Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Moon-y n maan karen-biisi

Moon-y n maan karen-biisi

Moon-y n maan karen-biisi

“A Akila ne a Pirsill sẽn wʋm a [Apolos] koɛɛgã, b peega yẽnda n zãms yẽ Wẽnnaam sorã tɩrg n paase.”—TƲƲMA 18:26.

1. Baa vʋʋsem sõngã sẽn da ‘wit a Apolos nengẽ wa bugma’, bõe n da paoog-a?

A AKILA ne a pag a Pirsill sẽn yaa pipi yʋʋm kob-gĩndẽ kiris-nebã ra yãa a Apolos sẽn moond karen-doog pʋgẽ Efɛɛze. A Apolos sẽn da yaa gom-minim soab n tõe tɩ nebã sak n deeg a goamã, rẽ ra kɩtame tɩ nebã kelgd-a neere. “Vʋʋsem sõngã ra wita wa bugum yẽ nengẽ,” (NW ) t’a moond n ‘zãmsd neba bũmb nins sẽn wilgd a Zezi kɩbarã tɩrga.’ La yaa vẽeneg tɩ ra yaa a ‘Zã lisgã bal la a ra mi.’ A Apolos sẽn da moond bũmb ning sẽn tɩ loe ne Kiristã fãa ra yaa sɩda, la bũmb n da paoog-a. A ra pa mi yɛl kẽer a Zezi Kirist zug ye. A Apolos ra segd n bao n bãnga a Zezi Kirist sẽn tar tʋʋmd ning Wẽnnaam daabã pidsg pʋgẽ wã n paase.—Tʋʋma 18:24-26.

2. Tʋʋm-bʋg sẽn yɩ toog la a Pirsill ne a Akila sak n tʋme?

2 A Pirsill ne a Akila pa maan sãmb-sãmb la b sõng a Apolos t’a lebg ned sẽn sakd “bũmb nins fãa” Kirist sẽn da togsã ye. (Matɩe 28:19, 20) Kɩbarã yetame tɩ b peega a Apolos n tɩ zãms-a “Wẽnnaam sorã tɩrg n paase.” La a Apolos ra tara yɛl sẽn da tõe n kɩt tɩ kiris-neb kẽer pa tʋlg n zãms-a ye. Ra yaa yel-bʋse? La bõe la a Pirsill ne a Akila sẽn maan modgr ning n sõs Gʋlsg Sõamyã zug ne a Apolossã tõe n zãms tõndo? D sã n lebg n ges kɩba-kãngã sẽn zĩnd pĩnd wẽndẽ wã, wãn-wãn la a na n sõng-d tɩ d mao n tõog n sɩng Biibl zãmsg ne nebã?

Gũus-y n bãng-y nebã ratem

3. Bõe yĩng t’a Apolos sẽn yit zĩig ningã pa gɩdg a Akila ne a Pirsill tɩ b pa zãms-a?

3 A Apolos sẽn yaa Zʋɩfã, ra wõnda wa b wub-a-la Alɛgsãndri soolmẽ wã. Wakat kãng tɩ Alɛgsãndri ra yaa Ezipt na-tẽnga, n da leb n tar inivɛrsite kãsemse. Alɛgsãndri yʋʋr da yii hal wʋsg a sɛbã bĩngr do-bedr yĩnga. Zʋɩf rãmb la bãngdb wʋsg n da be tẽngã pʋgẽ. Yaa be la b rɩk Biiblã babg ning b sẽn gʋls ne hebre wã n lebg ne gɛrk tɩ b boondẽ tɩ Sɛptãntã. Dẽnd pa lingr t’a Apolos ra “mi Gʋlsg Sõamyã” ye. A Akila ne a Pirsill nug-tʋʋmd da yaa fu-rot maanego. Rẽ yĩnga, a Apolos sẽn yaa gom-minim soabã kɩtame tɩ b tags tɩ bãmb pa tõe n sõng-a bɩ? Ayo. Nonglmã yĩng kɩtame tɩ b ges a mengã, yɛl nins a sẽn da segd n bãngã, la bãmb sẽn da tõe n maan to-to n sõng-a.

4. Yɛ la a Apolos tɩ paam zãmsg ning a sẽn da ratã, la wãn-wãna?

4 Baa ne a Apolos sẽn da yaa gom-minim soabã, a ra rata zãmsgo. Pa inivɛrsite rãmbẽ la a ra tõe n tɩ paam zãms-kãng ye, ra yaa kiris-neb tigingã neb sʋka. Ra pa na n kaoos la a Apolos bãng yɛl kẽer sẽn na n sõng-a t’a wʋm Wẽnnaam sẽn maan segls nins fãagrã yĩngã võor takɩ n paas ye. A Akila ne a Pirsill “peeg-a lame n tɩ zãms-a Wẽnnaam sorã tɩrg n paase.”

5. Bõe la y tõe n yeel a Akila ne a Pirsill tẽebã wɛɛngẽ?

5 A Akila ne a Pirsill tẽebã ra yaa kãn-kãe la b ra kɩɩ yẽg sõma sɩdã pʋgẽ. B ra segd n sɩd yaa neb sẽn da tõe wakat fãa n ‘leok ne sũ-maasem la sik-m-menga, ned ninga fãa sẽn sokd bãmb tẽeb yelle.’ B ra maanda woto baa nin-kãng yaa arzɛk soaba, talga, bãngd bɩ yamba. (1 Pɩɛɛr 3:15) A Akila ne a pagã ra togsda ‘Wẽnnaam koɛɛgã tɩrga.’ (2 Tɩmote 2:15) Yaa vẽeneg tɩ ra yaa neb sẽn da zãmsd Gʋlsg Sõamyã neere. ‘Wẽnnaam Gomdã sẽn vʋɩ n tar pãng’ n kẽed sũurã zãmsg yɩɩ a Apolos noog hal wʋsgo.—Hebre dãmba 4:12.

6. Wãn to la d mi t’a Apolos talla mi-beoog wʋsg ne sõngrã a sẽn paamã?

6 A Apolos talla naneb wʋsg ne a karen-saam dãmbã mak-sõng hal tɩ rẽ kɩt t’a paam minim n paas karen-biisã maaneg pʋgẽ. A talla a bãngrã n tʋm sõma wʋsg koe-noogã mooneg tʋʋmdẽ, sẽn yɩɩd fãa, Zʋɩf rãmbã sʋka. A Apolos sɩd yɩɩ ned sẽn tõog n gom n wilg Zʋɩf rãmbã yɛl wʋsg sẽn tɩ loe ne Kiristã. ‘A sẽn da mi Gʋlsg Sõamyã sõma’ wã yĩng kɩtame t’a tõog n kõ kaset n wilg tɩ no-rɛɛsdbã fãa sẽn zĩnd pĩndã ra gũuda Kiristã waoongo. (Tʋʋma 18:24) Kɩbarã paasame tɩ rẽ zugẽ, a Apolos kẽnga Akai n tɩ “sõng tẽedba wʋsg ne Wẽnnaam barka. Tɩ bõe yẽ goma ne Zʋɩf rãmba neba sʋka n wilg bãmb ne Gʋlsg Sõamyã t’a Zezi sɩd yaa Kirist.”—Tʋʋma 18:27, 28.

Rɩk-y karen-saam dãmb a taabã makre

7. Wãn-wãn la a Akila ne a Pirsill wa n lebg karen-saam dãmb sẽn tar minim wʋsgo?

7 Wãn-wãn la a Akila ne a Pirsill wa n tõog n lebg Wẽnnaam Gomdã karen-saam dãmb sẽn tar minim sõma? B sẽn da zãmsd Biiblã sõma la b kẽnd tigissã sẽn yãk a toogo, tʋm-tʋmd a Poll sẽn zĩnd ne-bã me tog n sɩd ra sõng-b-la hal wʋsgo. A Poll zĩnda Korẽnt a Akila ne a Pirsill zakẽ wã n maan kiuug 18. B zĩnda ne taab n da sẽtẽ la b manegd fu-roto. (Tʋʋma 18:2, 3) Tags-y n ges-y sõsg sẽn tar pãng nins b sẽn da sõsd ne taab Gʋlsg Sõamyã zugã. Yaa vẽeneg tɩ b sẽn zĩnd ne a Pollã sɩd paasa b tẽebã pãnga. Yelbũna 13:20 yetame tɩ “ned sã n tũud yam dãmba, a na n lebga yam soaba.” B tũud-n-taarã sẽn yɩ sõma wã talla yõod b tẽebã zugu.—1 Korẽnt dãmba 15:33.

8. A Akila ne a Pirsill sẽn ges a Poll koe-moonegã, bõe la b zãms-yã?

8 A Akila ne a Pirsill sẽn da get a Poll sẽn moond Rĩungã koɛɛg to-to wã, b yãame t’a yaa karen-saamb sẽn sɩd mi a tʋʋmd sõma. Kɩbarã sẽn be Tʋʋm sebrã pʋgẽ wã wilgame t’a Poll ‘moona koɛɛgã karen-doog pʋgẽ Korẽnt vʋʋsg raar fãa hal tɩ Zʋɩf rãmba ne Gɛrk rãmba reege.’ Kaoosg zugẽ, a Sɩlas ne a Tɩmote sẽn wa n bʋʋg-a wã, a Poll “gesa koe-moonega yell bala, n kɩs kaset ne Zʋɩf rãmbã n wilg t’a Zezi yaa Kirist.” Sẽn yɩ karen-doogã neb sõor sẽn paood bal n kelg a Pollã, a Pirsill ne a Akila yãame t’a yii be n bao zĩig nebã sẽn na n kelg-a sõma n yɩɩge. A tɩ kẽe roog sẽn da pẽ ne karen-do-kãng n moone. Beenẽ, a Poll tõog n sõnga a “Kirispus sẽn yaa karen-doog naabã” t’a lebg karen-biiga. A Pirsill ne a Akila tog n sɩd yãame tɩ b sẽn kɩt tɩ nin-kãngã lebg karen-biigã, kɩtame tɩ be nebã sak n deeg koɛɛgã hal wʋsgo. Kɩbarã wilgdame: “A Kirispus sẽn yaa karen-doog naaba ne a yir dãmba fãa tẽe Zusoabã. La Korẽnt neb wʋsg sẽn wʋm a Poll koɛɛgã bãmb me tẽeme n paam koom lisgu.”—Tʋʋma 18:4-8.

9. Bõe la a Poll sẽn kõ makr ningã kɩt t’a Pirsill ne a Akila tõog n maane?

9 Rĩungã koe-moondb a taab wala a Akila ne a Pirsill rɩka makr ning a Poll sẽn kõ koe-moonegã pʋgẽ wã. Korẽnte, tʋm-tʋmd a Poll sagla kiris-neb a taab n yeel-ba: “Bɩ yãmb yɩ mam togs-n-taas wa mam me sẽn yaa Kirist togs-n-taagã.” (1 Korẽnt dãmba 11:1) A Pirsill ne a Akila rɩka a Poll sẽn kõ makr ningã n sõng a Apolos t’a wʋm kiris-nebã zãmsg sõma n paase. Rẽ kɩtame tɩ yẽ me tõog n sõng neb a taaba. Sãmbg sẽn ka be, a Akila ne a Pirsill sõng n maana karen-biis Rom, Korẽnt la Efɛɛze.—Tʋʋma 18:1, 2, 18, 19; Rom dãmba 16:3-5.

10. Bõe la y zãms Tʋʋm sebrã sak 18 wã pʋgẽ sẽn tõe n sõng-y karem-biisã maaneg pʋgẽ?

10 Bõe la tõnd tõe n zãms Tʋʋm sebrã sak 18 d sẽn lebg n gesã pʋgẽ? Wala a Akila ne a Pirsill sẽn dɩk a Poll makrã, tõnd me tõe n dɩka Wẽnnaam Gomdã karen-saam dãmb a taabã sẽn tar minimã makre, tɩ rẽ kɩt tɩ d karen-biisã maaneg tõog paase. D segd n bao n maana tũud-n-taar ne neb nins sẽn ‘get koe-moonega yell’ sõma la sẽn wɩngd ‘n kɩt kasetã’ neba fãa wã. (Tʋʋma 18:5) D segd n gesa b sẽn moond koɛɛgã ne minim to-to tɩ kẽed nebã sũy tɩ b reegdẽ wã. Minim kãng tõe n sõng-d lame tɩ d maan karen-biisi. Ned sã n wa zãmsd Biiblã ne-do, d tõe n kos-a lame t’a bool a zakã neb a taab bɩ a yags tɩ b wa naag n zãmse. D tõeeme me n kos-a t’a wilg-d neb a taab d sẽn tõe n kãab Biiblã zãmsgo.—Tʋʋma 18:6-8.

Bao-y soay n maan karen-biisi

11. Yɛ la d tõe n yã karen-bi-paalse?

11 A Poll ne a tẽed-n-taasã moona zak-zaka, raas pʋsẽ la b so-togs sasa sẽn na n yɩl n maan karen-biisi. N-ye, b moona zĩig fãa. Y sẽn yaa Rĩungã koe-moond sẽn tar yẽesmã, rẽ yĩnga, y tõe n yalga y moonegã tʋʋm bɩ? Y tõe n tʋma sõma ne soay nins y sẽn paamdã n moon koɛɛgã neb nins sẽn zemsã bɩ? So-bʋs la koe-moondb a taab tũ n paam karem-biisi? Bɩ d reng n ges kasetã kũun ne telefõnnã.

12-14. Bilg-y kasetã kũun ne telefõnnã nafa yãmb mens sẽn paam, wall makr a ye sẽn be sul-kãensã pʋsẽ.

12 Kiris-ned a ye yʋʋr d sẽn na n bool t’a Maria sẽn da wa n moond zak-zak Berzilli, a kõo pʋg-bɩɩg a yembr sẽn yit a zakẽ seb-vãoogo. A Maria kell n dɩka seb-vãoogã gom-zug tɩ yɩ a sɩngr-goam n sok pagã yaa: “Yãmb nong n bãnga Biiblã n paas bɩ?” Tɩ pagã leok-a: “N-ye. La yellã yaa tɩ mam yaa karen-saamba, tɩ karen-biisã kareng rɩkd m sẽkã fãa.” A Maria wilg-a lame tɩ b tõe n sõsa ne taab Biiblã zug telefõnnẽ. Pagã kõo a Maria a telefõnnã nimero, tɩ b sɩng Biiblã zãmsg ne telefõnnã Bõe la Wẽnnaam baood tɩ tõnd maane?  * seb-bilã pʋgẽ baraar zaabr bala.

13 Etiopi, saam-bi-poak a ye sẽn yaa wakat fãa so-pakd n da kõt rao a yembr kasetã ne telefõnne, la saam-bi-poakã wʋma bʋrg sẽn dãmbd raoã roogẽ n yaeege. Raoã yeel-a lame tɩ sã n yɩ bilf bɩ a lebs n bool-a, la a kup goamã. Saam-bi-poakã sẽn wa n lebg n boolã, raoã kos-a-la sugr la a wilg-a t’a pipi boolgã mikame tɩ yẽ ne a pagã ra zabda taab hal tɩ ra wɩnge. Saam-bi-poakã kell n tũnuga ne rẽ n wilg-a sagls nins Biiblã sẽn kõt zagsã pʋsẽ zu-loees welgr yĩngã. A yeel-a lame tɩ Zak Pʋgẽ Sũ-noogã Kʋɩlen-biiga sebr a Zeova Kaset rãmbã sẽn yiisã sõnga zags wʋsg tɩ b tõog n welg b zu-loeese. Rasem a wãn sebrã kũun poore, a sẽn lebg n telefõna, raoã leok-a-la ne sũ-noog hal wʋsg n yeele: “Seb-kãngã fãaga m kãadmã!” A sɩd boola a zakã rãmb n zĩnd n sõs ne-b sebrã tags-kãsems a sẽn karmã zugu. Biibl zãmsg n sɩnge, la pa yã n kaoos la raoã sɩng kiris-neb tigissã kẽnd wakat fãa ye.

14 Danemark pag a ye sẽn yaa Rĩungã koe-moond sẽn kõ kasetã ne telefõn n paam ned n sɩng Biiblã zãmsg ne-a yeelame: “Tʋʋmdã yel-gɛt ra sagla maam tɩ m mak kasetã kũun ne telefõnnã. Sɩngrẽ wã, mam yam yoome tɩ m yeel tɩ ‘kasetã kũun ne telefõn pa noom maam ye.’ La raar a yembre, m kenga m sũur n na n sɩng m pipi sõsg ne telefõnnã ne pag a ye yʋʋr sẽn boond t’a Sonya. Tõnd sẽn sõs ne taab bilfã poore a sak n na n deega sebr b sẽn tik Biiblã n gʋlse. Zaabr a yembre, tõnd sõsa ne taab naanegã zug t’a tʋlg n na n karem La vie : comment est-elle apparue ? Évolution ou création sebrã. * Mam yeel-a lame tɩ d sã n da tõe n seg taab n sõs sebrã zugu yɩtẽ-la sõma wʋsgo, t’a sɩd sake. Mam sẽn lebg n kẽngã m tɩ mikame t’a Sonya ra seglame n zĩ n gũud zãmsgã. Sẽn sɩng baraar n tãag rũndã, d zãmsda Biiblã ne taab semen fãa.” Sẽn na n baase, tõnd saam-bi-poakã yeelame: “Hal sẽn na maam yʋʋmã, mam da sɩng n pʋʋsd n kota Biibl karen-biiga, la m da pa tẽed tɩ ra na n tũu ne kasetã kũun ne telefõnnã tɩ m paam ye.”

15, 16. Yel-bʋs neb sẽn seg la y tõe n togs n wilg tɩ tara yõod tɩ d yɩ tao-tao n bao soay n sɩng Biiblã zãmsg ne nebã?

15 Neb wʋsg tõog n paama neb n zãms-b Biiblã, b sẽn tũud saglsã sẽn wilgd tɩ d kõt kasetã zĩig ning fãa d sẽn beẽ wã yĩnga. Etazĩni, pag a yembr sẽn yaa kiris-ned da rɩgla a mobil parkĩng pʋgẽ n yɛgl mobil sẽn kell n yaa butiki. Pagã sẽn be mobillã pʋgã sẽn yã-a wã, saam-bi-poakã wilg-a-la tõnd sẽn zãmsd Biiblã ne nebã to-to. A kelg-a lame n yi a butikã pʋgẽ n yals saam-bi-poakã mobil sɛɛgẽ n yeel-a: “Mam sũur yaa noog fo sẽn yals n sõs ne maamã. Kaoosame tɩ m pa paam yãmb sɛbã sẽn gomd Biiblã yellã ye. Sẽn paase, mam dat n ye zãmsa Biiblã. Fo na n zãmsa ne maam bɩ?” Tõnd saam-bi-poakã baoa sor sẽn zems n na n moon koe-noogã n sɩd paame.

16 Etazĩni, tõnd saam-bi-poak a ye sẽn kẽng n na n tɩ kaag nin-kẽemb la pʋg-yãans b yell gesg zakẽ wilga sẽn pʋgdã: A yeelame t’a kẽnga zĩigã taoor soab a ye nengẽ n tɩ yeel-a tɩ yẽ tʋll n sõnga b bãad rãmbã tẽebã wɛɛngẽ zaalem. Tõnd saam-bi-poakã paasame t’a rat n zãmsa Biiblã semen fãa ne neb nins fãa sẽn datã. Tʋʋmdã taoor soab kõ-a-la sor t’a kaag rot toɛy-toɛy neba. Pa yã n kaoos la a sɩng Biiblã zãmsg rasem a tãab semen fãa ne neb 26 ye. Bãmb sʋkã ned a ye n tol n kẽnd tigissã wakat fãa.

17. Naoor wʋsgo, manesem bʋg n yaa sõma sẽn na n yɩl n paam neb n sɩng Biiblã zãmsgo?

17 Rĩungã koe-moondb wʋsg kãaba neb Biiblã zãmsg zĩig pʋgẽ tɩ rẽ wom biis sõma. Daar a yembr yibeoogo, tiging a ye sẽn tar koe-moondb 105 zemsa taab n na n mao n kãab Biiblã zãmsg ned ning fãa b sẽn sege. Koe-moondb 86 n yi koe-moonegã, la b sẽn moon lɛɛr a yiib poore, b zoe n sɩnga Biibl zãmsg ne sẽn ta neb 15.

Ket-y n baood-y neb nins sẽn zemsã

18, 19. No-kãseng bʋg la a Zezi Kirist kõ-d tɩ d pa segd n yĩm, la rẽ kɩtame tɩ d segd n nang pãng n maan bõe?

18 Y sẽn yaa Rĩungã koe-moondã, y tõe n tũu sagls nins yell b sẽn gom sõs-kãngã pʋgẽ wã n gese. La yaa vẽeneg tɩ y sã n na n maan dẽ, y segd n ninga y moonegã zĩigẽ neb minung sẽn yaa to-to wã y yamẽ. Sẽn yɩɩd fãa, d pa segd n yĩm t’a Zezi sagl-d lame tɩ d bao neb nins sẽn zems ne koɛɛgã n sõng-b tɩ b lebg a karen-biis ye.—Matɩe 10:11; 28:19.

19 Sẽn na yɩl n tõog n maan dẽ, d segd n ‘togsa sɩd koɛɛgã tɩrga,’ n tik Gʋlsg Sõamyã zug sõma n gom tɩ nebã sak n deege. Rẽ na n sõnga tõnd tɩ d kɩt tɩ koɛɛgã kẽ neb nins sẽn kelgdã sũy sõma tɩ b sak-a b vʋɩɩmã pʋgẽ. D sã n pʋʋsd a Zeova sõma la d teegd-a, d na n tõog n sõnga neb kẽer tɩ b lebg a Zezi Kirist karen-biisi. La tʋʋm-kãngã sɩd bee nafa wʋsgo! Bɩ d “nang pãng n ta Wẽnnaam yam,” n pẽgd a Zeova wakat fãa, n yaa Rĩungã koe-moondb sẽn tar yẽesem sẽn moond n dat n maan karen-biisi.—2 Tɩmote 2:15.

[Tẽngr not rãmbã]

^ sull 12 A Zeova Kaset rãmbã n yiis seb-kãngã.

^ sull 14 A Zeova Kaset rãmbã n yiis seb-kãngã.

Y tẽrame bɩ?

• Bõe yĩng tɩ b ra segd n zãms a Apolos Wẽnnaam sorã tɩrg n paase?

• Zĩ-bʋs wɛɛngẽ la a Akila ne a Pirsill paam zãmsg ne a Polle?

• Bõe la y zãms karen-biisã maaneg tʋʋmd wɛɛngẽ Tʋʋm sebrã sak 18 wã pʋgẽ?

• Wãn-to la y tõe n bao soay n maan karen-biisi?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto, seb-neng 18]

A Akila ne a Pirsill zãmsa a Apolos “Wẽnnaam sorã tɩrg n paase”

[Foto, seb-neng 20]

A Apolos ra mii karen-biisã maanego

[Foto, seb-neng 21]

A Poll moona zĩig ning fãa a sẽn kẽngẽ