Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Bao-y n bãng-y a Zeova soayã

Bao-y n bãng-y a Zeova soayã

Bao-y n bãng-y a Zeova soayã

“Bɩ y kɩt tɩ mam bãng yãmb soɛya, la mam na bãng yãmba.”—YIKRI 33:13.

1, 2. a) Bõe yĩng t’a Moiiz kʋ Ezipt nedã sẽn da namsd Hebre buudã nedã? b) Sẽn na yɩl t’a Moiiz zems ne a Zeova tʋʋmdã, bõe la a ra segd n bãnge?

B WUBA a Moiiz a Faraõ zakẽ wã, la b zãms-a yam ning Ezipt nin-kãsemsã sẽn da nand wʋsgã. La a Moiiz bãngame t’a pa Ezipt ned ye. A roagdbã ra yaa Hebre rãmba. A sẽn wa n ta yʋʋm 40, a yiime n na n ges Israɛll kambã sẽn yaa a ba-biisã. A Moiiz yãa Ezipt ned sẽn namsd Hebre rãmba ned a ye tɩ sãam a sũuri, t’a kʋ Ezipt nedã. A Moiiz yãka yam n na n zĩnd a Zeova nin-buiidã poorẽ, bala a tagsame tɩ Wẽnnaam tʋm-a lame t’a tɩ fãag a ba-biisã. (Tʋʋma 7:21-25; Hebre dãmba 11:24, 25) Yellã sẽn wa n vẽnegã, Ezipt na-zakã neb gesa a Moiiz wa tõta, t’a zoe n yi tẽngã sẽn na yɩl tɩ b ra kʋ-a ye. (Yikri 2:11-15) A Moiiz sã n da rat tɩ Wẽnnaam yãk-a t’a tʋm a tʋʋmã, a ra segd n deng n bãnga a Zeova soayã sõma. Rẽ yĩnga a ra na n sakame tɩ b zãms-a bɩ?—Yɩɩl Sõamyã 25:9.

2 A Moiiz sẽn zoe n yi Eziptã, a tɩ zĩnda kɛɛng yʋʋm 40 n yɩ pe-kɩɩma. A pa bas t’a sũur sãam wʋsgo, Hebre rãmbã sẽn yaa a ba-biisã sẽn wõnd b ra pa nand-a wã yĩng ye. A saka yɛl nins Wẽnnaam sẽn bas tɩ wa paam-a wã. Baa ne yʋʋm wʋsg sẽn loog tɩ yaa wa b yĩma a yellã, a sakame t’a Zeova zãms-a. Kaoosg zugẽ, a Moiiz sẽn gʋls bũmb ning a meng zugã pa yẽ meng tagsg ye, yaa Wẽnnaam vʋʋsem sõngã n vẽneg-a t’a gʋlse. A yeelame: “Rao a Moiiz yaa sik-m-meng soab wʋsgo n yɩɩd neba fãa sẽn be dũniyã zugã.” (Sõdbo 12:3) A Zeova yãka a Moiiz n kɩt t’a tʋm tʋʋm-kãsemse. Tõnd me sã n bao sik-m-menga, a Zeova na n ning-d-la barka.—Sofoni 2:3.

B bobla a Moiiz tʋʋmde

3, 4. a) Tʋʋm-bʋg la a Zeova bobl a Moiizi? b) Sõng-bʋg la a Moiiz paam-yã?

3 Daar a yembre, malɛk sẽn gomd a Zeova yʋʋr yĩng n gom ne a Moiiz Horɛb tãngã sɛɛgẽ, sẽn be Sinayi babgã. Malɛkã yeela a Moiiz yaa: “Mam yãa m neba sẽn be Ezipta namsgo. La mam wʋma bãmb kelemse tʋʋm soaadba sẽn namsd bãmbã. N-ye, mam mii bãmb toogã. La mam waame n na n fãag bãmb Ezipt neba nusẽ la m yiis bãmb soolem kãng pʋgẽ n tall bãmb n kẽng tẽn-sõng sẽn yaa bedr pʋgẽ. Yaa tẽng sẽn tar bĩisim ne sɩɩd wʋsgo.” (Yikri 3:2, 7, 8) Rẽ wɛɛngẽ wã, Wẽnnaam da tara tʋʋmd n na n bobl a Moiizi, la a ra segd n tʋm-a lame tɩ zems ne a Zeova sẽn da na n wilg-a to-to wã.

4 A Zeova malɛkã paasame: “Masã, bɩ f kẽnge. Mam na n tʋma foom Faraõ nengẽ tɩ f tɩ yiis mam neba sẽn yaa Israɛll yagensa Ezipt soolma pʋgẽ.” A Moiiz yam da yoodame. A ra tagsdame t’a pa na n tõog tʋʋmdã ye, la a sã n da na n teeg a meng pãnga bala, a sɩd ra pa na n tõog ye. La a Zeova kenga a Moiiz raood n yeel-a woto: “Mam na n zĩnda ne foom.” (Yikri 3:10-12) A Zeova kõo a Moiiz tõog t’a maan yel-soalem sẽn da na n wilg tɩ yaa Wẽnnaam n sɩd tʋm-a. A Moiiz kẽem a Aarõ ra segd n yãag-a lame n tɩ yɩ a no-rɛɛsa. Ra yaa a Zeova n da na n wilg-b b sẽn segd n yeel bũmb ninga, la b sẽn da segd n maan to-to. (Yikri 4:1-17) Rẽ yĩnga a Moiiz ra na n tõog n tʋma tʋʋm-kãngã neer bɩ?

5. Bõe yĩng tɩ Israɛll nebã manesem da yɩ yel-pakr n kõ a Moiizi?

5 Sɩngrẽ wã, Israɛll kãsem dãmbã tẽe a Moiiz ne a Aarõ. (Yikri 4:29-31) La tao-tao bala, “Israɛll neb nins sẽn get tʋʋmdã yellã” ninga a Moiiz ne a kẽemã taale, n yeel tɩ b kɩtame tɩ bãmb “lebg ka bark rãmb” a Faraõ ne a tʋm-tʋmdbã nifẽ. (Yikri 5:19-21; 6:9) Israɛll nebã sẽn wa n yit Eziptã, rabeem yõk-b-la b sẽn yã Ezipt nebã sẽn yi n pʋgl b poor ne saar dãmbã. Mog-miuugã sẽn da be b taoor tɩ b bɛɛbã be b poorẽ n pʋgd-b ne saar dãmbã, Israɛll nebã tagsame tɩ b bẽd-b lame n na n kʋ, tɩ kɩt tɩ b yeel tɩ yaa a Moiiz yelle. Yãmb sã n da be be, y ra na n maana wãna? Baa ne Israɛll nebã sẽn da pa tar koom kogendã, a Zeova yeela a Moiiz t’a kɩt tɩ nin-buiidã yik n dɩk sore. Rẽ poore, Wẽnnaam welga Mog-miuugã koom n bas zĩ-koɛɛng sʋkã tɩ Israɛll nebã tõog n kẽn n pasg-a.—Yikri 14:1-22.

Bũmb sẽn tar yõod n yɩɩd fãagre

6. A Zeova sẽn wa n na n tʋm a Moiizã, bõe yell la a gom n yɩɩge?

6 A Zeova sẽn wa n na n tʋm a Moiizã, a goma a yʋʋrã yõod yell n yɩɩge. Tara yõod wʋsg tɩ b waoog yʋ-kãngã la a soabã. A Moiiz sẽn sok a Zeova a yʋʋrã, a leok-a-la woto: “Mam na n yɩɩ m sẽn na n yɩ a soaba.” (NW ) Sẽn paase, a yeela a Moiiz t’a tɩ yeel Israɛll nebã woto: “[A Zeova] sẽn yaa yãmb yaab rãmba Wẽnnaam, a Abrahaam ne a Izaak la a Zakoob Wẽnnaamã n tʋm maam yãmb nengẽ. Yãoã na n yɩɩ mam yʋʋr wakat fãa. Neba na n boola maam ne yʋ-kãng zãmaan fãa.” (Yikri 3:13-15) Dũniyã gill zugu, Wẽnnaam sõgen dãmbã ket n boond-a lame t’a Zeova.—Ezai 12:4, 5, NW; 43:10-12, NW.

7. Baa ne a Faraõ tɩtaamã, bõe la Wẽnnaam yeel a Moiiz t’a maane?

7 A Moiiz ne a Aarõ kẽnga a Faraõ taoor n tɩ togs-a a Zeova koɛɛgã. La a Faraõ yeela ne tɩtaam woto: “[A Zeova yaa ãnd] tɩ mam na n kelg bãmb koɛɛg n bas Israɛll neba tɩ b looge? Mam ka mi [a Zeova] ye. La mam ka na n bas Israɛll neba tɩ b loog ye.” (Yikri 5:1, 2) A Faraõ riglma a sũur la a pa pids a pʋlemsã ye, la ne rẽ fãa Zeova kɩtame t’a Moiiz lebg n kẽng a nengẽ naoor wʋsg n tɩ taas-a koeese. (Yikri 7:14-16, 20-23; 8:1, 2, 20) A Moiiz ra neeme t’a Faraõ sũurã yikame. Rẽ yĩnga a sã n da lebg n kẽnge, a na sak n kelg-a sɩda? Israɛll nebã sɩd ra rata fãagr ne b sũur fãa. A Faraõ tõdga fasɩ t’a kõn sak ye. Yãmb sã n da be a Moiiz zĩigẽ y ra na n maana wãna?

8. A Zeova sẽn tall manesem ning ne a Faraõ wã yõod yɩɩ bõe, la rẽ segd n kɩtame tɩ tõnd maan bõe?

8 A Moiiz le leba a Faraõ nengẽ ne koɛɛg a to n yeel-a yaa: “[A Zeova] sẽn yaa Hebre neba Wẽnnaamã yeelame tɩ f bas bãmb neba tɩ b kẽng n tɩ waoog bãmba.” La Wẽnnaam leb n yeelame: “Mam da tõe n tẽega m nug n lobg foom ne f neba fãa bã-loangdg n yiis yãmb dũniyã zugu. La baoosgo, mam basa foom tɩ f ket n vɩ sẽn na yɩlga tɩ fo yã mam pãngã, la tɩ mam yʋʋra saag dũniyã tɛk fãa.” (Yikri 9:13-16) La a Faraõ sẽn diglim a sũurã yĩnga, a Zeova yãka yam n na n wilg a pãn-kãsengã ne manesem sẽn na n kɩt tɩ neb nins fãa sẽn kɩɩsd yẽ wã rɩk yam. A Sʋɩtãan me a Zezi sẽn bool kaoosg zugẽ tɩ “dũniyã naaba” bee nin-kãens sʋka. (Zã 14:30; Rom dãmba 9:17-24) Wala b sẽn da reng n togsã, a Zeova yʋʋrã saaga dũniyã tɛk fãa. A sũ-marã yĩng kɩtame tɩ Israɛll nebã ne buud wʋsg sẽn naag-b n balm-a wã paam n põse. (Yikri 9:20, 21; 12:37, 38) Sẽn sɩng ne rẽ tɛka, a Zeova yʋʋrã mooneg nafa neb milyõ rãmb sẽn sak baleng hakɩkã.

Nin-buiid sẽn pa nana yell gesgo

9. Wãn to la a Moiiz meng buudã neb paoog a Zeova?

9 Hebre rãmbã ra mii Wẽnnaam yʋʋrã. A Moiiz sẽn wa n na n gom ne-bã, a pʋda yʋ-kãnga, la nin-buiidã pa waoog a Soab ninga sẽn so yʋ-kãnga wã ye. A Zeova sẽn yiis Israɛll nebã Ezipt ne yel-solemdã poor bilf tɩ b wa baood ko-sõng n na n yũ tɩ kaẽ wã, bõe n maane? B yẽgma ne a Moiizi. Rẽ zugẽ, b yẽgma rɩɩb poorẽ. A Moiiz keoog-b lame tɩ pa ne yẽ ne a Aarõ bal la b sẽn yẽgemdã, la tɩ yaa ne a Zeova. (Yikri 15:22-24; 16:2-12) Sinayi tãngẽ wã, a Zeova sẽn na n kõ Israɛll nebã Tõogã, a maana bõn-bãna. La nin-buiidã kɩɩsame n maan sãnem nag-bil n balm-a la b yik n maan “kibs [a Zeova] waoogr yĩnga.”—Yikri 32:1-9.

10. Bõe yĩng t’a Moiiz sẽn pʋʋs n kos bũmb ning tɩ be Yikri 33:13 wã tar yõod wʋsg ne kiris-neb yel-gɛtbã rũndã-rũndã?

10 Wãn-wãn la a Moiiz ra na n maan ne nin-kãensã a Zeova meng sẽn yeel tɩ b yaa tõtbã? A Moiiz pʋʋsa a Zeova n kos woto: “Mam sẽn paam bark yãmb nifẽ wã, bɩ y kɩt tɩ mam bãng yãmb soɛya, la mam na bãng yãmba n kell n paam bark yãmb nifẽ.” (Yikri 33:13) Rũndã-rũndã, kiris-neb yel-gɛtbã kɩɩmda a Zeova Kaset rãmbã sẽn yaa bãgr sẽn tar sik-m-meng n yɩɩd pĩnd wẽndẽ Israɛllã nebã zĩig sẽn zãrã. La yel-gɛtb kãens me pʋʋsda woto: “Zusoaba, kɩt-y tɩ mam bãng yãmb soɛya. Bɩ y zãms maam tɩ m tũ yãmba.” (Yɩɩl Sõamyã 25:4) A Zeova soayã bãngr sõngda yel-gɛtbã tɩ b get yɛlã tɩ zemsd ne Wẽnnaam Gomdã la Wẽnnaam zʋgã.

Bũmb ning a Zeova sẽn baood t’a nin-buiidã maane

11. No-bʋs la a Zeova ra kõ a Moiizi, la bõe yĩng tɩ b tar yõod ne tõndo?

11 Sinayi tãngẽ wã, a Zeova togsa a nin-buiidã bũmb ning a sẽn baood tɩ b maanã. Rẽ poore, a Moiiz reega Tõod Piigã sẽn gʋls kug-wals a yiib zutã. A sẽn wa n sigd tãngã, a yãa Israɛll nebã sẽn balemd sãnem nag-bilã t’a sũur yik t’a lob kug-walsã tɩ wã. A Zeova kɩtame t’a Moiiz pees kug-wals t’a lebs n gʋls Tõod Piigã b zut n kõ-a. (Yikri 32:19; 34:1) Tõod kãens pa yɩ toor ne pipi rãmbã ye. A Moiiz ra segd n tũu tõod kãense. Wẽnnaam leb n da wilga a Moiiz a sẽn yaa a Soabã vẽenega, tɩ kɩt t’a bãng a sẽn da segd n zã a meng to-to, a sẽn gomd a Zeova yʋʋr yĩngã. Kiris-nebã pa tũud a Moiiz Tõogã ye, la no-kãsems wʋsg neb nins fãa sẽn balemd a Zeova wã sẽn ket n tũudẽ yẽbga no-kãsems nins a Zeova sẽn kõ a Moiizã zugu. (Rom dãmba 6:14; 13:8-10) Bɩ d ges no-kãens kẽere.

12. A Zeova sẽn bao tɩ Israɛll nebã sak-a zãng-zãngã ra segd n kɩtame tɩ b maan bõe?

12 Sak a Zeova zãng-zãnga. Israɛll buudã neb fãa zĩnda a Zeova sẽn wa n yetẽ tɩ yẽ ratame tɩ b sak-a zãng-zãngã. (Yikri 20:2-5, NW ) Israɛll nebã yãa yɛl wʋsg sẽn wilg t’a Zeova la sɩd Wẽnnaamã. (Tõodo 4:33-35) A Zeova wilga vẽeneg t’a ra pa na n sak t’a nin-buiidã balem bõn-naands bɩ b maan sʋɩtãan-tɩt buud baa a yembre, baa tẽns a taabã neb sẽn da maand bũmb ning fãa ye. B sẽn da segd n sak a Zeova to-to wã pa tog n tek tũudum yel-maandɩ tũub bal ye. B fãa ra segd n nonga a Zeova ne b sũy fãa, ne b yam fãa la ne b pãnga fãa. (Tõodo 6:5, 6) B ra segd n wilga rẽ ne b no-goam la b yel-manesem, sẽn dat n yeel tɩ b vɩɩmã nens fãa pʋsẽ. (Maankʋʋre 20:27; 24:15, 16; 26:1) A Zezi Kirist me wilga vẽeneg t’a Zeova baoodame tɩ b sak-a zãng-zãnga.—Mark 12:28-30; Luk 4:8.

13. Bõe yĩng tɩ ra yaa tɩlae ne Israɛll nebã tɩ b sak Wẽnnaam neere, la bõe n tog n kɩt tɩ tõnd sak-a woto? (Koɛɛg Soaba 12:13)

13 Tũ a Zeova noyã neere. B ra segd n tẽega Israɛll nebã tɩ b sẽn wa n na n maan kaoolã ne a Zeova wã, b pʋlmame tɩ bãmb na n saka a noyã neere. B ned kam fãa ra soo a meng wʋsgo, la b ra segd n saka noy nins a Zeova sẽn kõ-bã neere. B sã n da maan woto, ra na n wilgame tɩ b nonga Wẽnnaam, tɩ rẽ ra na n naf bãmb ne b yagensã, bala a Zeova sẽn kõ-b noy ninsa fãa yaa b neer yĩnga.—Yikri 19:5-8; Tõodo 5:27-33; 11:22, 23.

14. Wãn-wãn la Wẽnnaam wilg Israɛll nebã vẽeneg tɩ b segd n lʋɩɩsa tẽebã yɛl taoore?

14 Lʋɩɩs-y tẽebã yɛl taoore. Israɛll buudã ra pa segd n dɩk b sẽkã la b pãngã fãa n pʋg daar fãa vɩɩmã yɛl n bas tẽebã yɛl ye. B ra pa segd n bas tɩ vɩɩmã yɛl pak-b n yɩɩg ye. A Zeova ra yãka daar takɩ semen fãa pʋgẽ tɩ yaa ra-sõngo, sɩd Wẽnnaamã baleng yĩnga. (Yikri 35:1-3; Sõdbo 15:32-36) Yʋʋmd fãa, b leb n da segd n yãka wakat takɩ n tigim taab n waoog Wẽnnaam. (Maankʋʋre 23:4-44) Tigis-kãens yaa wakat b sẽn na n togs a Zeova tʋʋm-kãsemsã la b tẽeg taab a soayã, la b wilg-a b mi-beoog a maan-neerã fãa yĩnga. Nin-buiidã sã n da sõsd Wẽnnaam yel-kãsemsã zutu, kɩtdame tɩ b tall wẽn-zoeer la nonglem n paase, la sõng-b tɩ b kell n tũ a soayã. (Tõodo 10:12, 13) No-sõma kãensã nafda a Zeova sõgen dãmbã rũndã-rũndã.—Hebre dãmba 10:24, 25.

D bãng la d nand a Zeova zʋgã

15. a) Bõe yĩng t’a Moiiz sẽn da mi la a nand a Zeova zʋgã ra nafd-a? b) Sogs-bʋs n tõe n sõng tõnd tɩ d tags a Zeova zʋg a ye fãa zug neere?

15 Sẽn na yɩl n tõog n ges nin-buiidã yelle, a Moiiz ra leb n segd n bãnga a Zeova zʋgã la a nand-ba. Yikri 34:5-7 yeelame tɩ Wẽnnaam pɩʋʋga a Moiiz taoor n yeele: “Mam yʋʋr yaa [a Zeova] sẽn yaa Wẽnnaam sẽn yaa nimbãan-zoeta la bark kõata [bɩ lohorem soaba, NW ]. Mam sũur ka yikd tao-tao ye, la mam nonglem yaa wʋsgo. La mam yaa sɩd soaba, sẽn maand nonglem hal tɩ ta zãmaan tusri n kõt neb sugr b yel-wẽna ne b kɩɩsga la b kongra fãa yĩnga. La baasgo, mam ka na n bas yãmb taal y yel-wẽna yĩng ye. Mam na n kɩtame tɩ ba-rãmba yel-wẽna sɩbgr zĩnd bãmb kamba zutu la bãmb yagensa zutu hal tɩ ta zãmaan a tãabo walla a naase.” Rɩk-y sẽk n bʋgs gom-kãensã zug la y sok y meng sogs-kãensã: ‘Zʋg-kãensã a ye fãa wilgda bõe? Wãn-wãn la a Zeova wilg-b ne tʋʋma? Wãn to la kiris-neb yel-gɛtbã tõe n wilg zʋg-kãngã ne b tʋʋma? Wãn to la tõnd ned kam fãa tõe n wilg-a a yel-manesmã pʋgẽ?’ Bɩ d ges makr a wãn bala.

16. Bõe la d tõe n maan n wʋm Wẽnnaam nimbãan-zoeerã võor n paase, la bõe yĩng tɩ d segd n maan dẽ?

16 A Zeova yaa “Wẽnnaam sẽn yaa nimbãan-zoɛta,” la lohorem soaba. Yãmb sã n tara Étude perspicace des Écritures sebrã, bɩ y karem zĩig ning b sẽn gʋls tɩ: Nimbãan-zoeerã (miséricorde). Wall y tik gom-zu-kãng zug n maan vaeesg Index des publications Watch Tower rãmbẽ bɩ ordɩnatɛɛrã pʋgẽ (Watchtower Library sur CD-ROM). * Bao-y verse nins sẽn gomd nimbãan-zoeer yellã kõnkordãnsã pʋgẽ. Y na n mikame t’a Zeova sã n da sɩbgda a nin-buiidã wakat kẽere, a ra zoeta b nimbãaneg wʋsg me. Wẽnnaam nimbãan-zoeerã kɩtdame t’a yolsd a nin-buiidã. Bũmb sẽn wilgd rẽ yaa a sẽn ges Israɛll nebã yell tẽebã la yĩngã wɛɛngẽ b sẽn wa n digd Kãabg Tẽngẽ wã. (Tõodo 1:30-33; 8:4) Ned sã n konge, a Zeova zoeta a nimbãaneg n kõ-a sugri. A ra zoeya a pĩnd wẽndẽ nin-buiidã nimbãanega. Sẽn tɩ yɩɩd fãa, a rũndã-rũndã sõgen dãmbã me segd n zoeta taab nimbãaneg wʋsgo.—Matɩe 9:13; 18:21-35.

17. Wãn-wãn la a Zeova lohormã võor wʋmb tõe n sõng n kɩt tɩ neb a taab wa naag-d baleng hakɩkã pʋgẽ?

17 A Zeova nimbãan-zoeerã naaga ne lohorem. Wãn to la y na n bilg “lohorem” võore? Mak-y rẽ ne verse nins sẽn yet t’a Zeova yaa lohorem soabã n gese. Biiblã wilgdame t’a Zeova lohormã tɩ loee ne a sẽn get neb nins sẽn yaa tals a nin-buiidã sʋkã yell ne nonglmã. (Yikri 22:25, 26) Tẽng pʋgẽ, sãambã la neb a taabã tõe n sɛga zu-loeese. A Zeova sẽn wa n yeel a nin-buiidã tɩ b ra tũus neba, la tɩ b maan neba buud fãa neerã, a tẽeg-b lame tɩ bãmb me ra yɩɩ sãamb Ezipti. (Tõodo 24:17-22) Yaa wãn to yẽ ne tõnd sẽn yaa Wẽnnaam nin-buiid rũndã-rũndã wã? D sã n maand taab lohorem kɩtdame tɩ lagem-n-taar zĩnd d sʋka, la sõngd neb a taab tɩ b wat n naagd tõnd a Zeova balengã pʋgẽ.—Tʋʋma 10:34, 35; Wilgri 7:9, 10.

18. Bõe la noy nins a Zeova sẽn da kõ Israɛll nebã n gɩdg-b tɩ b ra tall tẽns a taabã neb manesem kẽerã zãmsd tõndo?

18 Baasg zãnga, Israɛll nebã ra pa segd n nong bu-zẽmsã neb tɩ yɩɩg b sẽn nong a Zeova la noy nins a sẽn kõ-bã ye. Rẽ n so tɩ b ra yeel-b tɩ b ra maan wa b tẽn-yagsã neba, n tũ b tũudmã minimd la b yo ye. (Yikri 34:11-16; Tõodo 7:1-4) Tõnd me segd n tũu no-kãngã rũndã-rũndã. D segd n yɩɩ nin-buiid sẽn yaa sõngo, wala tõnd Wẽnnaam a Zeova me sẽn yaa sõngã.—1 Pɩɛɛr 1:15, 16, Sebr Sõngo.

19. Wãn-wãn la a Zeova sẽn get wẽng maanegã to-to wã bãngr tõe n kogl a nin-buiidã?

19 Sẽn na yɩl t’a Moiiz tõog n wʋm a Zeova soayã neere, a wilga Moiiz vẽeneg tɩ baa yẽ sẽn pa nong yel-wẽnã, a sũur pa yikd tao-tao ye. A kõta nebã sẽk sẽn na yɩl tɩ b zãms a noyã n bãnge, la b tũ-ba. Ned sã n tek yam n kos sugr a yel-wẽn yĩnga, a Zeova kõta a soab sugri, la a pa basd yel-wẽn-kãsemsã taal n pa sɩbg ye. A keooga a Moiiz tɩ Israɛll nebã tʋʋmã tõe n wa nafa zãmaan nins sẽn da na n pʋglã neb wall nams-ba. Wẽnnaam nin-buiidã sã n nong a soayã, na n sõng-b lame tɩ b ra wa ning Wẽnnaam taal ne yɛl b sẽn bao n kõ b mense, wall b wa yeel t’a maasame ye.

20. Bõe n tõe n sõng tõnd tɩ d tall manesem sẽn zems ne d tẽed-n-taasã la neb nins d sẽn segd koe-moonegã pʋgẽ wã? (Yɩɩl Sõamyã 86:11)

20 Yãmb sã n dat n bãng a Zeova la a soayã sõma n paase, bɩ y ket n karemd Biiblã la y maand vaeesgo, la y bʋgsd bũmb ning y sẽn karemdã zugu. Bao-y n bãng-y a Zeova zʋgã nens toɛy-toɛyã sẽn be yamleoogã neere. Tags-y pʋʋsg pʋgẽ n ges y sẽn tõe n dɩk Wẽnnaam togs-n-taar la y sẽn tõe n tũ a raabã n paas to-to. Rẽ na n sõng-y lame tɩ y gil zu-loeese, tɩ y tall manesem sẽn zems ne y tẽed-n-taasã la sõng neb a taab tɩ b bãng la b nong tõnd Wẽnnaamã sẽn tar ziirã.

[Tẽngr note]

^ sull 16 Yaa a Zeova Kaset rãmbã n yiis seb-kãensã fãa.

Bõe la y zãms-yã?

• Bõe yĩng tɩ sik-m-meng ra tar yõod ne a Moiizi, la bõe yĩng tɩ sik-m-meng tar yõod ne tõndo?

• A Zeova sẽn kɩt tɩ b taas a koeesã a Faraõ n yɩlmã yõod yɩɩ bõe?

• No-kãsems kẽer bʋs b sẽn da zãms a Moiiz la tõnd me segd n tũ?

• Wãn-wãn la d tõe n wʋm a Zeova zʋgã neer n paase?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto, seb-neng a 9]

A Moiiz sak n taasa a Zeova koeesã a Faraõ

[Foto, seb-neng 10]

A Zeova wilga a Moiiz a noyã

[Foto, seb-neng 12]

D bʋgs a Zeova zʋgã nens toɛy-toɛyã zutu