1-2. (a) Jesus daaztsánígi bééhániih dooleełígi, haʼátʼíí biniyé nihá áʼiilaa? (b) Jesus yee átʼéii háiidígíí baa ídahwiidiilʼááł?

TʼÁÁ nínáhah bikʼeh Jesus Daaztsánígíí Bééhániih haitʼéego ánáʼálʼįįh? Ląʼí niiltʼéego éí ánáʼálʼįįhgi nihił béédahózin. Háálá éí áłtsʼísígo oodą́ąʼii átʼéego ánáʼálʼįįh. Díí ayóó ílíinii átʼéego baa nitsáhákees. Áko shı̨́ı̨́ díí baa nitsíikees łeh, ‘Haʼátʼíí biniyé díí oodą́ą́ʼ yę́ę áłtsʼísígo ánáʼálʼįįh?’

² Jesus éí tʼah nahasdzáán yikááʼ naagháádą́ą́ʼ doo nantłʼagóó, tʼáá bahatʼaadígo bikʼidiʼdootı̨́įłgo naʼnitingo bee bééhoʼdílzin ńtʼééʼ. (Matt. 7:​28, 29) Dajiztsą́ągi bééhániih * dooleełígi átʼéego doo nantłʼagóó áłtsʼísígo oodą́ąʼgo nihá áʼiilaa. Jesus Daaztsánígíí Bééhániih ánáʼálʼįįhgi áádóó yee hahaasdzííʼ dóó áátʼįįd yę́ę hazhóʼó baa nídadíitʼįįł. Áko Jesus éí aʼohgo áʼdólzinígi, doo bił yéeʼ daaígi, índa ayóóʼóʼóʼníigi bee béédahodiilzįįł, áádóó haitʼéego bedaʼiilʼı̨́į dooígi baa ídahwiidiilʼááł.

3. Matthew 26:​26-28 góneʼ áłtsʼísígo oodą́ąʼgi Jesus haitʼéego áʼjiilaa? Haʼátʼíí tʼáá naakihígo choyoosʼįįd?

³ Jesus éí 11 bídahoołʼaahii ayóó bikééʼ naazínę́ę éí dazhdootsaałgi bééhániih dooleełígi yił áʼiilaa. Éí Atisʼadeesdzá bikʼijįʼ biʼoh daʼjííyą́ą́ʼ yę́ę bee áłtsʼísígo nááʼoodą́ąʼgo bił áʼjiilaa. (Matthew 26:​26-28 yíníłtaʼ.) Dííkʼǫsh  tʼáágééd bááh ályaii áádóó wáin tʼáá íídą́ą́ʼ ákǫ́ǫ́ hólónígíí tʼéiyá choyoosʼįįd. Hódahoołʼaahii díí naakigo shitsʼíís dóó shidił nihá ninádinishʼaahígíí yá sizíinii átʼé bizhdííniid. Hódahoołʼaahii éí díí áłtsʼísígo oodą́ąʼgo Jesus áyiilaagi doo hoł naaki danílı̨́į da. Éí haʼátʼíí biniyé?

4. Jesus éí Martha yee yichʼįʼ haadzííʼ yę́ęgi binahjįʼ tʼáá hó haʼátʼíí biniyé bikʼehgo áʼjiilaagi bikʼidaʼdiitįįh?

⁴ Jesus tááʼ náhááh góneʼ nahalneʼgo, ayóó bikʼis danílı̨́įgo Lázaras, Martha, dóó Mary bighandi jiníyá. Martha éí nitsaago shá daʼdoodı̨́ı̨́ł nízingo chʼiyáán ájíléehgo biniinaa Jesus naʼnitin yę́ęgi doo atah jizdáa da. Jesus díí yee haa ákoniizı̨́įʼgo áháłní, nitsaago shá áʼdoodı̨́ı̨́ł tʼáadoo níníziní. (Luke 10:​40-42) Hodiʼyoolyééł bichʼįʼ hoolzhishgo Jesus éí bee hajoodzííʼ yę́ę bikʼeh áʼjiilaa. Éí dazhdootsaałgi bee hwééhániih dooleełígíí áłtsʼísígo áʼjiilaa. Éí Jesus ájítʼéegi haitʼéego yee naʼnitin?

5. Áłtsʼísígo oodą́ąʼgi haitʼéego Jesus bee bééhoʼdílzin, áádóó Philippians 2:​5, 7, 8 áníigi haitʼéego yee ííshjání ííłʼı̨́?

⁵ Jesus éí bizaad índa ááníiłgi yee aʼohgo áʼdólzin. Dazhdootsaał bitłʼééʼ tʼáá aaníí éí ayóó átʼéego aʼohgo ázhdólzingo ázhʼdiilyaa. (Matt. 11:29) Bílaʼashdlaʼii bá tsʼídá ayóó átʼéii átʼéego nááhániihii ájíléeh doogo hoł bééhózin, áádóó Jiihóvah nááhodidoosáałgo yáʼąąshdi ayóó átʼéii Naatʼáanii jílı̨́įgo áhodoolííł. Azhą́ díí hoł bééhózin ndi, tʼáadoo ayóó átʼéego ádaa tsízdeezkéezgo, kónéelą́ąʼgo shá daʼdoosı̨́ı̨́ł, tʼáadoo jidííniid da. Ndi, hódahoołʼaahii ábizhdííniidgo éí tʼáá nínáhah bikʼeh kótʼéego áłtsʼísígo nídaʼohdı̨́įhgo bee shéédaałniihgo ánídaʼoołʼįįh dooleeł. (John 13:15; 1 Cor. 11:​23-25) Kótʼéego bee ééhániih ánáʼálʼįįhgo bee bééhózingo Jesus doo ayóó ádaa haʼniih da. Nihił béédahózingo yáʼąąshdę́ę́ʼ nihiNaatʼáanii éí ayóó átʼéego aʼohgo áʼdólzinii átʼé.—Philippians 2:​5, 7, 8 yíníłtaʼ.

6. Nihichʼįʼ hodiiʼnáahgo Jesus aʼohgo áʼdólzin yę́ęgi haitʼéego beʼdiilnííł?

⁶ Jesus aʼohgo áʼdólzingi haitʼéego bedaʼiilʼı̨́į doo? Éí tʼáá ádíighahígo tʼáadoo ádaa nitsídeiikeesí doo. (Phil. 2:​3, 4) Jesus bidiʼyoolyééł bitłʼééʼ áhóótʼįįd yę́ęgi baa nitsíníkees. Jesus bił bééhózingo éí ayóó neezgaigo hodiʼyoolyééł, ndi hódahoołʼaahii éí ayóó átʼéego hąąh yíníił dadooleełgi baa hániʼ. (John 14:​25-31) Jesus aʼohgo ájítʼéego  tʼáá ádíighahígo tʼáadoo ádaa tsídeezkéez da. Áko tsʼídá nizhónígo nihinááł áʼjiilaa!

7. Jesus éí hódahoołʼaahii bił daʼjííyą́ą́ʼdóó bikʼijįʼ haitʼéego doo náhizhnilyéésgóó ázhʼdiilyaa?

⁷ Jesus éí hódahoołʼaahii bił daʼjííyą́ą́ʼdóó bikʼijįʼ doo náhizhnilyéésgóó ázhʼdiilyaa. Éí haitʼéego? Jesus éí Hazhéʼé íinízinii ázhdoolííł jinízin. Azhą́ Hazhéʼé yinízinii ájiidzaa ndi, Diyin tʼóó baaʼihgo bá hadzoodzííʼ hodiʼníigi biniinaa baa yáhásinígi átʼéego hodiʼyoolyéełgo hoł bééhózin. (Matt. 26:​65, 66; Luke 22:​41, 42) Jesus éí Jiihóvah bízhiʼ baa haʼniihgi, dóó tʼáá ałtsoní bee bóhólníihgi yikééʼ sizı̨́, índa bílaʼashdlaʼii ákʼeh dahółʼíinii hoolʼáágóó iiná yá ąą áyiilaago yee ádeideetʼą́. Hódahoołʼaahii ałdóʼ éí ádahodiʼdoolníiłgi yiniyé hashtʼedadítʼéego ájiilaa.

8. (a) Jesus bídahoołʼaahii haʼátʼíí níigo yichʼįʼ haadzííʼ? (b) Jesus dajiztsą́ą́dóó bikʼijįʼ hódahoołʼaahii haitʼéego tʼáá hwedaʼałʼı̨́ı̨́ ńtʼééʼ?

⁸ Łahgo ałdóʼ doo náhinilyéésgóó áʼdiilyaago éí nitsééjíltłiʼ dooleełígi nahjįʼ kójósin, hódahoołʼaahii tʼéiyá alą́ąjįʼ baa nitsíjíkees. Júdas tłʼóóʼgóó bizhʼníłniiʼdóó bikʼijįʼ áłtsʼísígo oodą́ʼígíí hajííłtʼiʼ. Anoint ádabidiʼdoolníłígíí éí Jesus bidił deeznaʼgi áádóó ahaʼdeetʼáanii ániidíii bee ałtsʼą́ą́ʼ daʼjíłkʼiiz dooleełgi béédajilniih doo biniyé hayííłtʼiʼ. (1 Cor. 10:​16, 17) Wołí bee ádajítʼéego áádóó yáʼąąshdi Jesus bił dahojílǫ́ǫ doogo éí Jesus índa Bizhéʼé hoł nayólí dooleełii hoł ííshjání áyiilaa. (John 15:​12-15) Nihichʼįʼ nidahodiyooʼnaał ałdóʼ yidííniid. Áádóó tʼáá bí akʼeh désdlı̨́įʼgi ííshjání áyiilaago “chánah danohłı̨́” yidííniid. (John 16:​1-4a, 33) Ląʼí nááhaigo ídahoołʼaahii éí Jesus ádeideetʼánę́ę índa doo bił yééʼgóó áʼdólzin yę́ęgi tʼáá yedaʼałʼı̨́įgo bił  dahwéelzhíísh ńtʼééʼ. Azhą́ tʼáá bí bichʼįʼ hodidooʼnáał ndi, łaʼ bichʼįʼ hodiiʼnáahgo ahíłká anájah ńtʼééʼ.—Heb. 10:​33, 34.

9. Jesus doo bił yééʼ ńtʼéeʼgi haitʼéego beʼiilʼı̨́į doo?

⁹ Dííshjı̨́įdi tʼáá ákótʼé, Jesus doo bił yééʼgóó áʼdólzin ńtʼéeʼgi bikʼehgóó ádaniitʼé. Nihibrothers beʼoodląʼ biniinaa atídabiʼdoolnííłgóó bíká anéiijahgo doo nídeildzidgóogo tʼéiyá bíighah. Éí łahda tʼáadoo átʼéégóó awáalya góneʼ abiʼdiiʼnííł. Ákódabiʼdilʼı̨́įgo éí tʼáá bídeíníigah góneʼ bíká anéiijah, éí sodizin bee, bídahólníihii índa ánihwiitʼaah góneʼ bichʼą́ą́h háádeiidzih. (Phil. 1:14; Heb. 13:19) Náánáłahgo doo nihił daayéeʼ daaígíí éí ‘tʼáadoo dasiitiʼí’ nidahwiilneʼ. (Acts 14:3) Nihikʼijįʼ ídlı̨́įgo biniinaa atídanihiʼdilʼı̨́į ndi, Jesusgi átʼéego God biNahatʼaʼ wołí bee baa nidahwiilneʼ doo daniidzin. Ndi łahda nihił yéeʼ łeh, áko haadiiʼnííł?

10. Jesus Bééhániih ánááʼdoolníiłgi bichʼįʼ hoolzhishgo haʼátʼíí ádiilnííł, éí haʼátʼíí biniyé?

¹⁰ Tʼáadoo nihił yéʼí doo niidzingo éí Christ nihikʼé nináʼídláago nihá daaztsą́ągo ił chohooʼı̨́ yee áyiilaagi baa nitsíikees doo. (John 3:16; Eph. 1:7) Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánááʼdoolníiłgi bichʼįʼ hoolzhish. Áko Jesus nihikʼé nináʼídláagi tʼáá yéigo baa íhwiilʼaahgo nabikʼítsíilkees doo. Éí Jesus Bééhániihgi Diyin Bizaad wóltaʼ dooleełígíí yíníłtaʼ, áádóó Jesus bidiʼyoolyéełgo ádahóótʼįįd yę́ęgi dólzingo nabikʼítsíníłkees doo. Éí Jesus Daaztsą́ągi Bééhániihgo éʼélnéehdi niidzáago bááh dóó wáin biniyé chooʼı̨́įgi áádóó doo łaʼda kótʼéego nihá ákódooníił daaígi hazhóʼó bikʼidiʼdíítı̨́ı̨́ł. Jesus dóó Jiihóvah nihá áátʼįįdgi baa ahééh niidzin éí nihí índa nihikʼéí yíká adoolwoł. Éí nihił chohooʼı̨́įgi bidziil áyósin áádóó niʼniildįįd  bijı̨́įjįʼ haʼííníilníi dooleełgo ánihósin doo.—Heb. 12:3.

11-12. Kónízáajįʼ haʼátʼíí bídahwiilʼą́ą́ʼ?

¹¹ Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánáʼálʼįįhgi éí náánihiisʼniiʼgi doo éí tʼéiyá bee bééhániih da. Éí Jesus aʼohgo áʼdólzingi índa doo bił yééʼgóó áʼdólzingi yee yéénihiyiiłnííh. Yee átʼéiigi ayóó baa ahééh hwiindzin éí yáʼąąshdi Aláahgo Nááʼiiłniihii nílı̨́įgo nihá náʼookąąh. (Heb. 7:​24, 25) Tsʼídá yéigo baa ahééh niidzingo éí Jesus ánihidííniid yę́ęgi átʼéego daaztsą́ągi atah bénéiilniih doo. (Luke 22:​19, 20) Éí Nisan 14 yoołkááł góneʼ ándaʼiilʼįįh, díí bijı̨́ı̨́ góneʼ ílíinii átʼé.

¹² Áłtsʼísígo oodą́ąʼgi bitsʼą́ą́dóó baa ínáádahwiilʼaahgo Jesus łaʼ yee ánáánátʼéii bidiisnáaʼgo biniyé nináʼádeetʼą́. Nahasdzáán bikááʼ bílaʼashdlaʼii jílı̨́įgo ayóó bee hwééhoʼdílzin ńtʼééʼ. Éísh haʼátʼíí?

13. John 15:9 dóó 1 John 4:​8-10 éí haitʼéego Jiihóvah dóó Jesus bibee ayóóʼóʼóʼniʼ yaa halneʼ, áádóó háí bíká adoolwoł?

¹³ Jesus tʼáá ałtsojįʼ ááníiłgi tsʼídá nizhónígo Jiihóvah beʼayóóʼóʼóʼniʼ yenáłtʼé. (John 15:9; 1 John 4:​8-10 yíníłtaʼ.) Tsʼídá aláahdi Jesus ííshjání áyiilaii éí beʼiiná nihá ninéidiníʼą́. Anoint ánihiʼdilyaa doodaiiʼ “dibé náánáłaʼígíí” niidlı̨́į ndi, kótʼéego Jiihóvah dóó biYeʼ ayóóʼánihóʼníigo Jesus nihá daaztsą́ągi nihíká eelwod. (John 10:16; 1 John 2:2) Jesus Daaztsą́ągi Bééhániihgo ánáʼálʼįįhgi choyoosʼįįd yę́ę ałdóʼ baa nitsíníkees, éí Jesus beʼayóóʼóʼóʼniʼ átʼé áádóó bídahoołʼaahii yaa nitsékeesgo átʼı̨́. Éí haitʼéego?

14. Jesus bibee ayóóʼóʼóʼniʼ haitʼéego bídahoołʼaahii yił ííshjání áyiilaa?

¹⁴ Jesus éí anoint ádaalyaaígíí éí ánídaʼiiłʼįįh dooleełígi doo bá nantłʼagóó, ndi áłtsʼísígo oodą́ąʼgo yá áyiilaa. Áádóó wóshdę́ę́ʼ hodeeshzhiizhdóó, anoint ádaalyaaígíí éí tʼáá nináháhááh bikʼeh kótʼéego ánídaʼiiłʼįįh, azhą́ ałʼąą átʼéego bił nidahootʼaah ndi, éí awáalya góneʼé ábiʼdiisnil ndi ałdóʼ. (Rev. 2:10) Éísh Jesus tʼáá yikʼehgóó ádaatʼįįd? Aooʼ, ákódaʼiilaa!

15. Azhą́ nantłʼago hazʼą́ą ndi, Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih éí łaʼ haitʼéego ádaʼiilaa?

¹⁵ Dííshjı̨́įjįʼ Oodlání éí Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánídaʼiiłʼįįhgo hoolzhish. Áłtsʼísígo oodą́ą́ʼ yę́ęgi bikʼehgo ánídaʼiiłʼįįh, łahda doo yáʼátʼééhgóó hazʼą́ą ndi, ánídaʼiiłʼįįhgo hoolzhiizh. Brother Harold King baa haneʼ. Éí Chinadi awáalya áhoołtsʼísí góneʼ tʼáá sáhí jizdáago Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánáʼálʼįįhígíí ázhdoolíiłgi hazhóʼó baa nitsíjízkééz. Tʼáá nahontʼinee haʼátʼíí shı̨́ı̨́ nijijaahii bee bááh dóó wáin hashtʼejiilaa. Áádóó ánáʼálʼįįhígíí bee beidoołkáałjįʼ hazhóʼó áhíjiizoh. Áajįʼ ayiiłkaahgo tʼáá sáhí awáalya góneʼ hojíítáál, sozdoolzin, áádóó Diyin Bizaad biiʼdę́ę́ʼ hojoolneʼ.

16. Azhą́ nantłʼago hazʼą́ą ndi, Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih éí łaʼ haitʼéego ádaʼiilaa?

¹⁶ Łaʼ baa náánahaneʼgo éí naaki góneʼ dah ahijoogą́ą́ʼ yę́ędą́ą́ʼ nihisisters łaʼ awáalya concentration camp góneʼ nijíiztą́. Azhą́ biniinaa nidahoʼdidootsił ndi, Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánáʼálʼįįhígíí baa dahojíyą́ągo ádaʼjiilaa. Kótʼéego baa dahojilneʼ: “Náházbąsgo ahíishghahgóó nisiidzı̨́, ałníiʼgi bikááʼ dah adéesʼeezí siʼą́ éí naakʼaʼatʼą́hí łigai léiʼ bikʼéstiʼ, éí bááh dóó wáin bikááʼ sinil. Akʼah diltłiʼí bee niʼdeezdíín, atsiniltłʼish bee kǫʼgo éí nihił adoosih. . . . Nihizhéʼé Jiihóvah baa ádaʼdeetʼánę́ęgi ániidígo áńdeílyaa, áko  éí bee tʼáá átʼé niheʼadziil bee Diyin bízhiʼ dólzin doo.” Dooládóʼ hweʼoodląʼ dabidziil lá! Áko azhą́ kótʼéego áʼdoolníiłgi nantłʼa haleeh ndi, Jesus éí ayóóʼóʼóʼníigo dajiztsą́ągi hwééhániihgi doo nantłʼagóó nihá áʼjiilaa.

17. Haʼátʼíí baa nitsíikees doo?

¹⁷ Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánááʼálnéhígíí bichʼįʼ hoolzhish, áko díí baa nitsíikees doo: ‘Ayóóʼííníshʼníi dooleełígi haitʼéego Jesus beʼeshʼı̨́į doo? Shí akéédę́ęʼgo ádaa nitséskeesgo shibrothers dóó shisisters daatsʼí aláahdigo baa nitséskees? Éí yeeʼ shíká aníjíjah doo, éí doodaiiʼ yiʼoh danilínígíísh bá baa ákonisin?’ Tʼáá áłahájįʼ Jesus bedaʼiilʼı̨́įgo ‘ayóóʼádaʼahííníiʼníi’ doo.—1 Pet. 3:8.

18-19. (a) Haʼátʼíí éí deiniidlą́ą doo? (b) Haʼátʼíí tʼáá íiyisíí ádeeshnííł nínízin?

¹⁸ Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánáʼálʼįįhígíí doo tʼáá ánálʼįįhgo hoolzhish da doo. Great tribulationgo Jesus ‘nádzáago’ éí ‘atah yiyiizláaʼii áłah íidoolíiłgo’ yáʼąąshgóó ánéiidooʼish, éí ákogo índa díí ánáʼálʼįįh yę́ę nidootʼih.—1 Cor. 11:26; Matt. 24:31.

¹⁹ Azhą́ Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih yę́ę doo ánáʼálʼįįh da dooleeł ndi, Jiihóvah bidineʼé éí áłtsʼísígo oodą́ą́ʼ yę́ę tʼáá yéédaalniih doo. Háálá Jesus éí bílaʼashdlaʼii nilı̨́įgo ayóó átʼéego aʼohgo áʼdólzin, doo bił yééʼgóó índa ayóóʼóʼóʼníigo yee ííshjání áʼdiilyaa. Áadi yideeską́ągo Jesus Daaztsą́ągi Bééhániih ánáʼálʼįįhgi nídaakah ńtʼééʼ yę́ę éí áká adoolwołgo átʼéegi yaa nidahalneʼ doo. Ndi díí éí kʼad nihíká adoolwoł, éí Jesus aʼohgo áʼdólzin, doo bił yééʼgóó índa ayóóʼóʼóʼníigo ííshjání áʼdiilyaagi beʼiilʼı̨́į doo. Ákwíidzaago éí doo nihił naaki nilı̨́ı̨́góó Jiihóvah ayóó átʼéego nihikʼihozhdoodliił.—2 Pet. 1:​10, 11.