Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Yikr sebrã tags-kãsemse

Yikr sebrã tags-kãsemse

A Zeova Gomdã vɩɩme

Yikr sebrã tags-kãsemse

NEB nins b sẽn da ‘kẽes yembdã’ fãagr kɩbar sɩd yɩɩ bũmb sẽn zĩndi. (Yikri 1:13) Israɛl buudã siglg sɩngr leb n yaa kɩbar sẽn be yamleoogo. Yel-soalma, noy sẽn yaa sõma wʋsg la sɛk roogã tiib yɩɩ yɛl sẽn be yamleoog n be kɩbarã pʋgẽ. D sã n na n kʋmse, yaa woto la Yikr sebrã wilgda.

Yikr sebrã yaa hebre no-rɛɛs a Moiiz n gʋlse. A gomda yɛl nins Israɛll nebã sẽn vɩɩmd yʋʋm 145 pʋgẽ, sẽn sɩng ne a Zozɛf kũuma yʋʋmd 1657 sẽn deng Kirist zãmaana n tɩ ta sɛk-roogã saab yʋʋmd 1512 sẽn deng Kirist zãmaana. La kɩbarã pa togsd pĩnd yɛl bal ye. A bee Wẽnnaam gomdã bɩ a koɛɛg ning a sẽn taasd ãdem-biisã fãa wã pʋgẽ. A sẽn yaa woto wã yĩnga, a “vɩɩme la a tara pãnga.” (Hebre dãmba 4:12) Rẽnd Yikr sebrã tara yõod wʋsg ne tõndo.

“WẼNNAAM WƲMA BÃMB YÃBRÔ

(Yikri 1:1–4:31)

A Zakoob yagensã fɩɩga tʋll-tʋll Ezipt hali tɩ kɩt tɩ rĩmã yiis noor n kẽes-b yembdo. A Faraõ yiisa noor n yeel meng tɩ b kʋ Israɛll kom-peels nins fãa sẽn yaa komdibli wã. Kiis a tãab bi-pɛɛlg a Moiiz n põs yel-be-kãngã, t’a Faraõ bipuglã rɩk-a n wub wa a meng biiga. Baa ne b sẽn wub a Moiiz na-zakẽ wã, a sẽn da wa n tar yʋʋm 40, a yãkame n na n zĩnd a meng nin-buiidã poorẽ. A sõnga a buudã ned n kʋ Ezipt neda. (Tʋʋma 7:23, 24) Yɩɩ tɩlae ne-a t’a zoe n kẽng Madiã. Beenẽ, a kẽe kãadem n yɩ pe-kɩɩma. A Moiiz sẽn da wa n be tuug sẽn wit bugum ne yel-solemd taoore, a Zeova yeel-a lame t’a leb Ezipt n tɩ yiis Israɛll nebã yembdã pʋgẽ. Wẽnnaam yãka a kẽem a Aarõ t’a yɩ a gom-taasda.

Sogsg sẽn tik verse rãmb zut n paam leokre:

3:1—A Zetro ra yaa maan-kʋʋd bʋg buudu? Israɛll buudã yaab rãmb wakate, zak soab ra kʋʋda maand a zakã rãmb yĩnga. Vẽenega, a Zetro ra yaa Madiã buudã zu-raoog soaba. Madiã nebã sẽn da ya a Abrahaam yagens sẽn tũ ne a Ketura wã yĩnga, tõe tɩ b ra bãnga a Zeova balengã sẽn ya a soaba.—Sɩngre 25:1, 2.

4:11—Wãn to la a Zeova kɩtd tɩ ned yɩ ‘muka, wʋng la zõanga’? Baa ne a Zeova sẽn kɩt wakat ning tɩ ned lebg zoang la mukã, pa yẽ n wat ne komslem kãensã wakat fãa ye. (Sɩngre 19:11; Luk 1:20-22, 62-64) Yaa yel-wẽnã d sẽn dog ne wã n wat ne rẽ. (Zoob 14:4; Rom dãmba 5:12) La Wẽnnaam sẽn bas tɩ yel-kãngã wa wã, a ra tõe n goma wala yaa yẽ n kɩtd tɩ ned yɩ muka, wʋng la zoanga.

4:16—Wãn to la a Moiiz ra yɩ “wa Wẽnnaam” a Aarõ yĩnga? A Moiiz ra gomda Wẽnnaam yʋʋr yĩnga. Woto yĩnga, a Aarõ sẽn da ya a Moiiz gom-taasã, a Moiiz lebga “wa Wẽnnaam” yẽ yĩnga.

Zãmsg tõnd yĩnga:

1:7, 14. A Zeova sõnga a nin-buiidã, b sẽn da wa n namsd-b Eziptã. Woto me, a sõngda a Kaset rãmbã rũndã-rũndã, baa nams-toaag b tẽebã yĩngã taoore.

1:17-21. A Zeova tẽra tõnd yell n na n maan-d “neere.”—Nehemi 13:31.

3:7-10. A Zeova kelgda a nin-buiidã kelemse.

3:14. A Zeova pidsda a raabã wakat fãa. Woto yĩnga, d tõe n kɩsa sɩd t’a na n pidsa tõnd saagrã sẽn tik Biiblã zugã.

4:10, 13. A Moiiz ra pa tẽed baa bilf t’a ra tõe n gomame ye, hali tɩ baa Wẽnnaam sẽn da wa n yeel-a t’a na n sõng-a lame wã, a bõosa Wẽnnaam t’a bao ned a to n tʋm t’a tɩ gom ne a Faraõ. Baa ne rẽ fãa, a Zeova tũnuga ne a Moiiz n kõ-a pãng la yam t’a tʋm a tʋʋmdã. Tõnd pa na n ges d pãn-komsmã tɩ loog nug ye, la d tõe n teega a Zeova n pids d tʋʋmdã ne kɩs-sɩd n moon koe-noogã la d zãms nebã.—Matɩe 24:14; 28:19, 20.

YEL-SOALEM N WA NE FÃAGRE

(Yikri 5:1–15:21)

A Moiiz ne a Aarõ kẽnga a Faraõ nengẽ, n tɩ kos t’a kõ Israɛll nebã sor tɩ b tɩ maan kibs a Zeova yĩng rasempʋɩɩgẽ wã. Ezipt naabã tõdga ne titaam. A Zeova kɩtame t’a Moiiz togs tɩ tood sẽn pʋgd taab n na n wa Ezipt tẽnga zugu. Yaa toog piig soaba poor bal la a Faraõ bas Israɛll nebã tɩ b looge. La pa kaoos la a yik ne a tãb-biisã n rig-b n dat n yõg ye. La a Zeova paka sor Mog-miuugã pʋgẽ n fãag a nin-buiidã. Ezipt nebã sẽn pʋgl n kẽ la mogrã sẽn lebg n lim-ba.

Sogsg sẽn tik verse rãmb zut n paam leokre:

6:3—Wãn to la Wẽnnaam pa kɩt t’a Abrahaam, a Izaak la a Zakoob bãng a yʋʋrã? Buud yaab rãmb kãensã ra pʋta Wẽnnaam yʋʋrã, la b paamame t’a Zeova maan-b kãabse. La bãmb pa maan kaset ne a Zeova sẽn kɩt t’a kãabsã pidsã, bɩ b pa bãng-a sõma rẽ wɛɛngẽ ye.—Sɩngre 12:1, 2; 15:7, 13-16; 26:24; 28:10-15.

7:1—Wãn to la b kɩt t’a Moiiz yɩ “wa Wẽnnaam Faraõ nifẽ”? Wẽnnaam kõo a Moiiz tõog la zu-sobend a Faraõ zugu. Woto yĩnga, a ra pa segd n zoe rabeem rĩm kãngã taoor ye.

7:22—Yɛ la Ezipt maan-kʋʋdbã paam koom sẽn pa lebg zɩɩm? Tõe tɩ b tũnuga ne koom ning b sẽn da yãk Nill kʋɩlgẽ wã sẽn deng t’a lebg zɩɩmã. B ra leb n tõe n paama ko-yɩlemde, b sã n da tu buls Nill kʋɩlga noore.—Yikri 7:24.

8:22, 23—Bõe yĩng t’a Moiiz yeel tɩ Israɛll nebã maand “yaa kisg ne Ezipt nebã”? Rũms buud toor-toor la b ra balemd Ezipti. Rẽnd a Moiiz sẽn gom maand yell n wilg tɩ Israɛll neba segd n tɩ maana maand n kõ a Zeova wã paasa a goamã pãnga.

12:29—Ãnd dãmb la b ra get wa kom-dẽemse? Kom-dẽemsã ra yaa rap bala. (Sõdbo 3:40-51) A Faraõ mengã sẽn da yaa bi-rẽengã b pa kʋ-a ye. A ra tara a meng zaka. Ra pa zaka soaba, la ra yaa zakã pipi biribl n ki toog piig soabã pʋgẽ.

12:40—Yʋʋm a wãn la Israɛll nebã zĩnd Ezipti? Yʋʋm 430 wã yell b sẽn gom ka wã naaga sasa ning Israɛll kambã sẽn zĩnd “Ezipt la Kana tẽnga.” A Abrahaam sẽn da tar yʋʋm pis-yopoe la a nu wã pasga Efrat kʋɩlgã yʋʋmd 1943 sẽn deng Kirist zãmaana n kẽng Kanaã. (Sɩngre 12:4) Sẽn sɩng ne rẽ n tɩ ta a Zakoob sẽn da wa n tar yʋʋm 130 n kẽ Eziptã, yʋʋm 215 n looge. (Sɩngre 21:5; 25:26; 47:9) Rẽ rat n yeelame tɩ rẽ poore, Israɛll nebã zĩnda be wakat sẽn zem woto, sẽn dat n yeel tɩ yʋʋm 215 Ezipti.

15:8—Mog-miuugã koom sẽn ‘gũsã’ sɩd ra yaa galaas bɩ? Hebre gom-biig ning b sẽn lebg tɩ “gũsame” wã rat n yeelame tɩ sẽn lebg taok bɩ sĩdimdi. Zoob 10:10 pʋgẽ, b rɩka gom-kãngã n tɩ loe ne bĩisim sẽn gũsi. Woto yĩnga, koomã sẽn gũsã pa rat n yeel tɩlae tɩ yaa koom sẽn lebg galaas ye. ‘Yaang sob-kãsengã’ yell b sẽn gom Yikri 14:21 pʋgẽ wã sã n da maaga wʋsg n sek a na kɩt tɩ koomã lebg galaase, sãmbg sẽn ka be, Biiblã da na n goma waood sẽn loog nug yelle. Sẽn mik tɩ b pa yã bũmb ba a yembr sẽn kokd koomã yĩnga, ra wõnda a gũsame, n lebg taok bɩ sĩdimdi.

Zãmsg tõnd yĩnga:

7:14–12:30. Tood piigã ra pa yɛl sẽn wa yaar woto bal ye. B ra reng n togsa b waoong tɩ b sɩd wa wakat ning b sẽn da wilgã kɛpɩ. Ad tood piigã sɩd wilgdame tɩ Naandã tara tõog koomã, wĩntoogã, bõn-yɩgdɩ wã, rũmsã la ninsaalbã zutu! Toodã leb n wilgdame tɩ Wẽnnaam tõe n kɩtame tɩ tood wa a bɛɛbã zutu, la a kogl a balemdbã.

11:2; 12:36. A Zeova ningda a nin-buiidã barka. Vẽenega, a ra kɩtame tɩ Israɛll nebã paam yaood masã, tʋʋmd ning b sẽn tʋm Eziptã yĩnga. B sẽn wa n kẽed Eziptã tɩ b ra yaa neb sẽn so b mense, la pa neb b sẽn yõg zabr wakat n kẽes yembd ye.

14:30. D tõe n kɩsa sɩd t’a Zeova na n fãaga a balemdbã ‘to-kãsengã’ sẽn watã sasa.—Matɩe 24:20-22; Wilgri 7:9, 14.

A ZEOVA SIGINDA BUUD SẼN TŨUD A SOR-WILGRÃ

(Yikri 15:22–40:38)

B sẽn fãag Israɛll nebã Ezipt tɩ kiis a tãabo, b tilga b fu-rot Sinai Tãngã sɛɛga. Yaa be la b paam Tõod Piigã la tõod a taaba, be la a Zeova maam kaool ne-ba, tɩ b lebg buud sẽn paamd Wẽnnaam sor-wilgri. A Moiiz maana rasem 40 tãngã zugu, n deegd noy sẽn tɩ loe ne sɩd balengã la a Zeova sɛk roogã sẽn yaa fu-roog b sẽn tõe n vik n loog ne wã tiibu. Rẽ sasa, Israɛll nebã maana sãnem nag-bil n balme. A Moiiz sẽn wa n sigd tãngã n yã rẽ wã, a sũurã yika wʋsg hal t’a lob kug-wals a yiibã Wẽnnaam sẽn kõ-a wã tɩ wã. B sẽn wa n sɩbg wẽng maandbã wa sẽn zems poore, a ye rʋʋ tãngã n deeg kug-wals a taaba. Ya a Moiiz sẽn lebg n wa wã la b sɩng sɛk roogã tiibu. Israɛll pipi soog-m-mengã yʋʋmd saabẽ tɩ fu-ro-kãng sẽn be rasãndã ne a teedã fãa maan n saame t’a Zeova pids-a ne a ziirã.

Sogsg sẽn tik verse rãmb zut n paam leokre:

20:5—Wãn to la a Zeova kɩtd tɩ ‘ba rãmbã yel-wẽna sɩbgr’ zĩnd b kamba ne b yagensa zutu? Ned fãa sã n wa lebg kãsma, b kaooda a bʋʋd tɩ zems ne a meng yel-manesem. La Israɛll buudã sẽn da wa n kẽ bõn-naands pʋʋsgã, a namsa rẽ yĩng sẽn na maan zãmaan dãmb rẽ poore. Baa Israɛll neb sẽn yɩ wẽn-sakdb namsame, buudã wẽn-kɩɩsg sẽn kɩt tɩ burkĩndã tallg Wẽnnaam taoor lebg toogã.

23:19; 34:26—Noor ning b sẽn kõ tɩ b ra rʋg bull a ma bĩisim pʋgẽ wã võor yaa bõe? B wilgame tɩ rʋg bullã (bɩ rũng a to biig) a ma bĩisim pʋgẽ wã ra yaa kɩfen dãmbã minung b sẽn da maand n tẽed tɩ boonda saaga. Sẽn paase, sẽn mik tɩ ma wã bĩisim dɩlgda a biigã yĩnga, rɩk a bĩismã n dʋg a biigã yaa wẽnem tʋʋmde. No-kãngã sõnga Wẽnnaam nin-buiidã tɩ b bãng tɩ b segd n talla nimbãan-zoeere.

23:20-23—Yaa malɛg-bʋg yell la b sẽn gom ka wã, la wãn to la a Zeova yʋʋrã ‘be ne yẽnda’? Wõnda malɛg-kãng ra ya a Zezi sẽn deng t’a yɩ ninsaalã. Wẽnnaam da tũnugda ne-a sẽn na yɩl n wilg Israɛll nebã sor tɩ b kẽng Kãabg Tẽngẽ wã. (1 Korẽnt dãmba 10:1-4) A Zeova yʋʋr “bee ne yẽnda,” a Zezi sẽn yaa ned ning sẽn teel la a maneg a Ba wã yʋʋr n yɩɩd ned a to fãa wã yĩnga.

32:1-8, 25-35—Bõe yĩng tɩ b pa sɩbg a Aarõ, a sẽn maan sãnem nag-bilã? A Aarõ sũurã pʋgẽ, a ra pa sak bõn-naandg pʋʋsg ye. Rẽ poore, a naaga a Levi taasã n zĩnd Wẽnnaam poorẽ n zab ne neb nins sẽn kɩɩs a Moiizã. B sẽn kʋ taal dãmbã poore, a Moiiz tẽega nin-buiidã tɩ b maana yel-wẽn-kãsenga, tɩ wilgdẽ t’a Aarõ toor sẽn ka be, Wẽnnaam zoea neb a taab me nimbãanega.

33:11, 20—Wãn to la Wẽnnaam gom ne a Moiiz wa “ned sẽn gomd ne a zoa”? Gom-kãngã wilgda zo-rãmb a yiib sẽn sõsd ne taaba. A Moiiz ra goma ne malɛk sẽn gomd Wẽnnaam yʋʋr yĩnga, n deegd noyã sẽn yit a Zeova nengẽ malɛk kãng maasem yĩnga. La a Moiiz pa yã a Zeova ye, bala ‘ninsaal ka tõe n yã Wẽnnaam n ket n vɩ ye.’ Sɩda, a Zeova mengã pa gom ne a Moiiz ye. Tõogã yaa ‘malɛk rãmb n togs-a ne sɛ-yõakda noore.’ Woto la Galat dãmba 3:19 yeta.

Zãmsg tõnd yĩnga:

15:25; 16:12. A Zeova geta a nin-buiidã yelle.

18:21. Rap nins b sẽn yãk tɩ b tar taoor-sobend kiris-neb tigingã pʋgẽ wã me segd n talla tõogo, n yɩ wẽn-zoɛtba, neb b sẽn tõe n tall bas-yard ne, la b ra yɩ rat-m-yembr dãmb ye.

20:1–23:33. A Zeova n yaa noy Kõt sẽn ka to. Israɛll nebã sã n da sak a tõodã, ra sõngd-b lame tɩ b balm-a ne sũ-noog tɩ zũnd-zãnd kaẽ ye. A Zeova tara siglg rũndã-rũndã sẽn sakd a sor-wilgrã. A sakr wata ne sũ-noog la bãane.

A võorã meng-meng ne tõndo

Bõe la Yikr sebrã wilgd a Zeova zugu? A wilgdame t’a yaa kõt sẽn tar nonglem, Fãagd sẽn ka to, la Wẽnnaam sẽn pidsd a raabo. A yaa Wẽnnaam sẽn tar siglg sẽn tũud a sor-wilgri.

Y sã n wa maand semen fãa Biibl karengã n segend Wẽnnaam Tʋʋmdã Lekolle, sãmbg sẽn ka be, bũmb ning y sẽn zãms Yikr sebrẽ wã na n kẽe y sũur sõma. Y sã n ges b sẽn yeel bũmb ning ‘Sogsg sẽn tik verse rãmb zut n paam leokrã,’ y na n bãnga verse rãmbã võor n paase. Goam nins sẽn pʋgl gom-zug ning sẽn yaa “Zãmsg n kõ tõndã” na n wilga yãmb y sẽn tõe n dɩ Biiblã kareng semenã yĩngã nafa to-to.

[Foto, seb-neng a 8]

A Zeova yeela sik-m-meng soab a Moiiz t’a lʋɩ taoor n yiis Israɛll nebã yembdã pʋgẽ

[Foto, seb-neng a 9]

Tood Piigã wilgame tɩ Naandã tara tõog koomã, wĩndgã, bõn-yɩgdɩ wã, rũmsã la ninsaalbã zutu

[Foto, seb-neng 10]

Ne a Moiiz maasem, a Zeova sigla Israɛll nebã tɩ b lebg buud sẽn segd n sak a sor-wilgrã