1 Kings 12:1-33
12 Riihobówam éí Shííkemgóó ííyá, háálá Ízrel dineʼé tʼáá ałtso aláahgo naatʼáanii adahodoolííł biniyé Shííkemgi neheeskai.
2 Nítʼééʼ Nííbat biyeʼ Jerobówam tʼah Ííjip kéyahdi kééhojitʼı̨́įgo éí yiyííniiʼgo (jó, Sálaman bitsʼąą Ííjip kéyahgóó yóóʼajoolwod nítʼééʼ,)
3 háká adaʼasʼaʼgo hágo dahodííniid. Áko Jerobówam áádóó Ízrel dineʼé tʼáá átʼé áłah nilínígíí yíkaigo Riihobówam yichʼįʼ hadaasdzíiʼgo ádaaní,
4 Nizhéʼé yę́ę nihiyéél nidaazgo áyósin nítʼééʼ; éí bąą kʼad, nizhéʼé yę́ę bikʼee tiʼdahwiiʼníihgo bá nideiilʼaʼ yę́ę áádóó hééł nidaazgo nihá áyósin yę́ę aszólígo nihá ánílééh, áko ná nideiilʼaʼ dooleeł.
5 Áko áyidííniid, Tááʼ yiską́ąjįʼ nídadohkáahgo áádę́ę́ʼ shaa náádoohkah. Áádóó diné anídahaaskai.
6 Nítʼééʼ aláahgo naatʼáanii Riihobówam éí hastóí danilíinii éí hazhéʼé Sálaman yę́ę tʼah hiná yę́ędą́ą́ʼ yidááhdóó naazı̨́ı̨́ nítʼéʼígíí bił baa nídadzistʼįįdgo ííłní, Haash yitʼéego díí diné bichʼįʼ tʼą́ą́ʼ háádeesdzihgo bee bił nídahodeeshnihígíí bee shił dahołneʼ?
7 Áádóó hachʼįʼ hadaasdzíiʼgo ádahałní, Díí jı̨́ı̨́dóó díí dineʼé bá choiníʼı̨́įgo bá nanilʼaʼ ládą́ą́ʼ áádóó dayókeedígíí baa hidíʼaahgo índa saad yáʼádaatʼéehii bee bichʼįʼ yáníłtiʼgo hoolʼáágóó ná nidaalʼaʼí dadooleeł.
8 Áko hastóí danilíinii bił baa nídadzistʼįįdgo hąąh nideizláhígíí doo bázniizı̨́įʼ da, nidi dinééh danilíinii bił dazhneeyáanii hadááhdóó naazínígíí bił baa nídadzistʼįįdgo
9 ábijiní, Díí diné shichʼįʼ hadaasdzíiʼgo kódaanínígíí, Nizhéʼé yę́ę nihiyéél nidaazgo áyósin nítʼéʼígíí aszólígo nihá ánílééh; éí haash yitʼéego bichʼįʼ tʼą́ą́ʼ háádadiidzihgo bee bił dahodiilnihígíí bee shił dahołneʼ?
10 Áko dinééh hoł daneeyánígíí hachʼįʼ hadaasdzíiʼgo ádahałní, Díí dineʼé nichʼįʼ hadaasdzíʼígíí kótʼéego bichʼįʼ hadíídzihgo kódidííniił, Éí nizhéʼé yę́ę nihiyéél nidaazgo áyósin nítʼééʼ, nidi aszólígo nihá ánílééh, daniłnínígíí kóbididííniił, Shíláyázhí éí shizhéʼé yę́ę binííʼ áníłtsázígíí biláahgo áníldíil doo.
11 Áko shizhéʼé yę́ę nihiyéél nidaazgo nihá áyósin nítʼééʼ yę́ę tʼah biláhígi átʼéego nihiyéél nidaazgo nihá ádeeshłííł; shizhéʼé yę́ę éí bee atsxis yee atínihiłʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ, nidi shí éí bee atsxis séígoʼ adishish nahalingo bee atínihishʼı̨́į dooleeł.
12 Nítʼééʼ aláahgo naatʼáanii, Tááʼ yiską́ągo shaa náhidoohkah, hałníigo há nihoníʼánígíí bikʼehgo tááʼ yiską́ągo Jerobówam áádóó dineʼé tʼáá átʼé Riihobówam yaa haaskai.
13 Áko aláahgo naatʼáanii éí hastóí danilíinii kótʼéego dahałnínígíí doo bázhniizı̨́ı̨́ʼgóó tʼáá naʼníleʼdii diné bichʼįʼ hadziisdzííʼ,
14 áádóó dinééh danilíinii kótʼéego dahałnínígíí bee bichʼįʼ hadzoodzíiʼgo ájíní, Shizhéʼé yę́ę nihiyéél nidaazgo áyósin nítʼééʼ, nidi shí éí tʼah biláhígi átʼéego nihiyéél nidaazgo ádeeshłííł; shizhéʼé yę́ę ałdóʼ bee atsxis yee atínihiłʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ, nidi shí éí séígoʼ adishish nahalingo bee atsxis bee atínihishʼı̨́į dooleeł.
15 Ákohgo aláahgo naatʼáanii éí diné doo yiyíistsʼą́ąʼ da, háálá Bóhólníihii éí Sháílohdóó diné nilíinii Aháíjah éí Nííbat biyeʼ Jerobówam yee yá hahaasdzíʼígíí Bóhólníihii bitsʼą́ą́dę́ę́ʼ bohodoolníiłii átʼé.
16 Nítʼééʼ Ízrel dineʼé tʼáá ałtso aláahgo naatʼáanii doo hwíistsʼą́ą́ʼgóó yaa ákódaniizı̨́įʼgo diné éí aláahgo naatʼáanii yichʼįʼ hanáádaasdzíiʼgo ádaaní, David yę́ęshąʼ haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó danihí? Jésii biyeʼ bitsʼą́ą́dóó nihííʼ dooleełii nidi doo łaʼ nihí da; Ízrel dineʼé danohłíinii, danihiníbaalgóó nídadohkááh; David dineʼé danohłíinii, naʼáłchíní náás ahoolchíiłii baa ádahołyą́. Ákohgo Ízrel dineʼé dabiníbaalgóó anídahaaskai.
17 Nidi Riihobówam éí Ízrel dineʼé Júdah kin hadaasʼáagi kéédahatʼínígíí yinantʼáá nítʼééʼ.
18 Áko aláahgo naatʼáanii Riihobówam éí Adóram wolyéii naanish bíʼnílchééh yinanitʼaʼí nilíinii ayííłʼaʼgo Ízrel dineʼé tʼáá ałtso tsé yee nídahoneesneʼgo hoł nidadzisneʼ. Éí bąą aláahgo naatʼáanii Riihobówam bitsinaabąąs bijáád naakiígíí tsxı̨́įłgo yiih yíyáago Jerúsalemgóó anííchą́ą́ʼ.
19 Éí yoołkááł yę́ędą́ą́ʼdóó díí jı̨́įjįʼ Ízrel dineʼé David baʼáłchíní náás ahoolchíiłii yichʼįʼ nidaalteehgo hoolzhish.
20 Nítʼééʼ Ízrel dineʼé tʼáá átʼé éí Jerobówam nádzáago dayííniiʼgo yíká adaʼasʼaʼgo áłah ílíníjįʼ hágo dahodííniid, áádóó Ízrel dineʼé tʼáá ałtso aláahgo naatʼáanii jílı̨́į doogo ádahoolaa; David baʼáłchíní náás ahoolchíiłii doo łaʼ yikééʼ yikah da, nidi Júdah dineʼé tʼéiyá.
21 Áko Riihobówam éí Jerúsalemjįʼ níyáago Ízrel dineʼé yikʼiidoojah áádóó Sálaman biyeʼ Riihobówam bee bóhólnííh nítʼééʼ yę́ę bííʼ nídoodleeł biniyé Júdah dineʼé éí Bénjamin dineʼé yił áłah áyiilaago éí bitahdóó tʼááłáhídi neeznádiindóó baʼaan tseebídiindi mííl diné naʼabaah yéédahósinii yitayiizlááʼ.
22 Nidi Diyin God éí bá halneʼii Shiiméíyah wolyéii yichʼįʼ haadzíiʼgo ání,
23 Júdah kéyahgi Sálaman biyeʼ aláahgo naatʼáanii Riihobówam áádóó Júdah dineʼé índa Bénjamin dineʼé tʼáá ałtso áádóó Ízrel dineʼé daadziihígíí bichʼįʼ hadíídzihgo kóbididííniił,
24 Bóhólníihii ání, Doo chʼídoohkah da, doo nidi danihikʼisóó Ízrel dineʼé bikʼiidoohjah da; diné tʼááłáʼí nootínígo danihighangóó nídadohkááh, háálá díí shitsʼą́ą́dóó átʼé. Éí bąą Bóhólníihii hachʼįʼ haadzíʼígíí bikʼeh dahojííłʼįįdgo haghangóó anídadziiskai.
Jerobówam éí Ízrel dineʼé ádił niʼiidzííh yiih yiyííʼeezh
25 Nítʼééʼ Jerobówam éí Dził Íífreiyimgi Shííkem kin haalʼáago áyiilaago ákwii kééhatʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ, áádóó dah náádiidzáago Piinúwel kin haalʼáago ałdóʼ áyiilaa.
26 Áádóó Jerobówam tʼáá biyiʼídi ání, Kʼad David baʼáłchíní náás ahoolchíiłii bee óhólníihii bííʼ nídoodleeł:
27 díí dineʼé Jerúsalemgi Bóhólníihii bikin biiʼ sohodizin biyiʼ náádaʼdiʼyoołnih biniyé ákóde eekai ládą́ą́ʼ, díí diné łahgo áńdeiniidzı̨́įʼgo yídahółníihii Júdah dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Riihobówam yikééʼ dah nídiisą́ągo shí dashdiyoołhéełgo Júdah dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Riihobówam yikééʼ dah nínáádidookah.
28 Nítʼééʼ aláahgo naatʼáanii díí yaa nitsízkéezgo óola yee béégashii yáázh naakigo áyiilaa áádóó diné ííłní, Jerúsalem góde ałnáádaahkahígíí doo nihá bíighah da; Ízrel dineʼé danohłíinii, Ííjip kéyahdę́ę́ʼ nihidiyin chʼínihiníʼeezhígíí kǫ́ǫ́ danółʼı̨́.
29 Áádóó łaʼ Béthel hoolyéegi yiyiisįʼ áádóó náánáłaʼ Dan hoolyéegi yiyiisįʼ.
30 Áko díí bee tʼáá íiyisí ádił niʼiidzííh hazlı̨́ı̨́ʼ, háálá Ízrel dineʼé éí béégashii yáázh łaʼ yichʼįʼ nidahałá yiniyé ákǫ́ǫ́ ałnáádaakah nítʼééʼ áádóó Dan hoolyéejįʼ ałdóʼ yiniyé ałnáádaakah nítʼééʼ.
31 Áádóó ninádahałaah doo biniyé wódah nahazʼą́ądi kin nideiznil índa diné bitahdóó doo Líívai dineʼé danilínígíí náádaʼiiłniihii danilı̨́įgo niinínil.
32 Áko Jerobówam tseebíí nídízííd binih ashdlaʼáadah jı̨́ı̨́ góneʼ Júdahgi dílzingo áłah náʼádleehígi átʼéego dílzingo áłah náʼádleeh dooleełgo yee hoołʼaʼ áádóó bikááʼ nááʼiiniihí bikáaʼjįʼ didlidgo nááhániihii nááyiisniiʼ. Éí Béthel kin haalʼáagi béégashii yáázh yiʼiilaa yę́ę yichʼįʼ nááʼiisniiʼ, áádóó índa ninádahałaah doo biniyé wódah nahazʼą́ągo ádayiilaaígi náádaʼiiłniihii nidaalʼaʼígíí éí Béthelgi niinínil.
33 Kótʼéego Bétheldi bikááʼ nááʼiiniihí áyiilaa yę́ę yikááʼ nááʼiisniiʼ; tseebíí nídízííd binih ashdlaʼáadah jı̨́ı̨́ góneʼ tʼáá éí yiziłígíí binih tʼáá hayiʼídi tsízdeezkéezgo bee hozdeezʼą́ yę́ędą́ą́ʼ Ízrel dineʼé bá dílzingo áłah náʼádleeh jiiłʼaʼgo bikááʼ nááʼiiniihí bikááʼ náájiisniiʼ, índa łikání halchingo dilidii náájiisniiʼ.
