng n tõog n maan woto?

15 Kiris-nebã me sũy yaa noogo, b sẽn dɩk a Zezi togs-n-taar n deegd toog sẽn na yɩl n naag n sõms a Zeova yʋʋrã. Makr a ye sẽn tall pãng yɩɩ Kaset rãmbã sẽn deeg nams-toaag ning Saksenhaozen nams-bɛɛgã zakẽ la b sẽn pa ki kũum so-toakã pʋgẽ ãndũni gill zabr a yiib-n-soabã saabẽ wã. So-toakã sasa, waoodã, bãasã, komã la a Hitlɛɛr sodaasã kʋʋ neb tusa. La Kaset rãmbã fãa sõor sẽn yɩ bãmb 230 wã naaga taab n kẽne, n teel taab la b gẽneg b yõy n sõng taaba, tɩ b fãa tõog n põse.

16 Pãng ning Kaset rãmbã sẽn paam n tõog n tall sũ-mar nams-bɛɛgã taoorã yii yɛ? B sẽn wa n ta zĩig yell sẽn pa ye tõe n paam-bã, b yɩɩ tao-tao n wilg b sũ-noog la b mi-beoog ne a Zeova sebr pʋgẽ. Sebrã gom-zug la woto: “No-sɩɩr a Zeova Kaset rãmb 230 sẽn yit tẽns a 6 pʋsẽ sẽn tigim taab kãgr sẽn pẽ Schewerin sẽn be Mecklembourg babgẽ wã pʋgẽ n dɩke.” Sebrã pʋgẽ b yeela woto: “Yɩɩ mak-toaag wakat sẽn yɩ woko, la b rãmb nins sẽn põs tɩ yaa wa b yiis-b-la wʋng sẽn wɩng wʋsg pʋgẽ wã tẽeb pa sãam ye. (Ges-y Daniɛll 3:27.) Sẽn yaa lebend ne rẽ, b pida ne pãng sẽn yit a Zeova nengẽ n gũud ne yãgb tɩ Rĩmã ye kõ-b noy a taab tɩ b tʋm tɩ Rĩungã yɛl kẽng taoore.” *

17. Mak-bʋs buud la Wẽnnaam nin-buiidã paamd rũndã-rũndã?

17 Wala wẽn-sakdb 230 kãensã, tõnd me tẽebã tõe n wa paama makre, baa d sã n “nan ka zãgs hal tɩ [d] zɩɩm yi.” (Hebre dãmba 12:4) La makr tõe n yɩɩ buk toor-toore. Tõe n yɩɩ d karen-bi-taas yaalgo, pa rẽ bɩ d reem-n-taag sẽn dat n tus-d tɩ d yo walla d maan yɛl a taab sẽn pa sõma. Sẽn paase, d sẽn dɩk sard n pa na n deeg zɩɩmã, d sẽn tog n kẽ kãadem ne ned sẽn tũud Zusoabã bala, pa rẽ bɩ kamb wubr tẽebã pʋgẽ zak neb sẽn pa tar tũudum a yembr pʋgẽ wã tõe n wa waa ne weoogr la namsgo.—Tʋʋma 15:29; 1 Korẽnt dãmba 7:39; Efɛɛz rãmba 6:4; 1 Pɩɛɛr 3:1, 2.

18. Bas-m-yam bʋg la d tar tɩ d tõe n deega toogo, makr nins sẽn yaa b toos n yɩɩdã taoore?

18 La baa makr ning fãa sẽn tõe n wa d zutu, d miime tɩ yaa d sẽn ning a Zeova ne a Rĩungã pipi zĩigẽ d vɩɩmã pʋgẽ wã yĩng la sẽn kɩt tɩ d namsdẽ wã. La tõnd sũy nooma ne rẽ tɩ d get-a wa zu-zẽkr bũmbu. D paamda raood a Pɩɛɛr gom-kãensã sẽn kõt bas-m-yamã pʋgẽ: “Bark bee yãmb zutu neb sã n gomd yãmb wẽng Kirist yʋʋrã yĩnga, tɩ bõe, Wẽnnaam [vʋʋsem sõngã] sẽn yaa waoogr [vʋʋsmã] bee yãmb zutu.” (1 Pɩɛɛr 4:14) Ne a Zeova vʋʋsem sõngã pãnga, baa makr nins sẽn ya-b toos n yɩɩdã taoore, d tõe n talla sũ-mare, tɩ woto fãa ya a Zeova ziir la a waoogr yĩnga.—2 Korẽnt dãmba 4:7; Efɛɛz rãmba 3:16; Filip rãmba 4:13, Sebr Sõngo.

[Tẽngr not rãmbã]

^ sull 6 Yɛl nins sẽn zĩnd yʋʋmd 1960 ne yʋʋmd 1970 sʋkã yɩɩ nams-toaag sẽn wa n tũ ne Kaset rãmb yõy yãgsg sɩngre. Malawi saam-biisã paama nams-toaag woto sẽn na maan yʋʋm 30 la bala. Sẽn na yɩl n bãng kɩbarã fãa bɩ y ges Annuaire des Témoins de Jéhovah 1999, seb-neng 171-212.

^ sull 8 Ges-y Gũusg Gãsgã (ne farende), 2003, tʋʋl-nifu, 1, seb-neng 11-14, gom-zug sẽn yaa: “Au ‘pays d’Ararat’, la Cour suprême soutien le vrai culte.”

^ sull 16 No-sɩɩrã gill bee Annuaire des Témoins de Jéhovah 1974, seb-neng 208-9 pʋgẽ. Ned a ye sẽn naag n tog sorã kõo kɩbay rẽ wɛɛngẽ Gũusg Gãsgã, 1998, yʋʋm-vẽkre, 1 seb-neng 25-9 ne farend pʋgẽ.

Y tõe n bilga a võor bɩ?

• Wãn-wãn la kiris-nebã get farã la namsgã b tẽebã yĩngã?

• Bõe la a Zezi ne Wẽnnaam sõgen dãmb a taabã sẽn tall manesem ning makrã taoorã tõe n zãms tõndo?

• Bõe yĩng tɩ b sã n wa namsd-do, pa yam tʋʋmd tɩ d maan n lebse?

• Sũ-no-bʋg n sõng a Zezi a makrã pʋgẽ, la bõe la rẽ zãmsd tõndo?

[Zãmsgã sogsgã]

[Zĩ-gũbri/Foto rãmba, seb-neng 27]

B sẽn mao ne namsg b tẽebã yĩngã to-to

• Nand t’a Herood sodaasã kẽ Betlehɛm n kʋ yʋʋm a yiib-yiib kom-dibli wã la b rãmb nins yʋʋm sẽn pa ta woto wã, malɛk n wa n wilg a Zozɛf ne a Maari tɩ b rɩk a Zezi sẽn yaa bi-pɛɛlgã n zoe n kẽng Ezipti.—Matɩe 2:13-16.

• A Zezi koe-moonegã sasa, naoor wʋsgo a bɛɛbã baoome n na n kʋ-a, a sẽn kõ kaset sẽn tall pãngã yĩnga. La wakat fãa a Zezi zoe n põsame.—Matɩe 21:45, 46; Luk 4:28-30; Zã 8:57-59.

• Sodaasã ne gard dãmbã sẽn wa n na n yõk a Zezi Gɛtsemane zẽedẽ wã, a wilg-b-la a meng n yeel-b naoor a yiib tɩ: “Yaa maam.” A tol n gɩdga a karen-biisã meng tɩ b ra zab ne nebã, la a bas tɩ b yõk-a n looge.—Zã 18:3-12.

• B yõka a Pɩɛɛr ne a taabã Zerizalɛm pʋgẽ n pãb ne kalwaase, la b yeel-b tɩ b ra ye gom ne a Zezi yʋʋr ye. La b sẽn bas-bã poore, “daar fãa Wẽnnaam dooga pʋgẽ ne dot pʋsẽ bãmb zãmsa neba la b moon a Zezi Kirist koe-noogã n ka bas ye.”—Tʋʋma 5:40-42.

• A Soll sẽn lebg tʋm-tʋmd a Pollã sẽn wa n bãng tɩ Damas Zʋɩf rãmbã yẽsa ne taab n dat n kʋ-a wã, karen-biisã ning-a-la peoogẽ ne yʋng n sik-a lalgã poor t’a zoe n põse.—Tʋʋma 9:22-25.

• Yʋʋm a wãn loogr poore, a Poll yãka yam n na n kẽng a Sezaar nengẽ, la baasgo, guvɛrneer a Fɛstus la rĩm a Agripa ‘mikame t’a pa maan bũmb sẽn zems kũum’ ye.—Tʋʋma 25:10-12, 24-27; 26:30-32.

[Foto, rãmba, seb-​neng 28, 29]

Baa ne b sẽn nams-b ne nams-toaag tɩ b zoeyã, Malawi Kaset rãmb tusa kell n moona Rĩungã ne sũ-noogo

[Foto rãmba, seb-neng 29]

A Zeova yʋʋrã sõmsg sẽn kõt sũ-noog ninga sõnga nin-kãensã sẽn yaa wẽn-sakdbã tɩ b yals kãn-kãe kũum so-toakã la Nazi rãmbã nams-bɛɛgã zagsẽ

[Fotã sẽn yitẽ]

kũum so-toakã: KZ-Gedenkstätte Dachau, courtesy of the USHMM Photo Archives

Foto, rãmba, seb-neng 31]

Makr la namsg tõe n yɩɩ buk toor-​toore