1. Jiihóvah éí haitʼéego amá awééʼ biłtʼoʼii nahalin?

“DAʼ asdzáníísh beʼawééʼ biłtʼoʼii tʼáá yeidiyoonah?” Aizéíyah bíyoołkááł yę́ędą́ą́ʼ Jiihóvah kótʼéego naʼídééłkid. God éí bidineʼé ííłní: ‘Asdzání shı̨́ı̨́ beʼawééʼ yeidiyoonah, ndi shí éí tsʼídá doo neidiyeeshnah da.’ (Isa. 49:15) Jiihóvah éí amá bíniʼ átʼéegi doo ayóó yił ałhąąh naʼádíltʼeʼ da, ndi kweʼé ákódííniid. Amá baʼáłchíní ahánígo yił hólónígi átʼéego Jiihóvah bá ndaalʼaʼii ałdóʼ tʼáá ákótʼéego yaa nitsékees. Amá danilíinii éí nihisister Jasmin * ánínígi bił béédahózin: “Awééʼ biʼjiiłtʼoʼ ńtʼéeʼgo éí ahánígo bił ayóóʼáhijóʼníigo hwíyoołkáał łeh.”

2. Jiihóvah éí baʼáłchíní łaʼ bitsʼágháahgo yikʼee haitʼée łeh?

² Jiihóvah éí baʼáłchíní tʼááłaʼí ndi congregation yitsʼágháahgo índa nahalneʼ yę́ę neʼ kóyiiłʼįįhgo yaa ákonízin. Tʼáá nináháhááh bikʼeh ląʼí Jiihóvah bá ndaalʼaʼii nahaneʼgi yitsʼá hakáahgo * yéigo bijéí yineesgai.

3. Jiihóvah éí haʼátʼíí yíká laanaa nízin?

³ Nihibrothers dóó nihisisters ayóóʼóóʼníinii éí nahaneʼgi yitsʼádahaaskaii éí congregationjįʼ nináhákáahgo átʼé! Éí ayóó baa nihił dahózhǫ́! Jiihóvah éí nízhdoodááł hóʼní, nihí ałdóʼ tʼáá kódeiniidzin. (1 Pet. 2:25) Áko nihaa nídoodáałgi haitʼéego bíká adiilwoł? Áłtsé éí, haʼátʼíí biniinaa éí áłah néidleehgi doo nádáah da silı̨́ı̨́ʼ, índa doo nahalneʼ da silı̨́įʼgi bá baa ákoniidzin doo.

4. Łaʼ éí binaanish aląąjįʼ áyósingo haitʼéego yee ádiʼdeesdloʼ?

⁴ Łaʼ binaanish aląąjįʼ ádayósin nidahaleeh. Southeast Asiadę́ę́ nihibrother Hung ání: “Shinaanish tʼéí aląąjįʼ íinisin sélı̨́ı̨́ʼ. Doo áháshyą́ą́góó shinaalyeʼé ląʼígo tʼéiyá Jiihóvah tʼáá yédígo bá naashʼaʼ doo nisingo bee ádiʼdéshdloʼ. Naanishgi ląʼí shee ahééʼiilkeed. Áłah néidleeh yę́ę tʼáá ahą́ą́h nehesíihgo wónáásdóó congregation doo bił ahínéishkah da sélı̨́ı̨́ʼ. Nihokááʼjí bił nidahaztʼiʼii éí tʼáá hazhóóʼógo God bitsʼą́ąjįʼ aʼdoolóosgo átʼé.”

5. Nihisister łaʼ haitʼéego bichʼįʼ nahwiisʼnááʼ?

⁵ Brothers dóó sisters łaʼ bichʼįʼ anídahaztʼiʼígíí yikʼee yinííł danilı̨́. Anne éí Britaindę́ę́ʼ naagháago baʼáłchíní ashdlaʼgo ájíní: “Shiyáázh akéédę́ʼígíí bitsʼíís tʼáá yéígo bą́ą́h dahazʼą́ągo biʼdizhchı̨́. Tʼahádóó shichʼéʼé łaʼ disfellowship ábiʼdiilyaa. Áádóó shiyáázh náánáłaʼ bintsékees doo ákótʼée da silı̨́ı̨́ʼ. Díí bikʼee tʼáá íiyisíí yinííł sélı̨́įʼgo biniinaa áłah néidleehgóó naashá yę́ę índa nahashneʼ yę́ę tʼóó neʼ kóshłaa. Náásdóó éí nahaneʼ yę́ę bitsʼá níyá.” Anne bił hazʼą́ągi áádóó tʼáá ałtso kótʼéego bichʼįʼ anídahaztʼiʼígíí bą́ą́h danihíniʼgo nihijéí daneezgai.

6. Colossians 3:13 doo bikʼeh ániitʼéégóogo éí haitʼéego Jiihóvah bidineʼé bitsʼą́ąjįʼ dah didiidááł?

⁶ Colossians 3:13 yíníłtaʼ. Jiihóvah yá ndaalʼaʼii łaʼ bibrothers dóó bisisters doo ákwii ádabííłʼįįd, áko yikʼee doo ákódaatʼée da. Yilʼaadii Paul éí nihibrothers doodaiiʼ nihisisters łaʼ ‘bichʼįʼ saad dahodoołeełgoda’ átʼé ní. Łahda shı̨́ı̨́ doo ákótʼéégóó ánihiʼdoolʼįįd. Doo ádaa áhwiilyą́ą́góó éí doo yiitsʼíid da diidleełgo átʼé. Tʼáá éí biniinaa Jiihóvah yitsʼąą kónihidoolííł. South Americadę́ę́ʼ nihibrother Pablo baa haneʼ. Éí doo yáʼátʼéhígi íinidzaa hodiʼníigo hakʼihodiitʼą́. Áko congregationgi honaanish yę́ę haa náádiilyá. Díí bikʼee haajiidzaa? Pablo ájíní: “Sháhóóchįįd. Áádóó tʼáá hazhóóʼógo congregation bitsʼá níyá.”

7. Łaʼda bíniʼ yéigo biʼdiiłʼáago haitʼéego yee ádihodiiłtʼih?

⁷ Łaʼda éí God bibee hazʼáanii kʼíítihgo yikʼee yinííł yileeh. Áko God bibee ayóóʼóʼóʼní doo bą́ą́h anishłı̨́į da nízin łeh. Hashtʼeʼninázníkéez ndi, God bidineʼé nishłı̨́į dooígi doo bą́ą́h anishłı̨́į da nízin doo. Nihibrother Francisco ákótʼéego tsídeezkééz. Kójíní: “Sexual immorality biniinaa reprove áshiʼdiilyaa. Áłtsé éí áłah néidleehgóó tʼáá ałnánáshdááh. Ndi yinííł biiʼ yitłish. Áádóó Jiihóvah bidineʼé bitah naasháagi doo bą́ą́h anishłı̨́į da niizı̨́ı̨́ʼ. Díí shíniʼ yéigo yiʼdiiłʼá. Áádóó ásdzaaígíí Jiihóvah doo shá yóóʼiidííʼą́ą da niizı̨́ı̨́ʼ. Áko tʼahádóó nahaneʼgi áádóó áłah néidleeh yę́ę neʼ kóshłaa.” Nihibrothers dóó nihisisters kótʼéego baa dahóoneʼígíí haitʼéego baa nitsíníkees? Aa aʼááh hasinísh bee baa nitsíníkees? Aláahdiígíí éí Jiihóvah haitʼéego haa nitsékees?

8. Jiihóvah bá nidaasʼaʼ yę́ęísh yeidiyoonah? Łaʼ baa chʼíhoníʼaah.

⁸ Jiihóvah bá ndaasʼaʼ yę́ę éí bidineʼé doo yił ahínéikah da daazlı̨́įʼii índa bá nidaashnish yę́ęgi ndi, doo yaa yoonéeh da. (Heb. 6:10) Jiihóvah éí bidineʼé yaa áhályą́ągi Aizéíyah nizhónígo yaa halneʼgo ání: Dibé yaa áhályáanii “nahalingo bidibé yaʼałtsoʼ; bigaan yee dibé yázhí áłah ánáyoodlííł, áádóó bijéítsʼiin  yíyółtąʼgo neiijaah.” (Isa. 40:11) Dibé Yaa Áhályáanii Aláahdi Átʼéii éí dibé shijéeʼgi łaʼ yitsʼágháahgo yikʼee haitʼée łeh? Jiihóvah kótʼéego yaa nitsékees łeh níigo Jesus éí bídahoołʼaahii ííłní: “Haash yitʼéego baa nitsídaahkees? Diné łaʼ dibé [100go] bilı̨́ı̨́ʼ, nítʼééʼ łaʼ yóóʼííyáago, daʼ doósh [99ígíí] dah daaskʼidjįʼ yiʼdoołnihgo yóóʼííyáhígíí haidínóotaał da? Tʼáá aaníígóó ánihidishní, [99ígíí] tʼáadoo yóóʼadahaaskaígíí biláahdi átʼéego yóóʼííyáhígíí nínéidiiłtı̨́įgo yaa bił hózhǫ́ǫ doo.”—Matt. 18:​12, 13.

9. Ałkʼidą́ą́ʼ yáʼátʼéehgo dibé yaa áhályáanii haitʼéego dibé yaa ádahályą́ą́ ńtʼééʼ? (Naaltsoos bikááʼdę́ʼígíí níníłʼı̨́.)

⁹ Haʼátʼíí biniyé Jiihóvah éí dibé yaa áhályáanii nilı̨́įgo baa nitsáhákees? Jó, Diyin Bizaad áníigo éí dibé yaa áhályáanii bilı̨́ı̨́ʼ tʼáá íiyisíí ayóóʼáyóʼní. David éí dibé yichʼą́ą́h naagháago náshdóítsoh bitsiijįʼ ditłʼoii índa shash yił ahoogą́ą́ʼ. (1 Sam. 17:​34, 35) Yáʼátʼéehgo dibé yaa áhályáanii éí dibé tʼááłáʼí yóóʼííyáa ndi, yíhodoosáh. (John 10:​3, 14) Kótʼéii dibé yaa áhályáanii éí 99ígíí dibé bighan góneʼ yah iidínółkaał. Doodaiiʼ náánáłaʼda bá yikʼi déezʼı̨́įgo bí éí tʼááłáʼí yóóʼííyáhígíí haidínóotaał. Jesus éí dibé yóóʼííyáhígíí yee naʼneeztą́ąʼgi ílíinii átʼé. “Tʼáá ákótʼéego nihiTaaʼ yáʼąąshdi hólóonii díí áłchínígi átʼéego aʼohgo ádaatʼéii doo łaʼ ádoodįįł da nízin.”—Matt. 18:14.

10. Ezekiel 34:​11-16 bikʼehgo éí yóóʼádahaaskaii Jiihóvah haʼátʼíí níigo yá haadzííʼ?

¹⁰ Jiihóvah tʼááłaʼí niitínígo áádóó bitsʼádahaaskaii ‘áłchíní’ tʼáá ałtso ayóóʼáyóʼní. Iizííkiyel áníigo, God éí ádee haadzíiʼgo shidineʼé yóóʼaheeskaiígíí hadínéeshtaał áádóó bíká adeeshwołgo shikʼehgóó náádeiikáah doo. Jiihóvah éí yóóʼaheeskaii hadínootáałgi ałkééʼ honíʼą́ągo áyiilaa. Díí éí Ízreldi dibé yaa áhályáanii dibé bitsʼą́ą́ʼ yóóʼíígháago tʼáá kótʼéego ádaʼáłʼı̨́. (Ezekiel 34:​11-16  yíníłtaʼ.) Áłtsé éí, dibé yaa áhályáanii éí dibé yóóʼííyáhígíí hainitáa łeh. Díí éí łahda bił hodilzhish índa binaʼanishii átʼé. Áádóó, yikʼégháahgo éí dibé shijéeʼjįʼ atah néíłtʼeeh. Nááʼáłdóʼ éí, dibé atédzaa doodaiiʼ dichin nilı̨́ı̨́ ládą́ą́ʼ éí yą́ą́h íʼiiłʼįįh, téiidiłteeh łeh, áádóó yaʼałtsoʼ. Elders tʼáá ákótʼéego “Diyin God bidibé” yóóʼadahaaskaígíí baa ádahojilyą́ą doo. (1 Pet. 5:​2, 3) Elders éí yóóʼadahaaskaii hadazhnitá, bíká anídajijahgo atah nídoodááł, áádóó ayóóʼádajóʼníigo Jiihóvah bikʼis nídadoodleeł. *

11. Yáʼátʼéehgo dibé yaa áhályáanii éí haʼátʼíí bił bééhózin?

¹¹ Dibé yaa áhályáanii bił bééhózingo dibé łaʼ yóóʼadoogáałgo átʼé. Áko dibé łaʼ yóóʼííyáago doo éí biniinaa atízhdoolíił da. Jiihóvah bá ndaalʼaʼii haa shı̨́ı̨́ nízahjįʼ bitsʼádahaaskaii yę́ę yíká eelwodgi baa nídadíitʼįįł.

12. Jónah éí Jiihóvah haitʼéego haa tsídeezkééz?

¹² Jónah éí naanish baa deetʼánę́ę yitsʼą́ąjįʼ yóóʼeelwod. Ákójiidzaa ndi Jiihóvah éí doo hakʼi deeyáa da. Yáʼátʼéehgo dibé yaa áhályáanii nahalingo Jiihóvah éí Jónah yíká eelwod. Áádóó naanish haidiníʼánígíí łaʼjidoolííł biniyé hadziilgo ánáhoodlaa. (Jonah 2:7; 3:​1, 2) Tʼahádóó Jónah iiná ílíinii átʼéegi bikʼizhdiʼdootı̨́ı̨́ł biniyé God éí chʼil choyoosʼı̨́įdgo yee nahoneeztą́ą́ʼ. (Jonah 4:​10, 11) Haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bíhooʼaah? Elders éí nahaneʼgi índa áłah néidleehgi doo nádáah da silı̨́ʼígíí doo tʼóó tsı̨́įłgo bikʼizhdidookah da. Ndi nahaneʼgi índa áłah néidleehgi biniinaa doo nádáah da silı̨́įʼgi hazhóʼó hoł béédahozin doo. Éí Jiihóvah yaa nádzáago elders díí ayóóʼóʼóʼníinii bee baa nitsídajíkees doo.

13. Psalm 73 yikʼeʼashchínę́ę éí Jiihóvah haa tsídeezkéezgi haʼátʼíí bitsʼą́ą́dóó bíhooʼaah?

¹³ Psalm 73 yikʼeʼashchínę́ę éí diné doo yáʼádaashóonii beʼiinaʼ yáʼátʼéehgo  deíłtʼéehgo jooʼı̨́įgo biniinaa hąąh nááhákaʼ. God íinízinii bikʼehgo oodááł daatsʼí tʼáadoo biniyéhí da jinízin. (Ps. 73:​12, 13, 16) Díí hastiin kótʼéego nitsékeesgo Jiihóvah haitʼéego haa tsídeezkééz? Éí hastiin yee hahasdzíʼígíí Jiihóvah Bizaad bá biih hesnil. Psalmist tʼahádóó baa ákozhniizı̨́įʼgo Jiihóvah bił kʼéʼahidiiʼnííjí aláahdi átʼé. (Ps. 73:​23, 24, 26, 28) Haʼátʼíísh bitsʼą́ą́dóó bíhooʼaah? Elders éí łaʼda Jiihóvah bá naʼaʼaʼgi tʼáadoo biniyéhí da nízingo nitsékeesgo éí doo bee baa nídajitʼı̨́į da doo. Ndi haʼátʼíí lá biniyé kótʼéego yáłtiʼ áádóó áátʼįįłgi, áłtsé hoł béédahodoozįįł. Haʼólníi dooleełgo elders éí Diyin Bizaad chodayoołʼı̨́įgo bichʼįʼ hadazhdoodzih.

14. Iiláíjah haitʼéego bił hooʼaʼ, áádóó Jiihóvah haitʼéego bíká eelwod?

¹⁴ Iiláíjah éí Queen Jézebel bitsʼą́ąjįʼ yóóʼajoolwod. (1 Ki. 19:​1-3) Doo náánáłaʼ Jiihóvah yá naalʼaʼ da jinízin. Áádóó Jiihóvah bá nijilnishgi tʼáadoo biniyéhí da jinízingo nitsíjíkees. Iiláíjah éí yinííł biih jíítłizh, áádóó tʼóó dadeestsaał jiniizı̨́ı̨́ʼ. (1 Ki. 19:​4, 10) Kótʼéego nitsíjíkeesgo Jiihóvah tʼáadoo yee hainístʼįįd da. Ndi doo tʼáá sáhí yílnish da, hałní. Diyin bibee adziil baʼíínílí, ninaanish tʼahdii ląʼí nibaʼ átʼé hodííniid. Jiihóvah éí Iiláíjah bidaʼdiiłʼáii hazhóʼó yá yiyíistsʼą́ą́ʼ, áádóó naanish łaʼ haa náánéidiníʼą́. (1 Ki. 19:​11-16, 18) Haʼátʼíísh bitsʼą́ą́dóó bíhooʼaah? Tʼáá áníiltso, elders aláahdi, Jiihóvah  yá ndaalʼaʼii baa dajiiniibaʼ doo. Łaʼda tʼáá áháchįʼ yee yáłtiʼgo doodaiiʼ Jiihóvah doo shaa joobaʼ da nízingo bíniʼdii yáłtiʼgo elders éí daʼjíistsʼą́ąʼ doo. Áádóó Jiihóvah ayóóʼánóʼní dabijiníi doo.

15. John 6:39 bikʼehgo Jesus éí Jiihóvah bidibé haitʼéego yaa nitsékees?

¹⁵ Jiihóvah éí bidibé yóóʼadahaaskaii haitʼéego baa nitsíikees doo nihóʼní? Jesus ádzaaígíí bitsʼą́ą́dóó ídahwiidiilʼááł. Jesus bił bééhózingo Jiihóvah éí bidibé tʼáá íiyisíí ayóóʼáyóʼní. Áko éí “Ízrel dineʼé éí dibé nahalingo yóóʼadahaaskaígíí” Jiihóvah yaa nináhidookah biniyé Jesus éí wołí bee átʼı̨́įgo yíká eelwod. (Matt. 15:24; Luke 19:​9, 10) Jesus dibé ayóó yaa áhályáanii éí Jiihóvah bidibé doo łaʼ yóóʼanáádeeshtʼeeł da nízin.—John 6:39 yíníłtaʼ.

16-17. Nahaneʼgi índa áłah néidleehgi doo nádáah da daazlı̨́ʼígíí elders éí haitʼéego áká azhdoojah? (“ Dibé Yóóʼííyáii Kwíinízin Łeh” níníłʼı̨́.)

¹⁶ Yilʼaadii Paul éí Éfesasgi congregation elders dajílínígíí Jesus bedaʼołʼı̨́ hodííniid. Éí “ádíʼoh daneelʼánígíí bíká anídaahjah doo, áádóó Bóhólníihii Jesus tʼáá bí bizaad yee haadzíiʼii béédaałniih doo, Tʼáadoo leʼé azhʼníláii éí haa yílyáii bilááh átʼéego baa hózhǫ́.” (Acts 20:​17, 35) Díí ááhyiłníigo éí elders tʼáá íiyisíí ílíinii hą́ą́h naazláago bikʼehgóó ádajítʼée doo. Spaindę́ę́ʼ elder nilı̨́įgo Salvador ání: “Jiihóvah bidibé yóóʼadahaaskaii yaa aʼááh nízingi baa nitséskeesgo wołí bee ashtʼı̨́įgo shí ałdóʼ áká adeeshwoł nisin. Jiihóvah éí yóóʼádahaaskaii baa áháshyą́ą doo shóʼní.”

¹⁷ Nahaneʼgi índa áłah néidleehgi doo nádáah da daazlı̨́ʼígíí éí bíká aʼoowodgo tʼáá altso Jiihóvah yaa nináhaaskai. Kʼad ndi ląʼí yóóʼádahaaskaii éí Jiihóvah baa nídeeshdááł danízin. Kótʼéego nitsídaakeesígíí Jiihóvah yaa nídoodáałgi éí haitʼéego bíká adiilwołgi díí bikééʼdóó łaʼ hazhóʼó baa nínáádadíitʼįįł.