2 Kings 3:1-27
3 Kʼad Júdah dineʼé yá Jiiháshafat aláahgo naatʼáanii nilı̨́įgo tseebíítsʼáadah náhááh góneʼ Éíhab biyeʼ Jiihóram Samériyagi Ízrel dineʼé yinantʼáago naakitsʼáadah nááhai.
2 Áko Bóhólníihii binááł doo yáʼáshóonii yaa naayá, nidi doo bizhéʼé índa bimá átʼéé nítʼéʼígi ádzaa da, háálá Béíyal beʼelyaago hazhéʼé áyiilaii nahjįʼ kójiilaa.
3 Ákótʼée nidi Nííbat biyeʼ Jerobówam yee niʼiisíiʼii tʼahdii yótąʼ; éí Ízrel dineʼé ádił nidaʼiisíihgo áyiilaaígíí tʼáadoo yitsʼáníyáa da.
Iiláísha éí Móʼab dineʼé bikʼeh hodidoodleeł yaa hoolneʼ
4 Móʼab dineʼé yá aláahgo naatʼáanii Míísha wolyéii éí dibé neiniłtʼąʼii nilı̨́įgo dibé yázhí tʼááłáhídi neeznádiindi míilgo índa deenástsʼaaʼ tʼááłáhídi neeznádiindi míilgo bighaaʼ tʼáá biłgo Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii yichʼįʼ niyiiléé nítʼééʼ.
5 Nidi íídą́ą́ʼ Éíhab daaztsą́ą́dóó bikʼijįʼ Móʼab dineʼé yá aláahgo naatʼáanii éí Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii yichʼįʼ nidaasteeʼ.
6 Tsʼídá ákóneʼ nahalzhiishgo aláahgo naatʼáanii Jiihóram éí Samériya kin haalʼáádóó chʼíníyáago Ízrel dineʼé tʼáá ałtso áłah áyiilaa.
7 Áádóó dah diiyáago Júdah dineʼé yá aláahgo naatʼáanii Jiiháshafat yichʼįʼ iʼííłʼaʼgo ání, Móʼab dineʼé yá aláahgo naatʼáanii shichʼįʼ nídiilteeʼ; Móʼab dineʼé bikʼijįʼ nidiibah biniyé ákǫ́ǫ́sh shił dííʼash? Áko ání, Ákóde deeshááł; shí tʼáá nigi áníshtʼé, shidineʼé tʼáá nidineʼégi ádaatʼé, shilı̨́ı̨́ʼ tʼáá ni danilı̨́ʼígi ádaatʼé.
8 Áko ání, Háádóoshąʼ ákóde hadiikah? Tʼą́ą́ʼ hanáádzíiʼgo ání, Íídam kéyah honoojítah góneʼé lą́ą.
9 Nítʼééʼ Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii áádóó Júdah dineʼé yá aláahgo naatʼáanii índa Íídam dineʼé yá aláahgo naatʼáanii dah diikai, áko tsostsʼid jı̨́ oodááł ahééhonízhahgo ahénákai índa hakééʼ oonéłígíí áádóó béégashii hakééʼ yikahígíí tó bá ádin.
10 Áko Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii ání, Héiʼ! Bóhólníihii díí aláahgo naatʼáanii táltʼéego éí Móʼab dineʼé yaa nihididooʼááł biniyé ahínihiinil lá!
11 Nidi Jiiháshafat ání, Kweʼésh doo Bóhólníihii yá halneʼii łaʼ naagháa da? Éí hwee Bóhólníihii nidabídídíilkił? Nítʼééʼ Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii bá naalʼaʼí łaʼ haadzíiʼgo ání, Shéífat biyeʼ Iiláísha éí Iiláíjah bílaʼ tó yikʼi yááyiidziʼ nítʼéʼígíí kweʼé naaghá.
12 Áko Jiiháshafat ání, Éí Bóhólníihii bizaad bił hólǫ́. Kótʼéego Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii áádóó Jiiháshafat índa Íídam dineʼé yá aláahgo naatʼáanii ákóyaa Iiláísha yichʼįʼ yíkai.
13 Nítʼééʼ Iiláísha éí Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii ííłní, Haash nideeshłííł? Nílááh, nizhéʼé yę́ę áádóó nimá yę́ę yá dahalneʼii bichʼįʼ dínááh. Áko Ízrel dineʼé yá aláahgo naatʼáanii áhodííniid, Dooda, háálá díí aláahgo naatʼáanii tániiltʼéego Móʼab dineʼé yaa nihidoonił biniyé ahínihiinilígíí éí Bóhólníihii átʼı̨́.
14 Áko Iiláísha ání, Tʼáá ałtsoní bee Bóhólníihii éí bidááhdóó sézínígíí tsʼídá tʼáá aaníí hiná; ákótʼéego Júdah dineʼé yá aláahgo naatʼáanii Jiiháshafat kweʼé sizínígíí doo baa tsídíkéézgóogo tsʼídá tʼáá aaníí doo nichʼįʼgo didéeshʼįįł da, doo nidi tʼáá kʼad ninééłʼı̨́įʼ da doo nítʼééʼ.
15 Nidi kʼad nílááhdę́ę́ʼ tsin tłʼóół bąąh daneelzheeʼígíí yee naanéhígíí shá shódaołtʼeeh. Nítʼééʼ éí yee naanéego Bóhólníihii bibee adziil hakʼi hooleʼ.
16 Áádóó ání, Bóhólníihii kóní, Díí honítsʼaaʼ góyaa tʼáá átʼéé nítʼééʼ deíldzisgo ánílééh.
17 Háálá Bóhólníihii kóní, Níyol doo yidííłtséeł da, nahałtin nidi dooda; ákondi eii honítsʼaaʼ góyaa tó biiʼ hadidoobı̨́įłgo nihí daʼdoohdlı̨́ı̨́ł, áádóó nihilı̨́ı̨́ʼ índa nihilı̨́ı̨́ʼ hééł nihá nideiyéii daʼdoodlı̨́ı̨́ł.
18 Nidi díí éí tʼóó Bóhólníihii binááł tʼįįhdígo átʼéii átʼé; bí éí Móʼab dineʼé ałdóʼ nihaididooʼááł.
19 Áko kin hadaasʼáágóó ditą́ągo binaa ahéédaʼastłʼinii tʼáá ałtso, áádóó kin haalʼá alááh ádaatʼéhígíí tʼáá ałtso, áádóó tsin yáʼádaatʼéehii tʼáá ałtso naaʼadahidoołkał, áádóó tó hadahadleeh tʼáá átʼé tsé bee hadahodidoołbı̨́ı̨́ł, índa kéyah yáʼádahootʼéhígóó tʼáá átʼé tsé bee nidahidoołchǫǫł.
20 Nítʼééʼ abínígo atsįʼ nááhániihígíí baa hoolzhiizhgo, jó, Íídam kéyahdę́ęʼgo tó nínaʼgo kéyah tʼáá átʼéé nítʼééʼ tó nihinééstʼeʼ.
21 Áko Móʼab dineʼé tʼáá ałtso éí aláahgo naatʼáanii danilíinii hakʼiidoojah yiniyé neheeskai, haʼníigo deidiiztsʼą́ą́ʼ, áko ániid nidaakaígíí áádóó náás daazlı̨́ʼígíí béésh ééʼ yiih dadookah yídaneelʼánígíí tʼáá ałtso éí áłah ádaalyaago kéyah bibąąhdóó dabiʼdiilzįʼ.
22 Áádóó tʼah abíínídą́ą́ʼ nídahidiijééʼ, áko jı̨́honaaʼéí tó yikʼiʼdiiłdíingo éí Móʼab dineʼé náwónanídę́ę́ʼ tó diłgi átʼéego łichíiʼgo dayiiłtsą́.
23 Áko ádaaní, Díí dił átʼé; aláahgo naatʼáanii danilíinii tʼáá aaníí nabiʼdiztseed; tʼáá bí nidaʼahistseed lá; éí bąą kʼad, Móʼab dineʼé danohłíinii, bindaalyeʼé nídahidiidlah.
24 Nítʼééʼ Ízrel bisiláo dah deínéehgi jíkaigo Ízrel dineʼé nídiijéeʼgo Móʼab dineʼé yikʼiijéeʼgo halą́ąjįʼ danéechééh, áádóó Móʼab dineʼé tʼáá níléí bikéyahjįʼ nidi nidajiłtseedgo bikééʼ joojah.
25 Áko kin hadaasʼá nidayiiskaad índa kéyah yáʼádahootʼéhígóó diné tʼááłáʼí nítínígo tsé adayiiłtłʼiidgo hadeidééłbįįd, áádóó tó hadahadleehgóó hadahodeesbįįd, índa tsin yáʼádaatʼéehii nidayíítséél; kin haalʼá Ker-háraseth hoolyéhígi tʼéiyá tʼáadoo tadayooskaad da, nidi diné daʼditłʼı̨́hígíí yináshzhiizhgo tsé yee dayíítłʼin.
26 Nítʼééʼ Móʼab dineʼé yá aláahgo naatʼáanii daʼahijigánígíí bá doo asohodéébéézhgóó yiyiiłtsą́ągo daʼahijigánígíí bitaʼ góneʼ Íídam dineʼé yá aláahgo naatʼáanii baazhdookah biniyé tsostsʼidi neeznádiin diné diltłish yee daʼdiłkahígíí yił dah diikai, nidi chʼééh ádajíítʼįįd.
27 Áko hayeʼ alą́ąjįʼígíí hatsáskʼeh góneʼ aláahgo naatʼáanii náádoodleełígíí éí bił nízhdiitʼáazhgo tsé ahéénátłʼinígíí bikááʼdóó didlidgo náájiisniiʼ. Ízrel dineʼé tʼáá íiyisí bádahazhchįįdgo hatsʼą́ą́ʼ dah diikaigo tʼáá bí dabikéyahgóó anáákai.
