2 Kings 25:1-30
25 Áko índa Zedekáíyah aláahgo nantʼáago náhástʼéí náhááh góneʼ neeznáá nídízííd binih neeznáá jı̨́ı̨́ góneʼ Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Nébukadnézzar níná; bisiláo dah deínéehii tʼáá ałtso yił Jerúsalem deidoołnééł yiniyé yinaagóó nidahaazná, áko yinaagóó ahééʼítłʼinígíí bíilkʼidgo ádayiilaa.
2 Zedekáíyah aláahgo naatʼáanii nilı̨́įgo łaʼtsʼáadah náháahjįʼ kin haalʼáhígíí bináʼáshzhiizh.
3 Dı̨́ı̨́ʼ nídízííd binih náhástʼéí jı̨́ı̨́ góneʼ kin haalʼáagi ayóó átʼéego hodííchįįd, áko kéyahgi diné chʼiyáán bitsʼą́ą́ʼ ádaasdįįd.
4 Nítʼééʼ kin haalʼáii éí tsé ahénátłʼinígíí tłʼóóʼdę́ęʼgo yighádaʼaznil, áko aláahgo naatʼáanii índa siláo tʼáá ałtso éí aláahgo naatʼáanii bidáʼákʼehgóó naakigo tsé yítłʼinígíí bitaʼ chʼíhonítʼiʼ góneʼ tłʼéeʼgo chʼídahizhneezhchą́ą́ʼ; azhą́ Kaldíya dineʼé bisiláo éí kin haalʼáii yinaadę́ę́ʼ hééshjéeʼ nidi, aláahgo naatʼáanii éí Árabah dzígai bichʼįʼgo anííchą́ą́ʼ.
5 Áko Kaldíya dineʼé bisiláo éí aláahgo naatʼáanii baa dadeeyáago Jériko dzígaidi yíníjééʼ, áko hasiláo tʼáá átʼé hatsʼąą taozhjééʼ.
6 Kótʼéego Zedekáíyah deisnáago Ríblah kin haalʼáadi Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí yił yaa daaskai, áko há nihootʼą́.
7 Áádóó Zedekáíyah hayeʼké tʼáá hanááł nideistseedgo hó éí hanááʼ hadeiznilgo béésh łitsoii daʼahólzhaʼí yee hodaʼaztłʼǫ́ǫgo Bábilangóó hoł daaskai.
Júdah dineʼé dabidisná (2Chr. 36:17-21; Jer. 39:8-10; 52:12-30)
8 Nébukadnézzar éí Bábilan dineʼé aláahgo yinanitʼaʼí nilı̨́įgo náhástʼéítsʼáadah náhááh góneʼ ashdlaʼ nídízííd binih tsostsʼid jı̨́ı̨́ góneʼ aláahgo naatʼáanii yá naalʼaʼí léiʼ éí siláo yinanitʼaʼí nilíinii Nébuzarʼéídan Jerúsalemjįʼ níná.
9 Áko Bóhólníihii bikin biiʼ sohodizin áádóó aláahgo naatʼáanii bighan índa Jerúsalemgi daakinígíí tʼáá átʼé, tʼáá éí kin aláahdi ádaatʼéhígíí tʼáá átʼé iidiyiiskʼą́ą́ʼ.
10 Áádóó Kaldíya dineʼé bisiláo tʼáá átʼé éí siláo yinanitʼaʼí yił naakaígíí Jerúsalem ditą́ągo binaagóó ahééʼítłʼinígíí naaʼadeiniiskaad.
11 Áádóó kin haalʼáagi diné daadziihígíí índa Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí yaa dahineezhchą́ʼígíí tʼáá bił ahóltąʼgo tʼóó ahojíyóigo éí siláo binanitʼaʼí Nébuzarʼéídan ahwiizhʼeezh.
12 Nidi siláo binanitʼaʼí éí kéyahgi diné badahojoobáʼígíí chʼil naʼatłʼoʼii yaa ádahalyą́ą dooleeł áádóó dáʼákʼeh yindaalnish doo biniyé éí tʼáá ákǫ́ǫ́ kéédahojitʼı̨́įgo áhoolaa.
13 Áádóó Bóhólníihii bikin biiʼ sohodizin bidáahgi naaki ííʼáhígíí béésh łitsoii bee ályaii áádóó béésh łitsoii biiʼ táʼádígisí bá siʼánígíí éí Bóhólníihii bikin biiʼ sohodizin dabiyiʼígíí Kaldíya dineʼé nidayiiztiʼgo éí béésh łitsoii Bábilangóó adayiizyı̨́.
14 Índa ásaaʼ nitsaaígíí áádóó łeeshchʼiih bee hahakaahí áádóó kǫʼ bee daniłtsésí áádóó łeetsʼaaʼ nímazí índa tʼáadoo leʼé béésh łitsoii bee ádaalyaii chodajoołʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ yę́ę Bábilangóó adayiizyı̨́.
15 Áádóó tsííd bee nidaakáhí áádóó łeetsʼaaʼda índa tʼáadoo leʼé óola áádóó béésh łigaii bee ádaalyaii éí siláo binanitʼaʼí ayiizyı̨́.
16 Áádóó naakigo ííʼáhígíí áádóó biiʼ táʼádígisí nitsaaígíí índa biiʼ táʼádígisí bá naaznilígíí éí Sálaman wolyéii Bóhólníihii bikin biiʼ sohodizin yá áyiilaa yę́ę áádóó haʼátʼíhída béésh łitsoii bee ádaalyaii éí tʼáá átʼé doo dah hizhdoolehígi ánéelą́ą́ʼ.
17 Naaki ííʼáhígíí łaʼ dego naadiin tsostsʼid ké silá áníłnééz áádóó bílátah dah siʼánígíí béésh łitsoii bee ályaaígíí éí dego dı̨́ı̨́ʼdóó ałnííʼ ké silá ánízah; béésh łitsoii ałnádaoztʼiʼ áádóó éí bílátah dah siʼánígíí pámgrenit aneestʼąʼ nahalingo bináztʼiʼgo ályaa; łahjí ałdóʼ tʼáá ákótʼéego béésh łitsoii ałnádaoztʼiʼígíí biłgo ályaa.
18 Siláo binanitʼaʼí éí alą́ąjįʼ nááʼiiłniihii Siiréíyah áádóó bikééʼ góneʼ nááʼiiłniihii Zefanáíyah áádóó diné táaʼgo dáádílkał yaa ádahalyánígíí dah yidiiʼeezh.
19 Áádóó diné nidaabaahii yinanitʼaʼí ábiʼdiilyaa yę́ę índa diné ashdlaʼgo éí aláahgo naatʼáanii yíighah naazı̨́ı̨́ nítʼééʼ yę́ę kin haalʼáagi yikʼídaaskaigo áádóó siláo dah deínéehii binaaltsoos ííłʼíní éí kéyahdóó dineʼé áłah áyiilaaígíí áádóó kéyahdóó diné hastą́diingo kin haalʼáagi yikʼídaaskaígíí dah yidiiʼeezh.
20 Áko éidí siláo yinanitʼaʼí Nébuzarʼéídan éí Ríblahjįʼ Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí yichʼįʼ yiníʼeezh.
21 Áádóó Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí éí Héímath kéyahgi Ríblah kin haalʼáadi nahastseed. Kótʼéego Júdah dineʼé dahakéyahdóó chʼídahoʼdiishtʼeezh.
Júdah dineʼé daadziihígíí Ííjip kéyahgóó adahineezhchą́ą́ʼ
22 Áko Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Nébukadnézzar éí Júdah kéyahgi dineʼé tʼáá ákǫ́ǫ́ dahojílǫ́ǫgo áhoolaaígíí Shéífan binálí Gedaláíyah éí Aháíkam biyeʼ honanitʼaʼí áyiilaa.
23 Nítʼééʼ siláo yinanitʼaʼí danilínígíí tʼáá ałtso índa dabisiláo yił éí Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí éí Gedaláíyah naatʼáanii áyiilaago dayííniiʼ, áko Nethanáíyah biyeʼ Íshmeiyel áádóó Karíyah biyeʼ Johéínan áádóó Niitófah kin shijaaʼdóó Tanhúmeth biyeʼ Siiréíyah índa Méíyakah dineʼé łaʼ biyeʼ Jeiyazanáíyah, éí áádóó bidineʼé yił Mízpah kin haalʼáadi Gedaláíyah yaa yíkai.
24 Áko hó áádóó diné dah deíʼéshígíí tʼáá bił Gedaláíyah éí hachʼįʼ ádee hadoodzíiʼgo áháłní, Kaldíya dineʼé bídahólníhígíí tʼáadoo bikʼee nihił daayéʼí; kéyahgi kéédahohtʼı̨́įgo Bábilan dineʼé aláahgo binanitʼaʼí bá nidaałʼaʼgo nihá yáʼátʼéeh doo.
25 Nidi tsostsʼid nídízííd binih aláahgo naatʼáanii ahoolchííł nilíinii Iilíshama biyeʼ éí Nethanáíyah biyeʼ Íshmeiyel wolyéii diné neeználtʼéego yił yíkaigo Gedaláíyah dayiisxı̨́ índa Jew dineʼé áádóó Kaldíya dineʼé Mízpahgi hoł dah yikahígíí ałdóʼ nideistseed.
26 Áádóó diné tʼáá ałtso aʼohgo áádóó ayóó ádaatʼéii índa siláo dah deínéehii yinanitʼaʼí danilíinii dah diináago Ííjip kéyahgóó adahazná, háálá Kaldíya dineʼé béédadzisdzííd.
Jehóíyakin béédoochidgo Bábilan kin haalʼáagi bił jíílįįd (Jer. 52:31-34)
27 Nítʼééʼ Júdah dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Jehóíyakin yisná nilı̨́įgo tádiindóó baʼaan tsostsʼid náhááh góneʼ naakitsʼáadah nídízííd binih naadiin tsostsʼid jı̨́ı̨́ góneʼ Íívil-meródak éí Bábilan dineʼé aláahgo yinanitʼaʼí silı̨́įʼgo Júdah dineʼé aláahgo binanitʼaʼí Jehóíyakin awáalyaadę́ę́ʼ chʼéiníłtʼeʼ.
28 Áko báʼáhwiinítʼı̨́įgo hachʼįʼ yáłtiʼgo Bábilan kin haalʼáagi aláahgo naatʼáanii bił dajílínígíí tʼah bitisígo ił jílı̨́.
29 Áádóó awáalyaají éʼígíí háázhdiiʼ nilgo ahóyííłką́ąjįʼ tʼáá ákwíí jı̨́ aláahgo naatʼáanii náʼádı̨́hígi níjídı̨́ı̨́h nítʼééʼ.
30 Áko ahóyííłką́ąjįʼ łaʼa jı̨́ bijíłkiin dooígíí tʼáá ákwíí jı̨́ aláahgo naatʼáanii haa néidiʼááh nítʼééʼ.
