John 12:1-50
12 Atisʼadeesdzá bee bééhániihii hastą́ą́h yiską́ hadziihgo, Jesus éí Béthaniidi, Lázaras daaztsą́ą́dę́ę́ʼ náábizdiisáhígíí kééhatʼı̨́įgi jiníyá.
2 Ákweʼé hííłchʼįʼgo chʼiyáán há ádayiilaago, Martha hachʼįʼ niʼiizką́, áádóó Lázaras éí atah bikááʼ adání bichʼįʼ hoł dah neezké.
3 Mary éí chʼil nard wolyéii bee akʼah ályaii, tʼáá bízhání tʼáá íiyisí ílínígíí tʼááłáhídi dah hidédloʼgo dashdiiką́ągo Jesus bikeeʼ bikáaʼjįʼ yadziiziidgo hatsiiʼ bee bikeeʼ jíítʼóód, áko kin góneʼ tʼáá átʼé akʼah łikání halchingo hadéébįįd.
4 Nidi hódahoołʼaahii łaʼ, Júdas Iskáriyat, éí nináhodidooʼáłígíí ádííniid,
5 Díí akʼah táadi neeznádiin denériyas* bą́ą́h ílı̨́įgo nahaazniiʼgo haʼátʼéegoshąʼ tʼáadoo badahojoobáʼíígíí bitaasniiʼ da?
6 Díí hadzoodzíʼígíí doo tʼáá aaníí badahojoobáʼíígíí baa nitsídzíkeesgo hadzoodzíiʼ da, háálá aniʼįįhii jílı̨́, jó, béeso bizis nijiʼáago, béeso yiih dayiiníłígíí jiniʼįįh.
7 Áko Jesus ádííniid, Tʼáadoo haa nánítʼíní, yóóʼáshidiʼdoolnííł beiníłką́ądi biniyé ádziidzaa.
8 Badahojoobáʼíígíí tʼáá áłahjįʼ nihitaa daakai, nidi shí éí doo tʼáá áłahjįʼ nihitaasháa da.
Lázaras diyoolyéełgo binahastʼą́
9 Áko Jew dineʼé éí ákwii Jesus nijigháago dayííniiʼgo haa nánísą́, nidi doo tʼáá hó tʼéí haniyé da, nidi Lázaras daaztsą́ą́ nítʼéeʼgo náábizdiisáhígíí ałdóʼ deidoołtsééł biniyé haa nánísą́.
10 Áko aláahgo náádaʼiiłniihii éí Lázaras ałdóʼ deidiyoołhéełgo yindahazʼą́,
11 háálá hó haniinaa Jew dineʼé tʼóó ahayóí atsʼáskaigo Jesus dayoosdląąd.
Jesus akʼeh deesdlı̨́įʼii kʼehgo Jerúsalem góneʼ ííyá (Mt. 21:1-11; Mk. 11:1-11; Lk. 19:28-40)
12 Áádóó biiskání tʼóó ahayóí hodílzingo áłah náʼádleehígi neheeskaígíí Jerúsalemjįʼ Jesus yigáałgo dayííniiʼ.
13 Áko páam biʼiil dayiiztiʼ áádóó hadááh yíkaigo hadadeeshghaazhgo ádaaní,
Baa haʼniih doo!Bóhólníihii bízhiʼ bee biʼdójíigo yigáłígíí,Ízrel dineʼé Aláahgo biNanitʼaʼí nilíinii, bikʼihojidlíi doo!
14 Jesus éí télii yázhí bikʼízhníyáago bikʼi dasneezdá; tʼáá bee akʼeʼashchínígi átʼéego:
15 Záíyan bichʼéʼé nílíinii, tʼáadoo nił yéʼí;jóʼakon, Aláahgo niNanitʼaʼí nilíiniitélii yázhí yikʼi dah sidáago bił yigááł.
16 Kótʼéego ádahóótʼįįdígíí hódahoołʼaahii tʼáadoo yikʼidaʼdiitą́ą da, nidi Jesus ayóó átʼéii ábiʼdiilyaago índa kótʼéego haa haneʼgo bee akʼeʼashchínígíí áádóó kótʼéego hachʼįʼ ádáátʼįįdígíí yéédáálniiʼ.
17 Áko Lázaras daaztsą́ą́ nítʼéeʼgo náábizdiisáago, Tséníʼootsééldę́ę́ʼ chʼínínááh, bizhdííniidígíí diné tʼóó ahayóí hoł naakaii yaa dahoolneʼ.
18 Diné ląʼí díí Diyin God bibee adziilii bee bééhózinii baa nijiyáago deidiiztsʼą́ʼígíí biniinaa hadááh heeskai.
19 Áko Férisii danilíinii ádaʼahidiʼní, Jóʼakon, nihí chʼééh ádaałʼı̨́; jó, nihokááʼ dineʼé tʼáá yílʼáá nítʼééʼ bikééʼ dah diikai.
Gríik dineʼé łaʼ Jesus hadeintá
20 Áádóó łaʼ nidahodoołaał biniyé hodílzingo áłah náʼádleehí góde yíkaígíí bitahdę́ę́ʼ Gríik dineʼé łaʼ yíkai lá.
21 Áko éí Philip, Gáliliigi Bethséyida hoolyéédóó naagháago yaa yíkaigo ádeidííniid, Kwáʼásiní, Jesus dadzoołtsééł laanaa daniidzin.
22 Áko Philip éí Andrew yaa níyáago yee yił hoolneʼ, áádóó Andrew índa Philip éí Jesus yaa níʼáazhgo yee yił nááhoolneʼ.
23 Áko Jesus haadzíiʼgo ání, Kʼad Diné Silı̨́įʼii ayóó átʼéii ádoolníiłgo baa hoolzhiizh.
24 Tʼáá aaníí, tʼáá aaníígóó ánihidishní, Tłʼoh naadą́ą́ʼ bílástsiiʼ doo łeeh yiltsʼidgóó áádóó doo daaztsą́ą́góogo éí doo bilááh yileeh da, nidi daatsaahgo bineestʼąʼ tʼóó ahayóí yileeh.
25 Tʼáá háiida iiná hwiiʼ hólónígíí ayóóʼájóʼníigo éí yóóʼazhdootłish, áádóó tʼáá háiida díí nahasdzáán bikáaʼgi iiná hwiiʼ hólónígíí jijoołáago tʼáá éí doo yóóʼazhdootłish da, nidi hoolʼáágóó hwee hólǫ́ǫgo bee jiináa doo.
26 Diné tʼáá háiida łaʼ shá nijilʼaʼígíí, éí tsʼídá shikééʼ joogáał doo, áko naasháhídi shinaalʼaʼí jílíinii ałdóʼ áadi nijigháa doo; diné tʼáá háiida łaʼ shá nijilʼaʼgo, tʼáá éí shiTaaʼ bił jílı̨́į doo.
Diné Silı̨́įʼii tsʼídá dah bidiʼdooltʼeeł
27 Kʼad shiiʼ sizíinii nitseeltłah. Ákoshąʼ haʼátʼíí dideeshniił, ShiTaaʼ, kʼad shá baa ílkidígíí bitsʼą́ąjįʼ yisdáshíłteeh, dideeshniił daatsʼí? Dooda, biniyé níyáhígíí kʼad baa ílkid.
28 ShiTaaʼ, nízhiʼ ayóó átʼéego ánílééh. Nítʼééʼ yáʼąąshdę́ę́ʼ iinééʼ diistsʼą́ąʼgo ání, Ayóó átʼéii lá áshłaa ni, áádóó ayóó átʼéii ánáádeeshdlííł.
29 Ákwii diné ląʼí naazínígíí daʼdiiztsʼą́ąʼgo ádadííniid, Adeesʼniʼ. Łaʼ ánáádadiʼní, Diyingo naalʼaʼí bichʼįʼ haadzííʼ.
30 Nítʼééʼ Jesus ánááhodooʼniid, Éí nihí tʼéiyá nihá bee haʼoodzííʼ, shí éí doo shá haʼoodzíiʼ da.
31 Kʼad díí nahasdzáán baa náhátʼı̨́, kʼad nahasdzáán binanitʼaʼí chʼíhidoolghą́ą́ł;
32 shí, dah shidiʼdiiltʼeʼgo, diné tʼáá ałtso átʼááh deeshʼnił.
33 Haa yitʼéego dazdootsaałígíí bee bééhózin doo biniyé bee hadzoodzííʼ.
34 Áko diné yílʼáhígíí hachʼįʼ hadaasdzíiʼgo ádadííniid, Bee hazʼáanii biyiʼdóó Christ hoolʼáágóó hólǫ́ǫ dooleeł, níigo dasidiitsʼą́ą́ʼ. Áko haʼátʼéegoshąʼ Diné Silı̨́įʼii dah bidiʼdooltʼeeł diní? Háishąʼ éí Diné Silı̨́įʼii átʼı̨́?
35 Jesus áhodííniid, Tʼóó kónígháníjįʼ adinídíín nihił hólǫ́. Adinídíín tʼah nihee hólónídą́ą́ʼ nidaahkai, doodago éí chahałheeł nihikʼiidooldoh; chahałheełgóó naagháhígíí yigááłgóó doo bił bééhózin da.
36 Adinídíín tʼah nihee hólǫ́ǫ́dą́ą́ʼ, éí adinídínígíí deinohdlą́ągo baa dadzíínóhłí, áko adinídíín baʼáłchíní dadoohłeeł.Jew dineʼé doo daʼoodlą́ą da
Jesus kódííniidgo, dah diiyáago hatsʼąą nídeestʼı̨́ı̨́ʼ.
37 Azhą́ Diyin God bibee adziilii bee béédahózinii tʼóó ahayóidi binááł baa nijiyáa nidi, tʼáadoo dahoosdląąd da;
38 Diyin God yá halneʼii, Aizéíyah kóníigo saad yee haadzíiʼii bohodoolnííł biniyé ákódzaa;
Bóhólníihii nílíinii, baa nidahwiilneʼígíishąʼ háí dayoosdląąd?Háishąʼ Bóhólníihii bibee adziilii bichʼįʼ yitʼíní ályaa?
39 Éí biniinaa daʼiizhdoodląąłgo doo bídazhneelʼą́ą da. Háálá Aizéíyah ánáádooʼniid,
40 Hó doo daʼooʼı̨́ı̨́góó ájiilaa áádóó bijéí dajííłtłʼis,doodago éí binááʼ yee daʼiidoołtsééłáádóó bijéí yee akʼidaʼdiʼdootı̨́ı̨́ł,áko shichʼįʼ ninádookahgo náádabidideeshłááł.
41 Aizéíyah díí yee haadzííʼ, háálá hatsʼádiʼnídínígíí yiyiiłtsą́ągo haa yáłtiʼ.
42 Azhą́ naatʼáanii danilíinii nidi tʼóó ahayóí dahoosdląąd, nidi Férisii danilíinii yéédaaldzidgo biniinaa dahoosdląądgo haa dadzoozlíʼígíí doo tʼáá yitʼíní yee yádaałtiʼ da, háálá Jew dineʼé áłah nádleehii bitahdóó bitsʼánihidiʼdooʼnił danízin.
43 Diyin God baa haniihígíí bilááh átʼéego diné baa dahaniihjígo bił ayóó ádahootʼé.
Jesus bizaad aa nídóotʼįįł
44 Nítʼééʼ Jesus yéego haadzíiʼgo ání, Tʼáá háiida shoodlą́ągo shaa dzólíhígíí éí doo shí shoodlą́ągo shaa dzólíi da, nidi shiníłʼaʼii éí yoodlą́ągo yaa dzólí.
45 Áko shooʼínígíí éí shiníłʼaʼii yooʼı̨́.
46 Shí adinídíín nishłı̨́įgo nahasdzáán bikáaʼjįʼ níyá, áko shoodlą́ągo shaa dzólíhígíí doo chahałheeł yiiʼ naagháa da doo.
47 Diné łaʼda shizaad yidiitsʼaʼgo doo yoodlą́ą́góó, éí doo baa nídéeshtʼįįł da, háálá nihokááʼ dineʼé doo baa nídéeshtʼįįł biniyé níyáa da, nidi yisdádeeshnił biniyé níyá.
48 Doo shinízinígíí índa shizaad doo yinízinii éí haa nídóotʼįįłii hólǫ́ǫgo há nihodooʼááł; saad bee haasdzíʼígíí tʼáá éí niiníłką́ądi haa nídóotʼįįłgo há nihodooʼááł.
49 Háálá doo tʼáá shíniikʼeh hahásdzíiʼ da, nidi aTaaʼ shiníłʼaʼii éí bibikʼeh óʼooʼníiłii bee hahideesdzihígíí índa bee yáshtiʼ dooígíí sheidiníʼą́.
50 Áko yee hasʼáanii éí iiná doo ninítʼiʼii átʼéego shił bééhózin. Éí bąą bee yáshtiʼígíí, aTaaʼ tʼáá áshidííniidígi átʼéego bee yáshtiʼ.
Footnotes
^ Łaʼa jı̨́ naʼanishgo denériyas tʼááłáʼí nídahábįįh nítʼééʼ.
