Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

D sak Kiristã ne a tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã wakat fãa

D sak Kiristã ne a tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã wakat fãa

D sak Kiristã ne a tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã wakat fãa

“Yẽ [Zusoabã] na kõ-a noor t’a yɩ a zakã fãa yel-gɛta.”—MATƖE 24:45-47.

1, 2. a) Biiblã wilgdame tɩ ãnd la tõnd taoor soaba? b) Bõe n wilgd tɩ sɩd yaa Kiristã n lʋɩt tigingã taoore?

“DA KƖT-Y tɩ nebã bool yãmb tɩ taoor dãmb ye, bala ned a yen tãa n ya taoor soaba, yaa Kirist.” (Matɩe 23:10, Kãab-paalgã Koe-noogo) A Zezi yeela a karen-biisã woto n na n wilg-b vẽeneg tɩ ninsaal baa a ye pa segd n yɩ b taoor soab ye. B taoor soab segd n yɩɩ a Zezi Kirist sẽn be saasẽ wã bala. Yaa Wẽnnaam n yãk a Zezi t’a yɩ a karen-biisã taoor soaba. A Zeova ‘vʋʋg-b lame tɩ b yi kũum sʋka, . . . la b kɩt tɩ bãmb yɩ b tẽedbã fãa Zu-soab ne bũmb fãa. Kirist tẽedbã yaa Kiristã yĩnga.’—Efɛɛz rãmba 1:20-23, Kãab-paalgã Koe-noogo.

2 Kiristã sẽn yaa a “tẽedbã fãa Zusoab ne bũmb fãa” wã yĩnga, yaa yẽ n lʋɩt tigingã tʋʋm fãa taoore. A mii bũmb nins fãa sẽn maand a nin-buiidã fãa sʋkã. A leb n gũusd n geta sull bɩ tiging fãa neb sã n sɩd tũuda Biiblã noy la b tar zood sõma ne Wẽnnaam. Vẽnegr ning b sẽn kõ tʋm-tʋmd a Zã pipi kiris-nebã zãmaan saab sẽnesã sɩd wilgdame t’a Zezi maanda woto. A sẽn da wa n gom ne tigims a yopoeyã, naoor a nu fãa, a yeel-b lame t’a mii modgr nins b sẽn maandã, la t’a mi zĩis nins b sẽn kongd pãngã me. Rẽ poore, a kõo tiging fãa sagls la a keng a nebã raood tɩ zems ne b yɛlã sẽn da yaa to-to wã. (Wilgri 2:2, 9, 13, 19; 3:1, 8, 15) D sɩd tõe n kɩsa sɩd tɩ Kiristã ra mii tigims nins sẽn da be Aazi Mineere, Palɛstin, Siiri, Babilon, Gɛrɛs la Itali n paas tigims a taabã me yɛla. (Tʋʋma 1:8) La rẽ yĩnga, a mii rũndã-rũndã tigimsã me yɛl bɩ?

Tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩda

3. Bõe yĩng tɩ d tõe n mak Kiristã ne zugu, la a tigingã ne yĩnga?

3 A Zezi vʋʋgrã poor la bilf nand t’a leb a Ba wã nengẽ saasẽ, a yeela a karen-biisã woto: “B kõo maam pãng fãa sẽn be [saasẽ] la sẽn be dũniyã” zugu. A leb n yeela woto: “Gese, mam bee ne yãmb wakat fãa hal tɩ ta wakat sɛɛbo.” (Matɩe 28:18-20) Woto wilgdame t’a ra na n kell n yɩ a karen-biisã taoor soaba. Tʋm-tʋmd a Poll lɛta nins a sẽn tool Efɛɛz la Kolos tigimsã nebã pʋgẽ, a maka tigingã ne “yĩnga,” n yeel tɩ Kiristã n yaa yĩn-kãng zugu. (Efɛɛz rãmba 1:22, 23; Kolos rãmba 1:18) Biibl a yembr (The Cambridge Bible for Schools and Colleges) yeelame tɩ mak-kãngã “pa rat n wilg bal tɩ yaa tɩlae tɩ yĩngã ne zugã zems taab ye. Rat n wilgame me tɩ yaa zugã n so yĩngã wil a taabã fãa n kɩtdẽ tɩ b maand a sẽn date.” Kirist sẽn deeg a naamã yʋʋmd 1914 tɛkã, yaa ãnd dãmb la a kɩtd tɩ pidsd a raabã?—Daniɛll 7:13, 14.

4. Sẽn zems ne a Malaki sẽn da pĩnd n togsã, Wẽnnaam a Zeova ne Kirist Zezi sẽn wa n ges wẽnd-doogã, bõe la b yã-yã?

4 No-rɛɛs a Malaki ra pĩnd n togsame tɩ Kirist Zezi sẽn yaa Wẽnnaam Bi-ribl la “kaoolã koɛɛg soabã” naam reegr poor bilf bala, yẽ ne a Zeova sẽn yaa ‘Zusoab ning b sẽn baoodã’ na n wa gesa a roogã neb n kao b bʋʋdo. ‘Wakat ning’ Wẽnnaam sẽn yãk n na n sɩng a nebã bʋʋd kaoobã yɩɩ yʋʋmd 1918 wã. * (Malaki 3:1; 1 Pɩɛɛr 4:17) A Zeova maka neb nins fãa sẽn da yet tɩ bãmb la a yãkẽ tɩ b gomd a yʋʋrã yĩngã n na n bãng b sã n sɩd maanda woto. A sũur sãama ne kiris-neb ne yʋʋrã wẽnd-dot rãmb sẽn da zãmsd nebã yɛl sẽn paoogd-a hal sẽn na maan yʋʋm wʋsg pʋgẽ, la b kẽes b toog wʋsg dũni gill pipi zabrã pʋgẽ wã, t’a bas-ba. La a sẽn mak kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã kellã, a mikame tɩ b tũuda sɩdã, t’a yɩlg-b wa ned sẽn yɩlgd kut ne bugum. Woto kɩtame tɩ b ta a yam n lebg neb sẽn zãad kũun n na n kõ-a ne tɩrlem.—Malaki 3:3.

5. Wa a Zezi bãngr-gomd ning sẽn da na n wilg a belmã sẽn yetã, a wa n mikame tɩ ãnd dãmb n sɩd yaa tʋm-tʋmd “sẽn tũud sɩdã”?

5 Sẽn zems ne a Malaki sẽn da pĩnd n togsã, a Zezi me ra goma a waoongã yell ne a karen-biisã. A wilg-b-la bũmb toɛy-toɛy sẽn da na n zĩnd tɩ yɩ bãnd n sõng-b tɩ b bãng a “waoongã” bɩ a belmã, la “dũniyã sɛɛb wakate.” La bõn-kãens sʋka, a goma neb sull b sẽn boond tɩ “tʋm-tʋmd” b sẽn da na n bãng n welg vẽeneg yelle. A Zezi yeela woto: “Ãnda n yaa tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩd la sẽn tar yam t’a Zusoabã kõ-a noor t’a ges a zak yell n moeneg a zakã wa sẽn zemse? Bark bee tʋm-tʋmd kãng zugu, a Zusoabã sẽn na n wa n mik t’a maanda woto. Mam yeta yãmb sɩda, tɩ yẽ na kõ-a noor t’a yɩ a zakã fãa yel-gɛta.” (Matɩe 24:3, 45-47) A Zezi sẽn sɩd wa yʋʋmd 1918 soabã pʋgẽ n na n ges a “tʋm-tʋmdã” tʋʋmã, a mikame tɩ hal yʋʋmd 1879 wã tɛka, karen-biis sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeeb kell n da yiisd Gũusg Gasgã la sɛb a taab sẽn tik Biiblã zugu, n kõt nebã tẽebã rɩɩb wakat “sẽn zemse.” A sakame tɩ b fãa gill lebg a “tʋm-tʋmda,” la yʋʋmd 1919 tɛkã, a bobl-b-la a paoongã fãa sẽn be tẽng zugã tɩ b ges a yelle.

B sẽn get Kiristã paoong sẽn be tẽng zugã yell to-to

6, 7. a) A Zezi wilgame t’a tʋm-tʋmdã na n maana bõe? b) La tʋʋm kãng pidsg baoodame t’a maan bõe me?

6 Kiis a wãn nand t’a Zezi gom bũmb nins sẽn na n yɩ bãnd n wilg a waoongã bɩ a belmã, tɩ b sẽn na n bãng tʋm-tʋmd sẽn tʋmd a yʋʋrã yĩngã be bõn-kãens sʋkã, a wilga tʋʋm nins tʋm-tʋmdã sẽn na n tʋme. A yeela woto: “Ãnda n yaa tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩd la sẽn tar yam t’a zu-soabã kõ-a noor t’a ges a zakã yell n moeneg a zakã wa sẽn zemse? Mam yeta yãmb sɩda t’a zu-soabã na n kõo yẽ noor t’a ges [a paoongã fãa yelle, NW].”—Luk 12:42, 44.

7 Ka wã, gɛrk gom-bil ning b sẽn lebg tɩ tʋm-tʋmdã rat n yeelame tɩ “zak bɩ ned paoong yel-gɛta.” Tʋm-tʋmdã sẽn yaa neb sullã ra pa na n yɩ bãngdb sẽn na n wilgd Biiblã goam võor bal ye. B sẽn na n maand woto wakat sẽn zems sasa wã toor sẽn ka be, Kiristã ra na n kɩtame me tɩ b yɩ a karen-biisã fãa yel-gɛtba, la b ges a tigimsã ne a tʋʋmã fãa yelle, sẽn dat n yeel t’a “paoongã fãa yelle.” La Kiristã paoongã pʋd n yaa bõe?

8, 9. “Paoong” ning b sẽn bobl tʋm-tʋmdã t’a gesã yaa bõe ne bõe?

8 Tʋm-tʋmdã segd n gesa kiris-nebã tʋʋmã pidsg sẽn baood rot la bũmb nins fãa wã yelle. Wala makre, b segd n gesa a Zeova Kaset rãmbã biru kãsengã la b biru rãmb a taabã yelle. B leb n segd n gesa Wẽnnaam balengã zĩis yelle. Wala makre, Rĩungã rot la tigis-kãsemsã rot sẽn be dũniyã gill zugã. La sẽn yɩɩd fãa, yaa tʋm-tʋmdã n sigind Biiblã zãmsg sẽn kengd tẽebã d sẽn paamd semen fãa tigimsẽ wã, la tigis-kãsemsã d sẽn paamd wakat-wakatã. D tigis-kãens sasa, b wilgd-d-la Biiblã bãngr-goam sẽn pidsd to-to, la b sõngd-d tɩ d bãngd d sẽn tõe n tũ Biiblã noyã to-to tɩ naf-do.

9 Leb n yaa tʋm-tʋmdã n segd n ges tʋʋmd ning sẽn tar yõod n yɩɩdã sẽn yaa moon koe-noogã la ‘maan nebã buud fãa tɩ b yɩ karen-biisã.’ Woto maaneg baoodame tɩ b zãms nebã tɩ b sak bũmb nins fãa Kiristã sẽn yaa tigingã taoor soabã sẽn dat tɩ b sak wakat kãensã sẽn yaa dũni kãngã yaoolem wakatã. (Matɩe 24:14; 28:19, 20; Wilgri 12:17) Koɛɛgã mooneg la karen-biisã maaneg kɩtame tɩ kʋʋn-kãseng wa paas sẽn paam-b vʋʋsem sõngã zaeebã kellã, n sõngd-b wakat fãa. Yaa vẽeneg tɩ nin-kãensã fãa b sẽn bool tɩ dũniyã soolem toɛy-toɛy “bõn-neebã” me naaga Kiristã “paoong” sʋka, t’a tʋm-tʋmdã segd n ges b yelle.—Wilgri 7:9; Aze 2:7.

Tʋm-tʋmdã sull taoor lʋɩtba

10. Pipi kiris-nebã wakatẽ, sul-bʋg n da lʋɩt taoor n dɩkd noyã, la wãn-wãn la rẽ ra nafd tigingã?

10 Zu-sobend ning b sẽn kõ tʋm-tʋmdã yaa kãsenga. La yaa vẽeneg tɩ rẽ baoodame tɩ b rɩgs sard wʋsgo. Pipi kiris-nebã wakatẽ, ra yaa tʋm-tʋmdbã ne kãsem dãmbã sẽn da be Zerizalɛmmã n da yaa tʋm-tʋmdã sull taoor lʋɩtba, n da rɩkd noyã tigingã neb fãa yĩnga. (Tʋʋma 15:1, 2) B ra tũnugda ne yel-gɛtb b sẽn da kɩtd tɩ kaagd tigimsã, la ne lɛta n taasd no-kãens tigimsã fãa. Pipi kiris-nebã sũy ra nooma ne vẽnegr nins tʋm-tʋmdã sull taoor lʋɩtb sẽn da kõt-bã, la b sẽn da sakd b noyã yĩng kɩtame tɩ bãan la zems-n-taar zĩndi.—Tʋʋma 15:22-31; 16:4, 5; Filip rãmba 2:2.

11. Yaa ãnd rãmb la Kiristã kɩt tɩ b get a tigingã yell rũndã-rũndã, la d manesem segd n yɩɩ wãn-wãn ne-ba?

11 Wala sẽn da yaa to-to pipi kiris-nebã wakatã, rũndã-rũndã me, kiris-neb sõor bilf sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeeb n lʋɩt kiris-neb siglgã taoore. Ne Kiristã sẽn yaa tigingã Zusoabã nug-rɩtgo, sẽn dat n yeel tɩ ne tõog ning b sẽn kõ-a wã, a wilgda nin-kãensã sẽn get Rĩungã tʋʋmd yellã b sẽn segd n tʋm b tʋʋmdã to-to. (Wilgri 1:16, 20) A Albert Schroeder yɩɩ Siglgã taoor lʋɩtbã Sull ned a ye n kaoos yʋʋm wʋsgo. A maana kaalem sẽn nan pa kaoose. A vɩɩmã kibar a sẽn gʋlsã pʋgẽ, a yeela woto: “Siglgã taoor lʋɩtbã Sull tara tigisg arb daar fãa. B sã n na n sɩng b tigisgã, b rengd n pʋʋsa a Zeova n kos-a a vʋʋsem sõngã. B maanda b sẽn na maaneg fãa tɩ yell ning b sẽn na n welg la sard ning fãa b sẽn na n dɩk zems ne Biiblã sẽn yaa Wẽnnaam Gomdã.” * D tõe n basa d yam ne kiris-nin-kãensã sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã. Sẽn yɩɩd fãa, nin-kãensã wɛɛngẽ, d segd n tũu saglg ning tʋm-tʋmd a Poll sẽn kõ-dã. A yeelame: “Bɩ y sak yãmb taoor dãmbã la y reeg bãmb goamã, tɩ bõe, bãmb gũuda yãmb sɩɩse.”—Hebre dãmba 13:17.

Tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã segda ne waoogre

12, 13. Bʋʋm bʋs sẽn be Biiblã pʋgẽ n kɩt tɩ d segd n waoog tʋm-tʋmdã sull nebã?

12 Sẽn yɩɩd fãa, bũmb ning sẽn kɩt tɩ d segd n waoog tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã yaa tɩ d sã n waoogd-a, yaa a Zezi Kirist sẽn yaa Zusoabã la d waoogda. A Poll yeela sẽn paam-b vʋʋsem sõngã zaeebã tɩ “burkĩn sã n paam boolgo, a lebga Kirist yamba,” bɩ a tʋm-tʋmda, la a paas woto: “B raa yãmb ne [yaood, NW] sẽn yaa toogo.” (1 Korẽnt dãmba 7:22, 23; Efɛɛz rãmba 6:6) Woto yĩnga, d sã n sakd tʋm-tʋmdã la a taoor lʋɩtbã wakat fãa, yaa a Zezi sẽn yaa b Zusoabã la d sakda. D sã n waoogd nin-kãensã a Zezi sẽn bobl a “paoongã” sẽn be tẽng zugã, d wilgdame tɩ d sak n deegame “t’a Zezi Kirist yaa Zusoaba, tɩ yɩ tõnd Ba a Wẽnnaam waoogre.”—Filip rãmba 2:11.

13 Bũmb a to Biiblã sẽn yet tɩ kɩt tɩ d segd n waoog tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã yaa tɩ b boola kiris-nin-kãens sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã tɩ “Wẽnnaam doogo,” t’a “[vʋʋsem sõngã, NW] bee a pʋgẽ.” Woto yĩnga, b fãa yaa sõmse. (1 Korẽnt dãmba 3:16, 17; Efɛɛz rãmba 2:19-22) Yaa sul-kãngã b sẽn bool tɩ ro-sõngã la a Zezi bobl a paoongã sẽn be tẽng zugã, sẽn dat n yeel tɩ yaa bãmb bal la Kiristã bobl tʋʋm kẽer la tigingã zu-sobendã. Rẽ kɩtame tɩ tigingã neb fãa getẽ tɩ b sẽn segd n sak la b tũ noy nins tʋm-tʋmdã ne a taoor lʋɩtbã sull sẽn kõt-bã pa reem bũmb ye. Vẽenega, “piis a taabã” getame tɩ b sẽn paam n sõngd tʋm-tʋmdã n gũud a Zusoabã paoongã yaa zu-noog tɛkẽ.—Zã 10:16.

D teel tʋm-tʋmdã wakat fãa

14. Wala a Ezai sẽn da pĩnd n togsã, wãn-wãn la piis a taabã tũud sẽn zae-bã sull la b sõngd-b wa “tʋm-tʋmdb sẽn pa rɩkd yaoodo”?

14 B pĩnd n wilga a Ezai sebrã pʋgẽ tɩ piis a taabã na n sika b mens n sak Wẽnnaam Israɛllã neb sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã. Be b yeela woto: “Zusoabã yeelame: ‘[Ezipt tʋm-tʋmdbã sẽn pa rɩkd yaoodã, NW] ne Etiopi toandbã teedo, la Seba tẽngã nebã sẽn yaa nin-wobdã na n wa lebga yãmb dẽnda. Nin-kãens na n waa ne b bãensã n wa wõgemd yãmb taoore la bãmb na n tũu yãmba. Bãmb na n bõosa yãmb n yeele: “Wẽnnaam bee ne yãmb bala, ned ka be sẽn zem yãmb ye. Wẽnnaam a to ka be ye.”’” (Ezai 45:14) Woto rat n yeelame tɩ rũndã-rũndã, piis a taabã tũuda tʋm-tʋmdã sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã ne a taoor lʋɩtbã Sulli, n sakd-ba. Wala “tʋm-tʋmdb sẽn pa rɩkd yaoodo,” dũniyã gill zugu, piis a taabã kẽesda b pãng la b laog ne yamleoogo, n naagd n moond koe-noogã Kiristã sẽn bobl a karen-biis nins sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã.—Tʋʋma 1:8; Wilgri 12:17.

15. Wãn-wãn la bũmb ning b sẽn pĩnd n togs Ezai 61:5, 6 wilgd piis a taabã ne Wẽnnaam Israɛllã sẽn da na n naag taab n tʋm to-to?

15 Piis a taabã sũy yaa noog tɩ b wilgd b mi-beoog b sẽn paam tɩ tʋm-tʋmdã sull ne a taoor lʋɩtbã wilgd-b b sẽn segd n maand a Zeova raabã to-to wã. B sak n deegame tɩ sẽn zae-bã yaa Wẽnnaam Israɛllã. (Galat dãmba 6:16) Piis a taabã b sẽn mak ne ‘sãamb’ la ‘sãamb kambã’ naagda Wẽnnaam Israɛllã ne sũ-noog n tʋmd wa ka-koaadb la viyn pʋʋg tʋm-tʋmdba, tɩ sẽn paam-b vʋʋsem sõngã zaeebã sẽn yaa a Zeova “maan-kʋʋdb” la a “tʋm-tʋmdbã” lʋɩt b taoore. (Ezai 61:5, 6) B moonda Rĩungã koe-noogã ne yẽesem la b zãmsd neb buud fãa tɩ b lebgd karen-biisi. Sẽn paase, b sõngda tʋm-tʋmdã sull n get karen-bi-paalsã yell ne b sũy fãa.

16. Bõe yĩng tɩ piis a taabã ket n teend tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩd la sẽn tar yamã wakat fãa?

16 Piis a taabã miime tɩ tʋm-tʋmdã sẽn modgd n kõt-b tẽebã rɩɩb wakat sẽn zemsã yĩnga, naf-b-la hal wʋsgo. Ne sik-m-menga b sak n deegame tɩ sã n da paẽ tʋm-tʋmdã yĩnga, b ra pa na n bãngẽ Biiblã sẽn sɩd yet bũmb ninsã baa bilf ye. Wala makre, b ra pa na n bãngẽ Biiblã sẽn sɩd yet bũmb ning a Zeova naam sẽn ka to wã wɛɛngẽ, a yʋʋrã sõmsgã, a Rĩungã, la sa-paalsã la tẽn-paalgã wɛɛngẽ wã ye. Sẽn paase, b ra pa na n bãngẽ bũmb ning sẽn paamd sẽn ki-bã, sɩɩg sẽn yaa a soabã, a Zeova ne a Bi-riblã sẽn yaa-b rãmba, la vʋʋsem sõngã sẽn yaa bũmb ning ye. Woto fãa yĩng kɩtame tɩ dũni kãngã yaoolem dayã pʋgẽ, piis a taabã ket n teend nin-kãensã Kiristã sẽn bool t’a ‘ba-biisã’ sẽn paam vʋʋsem sõngã zaeebã wakat fãa ne sũ-no-kãsenga.—Matɩe 25:40.

17. Siglgã taoor lʋɩtb Sull yãame tɩ bõe la b segd n maane, la bõe yell la d na n gom sõsg ning sẽn pʋgdã pʋgẽ?

17 Sẽn paam-b vʋʋsem sõngã zaeeb n ket tẽng zugã sõor sẽn tar boogrã yĩnga, b pa tõe n be tigimsã fãa pʋsẽ n get Kiristã paoongã yell ye. Rẽ n so tɩ siglgã taoor lʋɩtbã Sull yãk rap piis a taabã sʋk tɩ b yaa yel-gɛtba, n get a Zeova Kaset rãmbã siglgã biru rãmbã la b tigims sul bɛd la b bõoneg yelle. La rẽ yĩnga segdame tɩ d sak nin-kãensã sẽn yaa pe-kɩɩmb Kiristã sẽn yãkã wakat fãa sẽn na yɩl n wilg tɩ d sakda Kiristã ne a tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã bɩ? Sõsg ning sẽn pʋgdã pʋgẽ d na n goma rẽ yelle.

[Tẽngr not rãmbã]

^ sull 4 Y sã n dat kibay a taab yel-kãngã zug n paas bɩ y ges yʋʋmd 2004 tʋʋlg kiuug pipi raar Gũusg Gasgã ne moorã, a seb-neng 26-31, la yʋʋmd 1992 yʋʋm-sar kiuug pipi raar soabã, a seb-neng 13 wã ne farende.

^ sull 11 Kiba-kãngã bee yʋʋmd 1988, tʋʋlg kiuug pipi raar Gũusg Gasgã seb-neng 10-17.

D lebg n tẽege

• Ãnd la tõnd taoor soaba, la bõe n wilgd t’a mii tigimsã fãa yɛlã?

• Wẽnnaam ne a Zezi sẽn wa n ges wẽnd-doogã, ãnd dãmb la b mik tɩ b tũud sɩdã, la paoong bʋs la a Zezi bobl-ba?

• Biiblã gom-bʋs n wilgd tɩ d segd n teela tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã wakat fãa?

[Zãmsgã sogsgã]

[Foto rãmba, seb-neng 25]

‘Paoong’ ning yell tʋm-tʋmdã sẽn segd n gesã sʋka, rot la teedo, tigiss toɛy-toɛyã seglgo, la koe-noogã mooneg bee be

[Foto, seb-neng 26]

Piis a taabã sẽn moond koɛɛgã ne yẽesmã, b sõngda tʋm-tʋmd sẽn tũud sɩdã