Luke 8:1-56
8 Áádóó tʼáadoo hózhǫ́ hodíínaʼí Diyin God bee bóhólníihgo bił hazʼáanii baa haneʼ yáʼátʼéehii baa nahojilneʼgo kin hadaasʼáágóó índa kin dah naazhjaaʼgóó Jesus tázhdííyá. Naakitsʼáadahígíí hoł tádookai,
2 áádóó sáanii łaʼ éí níłchʼi biʼiiníziinii biyiʼ dahólǫ́ǫ́ nítʼééʼ yę́ę áádóó bąąh dah nahazʼą́ągo hadaałtʼé áńdabiʼdiilyaaígíí: Mary, Mágdaliin yolyéhígíí, biyiʼdę́ę́ʼ níłchʼi biʼiiníziinii tsostsʼidgo háájéʼígíí,
3 áádóó Joána éí Kúza, Hérad bikin yaa áhályáanii beʼasdzą́ą́, áádóó Suzána, índa sáanii náádaałaʼ éí binaalyeʼé yee háká anájahígíí ałdóʼ hoł tádookai.
Kʼééʼdídléehii binahjįʼ haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii (Mt. 13:1-9; Mk. 4:1-9)
4 Nítʼééʼ diné tʼóó ahayóí kin hadaasʼá tʼáá ałtsodę́ę́ʼ chʼíheeskaigo haa áłah silı̨́įʼgo haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii bee hadzoodzííʼ:
5 Kʼééʼdídléehii léiʼ álástsiiʼ kʼiididoolééłgóó chʼíníyá, áko álástsiiʼ łaʼ nihiyiiłkaad, nítʼééʼ łaʼ atiinjįʼ ahineezdeeʼgo bikʼi naʼasdeeʼ, áko tsídii nidahaastʼaʼgo ałtso yaa nahodeeskai.
6 Áádóó náánáłaʼ tsétahjįʼ ahineezdeeʼ, áko hadaneesą́ą nidi tʼóó daniiłnaʼ, háálá doo bá hoditłéeʼ da.
7 Áádóó náánáłaʼ chʼil dadeeníinii bitahgóó ahineezdeeʼ, áko chʼil dadeeníinii bilááh daneesą́ągo ałtso bííghą́ą́ʼ.
8 Náánáłaʼ éí łeezh yáʼátʼéehjįʼ ahineezdeeʼgo dadínéesą́, áko bineestʼąʼ dahazlı̨́įʼgo neeznádiindi bilááh nídaasdlı̨́ı̨́ʼ. Kótʼéego baa nídzístʼįįdgo yéego hadzoodzíiʼgo ájíní, Tʼáá hajaaʼ hólǫ́ǫgo azdiitsʼaʼígíí hániʼ ajíistsʼą́ą́ʼ.
Haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii biniyé átʼéii (Mt. 13:10-17; Mk. 4:10-12)
9 Áádóó hódahoołʼaahii nidahódééłkidgo, Díí haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłiishąʼ haʼátʼíí yeinítʼı̨́? dahodííniidgo,
10 ábijiní, Nihí nihichʼįʼgo, Diyin God bee bóhólníihgo bił hazʼáanii bee naʼnitinii doo bééhózin da yę́ę éí nihił béédahózin dooleełgo nihaa deetʼą́, nidi náádaałaʼígíí bichʼįʼ éí haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii bee naʼnitinii átʼé,
áko dazhníłʼı̨́į nidi doo deizdoołtséeł da,dazdiitsʼaʼ nidi doo bikʼiʼdazhdiʼdootı̨́įł da.
Kʼééʼdídléehii binahjįʼ haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii ááhyiłníinii (Mt. 13:18-23; Mk. 4:13-20)
11 Haneʼ bee akʼidiʼdootı̨́įłii éí díí yeinítʼı̨́: Álástsiiʼ éí Diyin God bizaad átʼé.
12 Álástsiiʼ atiinjįʼ ahineezdeeʼígíí éí Diyin God bizaad dazdiiztsʼą́ʼígíí ádajitʼı̨́; éí doo daʼiizhdoodląął da índa doo yisdáhizhdookah da biniyé níłchʼi bidaʼiiníziinii binanitʼaʼí yigháahgo éí saad dahajéí biyiʼdę́ę́ʼ hááyiiʼnił.
13 Áádóó tsétahgóó ahineezdeeʼígíí éí saad tʼóó dazdiitsʼı̨́ı̨́hgóó baa hoł dahózhǫ́ǫgo nídazhdiiléhígíí ádajitʼı̨́, nidi díidíígíí dahayiʼdi ehétłʼóól ádaadin, áko tʼóó kónígháníjįʼ daʼjoodląąh, índa hódahontaahgo bitsʼáńjiikááh.
14 Áádóó chʼil dadeeníinii bitahgóó ahineezdeeʼígíí éí saad dazdiiztsʼą́ʼígíí ádajitʼı̨́, nidi dajíkááhgóó nahasdzáán bikáaʼgi bee daʼiináanii baa nitsáhákees áádóó atʼı̨́ índa ił honeeni hakʼeh dadeesdlı̨́įʼgo haneestʼąʼ tʼáadoo daneestʼą́ą da.
15 Índa łeezh yáʼátʼéehjįʼ ahineezdeeʼígíí éí saad deidiiztsʼą́ąʼgo dabijéí tʼáá aaníinii áádóó yáʼádaatʼéehii yee saad dayótąʼ, áádóó haʼahóní bee bineestʼąʼ bąąh nídahoodleeł.
Adiníłdíinii bił yaa azʼą́ (Mk. 4:21-25)
16 Diné doo łaʼda bee hoolʼiní yidiiłtłiʼgo ásaaʼ yił yaa niíʼaah da, doo nidi tsáskʼeh yiyaa iiʼaah da, nidi bá yaʼiiʼáhígi dah yiʼááh, áko yah adahakáhígíí éí bá adinídíingo daʼooʼı̨́į dooleeł.
17 Háálá baa hastiʼgo dah noolʼı̨́įłii nidi bééhodoozįįłgo átʼé, áko haʼátʼíhída bikʼéʼéstiʼii hahgoda báádiʼdooltsosgo bééhodoozįįł.
18 Éí bąą daʼdoohtsʼaʼígíí hazhóʼó daʼíísółtsʼą́ą́ʼ, háálá tʼáá háiida haʼátʼíhída hwee hólónígíí biláahgo łaʼ haa náádoolyééł, áádóó haʼátʼíhída hwee ádinígíí éí shee hólǫ́ jinízinígíí nidi haghadoolyééł.
Jesus bimá índa bitsilíké (Mt. 12:46-50; Mk. 3:31-35)
19 Áko hamá índa hatsilíké haa yíkai, nidi diné tʼóó ahayóigo biniinaa doo hachʼįʼ nookááh átʼée da.
20 Áko hoł dahoolneʼgo ádaaní, Nimá índa nitsilíké daniidiiltsééł danízingo tłʼóoʼdi naazı̨́.
21 Nidi ábijiní, Diyin God bizaad deidiitsʼaʼ áádóó yikʼeh dahółʼíinii éí shimá índa shikʼisóó danilı̨́.
Jesus tó náádadiidáahii índa níyol hashtʼeidííłtʼeʼ (Mt. 8:23-27; Mk. 4:35-41)
22 Łah hódahoołʼaahii bił tsinaaʼeeł biih jookaigo ábizhdííniid, Tįʼ, beʼekʼid yónaanígóó nihił adooʼoł. Áko dah dazhʼdiiłʼéél,
23 nidi ooʼołgo ajiiłhaazh. Nítʼééʼ táłkááʼ ayóó átʼéego deeyol, áko tsinaaʼeeł kʼadę́ę tó biiʼ hadibin, áko tʼóó náhóódzííd.
24 Áko hachʼįʼ niikaigo chʼéédahasidgo ádaaní, Bóhólníihii, Bóhólníihii, táłtłʼááh yiildaas! Áko nízhdiiʼnaʼgo níyol índa tó náádadiidáhígíí dzideeztehgo hashtʼedíítʼeʼ, áko hodiiyeel.
25 Nítʼééʼ ábizhdííniid, Háájíshąʼ nihidaʼoodląʼ daazlı̨́ı̨́ʼ? Áko nídadzisdzíidgo tʼóó hoł adahóóyóigo ádaʼahizhdooʼniid, Ákoshąʼ díí háí átʼı̨́įgo azhą́ níyol índa tó nidi yichʼįʼ hahadziihgo bikʼeh dahółʼı̨́?
Gádara dineʼé níłchʼi bidaʼiiníziinii biiʼ hólónígíí hanoolkaad
26 Áko Gálilii binaashiijįʼ Gádara* dineʼé bikéyahdi hoł aníʼéél.
27 Áádóó tsinaaʼeeł biyiʼdę́ę́ʼ hajííyáago kin haalʼáádóó diné léiʼ níłchʼi bidaʼiiníziinii biyiʼ hólǫ́ǫgo hadááh níyá, áko díí diné tʼáá shiidą́ąʼdii biʼééʼ tʼáágéedgo naagháá lá, hooghan doo yiiʼ kééhatʼı̨́į da lá, nidi tséʼáán góneʼ dajishcháaʼgo ákǫ́ǫ́ tʼéí kééhatʼı̨́ı̨́ lá.
28 Éí Jesus yiyiiłtsą́ągo, hadoolghaazhgo yiyaajįʼ nitsidinígoʼ, áádóó yéego ádííniid, Haashąʼ shíléehgo ánítʼı̨́, Jesus, Diyin God Aláahgo Ayóóʼátʼéii biYeʼ nílíinii? Nánooshkąąh, atíshóólééh lágo.
29 Jó, níłchʼi nichxǫ́ʼíii tʼáá íídą́ą́ʼ ábizhdííniid, Diné biiʼdę́ę́ʼ haninááh. Háálá tʼáá ahą́ą́h bikʼi néilwoʼ lá, áko baa áháyą́ągo béésh daʼahólzhaʼí bee bééʼátłʼóóh áádóó akétsíín nináʼniłí bąąh nináʼnił, nidi béésh daʼahólzhaʼígíí niyiiníísh áádóó honoojíígóó níłchʼi biʼiiníziinii anábiniyoʼ lá.
30 Nítʼééʼ Jesus nabídíłkidgo ábíłní, Haashąʼ yinílyé? Áko ádííniid, Ląʼí, háálá níłchʼi bidaʼiiníziinii tʼóó ahayóí hwiiʼ hazlı̨́ı̨́ʼ lá.
31 Áko nídahooskango, Tʼááká aʼáán doo nihoodzą́ą́ góneʼ oohjeeh nihidóóneʼ lágo.*
32 Nítʼééʼ ákweʼé dził binániigi bisóodi daʼałchozhgo ląʼí naakai, áko níłchʼi bidaʼiiníziinii nídahookąąhgo ádaaní, Bisóodi biih diijahgo bee nihaʼdiʼníʼaah. Áko bazhʼdiʼníʼą́,
33 áko níłchʼi bidaʼiiníziinii diné yiiʼdę́ę́ʼ hahaazhjéeʼgo bisóodi yiih heezhjééʼ, áko éí bisóodi bidah chʼééjéeʼgo beʼekʼid yiih heezhjééʼ, áko tó bííghą́ą́ʼ.
34 Nítʼééʼ bisóodi baa ádahojilyánígíí áhoodzaaígíí dajiiłtsą́ągo dashdiijéeʼgo kin haalʼáagi índa binaagóó baa dahojoolneʼ.
35 Áko díí áhóótʼįįdígíí nihił béédahodoozįįł danízingo Jesus yaa haazhjéeʼgo diné biyiʼdę́ę́ʼ níłchʼi bidaʼiiníziinii hahaazhjéʼígíí biʼééʼ hólǫ́ǫgo índa bintsíkees yáʼátʼéehgo Jesus yíighahgi sidáago bikʼíjíkai, áko tʼáá ádzíłtso béédadzisdzííd.
36 Áádóó dabíínáłígíí éí níłchʼi bidaʼiiníziinii biiʼ hólǫ́ǫ́ nítʼééʼ yę́ę hadaałtʼé násdlı̨́ʼígíí yee ahił dahoolneʼ.
37 Áko éí hazʼą́ądi áádóó binaagóó Gádara dineʼé bikéyahdi diné kéédahatʼíinii tʼáá ałtso nídahookąąhgo ádaaní, Nílááh nówehdi naniná, háálá tʼáá íiyisí nídaasdzííd, áko tsinaaʼeeł biih jííyáago hoł dah níʼdiiʼéél.
38 Nidi diné biyiʼdę́ę́ʼ níłchʼi bidaʼiiníziinii hahaazhjéʼígíí náhookąąhgo áháłní, Nił honishłǫ́ǫ doo, nidi dahodiiłʼaʼgo áháłní,
39 Nílááh, nighangóó nídídááh, áádóó ayóó ádaatʼéii Diyin God ná yaa naayáhígíí baa hodíílnih. Áko dashdiiyáago kin haalʼáágóó tʼáá átʼéé nítʼééʼ ayóó ádaatʼéii Jesus há yaa naayáhígíí baa nahojilneʼgo tázhdííyá.
Jéíʼiras bitsiʼ áádóó asdzání Jesus biʼééʼ yideelchidii (Mt. 9:18-26; Mk. 5:21-43)
40 Áko Jesus nádzáago diné tʼóó ahayóí áłah nilínígíí haa bił dahóózhǫǫd, háálá tʼáá ałtso habaʼ naháaztą́ą́ nítʼééʼ.
41 Áko diné łaʼ Jéíʼiras joolyéhígíí, áłah náʼádleehgo á dah názhnídaahígíí Jesus baazhníyáago bichʼįʼ nitsizhdinígoʼgo níjookąąhgo ábijiní, Shighangóó díínááł.
42 Háálá hatsiʼ tʼááłáʼíígíí naakitsʼáadah binááhaigo biʼniitsą́.
Jesus dashdiiyáago diné tʼóó ahayóí hoł dinííyił.
43 Áko asdzání łaʼ dił bigháńdiniiltałgo naakitsʼáadah nááhai lá éí yee hináanii ałtso bikʼé azeeʼ bąąh ályaa lá nidi, doo łaʼda náábidoołááł átʼée da,
44 éí asdzání haneʼdę́ę́ʼ niníyáago haʼééʼ bijánil yideelchid; tʼáá áko dił bighánílínígíí ásdįįd.
45 Áko Jesus ájíní, Háishąʼ shideelchid? Áko tʼáá ałtso, Doo nidinishchid da, dadííniidgo, Peter índa hoł naakaígíí ádaaní, Bóhólníihii, jó, diné ninásʼáago daniłjizh.
46 Nidi Jesus ájíní, Łaʼ shizhdeelchid, háálá bee adziilii shitsʼáhoníleʼgo baa ákoniizı̨́ı̨́ʼ.
47 Áko éí asdzání doo naʼádízhnóółʼı̨́ı̨́ʼ átʼéégóó hoł bééhoozingo, hatah hoditłidgo Jesus baazhníyá, áko biyaajįʼ nitsizhdinígoʼgo diné tʼáá ałtso dabinááł biniinaa bizhdeelchidígíí, áádóó tʼáá áko nááhoʼdiilzáhígíí bee bił hojoolneʼ.
48 Áádóó asdzání ábizhdííniid, Shitsiʼ, neʼoodląʼ bee doo ánítʼéhí da násínídlı̨́ı̨́ʼ; nił hózhǫ́ǫgo náádááł.
49 Áko Jesus tʼah yáłtiʼgo, áłah náʼádleehgo á dah názhnídaahígíí haghandę́ę́ʼ diné łaʼ níyáago áháłní, Nitsiʼ daaztsą́; Naʼnitiní éí tʼáadoo kótʼé náábidiʼníní.
50 Nidi Jesus díidíígíí yidiiztsʼą́ąʼgo áhodííniid, Tʼáadoo nił yéʼí; tʼóó iinídlą́ągo shaa dzíínílí, áko náábidiʼdoodlááł.
51 Áádóó Jéíʼiras bighandi jiníyáago, diné náánáłaʼ doo bił yah azhdookahgóó bee hojiiłʼaʼ, tʼáá hazhóʼó Peter áádóó James áádóó John índa atʼééd bizhéʼé áádóó bimá tʼéiyá.
52 Áko tʼáá ałtso atʼééd éí yaa ákʼidadiitʼaahgo daacha, nidi ábizhdííniid, Tʼáadoo daahchaí, háálá atʼééd doo daaztsą́ą da, nidi tʼóó ałhosh.
53 Áko daaztsą́ągo bił béédahózingo tʼóó haa daadloh.
54 Nidi bílaʼ jiiłtsoodgo hadzoodzíiʼgo ájíní, Atʼééd, nídiidááh.
55 Áko biiʼ sizíinii biih náálwodgo tʼáá áko nídiiʼnaʼ, áádóó baʼnołtsóód bizhdííniid.
56 Áko ashchíinii tʼóó bił ahayóí, nidi ábizhdííniid, Áhóótʼįįdígíí tʼááká diné łaʼ bił hoołneʼ lágo.
Footnotes
^ Diyin God bizaad tʼáá ałkʼidą́ą́ʼ bee akʼedaʼashchínígíí łaʼ kótʼéego dabikááʼ, Gérgasa dineʼé; łaʼ, Gérasa dineʼé.
^ Ayóó átʼéego ánihwiitʼaah beiníłką́ąjįʼ níłchʼi bidaʼiiníziinii éí nahasdzáán biníiʼdi doo nihodzą́ą́ góneʼ biniyé awáalyaaí danilı̨́įgo shijéeʼgo dajoodlą́ą́ nítʼééʼ.
