Skip to content

Skip to table of contents

BAA ÍHOOʼAAH 23

Łaʼda Anótʼááh Yee Danihoołtsóód Lágo!

Łaʼda Anótʼááh Yee Danihoołtsóód Lágo!

“Łaʼda nihokááʼ dineʼé bił ééhózinígíí bikʼehgo akʼiʼdiitįįhii índa tʼáadoo nánídlínígóó anótʼááh nilíinii yee danihoołtsóód lágo.”—COL. 2:​8, New World Translation.

SIN 96 God’s Own Book—A Treasure

BAA NÁHÓDÓOTʼĮĮŁII *

1. Colossians 2:​4, 8 bikʼehgo Séítan éí haitʼéego nihintsékees neiloʼ?

SÉÍTAN éí Jiihóvah doo ayóóʼádajóʼníi da doo nihóʼní. Shí nitséskeesígíí bee nitsídajikeesgo shikʼeh ádajítʼée doo nihóʼní. Éí bidáhonooní ádaatʼéii yee yóóʼanihiniiʼááh.—Colossians 2:​4, 8 yíníłtaʼ.

2-3. (a) Colossians 2:8 áníigi haʼátʼíí biniyé bee ádaa ákoniidzin doo? (b) Haʼátʼíí baa nídadíitʼįįł?

2 Séítan yóóʼanihidínóoʼahgoósh átʼé? Aooʼ! Éí biniinaa Paul éí Colossians 2:8 áyiilaago íídą́ą́ʼ Oodlání anoint ádaalyaaígíí yichʼįʼ áʼiilaa. (Col. 1:​2, 5) Éí yóóʼabidiʼnóotʼahgo átʼéé ńtʼééʼ, kʼad éí nihí tʼáá yéigo yóóʼanihidiʼnóotʼahgo átʼé. (1 Cor. 10:12) Séítan éí nahasdzáán bikáaʼjįʼ bidah ahoolghan, áko tsʼídá yéigo átʼı̨́įgo Diyin bá ndaalʼaʼí yóóʼadínéshʼah nízin. (Rev. 12:​9, 12, 17) Áádóó diné doo yáʼádaashóonii ‘tʼóó yówehda bąąhági ádaaníiłgo’ beiníłką́ągo kééhwiitʼı̨́.—2 Tim. 3:​1, 13.

3 Séítan éí “tʼáadoo nánídlínígóó” ádaatʼéii yee nihintsékees yaatįįh nádááh. Táaʼgo “binahagiz” baa ídahwiidiilʼááł. (Eph. 6:11) Áádóó bikééʼdóó éí binahagizii yee nihíniʼ yeinístʼįįdgoda haitʼéego bikʼeh diidlı̨́į dooleełgi baa ídahwiidiilʼááł. Ndi áłtsé éí Ízrel dineʼé kéyah hóóʼ dadooleeł haʼnínę́ę biih jookai yę́ędą́ą́ʼ Séítan éí haitʼéego yóóʼahonííʼaaʼgi baa nídadíitʼįįł.

EDAʼALYAII YEE YÓÓʼÍʼNÍÍʼAAʼ

4-6. Deuteronomy 11:​10-12 éí Ízrel dineʼé kʼééʼdílyéehgi haitʼéego łah átʼéego bínááhwiidooʼááł ní?

4 Séítan éí Ízrel dineʼé edaʼalyaii yee yóóʼiinííʼaaʼ. Éí haitʼéego ákódzaa? Bił bééhózingo éí Ízrel dineʼé chʼiyáán yídin danilı̨́, áko éí yee shikʼehgóó ádazhdoonííł niizı̨́ı̨́ʼ. Kéyah hóóʼ dadooleeł haʼnínę́ę biih jookaigo éí kʼéédazhʼdidlééh yę́ęgi łah átʼéego bínááhwiidooʼááł. Ííjipdi kéédahojitʼínę́ędą́ą́ʼ éí Náil tooh nilínígíí bee naʼniyęęshgo kʼéédazhʼdidlééh ńtʼééʼ. Ndi kʼad éí kéyah hóóʼ dadooleeł haʼnínę́ę biiʼgi tooh nilínígíí ádin, éí nahałtinígíí tʼéiyá bee nínáháltłohgo bee kʼéédazhʼdidlééh ńtʼééʼ. (Deuteronomy 11:​10-12 yíníłtaʼ; 11:​13-15; Isa. 18:​4, 5) Áko biniinaa kʼééʼdílyéehgi łah átʼéego bínááhwiidooʼááł, háálá kʼééʼdílyéehgi dayiichįįh yę́ę ałtso ádaadin.

Ízrel dineʼé kʼéédaʼdidlééh yę́ę éí bíniʼ haitʼéego Séítan łah áyiilaa? (¶4-6 bił) *

5 Jiihóvah éí bidineʼé łah átʼéego bił náádahooʼaʼgi hazhóʼó yee yił hoolneʼ. Díí éí kʼééʼdílyéehgi doo bídéétʼiʼ da nahalin ndi, kwííłní: “Nihijéí doo bidaʼdoodloh da; éí doodago łahjigo nídasooyizgo diyin dabidiʼníinii bá nihídadidoołʼaałgo bichʼįʼ nidahohłáa doo.” (Deut. 11:​16, 17) Jiihóvah éí kʼééʼdílyéehgi łah átʼéego bínááhwiidooʼáałgi yee hachʼįʼ yáłtiʼgo áko haʼátʼíí biniyé diyin dabidiʼníinii tʼáadoo bichʼįʼ nidahohłáhí hałní?

6 Jiihóvah éí diné doo hwéédahósinii hodineʼé binaagóó kéédahatʼíinii éí kʼiʼdilyéegi bitsʼą́ą́dóó bíhwiidooʼááł dadínóozįįłgi tʼáá íídą́ą́ʼ bił bééhózin. Éí ákwii kéédahatʼíinii kʼiʼdilyéegi ayóó dayiichįįh, áko Jiihóvah bidineʼé éí díí diné ląʼígóó bitsʼą́ą́dóó ídahwiizhdoołʼááł, ndi yóóʼadahodínóoʼah. Kéínan dineʼé éí kʼééʼdílyéehgi bidiyin Béíyal yichʼįʼ nidahałáago kʼéédaʼdidlééh. Bidiyin Béíyal éí yá bee bóhólnííh áádóó nahałtin éí bí bitsʼą́ą́dóó danízin. Áko Jiihóvah éí bidineʼé díí doo tʼáá aaníinii doo bee yóóʼadínóotʼah da nízin. Ákótʼée ndi Ízrel dineʼé éí Béíyal bikééʼ ninájíjah. (Num. 25:​3, 5; Judg. 2:13; 1 Ki. 18:18) Séítan bikééʼ nizhníjéeʼgo hasnááh.

SÉÍTAN ÉÍ TÁAʼGO INAHAGIZ YEE ÍZREL DINEʼÉ YISNÁÁH

7. Ízrel dineʼé éí bidaʼoodląʼ haitʼéego bee nabídahoneestą́ą́ʼ?

7 Nihił béédahózingo nahałtin éí kéyah néíłtłeeh, díí bíká dadíníitʼı̨́įʼ łeh, áko díí éí tsʼídá áłtsé Séítan yee inahazgiz. Kéyah hóóʼ dadooleeł haʼnínę́ę bikááʼ éí Aprildóó Septemberjįʼ nahalzhiishgo doo ayóó nahałtin da. October bee haiłkáahgo nahałtin tʼéiyá baʼahódlí. Ízrel dineʼé díí dayoodlą́ą doo nízingo éí diné hanaagóó kéédahatʼíinii doo Jiihóvah dayoodlánígíí bibee ádaʼoolʼįįłii bee ádaʼjiłʼı̨́į doo nízingo Séítan yee inóʼááh. Éí dajoodlą́ągo kótʼéego éʼélʼı̨́įgo tʼéiyá bidiyin nahałtin haidoolééł. Jiihóvah doo ayóó dayoodlánígíí éí kótʼéego ándaʼiilʼįįhgo tʼéiyá kéyah doo nídooltsih da danízingo dayoodlą́. Áko Béíyal yichʼįʼ nidahałáago yaa naaskai.

8. Naaki góneʼ éí haʼátʼíí Séítan yee inahazgiz? Łaʼ chʼíníʼaah.

8 Naaki góneʼ, Séítan yee inahazgizii éí tʼóó baaʼihígi átʼéego ałhaa naʼadáago bidáhoneení. Jiihóvah doo dayoodláanii éí tʼóó baaʼihígi ádaatʼéego ádaaníiłgo bidiyin yichʼįʼ ndahałáá ńtʼééʼ. Díí éí ałjiłnii asdzání dóó diné danílı̨́įgo chooʼı̨́. Diné doodaiiʼ asdzání tʼáá hó ahaa ninájíldeehii índa tʼóó baaʼihígi átʼéego ałhaa naʼadáago éí tʼáadoo átʼéhí da hwiindzin! (Deut. 23:​17, 18; 1 Ki. 14:24) Áko kótʼéego baa jookahgo éí hodiyin kéyah há néíłtłeeh dazhnízingo dajoodlą́. Ízrel dineʼé éí díí baa ooldahígíí bidádazhnoolníigo biniinaa doo tʼáá aaníí diyinii bichʼįʼ nahadláago yee azadahóólóóz. Éí Séítan hasnááh.

9. Hosea 2:​16, 17 bikʼehgo, Séítan éí haitʼéego Ízrel dineʼé Jiihóvah yéédahósin dooleeł yę́ęgi neinółtłʼah?

9 Tááʼ góneʼ, Séítan yee inahazgizii éí Ízrel dineʼé tsʼídá Jiihóvah átʼéiigi yéédahósin dooleeł yę́ęgi neinółtłʼah. Jeremáíyah, Diyin yá halneʼé nilı̨́įgo bíyoołkááł yę́ędą́ą́ʼ Jiihóvah áníigo doo tʼáá aaníinii shá dahalneʼé éí “Béíyal . . . biniinaa” shidineʼé shízhiʼ yaa dayooznahgo ádayiilaa. (Jer. 23:27) Jiihóvah bidineʼé éí bízhiʼ yę́ę doo chodayoołʼı̨́į da daazlı̨́ı̨́ʼ, ndi Béíyalda “bóhonishníihii” dajiníigo dajózhí. Kódajitʼı̨́įgo éí Jiihóvah dóó Béíyal yee áłʼąą átʼéegi doo bééhózin da silı̨́ı̨́ʼ. Áko biniinaa doo há nidantłʼagóó tʼáá áłah tʼáá ałhiijįʼ bichʼįʼ dahozdísin silı̨́ı̨́ʼ.—Hosea 2:​16, 17 yíníłtaʼ. *

SÉÍTAN YEE INAHAGIZII

10. Séítan éí haʼátʼíí tʼahdii nihitsʼą́ą́ʼ neinółtłʼah?

10 Séítan tʼahdii tʼáá ákótʼı̨́. Éí tʼáadoo ádaatʼéhii bíká adéestʼı̨́ı̨́ʼ yę́ęgi, tʼóó baaʼihígi átʼéego ałhaa naʼadá bidáhoneeníigo ííłʼı̨́, índa tsʼídá Jiihóvah átʼéiigi bééhodiilzįįł yę́ęgi neinółtłʼah. Díí akéeʼdiígíí áłtsé baa nídadíitʼįįł.

11. Séítan éí haitʼéego tsʼídá Jiihóvah átʼéiigi bééhodoozįįł yę́ęgi neinółtłʼah?

11 Séítan éí tsʼídá Jiihóvah átʼéiigi bééhodoozįįł yę́ęgi neinółtłʼah. Jesus biʼapostles ádaadindóó bikʼijįʼ éí Oodlání ádaʼdilʼíinii łaʼ woochʼííd yee daʼdínéeztą́ą́ʼ. (Acts 20:​29, 30; 2 Thess. 2:3) Díí apostates éí Jiihóvah bééhodiʼdoolzįįł yę́ęgi nantłʼago ádayiilaa. Éí Diyin Bizaad ádaalyaa yę́ę biiʼ Diyin bízhiʼ nahjįʼ kódayiilaa, áádóó yízhí “Bóhólníihii” ákóneʼ nídeizʼą́. Kótʼéego ádajiilaago biniinaa Diyin Bizaad dayółtaʼii éí “bóhólníihii” dabidiʼníinii éí doo tʼáá éí Jiihóvah átʼı̨́į daaígi bił béédahodoozįįł yę́ęgi bá ndantłʼago ííłʼı̨́. (1 Cor. 8:5) Áádóó Jiihóvah índa Jesus éí “Bóhólníihii” bee biʼdójíigo ályaa. Áko Jiihóvah índa Jesus éí doo tʼááłáʼígíí jílı̨́į daaígi diné bił béédahodoozįįł yę́ęniʼ nantłʼago áyósin. (John 17:3) Kótʼéego doo ééhózingóó ályaago biniinaa Trinity bee naʼnitingo háátʼiʼ, díí éí Diyin Bizaad doo yee naʼnitin da. Díí átʼéego naʼnitin éí Diyin doo bééhózinii átʼé áádóó doo bééhodiʼdoolzįįłii átʼé hwiindzingo woodlą́. Dooládóʼ yoochʼííd ályaa da!—Acts 17:27.

Séítan éí doo tʼáá aaníí daʼoodląʼ yee tʼóó badaaʼihii yá hazʼą́ągo ííłʼı̨́ (¶12 bił) *

12. Doo tʼáá aaníí daʼoodląʼ éí haʼátʼíí tʼáadoo átʼéhí da daaní? Áko Romans 1:​28-31 haʼátʼíí ní?

12 Tʼóó badaaʼihii bidáhonooníinii Séítan nihichʼįʼ kwííłʼı̨́. Séítan éí doo tʼáá aaníí daʼoodląʼ yee ałkʼidą́ą́ʼ Ízrel dineʼé yę́ę tʼóó badaaʼihii bidáhonooníinii bee deeztʼiʼgo áyiilaa. Dííshjı̨́įdi tʼáá ákótʼı̨́. Doo tʼáá aaníí daʼoodląʼ éí tʼóó badaaʼihii baa ooldahgi tʼáadoo átʼéhí da daaní. Áko Oodlání nishłı̨́ daanínígíí éí Diyin yee hasʼáanii bikʼehgóó oodáałii ałtso nahjįʼ nideideezʼą́. Yilʼaadii Paul éí Rome dineʼé yichʼįʼ áʼiilaago ánínę́ęgi átʼéego bił dahooʼaʼ. (Romans 1:​28-31 yíníłtaʼ.) “Doo ákǫ́ǫ́ ádahatʼíinii,” éí tʼóó baaʼihígi átʼéego ałhaa naʼadá ádaatʼéii, áádóó diné doodaiiʼ asdzánída tʼáá hó ahaa ninájíldeehii tʼáá bił. (Rom. 1:​24-27, 32; Rev. 2:20) Diyin bidineʼé ídlı̨́įgi éí Diyin Bizaad tʼáadoo bahatʼaadí yee naʼnitinii bikʼehgóó ániitʼée dooleełgo yéigo nihił danilı̨́į doo!

13. Haʼátʼíí ałdóʼ Séítan yee inahagiz?

13 Tʼáadoo ádaatʼéhíii bíká adéestʼı̨́ı̨́ʼ yę́ęgi Séítan nihichʼįʼ kwííłʼı̨́. Tʼáá áníiltso éí bídin ídlíinii tʼáá nihí bíká ádeitʼı̨́į dooleeł daniidzin, áko naanish łaʼ baa íhwiideeshʼááł hwiinidzin łeh. (1 Tim. 5:8) Éí óltaʼgóó biniyé diidáahgo yéigo baa ííníiltah. Ndi díí éí bee ádaa siitiʼ doo. Daʼóltaʼgóó éí naanish bee jiichįįh dooleełii yee nidaʼnitin, ndi bílaʼashdlaʼii bintsékeesii ałdóʼ yee nidaʼnitin łeh. Éí Diyin doo hólǫ́ǫ da áádóó Diyin Bizaad tʼóó yeeʼ naaltsoos átʼé daaníigo yee nidaʼnitin. Evolution éí kótʼéego yeeʼ dahosiidlı̨́ı̨́ʼ haʼníigo bee naʼnitin. (Rom. 1:​21-23) Díí éí ‘Diyin God hóyą́ągo yinahazʼáanii’ bikʼijįʼ naʼnitinii átʼé.—1 Cor. 1:​19-21; 3:​18-20.

14. Bílaʼashdlaʼii bintsékees binaʼnitinii haitʼéego naʼnitin?

14 Bílaʼashdlaʼii bintsékees binaʼnitin éí Jiihóvah yee hasʼáanii yikʼijįʼ nilı̨́. Éí “tsʼísee kʼehgo baa ooldahii” yee naʼnitin, Diyin biníłchʼi diyinii bineestʼąʼ doo yee naʼnitin da. (Gal. 5:​19-23) Ádaa hodzódlí íʼoolííł, áádóó éí diné tʼáá bí ‘ayóóʼádadóʼní’ ádabileʼ. (2 Tim. 3:​2-4) Díí éí aʼohgo éʼétʼéego doo áʼdoolíił da, Diyin yá ndaalʼaʼí éí díí bee ádanóhtʼé dabidiʼní. (1 Pet. 5:5) Oodlání łaʼ universitygóó daʼííłtaʼígíí éí bílaʼashdlaʼii bintsékees binaʼnitin yídahoołʼą́ą́ʼ, Diyin bintsékeesígíí éí ndagaʼ. Łaʼ kótʼéego baa haneʼgo baa nídadíitʼįįł.

Bílaʼashdlaʼii bintsékees binaʼnitinii haitʼéego nihíniʼ yeidínóotʼįįł? (¶14-16 bił) *

15-16. Nihisister haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bídahwiilʼą́ą́ʼ?

15 Nihisister łaʼ full-time Jiihóvah yá naalʼaʼgo 15 nááhai, éí ání: “Shí éí baptize áshiʼdiilyaa. Universitygóó óltaʼ éí doo tʼáá nihá yáʼátʼéeh da danihidiʼníigo hoolzhiizh, ndi tʼáadoo ákʼeh hóółʼįįd da. Díí éí doo shí áshidiʼníi da niizı̨́ı̨́ʼ.” Áko haʼátʼíí bee hachʼįʼ nahwiisʼnááʼ? Kójíní: “Ííníshtaʼgi tsʼídá yéigo study éʼélʼı̨́, áko Jiihóvah bichʼįʼ sodiszin yę́ęgi, índa ayóó chʼééh nídíshdáahgo biniinaa Diyin Bizaad baa nahodeeshnih yę́ęgi áádóó meetings biniyé hashtʼéédiishtʼįįhgi doo bíighah da nádleeh. Wódahgo óltaʼgi éí Jiihóvah bił kʼé ahiʼdishnínę́ęgi yiłchxǫǫhgo átʼéé lágo baa ákoniizı̨́ı̨́ʼ. Áko neʼ ádeeshłííł niizı̨́ı̨́ʼ. Éí ákósdzaa.”

16 Nihisister éí wódahgo óltaʼ haitʼéego bintsékees yeinístʼįįd? Kóní: “Kótʼéé lá dideeshniiłgi baa yánísin, óltaʼ biniyé tádííyáagi éí náánáłahjįʼ doo yáʼátʼééhgóó bá hahasdziihgo áshiilaa, shibrothers dóó shisisters éí íiyisíí. Éí tʼáadoo bídazhneelʼání da, áádóó tʼáá sahdii naʼádishtʼeʼ sélı̨́ı̨́ʼ. Doo hąh da hashtʼeʼnitsínáníkééz. Díí bitsʼą́ą́dóó bíhoołʼą́ąʼgo éí Jiihóvah bidineʼé choyoołʼı̨́įgo díí dooda danihidiʼníigo éí doo bikʼeh ániitʼéégóogo tʼáá bááhádzidgo átʼéé lá. Jiihóvah tʼáá íídą́ą́ʼ shééhósin, shí éí ndagaʼ. Tʼáá íídą́ą́ʼ íísístsʼą́ąʼ dooleeł ńtʼééʼ lá!”

17. (a) Haʼátʼíí éí íiyisíí ádadiiʼnííł? (b) Díí bikééʼdóó haʼátʼíí baa nídadíitʼįįł?

17 “Dineʼé bił ééhózinígíí bikʼehgo akʼiʼdiitįįhii índa tʼáadoo nánídlínígóó anótʼááh” éí Séítan doo bee shiizdoołtsoł da niidzin doo. Binahagizii yee niʼdóleeh lágo. (1 Cor. 3:18; 2 Cor. 2:11) Séítan éí Jiihóvah áádóó bichʼįʼ hodílzingi beidiyíínahgo ánólééh lágo. Jiihóvah bikʼehgóó yinááł. Éí kótʼé nihiłníigi Séítan tʼááká yee niʼdóleeh lágo. Bílaʼashdlaʼii bintsáhákees níniʼ yeinístʼįįdgoshąʼ, éí haa díínííł? “Bidziilii [nihiyiʼ] bił nahazhóodii” éí nitsáhákees dóó óʼoolníiłii bikʼeh didiidleełgi Diyin Bizaad yee nihíká adoolwołgi díí bikééʼdóó baa nídadíitʼįįł.—2 Cor. 10:​4, 5.

SIN 49 Making Jehovah’s Heart Glad

^ par. 5 Séítan éí ayóó inaʼaloʼii nilı̨́. Éí diné tʼóó ahayóí tʼáá nihí daniidzingóó deíníikááh danízingo yee yinóʼááh, ndi bí éí diné yótąʼ. Séítan éí díkwíígóó shı̨́ı̨́ ałʼąą ádaatʼéego yee inóʼáahii baa ídahwiidiilʼááł.

^ par. 9 Verse 16 éí “bóhonishníihii” níigi éí “shiBéíyal” ałdóʼ níigo ání.

^ par. 49 EELKIDÍGÍÍ: Ízrel dineʼé éí Kéínan dineʼé Béíyal tʼóó baaʼihgo bichʼįʼ nahadláagi yee yíniʼ ádabósin.

^ par. 52 EELKIDÍGÍÍ: Churchdóó łaʼ éí diné doodaiiʼ asdzánída tʼáá hó ahaa ninájíldeehii tʼáadoo átʼéhí da daaníigo yee ídaʼoołkąąh.

^ par. 54 EELKIDÍGÍÍ: Nihisister łaʼ universitygi ółtaʼ. Yił daʼółtaʼígíí yił éí science dóó technology tʼéiyá bee achʼįʼ nidahwiiʼnáanii hashtʼedoolnííł haʼníigo bee nidabiʼdinitin. Tʼahádóó éí Kingdom Halldi sidá, doo yíneedlı̨́į da áádóó kódajítʼée yeeʼ nízingo haa nitsékees.