Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Kiris-nebã yãgda ne a Zeova ziirã

Kiris-nebã yãgda ne a Zeova ziirã

Kiris-nebã yãgda ne a Zeova ziirã

“La bark bee yãmb zutu yãmb nin sẽn yãta la y tʋba sẽn wʋmda yĩnga.”—MATƖE 13:16.

1. Israɛll nebã sẽn tall manesem ning ne a Moiiz Sinayi Tãngã pendã wata ne sok-bʋgo?

ISRAƐLL nebã sẽn da tigim Sinayi Tãngã pendã ra tara bʋʋm sẽn tar pãng n na n pẽneg a Zeova. Yaa yẽ n fãag-b Ezipt yembdẽ wã ne a pãngã. A gesa b yelle, n kõ-b rɩɩb la koom we-koɛɛngã pʋgẽ. Sẽn paase, a sõng-b lame tɩ b tõog Amalɛk rãmbã tãb-biisã sẽn da zabd ne-bã. (Yikri 14:26-31; 16:2–17:13) Nin-buiidã sẽn da be we-koɛɛngẽ wã Sinayi Tãngã sɛɛgẽ, b ra zoeta rabeem sa-tãsã la sa-yãgbã yĩng hal n da rigda. Kaoosg poore, b yãa a Moiiz sẽn yit Sinayi Tãngã zug n sigda, t’a nengã yãgd ne a Zeova ziirã. La b pa yɛɛs yel-kãng taoor n pẽg a Zeova ziirã ye, b basame n looge. “Bãmb zoee rabeem n ka rat n kolg a [Moiiz] ye.” (Yikri 19:10-19; 34:30) Bõe yĩng tɩ b ra zoet rabeem n pa rat n ges a Zeova sẽn da maan-b neer wʋsgã ziir pukri?

2. Tõe tɩ yaa bõe yĩng la Israɛll nebã sẽn da zoet rabeemã, b sẽn yã t’a Moiiz nengã ra yãgd ne Wẽnnaam ziirã?

2 Ra yaa bũmb ning sẽn da reng n maana n kɩt tɩ Israɛll nebã zoe rabeem wʋsgã. B sẽn kɩɩs a Zeova n maan sãnem nag-bilã, a sɩbg-b lame. (Yikri 32:4, 35) A Zeova sɩbgrã zãms-b-la bũmb bɩ? Rẽ yĩnga b talla mi-beoog ne rẽ bɩ? Ayo, pa yɩ woto ne bãmb wʋsg ye. A Moiiz kũumã sẽn wa n kolge, a tẽega sãnem nag-bilã yelle, la sasa a taab Israɛll nebã sẽn kɩɩse. A yeela nin-buiidã: “Yãmb kɩɩsa Zusoab a Wẽnnaam noore, yãmb ka tẽ bãmba, la y ka sak bãmb koɛɛga ye. Mam sẽn mi yãmba tɛka, yãmb tõdga Zusoabã.”—Tõodo 9:15-24.

3. A Moiiz nengã ludb võor da yaa bõe?

3 Ges-y a Moiiz sẽn tall manesem ning Israɛll nebã rabeem taoore. Kibarã yetame: “La a Moiiz sẽn gom ne bãmb n sɛ, yẽ luda a nenga ne peende. La a Moiiz sã n kẽng Zusoaba nengẽ [sɛk-roogã pʋgẽ] n na n tɩ gom ne bãmba, yẽ yiisda peendã, hal tɩ yẽ yi sɛk-rooga pʋgẽ. La yẽ sã n yi, a togsda Israɛll neba bũmb nins fãa Zusoaba sẽn togs yẽ wã. La Israɛll neba yãame t’a Moiiz nenga pɩndame. Dẽ, a Moiiz leb n luda a nenga ne peend yɛsa, hal tɩ ta yẽ sẽn na n le kẽ n gom ne [a Zeova].” (Yikri 34:33-35) Bõe yĩng t’a Moiiz ra lut a nengã ne peend wakat ninga? Bõe la rẽ tõe n zãms tõndo? Sogs-kãensã leoor tõe n sõng-d lame tɩ d ges tõnd mengã zems-n-taar ne a Zeova sẽn yaa to-to.

B pa rɩ zu-noog nins b sẽn paama yõod ye

4. Tʋm-tʋmd a Poll wilgame t’a Moiiz sẽn lud a nengã ne peendã võor yaa bõe?

4 Tʋm-tʋmd a Poll wilgame t’a Moiiz sẽn da lut a nengẽ ne peendã ra tara loees ne Israɛll nebã yam-tagsgã la b sũyã sẽn da yaa to-to wã. A Poll gʋlsame: “Israɛll yagensa ka tõe n ges a Moiiz nengã n kaoose, yẽ nenga sẽn yãgda yĩnga; . . . bãmb yam ludame.” (2 Korẽnt dãmba 3:7, 14) Ad sɩd yaa kaeto! Israɛll nebã ra yaa a Zeova nin-buiid a sẽn tũusi, la a ra ratame tɩ b pẽneg-a. (Yikri 19:4-6) La b ra pa rat n ges Wẽnnaam ziirã yãgb ye. Bãmb da segd n nonga a Zeova la b sak-a ne b sũyã la b yamã fãa, la b basa rẽ n zãag b mens ne-a.

5, 6. a) Bõe n zĩnd a Zezi pipi karen-biisã zãmaanẽ tɩ wõnd Israɛll nebã sẽn yã bũmb ning a Moiiz wakatã? b) Welg-bʋg n da be neb nins sẽn kelg a Zezi wã ne neb nins sẽn pa kelg-a wã sʋka?

5 Rẽ wɛɛngẽ wã, d yãta bũmb sẽn wõnd woto sẽn zĩnd a Zezi pipi karen-biisã zãmaanẽ. A Poll sẽn wa n lebg kiris-nedã sasa, kaool paalgã sẽn da tar sɛ-yõkd sẽn yaa a Moiiz Kãseng a Zezi Kiristã ra ledga Tõogã kaoole. Ne a Zezi goamã la a tʋʋmã, a ra yãgda ne a Zeova ziirã tɩ zems zãnga. A Poll gʋlsa woto a Zezi sẽn vʋʋgã wɛɛngẽ: “Bãmb yaa Wẽnnaam waoogr yãgbo, la b wẽnda Wẽnnaam zãng fasɩ.” (Hebre dãmba 1:3) Ad sɩd yɩɩ zu-no-kãseng meng la Zʋɩf rãmbã sẽn paama! B ra tõe n wʋma Wẽnnaam mengã Biribl sẽn gomd vɩɩm sẽn pa satã yelle. Zu-bʋko, neb wʋsg a Zezi sẽn moon pa kelg ye. A Zezi leb n dɩka a Zeova bãngr-gomd ning a sẽn tũnug ne a Ezai wã n gom bãmb yell woto wã: “Nin-kãens sũyã riglmame. Bãmb yẽda b tʋba, la bãmb muma b nini, tɩ bãmb nina kõn yã ye, la tɩ bãmb tʋba kõn wʋm ye, tɩ b sũyã kõn bãng ye, tɩ bãmb kõn tek yam, la tɩ mam kõn maag bãmb ye.”—Matɩe 13:15; Ezai 6:9, 10.

6 Welgr sẽn yaa kãseng n da be Zʋɩf rãmbã ne a Zezi karen-biisã sʋka. A Zezi goma [ne a] karen-biisã yell n yeel woto: “Bark bee yãmb zutu yãmb nin sẽn yãta la y tʋba sẽn wʋmda yĩnga.” (Matɩe 13:16) Kiris-neb hakɩkã rata ne b sũy fãa n bãngd a Zeova n paasdẽ la b maand a raabã. B maanda sũ-noog ne a raabã maaneg wala b sẽn wilg Biiblã pʋgẽ wã. Rẽ n kɩt tɩ kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõng zaeebã yãgd ne a Zeova ziirã tʋʋmd ning b sẽn tar kaool paalgã pʋgẽ, la piis a taabã me maanda boto.—2 Korẽnt dãmba 3:6, 18NW.

Koe-noogã sẽn ludã võore

7. Bõe yĩng tɩ neb wʋsg sẽn zãgsd koe-noogã pa lingri?

7 Wala d sẽn yã wã, a Zezi wakatã la a Moiiz wakatã fãa, Israɛll neb wʋsg zãgsa zu-noog sẽn pa wõnd a taab b sẽn da tõe n paame. Yaa woto tõnd wakatã me. Neb wʋsg zãgsda koe-noogã tõnd sẽn moondã. La rẽ pa ling tõnd ye. A Poll gʋlsa woto: “La sã n yaa tɩ tõnd Koe-nooga ket n solgame, a solga ne neb nins sẽn na n sãamã. Bãmb yaa neb nins sẽn ka tẽebo la neb nins dũni kãnga wẽnnaam sẽn lud b yam.” (2 Korẽnt dãmba 4:3, 4) A Sʋɩtãan sẽn maan modgr nins n na n solg koe-noogã toor sẽn ka be, neb wʋsg luda b mens nense, b sẽn pa rat n yã wã yĩnga.

8. Wãn to la zɩɩlmã lud neb wʋsg nini, la wãn to la d tõe n maan tɩ rẽ ra paam-do?

8 Zɩɩlmã luda neb wʋsg tẽeb nini. Biiblã gomda dũniyã neb yell n yetẽ tɩ “bãmb yam ka lik ye, la bãmb ka mi Wẽnnaam vɩɩm ye, bãmb zɩɩlem la bãmb sũyã sẽn yaa kɛgemsa yĩnga.” (Efɛɛz rãmba 4:18) Nand t’a Poll lebg kiris-neda, a ra yaa ned sẽn da mi Tõogã sõma, la zɩɩlmã ra luda a yamã wʋsg hali tɩ kɩt t’a nams Wẽnnaam tigingã neba. (1 Korẽnt dãmba 15:9) Ne rẽ fãa, a Zeova vẽneg-a-la sɩdã. A Poll wilgame: “Mam paama nimbãan-zoeere t’a Zezi Kirist rɩk maam tɩ yɩ pipi soaba n wilg bãmb sũ-mara sẽn yaa wʋsga tɩ yɩ mamsg neb nins sẽn na n wa n tẽ bãmb n paam vɩɩm sẽn ka sɛta yĩnga.” (1 Tɩmote 1:16) Wala a Polle, neb wʋsg sẽn da kɩɩs Wẽnnaam sɩdã maanda a raabã masã. Woto yaa bʋʋm sẽn sek tɩ d na n ket n kõt neb nins sẽn kɩɩsd tõndã meng kasetã. Nananda, d sã n zãmsd Wẽnnaam Gomdã n pa vaandẽ la d wʋmd a võorã, d paamda koglgo, n da tʋm ne zɩɩlem sẽn wat ne a Zeova sũ-yikrã ye.

9, 10. a) Wãn to la a Zezi wakatẽ Zʋɩf rãmbã wilg tɩ b pa rat tɩ b zãms-ba, la tɩ b ra yaa neb sẽn da pa rat n toeem b tagsa wã? b) Kiris-neb ne yʋʋr tũudmã pʋsẽ, manesem n be n wõnd woto bɩ? Wilg-y-yã.

9 Neb wʋsg sẽn pa tõe n wʋm tẽebã yɛl võor vẽenegã yaa b sẽn pa rat tɩ b zãms-ba, la b sẽn pa rat n toeem b tagsa wã yĩnga. Zʋɩf rãmb wʋsg zãgsa a Zezi ne a zãmsgã, b sẽn gãd a Moiiz Tõogã dem-demã yĩnga. Yaa sɩd tɩ pa nebã fãa n maan woto ye. Wala makre, a Zezi vʋʋgrã poore, “maan-kʋʋdba wʋsg saka tẽeb kãnga.” (Tʋʋma 6:7) Baasg zãnga, a Poll goma Zʋɩf rãmb wʋsg yell n gʋls woto: “Tɩ ta masã bãmb sẽn karemd a Moiiz sebrã, peenda ket n luda bãmb sũyã.” (2 Korẽnt dãmba 3:15) Yaa wa a Poll bãnga bũmb ning a Zezi sẽn da yeel Zʋɩf tũudmã taoor dãmbã: “Yãmb baoodame n dat n bãng Gʋlsg Sõamyã, yãmb sẽn tẽed tɩ yãmb paamda vɩɩm sẽn ka sɛt Gʋlsg Sõamyã pʋgẽ wã yĩnga. La yaa Gʋlsg Sõamyã n kɩt mam kaseto.” (Zã 5:39) Gʋlsg Sõamyã bãmb sẽn vaees neerã ra segd n sõng-b lame tɩ b bãng t’a Zezi la Mesi wã. La Zʋɩf rãmbã ra tara b mens tagsa, tɩ baa Wẽnnaam Biriblã sẽn da maand yel-soalmã ra pa tõe n kɩt tɩ b sak n deeg sɩdã ye.

10 Yaa woto me ne neb wʋsg rũndã-rũndã kiris-neb ne yʋʋr tũudmã pʋsẽ. Wala a Zezi wakatẽ Zʋɩf rãmbã, “bãmb wɩngda ne Wẽnnaam tʋʋmde, la bãmb ka tar vẽnegr ye.” (Rom dãmba 10:2) Baa bãmb kẽer sẽn zãmsd Biiblã, b pa rat n sak n tẽ Biiblã sẽn yetã ye. B pa sak n deeg t’a Zeova zãmsda a nin-buiidã, ne tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩd la sẽn tar yamã sulli, sẽn yaa kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõng zaeebã maasem ye. (Matɩe 24:45) La tõnd miime t’a Zeova zãmsda a nin-buiidã, la tɩ wakat fãa, yaa bilf-bilf la a vẽnegd tõnd a sɩdã. (Yelbũna 4:18) D sẽn basd t’a Zeova zãmsd-dã, d paamda bãngr sẽn tɩ loe ne a raabã masã la beoog-daar yĩngã.

11. Wãn to la sɩdã solg ne neba, b sẽn tẽed bũmb nins bãmb mensã sẽn dat n tẽ balã yĩnga?

11 Neb a taab me yam ludame, b sẽn tẽed bũmb nins bãmb mensã sẽn dat n tẽ balã yĩnga. B ra pĩnd n togsame tɩ neb kẽer da na n yaala Wẽnnaam nin-buiidã la koɛɛg ning b sẽn moond sẽn tɩ loe ne a Zezi belmã. Tʋm-tʋmd a Pɩɛɛr gʋlsa woto: “Wa sẽn zems ne bãmb tʋlsmã, b pa bãng yel-kãngã ye,” sẽn dat n yeel tɩ sãoong sa-kãsengã Wẽnnaam sẽn wa ne a Nowe wakatẽ dũniyã zugã. (2 Pɩɛɛr 3:3-6, NW) Woto me, kiris-neb ne yʋʋr wʋsg sak n deegame t’a Zeova zoeta neb nimbãanega, n tar sõmblem la a kõt sugri. La b pa mi, bɩ b pa sakd t’a Zeova sɩbgda nebã b yel-wẽnã yĩng ye. (Yikri 34:6, 7) Kiris-neb hakɩkã modgdame n wʋmd Biiblã sẽn sɩd zãmsd bũmb ningã.

12. Wãn to la rog-n-mikã lud nebã yam?

12 Rog-n-migsã luda neb wʋsg sẽn debd egiliiz rãmbẽ wã yam. A Zezi yeela a wakatẽ tũudmã taoor dãmb tɩ: “Woto, ne yãmb minungã yãmb maanda Wẽnnaam tõog tɩ lebg zaalem.” (Matɩe 15:6) Ne yẽesem, Zʋɩf rãmbã lebg n lugla baleng hakɩkã b sẽn yi yembdẽ wã Babilonnã poore, la maan-kʋʋdbã mens lebga wuk-m-mens rãmba, la neb sẽn yaa tɩrs tɩ loog b mens nifẽ. Tũudmã tig wa n lebga rok-m-zugẽ yɛla, tɩ sɩd ra pa waoogd Wẽnnaam ye. (Malaki 1:6-8) A Zezi wakatẽ wã, gʋlsdbã ne Fariziẽ dãmbã ra rɩka rog-n-migs ka tɛk n paas a Moiiz Tõogã pʋgẽ. A Zezi yeelame tɩ b ra yaa zãmb rãmbã, b sẽn da bas no-tɩrs nins Tõogã sẽn da tik b zutã yĩnga. (Matɩe 23:23, 24) Kiris-neb hakɩkã segd n gũusame n da wa bas tɩ ninsaalbã tũudum rog-n-migs kɩt tɩ b bʋdg n bas baleng hakɩkã ye.

“A yãa neba nin sẽn ka tõe n yã a soabã”

13. Ne manesem a yiib bʋs la a Moiiz yã Wẽnnaam ziirã?

13 Tãngã zugu, a Moiiz kosame n na n yã Wẽnnaam ziirã, la a yãa a Zeova ziirã bilfu. A sã n da kẽngd sɛk-roogẽ wã, a ra pa lut a nengã peend ye. A Moiiz ra yaa rao sẽn da tar tẽeb wʋsgo, sẽn da tʋll n maan Wẽnnaam daabã. Baa ne a sẽn paam bark n paam n yã a Zeova ziirã bilfã, yaa wa a ra zoe n yãa Wẽnnaam ne tẽeb nini. Biiblã yetame t’a Moiiz “talla tẽeb kãn-kãe wa a yãa neba nin sẽn ka tõe n yã a soabã.” (Hebre dãmba 11:27; Yikri 34:5-7) La pa ne a nengã bal la a yãgd ne Wẽnnaam ziirã wakat bilf pʋgẽ ye, yaa ne modgr nins me a sẽn maan n sõng Israɛll nebã tɩ b wa bãng a Zeova la b sak-a wã.

14. Wãn to la a Zezi yã Wẽnnaam ziirã, la bõe la a ra nong maanego?

14 Saasẽ wã, a Zezi da yãa Wẽnnaam ziirã vẽeneg-vẽeneg hal sẽn kaoos wʋsgo, hal tɩ b nan pa naan ãndũniyã meng ye. (Yelbũna 8:22, 30) Wakat kãng fãa sasa, nonglem wʋsg ning sẽn da be Wẽnnaam a Zeova ne a Zezi sʋkã talla paasgo. Wẽnnaam a Zeova wilgame t’a nongã naanegã fãa bi-kãseng kãngã wʋsgo. A Zezi me wilgdame t’a tara nonglem kãng buud ne a vɩɩmã Kõt sẽn yaa Wẽnnaamã. (Zã 14:31; 17:24) Bãmb nonglmã ra yaa nonglem sẽn zems zãng sẽn da be Ba ne a Biribl sʋka. Wala a Moiizi, a Zezi me ra nong n yãgda ne a Zeova ziirã yɛl nins a sẽn da zãmsd nebã pʋgẽ.

15. Wãn to la kiris-nebã get Wẽnnaam ziirã?

15 Wala a Moiiz la a Zezi, Wẽnnaam sõgen dãmbã sẽn be tẽng zug rũndã-rũndã wã rata ne b sũy fãa n ges a Zeova ziirã. B pa zãgsd koe-noogã sẽn tar ziirã ye. Tʋm-tʋmd a Poll gʋlsame: “Bãmb sã n tek yam n tẽ Zusoabã [n maan a raabã], peen-kãng na pilgi.” (2 Korẽnt dãmba 3:16) D zãmsda Gʋlsg Sõamyã, d sẽn dat n maan Wẽnnaam daabã yĩnga. D kilsda ziir ning a Zeova Biribl a sẽn zae ne vʋʋsem sõngã, sẽn yaa Rĩm a Zezi Kiristã neng sẽn yãgdã, la d tũud a makre. Wala a Moiiz la a Zezi, b bobla tõnd zu-noog tʋʋmd sẽn yaa zãms neb a taabã tɩ b bãng Wẽnnaam ning tõnd sẽn balemdã ziirã.

16. Bõe yĩng tɩ d sẽn mi sɩdã be barka?

16 A Zezi pʋʋsame: “M Ba . . . , mam pẽgda yãmba, yãmb sẽn solg bõn-kãens ne yẽesem dãmba la ne yam dãmba, n yaool n vẽneg kom-bõoneg ne bõn-kãensa yĩnga.” (Matɩe 11:25) A Zeova kɩtdame tɩ pʋ-peelem dãmbã la sik-m-mens rãmbã bãng a raabã beoog-daar yĩngã la a zʋgã. (1 Korẽnt dãmba 1:26-28) D paama a koglgo, la a zãmsda tõnd d mens nafr yĩnga, sẽn na yɩl tɩ d rɩ d vɩɩmã nafa tɩ pid sõma. Bɩ d tũnug ne segb fãa n pẽneg a Zeova, n nand segls wʋsg nins a sẽn dɩk tɩ kɩt tɩ d bãng-a n paasã yĩnga.

17. Wãn to la d wa n bãng a Zeova zʋgã sõma n paase?

17 A Poll gʋlsa kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõng zaeebã woto: “Tõnd fãa nens pilgame, tɩ tõnd get Zusoaba ziir wa nin-gɛtga n paamd tedgre n lebgd wa bãmba n paasd ziir ne ziiri.” (2 Korẽnt dãmba 3:18) Tõnd saagrã yaa saasẽ vɩɩmã tɩ yaa tẽng zug vɩɩmã me, d sã n bãngd a Zeova n paasdẽ, wala makre, a zʋgã la a sẽn yaa a soabã wa b sẽn puk-b to-to Biiblã pʋgẽ wã, d wõnegd-a lame n paasdẽ. Tõnd sã n ges a Zezi Kirist vɩɩmã, a koe-moonegã la a zãmsgã ne mi-beoogo, d na n puka a Zeova zʋgã n paas d vɩɩmã pʋgẽ. D sẽn mi tɩ d pẽgda d Wẽnnaamã, la d baood n na n yãg ne a ziirã sɩd yaa sũ-noog menga!

Yãmb tẽrame bɩ?

• Bõe yĩng tɩ Israɛll nebã ra zoet rabeem n pa rat n ges a Moiizi, a nengã sẽn da yãgd ne Wẽnnaam ziirã yĩnga?

• Wãn to la b ra ‘lud’ koe-noogã a Zezi pipi karen-biisã zamaanẽ? la tõnd wakatã?

• Wãn to la tõnd yãgd ne Wẽnnaam ziirã?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto, seb-neng 13]

Israɛll nebã ra pa tõe n ges a Moiiz nengã ye

[Foto rãmba, seb-neng 15]

Wala a Polle, neb wʋsg sẽn da kɩɩsd Wẽnnaam balemd-a lame masã

[Foto rãmba, seb-neng 17]

A Zeova sõgen dãmbã sũy nooma b sẽn yãgd ne Wẽnnaam ziirã