Mark 6:1-56
6 Áádóó Jesus tʼáá hó hakéyahgóó dah nízhdiidzá, áádóó hódahoołʼaahii hakééʼ dah diikai.
2 Áko hááʼáyı̨́ı̨́h jı̨́ azlı̨́įʼgo kin biiʼ áłah náʼádleehí biyiʼ góneʼ nízhdíʼníitą́ą́ʼ, áko ląʼí dahodiiztsʼą́ąʼgo tʼóó bił adahóóyóigo ádaaní, Háádę́ęʼshąʼ díí tʼáá ałtso shóyoostʼeʼ? Haʼátʼíí bee hódzáanii shı̨́įshąʼ beílyá? Dooládóʼ ayóó átʼéego áhooníiłii áyoolíił da!
3 Daʼ díísh doo kin ííłʼíní átʼı̨́į da? Éí Mary biyáázh, James áádóó Jóses áádóó Júdas áádóó Sáíman bínaaí nilíinii, áádóó daʼ dabideezhíísh doo bił kéédahwiitʼı̨́į da? Áko hachʼįʼ doo bił dahóózhǫǫd da.
4 Áko Jesus áhodííniid, Diyin God yá halneʼii tʼáá ałtsogóó diné bił dajílı̨́, nidi tʼáá hakéyahgi áádóó hakʼéí índa bił hajííjééʼ bitahgi éí doo bił ajílı̨́į da.
5 Áko ákwii áhooníiłii ayóó átʼéii doo baa nijóyaʼ átʼée da, nidi diné bąąh dah nidahazʼánígíí tʼáá díkwíí tʼéí bikʼi dah dahizhdilníihgo nááhizhdiiłjééʼ.
6 Áko doo daʼoodlą́ą́góó biniinaa tʼóó hoł ahayóí.
Áko kin dah naazhjaaʼgóó nazhʼnitingo tázhdíghááh.
Jesus bídahoołʼaahii naakitsʼáadahígíí dayííłʼaad (Mt. 10:5-15; Lk. 9:1-6)
7 Nítʼééʼ diné naakitsʼáadah nídziizláʼígíí hágo bizhdííniidgo, naaki nízı̨́įgo chʼíjiiłʼaahgo baa nízdiidzá, áádóó níłchʼi danchxǫ́ʼíii ayiʼdę́ę́ʼ hadeiniiłkaad doo biniyé bee óhólnííh bitaazdeezʼą́.
8 Áko ábizhdííniid, Dah sidoohkaigóó haʼátʼíhída tʼáadoo dayínóhłéhí, gish tʼéiyá; azis bee naʼaljidí éí dooda, yistʼéí nidi dooda, áádóó nihidah naʼayizii nidi béeso łaʼ biih daohʼááł lágo,
9 áádóó nihikeeʼ tʼéí dahólǫ́ǫgo áádóó nihiʼééʼ, éí tʼáádaałáʼí doo.
10 Áádóó ábizhdííniid, Tʼáá haaʼída hooghan biyiʼ yah adahisoohkaigo dah náádahidoohkáahjįʼ tʼáá ákwii nahísóotą́ą doo.
11 Tʼáá háiida doo danihinízinígíí índa doo tʼáá kʼad danihidiiztsʼą́ʼígíí, éí bee hwéédahózin doo biniyé, áádóó dah náádahidoohkáahgo nihikeeʼ łeezh bąąh nidahinołdéeh doo. [Tʼáá aaníí ánihidishní, Ánihwiitʼaah beiníłką́ądi Sádam índa Gomárah kin haalʼáagi kéédahatʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ yę́ę biláahdi átʼéego atídabidiʼdoolnííł.]
12 Áko dashdiikaigo, Diné danohłíinii, łahgo átʼéego tsíńdahidohkeesgo nihibąąhági ádaatʼéii bitsʼáhóhkááh, dajiníigo nidahodzisneʼ.
13 Áádóó níłchʼi bidaʼiiníziinii ląʼí ayiʼdę́ę́ʼ hadahizneeskaad, índa diné tʼóó ahayóí ka nidaakaígíí akʼah bąąh ádajileʼgo* hadaałtʼé áńdajiidlaa.
John Tó Yee Ası̨́įhii biʼdiisyı̨́ (Mt. 14:1-12; Lk. 9:7-9)
14 Nítʼééʼ aláahgo naatʼáanii Hérad wolyéhígíí Jesus baa hozdiiztsʼą́ą́ʼ, háálá tʼáá átʼéé nítʼééʼ bízhiʼ nideezdláád. Áko ání, John Tó Yee Ası̨́įhii daaztsą́ą́dę́ę́ʼ náádiidzáá lá; éí bąą díí adziil bee ayóó átʼéego ádahooníiłii biiʼ hólǫ́ǫgo yinahjįʼ áánííł lá.
15 Náánáłaʼ ádaaní, Iiláíjah átʼı̨́. Náánáłaʼ ánáádadiʼní, Ałkʼidą́ą́ʼ Diyin God yá dahalneʼii yę́ęgi átʼéego łaʼ Diyin God yá halneʼii átʼı̨́ı̨́ lá.
16 Nidi Hérad díí yiyííniiʼgo ání, John, bikʼos kʼínółneʼ dííniidgo bikʼos kʼélneʼígíí daaztsą́ą́dę́ę́ʼ náádiidzáá lá.
17 Háálá Hérad tʼáá hó, hasiláo John bíká ajííłʼaʼgo John yiyiiłtsood, áko yeʼeztłʼǫ́ǫgo awáalyaa góneʼ yah ayííłtʼeʼ. Háálá Hérad tʼáá hó hatsilí Philip beʼasdzą́ą́ Heródiyas bighajíltı̨́įgo báʼdzízyeh.
18 Íídą́ą́ʼ John éí Hérad ábizhdííniid, Nitsilí beʼasdzą́ą́ báʼsíníyehígíí doo bee ná hazʼą́ą́góó ánítʼı̨́.
19 Éí biniinaa Heródiyas hachʼįʼ doo bił hóózhǫǫd da, áko hodiyeeshxééł niizı̨́ı̨́ʼ. Nidi doo óoneʼ átʼée da,
20 háálá John éí diné tsʼídá tʼáá ákogi átʼéii índa diyinii nilı̨́įgo Hérad hoł bééhózingo John béédzíldzid, éí bąą tʼóó baa áhojilyą́ą́ nítʼééʼ. Íídą́ą́ʼ John áháłnínígíí jidiiztsʼą́ąʼgo bikʼee tʼáá íiyisí tʼóó hoł haada, ákondi baa hoł hózhǫ́ǫgo jidiiztsʼą́ą́ʼ.
21 Nítʼééʼ Heródiyas bá ashja hoodzaa, háálá Hérad biʼdizhchı̨́ yę́ęjįʼ anáhoolzhiizhgo naatʼáanii danilı̨́įgo áyaa neiʼnilígíí áádóó siláo binanitʼaʼí danilíinii índa Gáliliidóó aląąjįʼ naazíinii bá daʼííyą́ą́ʼ.
22 Áko Heródiyas bichʼéʼé yah ííyáago Hérad índa diné yił naháaztánígíí binááł ajoolzhiizhgo bił dahojííshǫǫd, áko aláahgo naatʼáanii Hérad éí atʼééd ííłní, Tʼáá nínízinígíí shííníkeed, áko tʼáá éí naa deeshłééł.
23 Áko tʼáá hó ádee hadzoodzíiʼgo atʼééd ábizhdííniid, Tʼáá shííníkeed shı̨́ı̨́ naa deeshłééł, bee shóhólníihgo bił hazʼáanii ałnííʼdóo nidi.
24 Áko atʼééd chʼínádzáago bimá áyidííniid, Haʼátʼíishąʼ yídéeshkił? Áko bimá ábíłní, John Tó Yee Ası̨́įhii bitsiitsʼiin lą́ą.
25 Áádóó atʼééd tsxı̨́įłgo aláahgo naatʼáanii yichʼįʼ yah anáálwodgo yíʼdííkeedgo ání, Tʼáá kʼad John Tó Yee Ası̨́įhii bitsiitsʼiin łeetsʼaatʼą́hí biiʼ siʼą́ągo shaa dííkááł.
26 Áko aláahgo naatʼáanii tʼáá íiyisí bąąh bíniʼ, nidi ádee hadzoodzíʼígíí índa haa haaskaigo bił nidzíiztánígíí biniinaa atʼééd tʼóó jidínóoʼahígíí doo hániʼ nilı̨́į da.
27 Tʼáá áko naatʼáanii bizaakʼe bá naʼałtseedii łaʼ ákǫ́ǫ́ ayííłʼaʼgo áyidííniid, John bitsiitsʼiin náníʼaah. Ákǫ́ǫ́ jiníyáago awáalyaa góneʼ John bikʼos kʼízhníłneʼ,
28 áko bitsiitsʼiin éí łeetsʼaatʼą́hí bee názhníką́ągo atʼééd baazhníką́, áádóó atʼééd éí bimá yeiníką́.
29 Áko John bídahoołʼaahii díí dayííniiʼgo ákwii yíkaigo bitsʼíís dah deidiiłtı̨́įgo tséníʼootséél góneʼ yóóʼádayiilaa.
Diné ashdladi mííl yiltʼéego baʼíltsood (Mt. 14:13-21; Lk. 9:10-17; Jn. 6:1-14)
30 Áádóó dajoolʼaadígíí tʼáá ádzíłtso Jesus baa náádziiskaigo ádajíítʼįįdígíí índa bee nidazʼneeztą́ʼígíí tʼáá ałtso Jesus bee bił dahojoolneʼ.
31 Áko ábizhdííniid, Tįʼ, tʼáá sáhí doo naagháhígóó diikahgo haada nízahjįʼ háádadoołyįh. Háálá diné ląʼí ałnánáálı̨́įgo biniinaa dazhʼdooyı̨́ı̨́ł yę́ęgi nidi doo há hooʼaah da.
32 Áko tʼáá sáhí atsʼájíkaigo tsinaaʼeeł bee doo naagháhígóó ajookai.
33 Nidi hoł ooʼołgo diné dahoołtsą́ągo ląʼí hwéédahoosįįdgo, daʼníłtsʼą́ą́dę́ę́ʼ kin hadaasʼáádę́ę́ʼ tʼáá niʼ dayíjeehgo tʼáá hó áłtsé áadi neheezhjééʼ.
34 Áko Jesus tsinaaʼeeł yiiʼdę́ę́ʼ hááyáago ayóó átʼé diné yílʼáago yiyiiłtsą́, áko dibé éí baa áhályáanii ádin nahalingo biniinaa baa aʼááh jiniizı̨́ı̨́ʼ, áádóó ląʼí bee nízhdíníitą́ą́ʼ.
35 Áko doozhǫǫgo yaa adeezʼą́ągo hódahoołʼaahii haa yíkaigo ádahodííniid, Díí doo naagháhígi ádeitʼı̨́, áádóó kʼad doozhǫǫgo yaa adeezʼą́.
36 Nídayínóhkááh, bidiní, áko kin naazhjaaʼgóó índa dádaʼakʼehgóó ahidookah, áadi deidooyı̨́łígíí nideidiyoołnih, háálá tʼáadoo dayóyą́ʼí da.
37 Nidi ábijiní, Tʼáá nihí badaʼnołtsóód. Áko ádahałní, Dah didiikahgo daatsʼí denériyas* naakidi neeznádiin bíighahgo bááh nidahidiilnihgo nihá deidooyı̨́ı̨́ł?
38 Áko ábijiní, Díkwíishąʼ łeesʼáán nidaahjaah? Nihílááh, nihił béédahoozı̨́ı̨́ʼ. Áko bił béédahoozingo ádadííniid, Łeesʼáán ashdlaʼ lá, áádóó łóóʼ tʼéí tʼáá naakíhí.
39 Áko Jesus ádííniid, Ałʼąą noojaaʼgo hootsogóó dinohbįįh.
40 Áko tʼááłáhídi neeznádiin índa ashdladiin níjaaʼgo dadineezbin.
41 Áádóó łeesʼáán ashdlaʼ índa łóóʼ naakiígíí néidiinil áádóó yáʼąąshgóó déezʼı̨́įʼgo yikʼi sodoolzin, índa łeesʼáán niyiitíihgo bídahoołʼaahii yitainiih, éí diné yitaa deidoonih biniyé, áádóó łóóʼ naakiígíí ałdóʼ tʼáá ałtso yá ałtsʼádayiiztiʼ.
42 Áko tʼáá ádzíłtso daʼjííyą́ąʼgo hwiih dadzizlı̨́ı̨́ʼ.
43 Áádóó łeesʼáán áádóó łóóʼ nidahaastiʼgo biʼoh daʼjííyą́ʼígíí náádadziisdláaʼgo tsʼiizis naakitsʼáadah biiʼ hadazhdééłbįįd.
44 Diné tʼáá bízhánígo ashdladi mííl yiltʼéego daʼííyą́ą́ʼ lá.
Jesus táłkááʼ yigááł (Mt. 14:22-33; Jn. 6:15-21)
45 Tʼáá áko hódahoołʼaahii ábizhdííniid, Tsinaaʼeeł biih hohkáahgo wónaanígóó Bethséyida hoolyéégóó shilą́ąjįʼ daʼdołʼeeł, áko shí éí jílʼáhígíí, Nídayínóhkááh, bidideeshniił.
46 Áádóó jílʼáhígíí, Nídayínóhkááh, bizhdííniidóó bikʼijįʼ sozdidoolzįįł biniyé dził bíjiiyá.
47 Áádóó iʼííʼą́ągo tsinaaʼeeł táʼałnííʼgóó yiʼoł, nidi hó tʼéí tʼáá sáhí tʼáá áadi nijighá.
48 Hachʼįʼ nidahwiiʼnáago daʼjíłʼeełgo hojiiłtsą́, háálá hadááhdę́ę́ʼ níyol. Áko yikáíhtʼáahjįʼ daatsʼí ayííłką́ągo táłkááʼ joogáałgo baa nídzídzá. Tʼóó bíighah chʼíjíghááh nítʼééʼ,
49 nidi táłkááʼ joogáałgo dahoołtsą́ągo, Haʼátʼíí shı̨́ı̨́ bichʼı̨́įdii átʼı̨́? daniizı̨́įʼgo hakʼee hadadeeshghaazh,
50 háálá tʼáá ałtso dahoołtsą́ągo hwéédaasdzííd. Nidi tʼáá áko bichʼįʼ hadzoodzíiʼgo ábijiní, Nihił dahózhǫ́. Shíyeeʼ áshtʼı̨́; tʼáadoo nídaałdzidí.
51 Áko tsinaaʼeeł biih jííyá, nítʼééʼ ííyol. Áko tʼáá íiyisí tʼóó bił adahayóí.
52 Háálá doo honídahazʼáhígíí biniinaa łeesʼáán áyííłʼįįdígíí tʼáadoo bikʼidazhʼdiitą́ą da.
Jesus éí Genésaretdi bąąh dah nidahazʼáanii néidiyiiłjeeh (Mt. 14:34-36)
53 Áko kéyah Genésaret hoolyéejįʼ tséʼnaa nidaʼdzisʼéelgo tábąąhgi tsinaaʼeeł dah dadziiztłʼǫ́.
54 Áko tsinaaʼeeł biiʼdę́ę́ʼ hajookaigo tʼáá áko diné hwéédahoosįįd.
55 Áko éí kéyahígi tʼáá átʼéé nítʼééʼ diné nihidadiijéeʼgo tʼáá haa nídahodiitsʼı̨́ı̨́hgóó áádę́ę́ʼ diné bąąh dah nidahazʼánígíí beeldléí yikáaʼgi naaztı̨́įgo hachʼįʼ nidayiijáahgo yaa nídiikai.
56 Áko kin naazhjaaʼgóó áádóó kin hadaasʼáágóó índa dádaʼakʼehgóó hizhdigháahgo nidaʼiiniihgóó diné bąąh dah nidahazʼánígíí nidayiijááh, áko, Bíniʼdii niʼééʼ bijánil tʼéiyá nidi yidahidilchííd, dahałníigo nídahookąąh, áko hodahideeshchidígíí tʼáá ałtso hadaałtʼé nídaasdlı̨́ı̨́ʼ.
Footnotes
^ Áliv bikʼah éí azeeʼ biniyé ałdóʼ chooʼı̨́ı̨́ nítʼééʼ. Jas. 5:14.
^ Denériyas łaʼa jı̨́įjįʼ nidaalnishgo nídayííłbįįh nítʼééʼ.
