Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

EDWƐKƐ 52

Awovolɛ​—Bɛtete Bɛ Mra Bɛmaa Bɛhulo Gyihova

Awovolɛ​—Bɛtete Bɛ Mra Bɛmaa Bɛhulo Gyihova

“Ngakula le agyapadeɛ mɔɔ vi Gyihova ɛkɛ a.”​—EDW. 127:3, ɔbdw.

EDWƐNE 134 Ngakula Le Agyadeɛ Mɔɔ Vi Nyamenle

MƆƆ YƐBAZUKOA *

1. Duzu a Gyihova ɛva ɛwula awovolɛ asa a?

GYIHOVA vale ɛhulolɛ mɔɔ yɛlɛ kɛ yɛbawo la ɔbɔle agyalɛma mɔɔ limoa la. Yemɔti Baebolo ne ka kɛ: “Ngakula le agyapadeɛ mɔɔ vi Gyihova ɛkɛ.” (Edw. 127:3, ɔbdw.) Duzu a ɛhye kile a? Fa ye kɛ ɛ gɔnwo kpalɛ bie ɛva ezukoa kpole bie ɛmaa wɔ kɛ ɛnlea zo ɛmaa ye. Kɛzi ɛbade nganeɛ ɛ? Ɛ nye balie kɛ yeli wɔ eni na yeva debie yewula ɛ sa la. Noko kɛ ɔkɛyɛ na wɔanlea ezukoa ne azo boɛ la anwo adwenleadwenle badɔ ɛ nwo. Gyihova mɔɔ le yɛ Gɔnwo kpalɛ la ɛva debie mɔɔ sonle bolɛ tɛla ezukoa la ɛwula awovolɛ asa. Yeva kɛ ɔkɛyɛ na yeawie bɛ mra boɛ na bɛ nye alie la anwo ɛzonlelilɛ yewula bɛ sa.

2. Kpuya boni mɔ a yɛbazuzu nwo a?

2 Kɛ agyalɛma bawo anzɛɛ bɛnrɛwo nee mekɛ mɔɔ ɔwɔ kɛ bɛwo la, nwane a ɔwɔ kɛ ɔsi nwolɛ kpɔkɛ a? Na duzu a awovolɛ bahola ayɛ aboa bɛ mra amaa bɛanyia abusua asetɛnla mɔɔ yɛ anyelielɛ la ɛ? Suzu ngyinlazo bie mɔ mɔɔ wɔ Nyamenle Edwɛkɛ ne anu mɔɔ bahola aboa Kilisiene agyalɛma yeamaa bɛazi kpɔkɛ kpalɛ la anwo.

BU AGYALƐMA NE KPƆKƐZILƐ

3. (a) Kɛ agyalɛma bawo anzɛɛ bɛnrɛyɛ zɔ la, nwane a ɔwɔ kɛ ɔsi nwolɛ kpɔkɛ a? (b) Baebolo ngyinlazo boni a ɔwɔ kɛ agyalɛma ne agɔnwo mɔ nee bɛ mbusuafoɔ kakye ye dahuu a?

3 Wɔ amaamuo dɔɔnwo anu, bɛ nye la kɛ agyalɛma fofolɛ babɔ awolɛ bo ndɛndɛ. Bie a bɛ mbusua anzɛɛ awie mɔ gyɛne batinlitinli bɛ nwo zo kɛ bɛyɛ zɔ. Adiema nrenyia bie mɔɔ bɛfɛlɛ ye Jethro mɔɔ ɔvi Asia la ka kɛ, “Wɔ asafo ne anu, menli mɔɔ lɛ ngakula la tinlitinli menli mɔɔ ɛgya fofolɛ la anwo zo kɛ bɛwo.” Jeffrey, adiema nrenyia gyɛne mɔɔ vi Asia la ka kɛ, “Bie mɔ ka kile menli mɔɔ ɛgya fofolɛ la kɛ, saa bɛanwo a, bɛnrɛnyia awie ɛnrɛnlea bɛ wɔ mekɛ mɔɔ bɛyɛ mgbanyinli la.” Noko akee ɔle agyalɛma mumua ne kpɔkɛzilɛ kɛ bɛbawo anzɛɛ bɛnrɛwo. Bɛdabɛ a ɔwɔ kɛ bɛsi nwolɛ kpɔkɛ a; ɔle bɛ ɛzonlelilɛ. (Gal. 6:5, ɔbdw.) Nɔhalɛ nu, agɔnwolɛma nee mbusuafoɔ bahulo kɛ agyalɛma ne anye die, noko ɔwɔ kɛ bɛkakye kɛ ɔle agyalɛma ne kpɔkɛzilɛ kɛ bɛbawo anzɛɛ bɛnrɛwo.​—1 Tɛs. 4:11.

4-5. Kpuya nwiɔ boni mɔ a ɔwɔ kɛ menli nwiɔ ne mɔɔ gya la suzu nwo a, na mekɛ boni a ɔle kpalɛ kɛ bɛbazuzu nwo a? Kilehile nu.

4 Ɔwɔ kɛ agyalɛma mɔɔ bɛkulo kɛ bɛwo la suzu kpuya nwiɔ ɛhye mɔ mɔɔ anwo hyia la anwo: Mɔɔ limoa, mekɛ boni a bɛkulo kɛ bɛwo a? Mɔɔ tɔ zo nwiɔ, ngakula dodo nyɛ a bɛkulo kɛ bɛwo a? Mekɛ boni a ɔle kpalɛ kɛ agyalɛma bazuzu ɛhye mɔ anwo a? Na duzu ati a kpuya nwiɔ ɛhye mɔ anwo hyia kpalɛ a?

5 Fane dɔɔnwo ne ala, ɔle kpalɛ kɛ menli nwiɔ ne mɔɔ bɛgya la bazuzu ngakula mɔɔ bɛbawo bɛ la anwo kolaa na bɛagya. Duzu ati ɔ? Ɔluakɛ, ɔwɔ kɛ bɛ mu nwiɔ bɛ adwenle yɛ ko wɔ mɔɔ bɛkulo kɛ bɛyɛ la anwo. Bieko, ɔwɔ kɛ bɛsuzu nwo bɛnea kɛ bɛziezie bɛ nwo bɛmaa gyima mɔɔ bala bɛ nwo zo la. Bie mɔ ɛzi kpɔkɛ kɛ, wɔ bɛ atɔfolɛlielɛ ne anzi, bɛbahendɛ ɛvolɛ ko anzɛɛ nwiɔ kolaa na bɛawo, ɔluakɛ ngakula ɛnleanlɛ hyia mekɛ nee anwosesebɛ dɔɔnwo. Bɛ adwenle a le kɛ, ɛhye bamaa bɛanyia mekɛ bɛaziezie bɛ nwo amaa bɛahola bɛadɛnla na bɛabikye bɛ nwo kɛ agyalɛma.​—Ɛfɛ. 5:33.

6. Kɛzi mekɛ mɔɔ yɛde nu la ɛha agyalɛma bie mɔ kpɔkɛzilɛ ɛ?

6 Kilisienema bie mɔ ɛkpa kɛ bɛbazukoa Nowa nee ɔ mra mrenyia nsa ne nee bɛ ye mɔ neazo ne. Agyalɛma nsa ne anu biala anwo ngakula ɛkɛ ne ala. (Gyn. 6:18; 9:18, 19; 10:1; 2 Pita 2:5) Gyisɛse vale yɛ mekɛ ye totole “Nowa mekɛ ne” anwo, na kpolerazulɛ biala ɛnle nwo kɛ yɛde “mekɛ mɔɔ anu yɛ se la” anu. (Mat. 24:37; 2 Tim. 3:1) Ɔlua nɔhalɛ edwɛkɛ ɛhye ati, agyalɛma bie mɔ ɛzi kpɔkɛ kɛ, bɛnrɛwo kɛkala amaa bɛanyia mekɛ dɔɔnwo bɛayɛ ɛzonlenlɛ gyima ne.

Saa agyalɛma mɔɔ bɛlɛ nwunu la ɛlɛsuzu awolɛ yɛɛ ngakula dodo mɔɔ bɛbawo bɛ la anwo a, ‘bɛsese ye bolɛ bɛnea’ (Nea ɛdendɛkpunli 7) *

7. Kɛzi ngyinlazo mɔɔ wɔ Luku 14:28, 29 yɛɛ Mrɛlɛbulɛ 21:5 la bahola aboa agyalɛma ɛ?

7 Saa agyalɛma mɔɔ bɛlɛ nwunu la ɛlɛsi awolɛ nee ngakula dodo mɔɔ bɛbawo bɛ la anwo kpɔkɛ a, ‘bɛsese ye bolɛ bɛnea.’ (Kenga Luku 14:28, 29.) Agyalɛma bie mɔ mɔɔ bɛlɛ anwubielɛ la hanle kɛ, ngakula ɛnleanlɛ hyia ezukoa dɔɔnwo kpalɛ. Eza ɔhyia mekɛ nee anwosesebɛ. Yemɔti, ɔwɔ kɛ agyalɛma suzu kpuya ɛhye mɔ anwo: ‘Asoo ɔwɔ kɛ yɛ mu nwiɔ yɛyɛ gyima amaa yɛahola yɛanlea yɛ abusua ne ɔ? Asoo yɛ nloa sɛ yɛ nwo wɔ “ninyɛne mɔɔ yɛhyia nwo” la anwo? Saa yɛ mu nwiɔ yɛbayɛ gyima a, nwane a banlea ngakula ne mɔ a? Nwane a yɛkulo kɛ ɔnyia bɛ adwenle nee bɛ nyɛleɛ zo tumi a?’ Agyalɛma mɔɔ suzu kpuya ɛhye mɔ anwo kpalɛ la fa edwɛkɛ mɔɔ wɔ Mrɛlɛbulɛ 21:5 la yɛ gyima.​—Kenga.

Kunli mɔɔ lɛ ɛlɔlɛ la bayɛ biala mɔɔ ɔbahola la yeaboa ɔ ye (Nea ɛdendɛkpunli 8)

8. Ngyegyelɛ boni a ɔwɔ kɛ Kilisienema mɔɔ bɛgya la maa bɛ nye da a, na duzu a kunli mɔɔ lɛ ɛlɔlɛ la bayɛ a?

8 Ɔwɔ kɛ awovolɛ ne mɔ ko biala nyia mekɛ maa kakula ko biala na bɛboa ye. Yemɔti saa agyalɛma wo ngakula dɔɔnwo toɔdoa zo a, ɔbayɛ se kɛ bɛbanyia mekɛ bɛamaa ko biala. Agyalɛma mɔɔ bɛwole ngakula dɔɔnwo la di daselɛ kɛ ɔnla aze. Mame ne bahola avɛ wɔ nwonane nu nee nganeɛdelɛ nu. Ɛhye bahola aha ye debiezukoalɛ, asɔneyɛlɛ yɛɛ ye daselɛlilɛ gyima ne kpalɛ. Ngyegyelɛ bieko a le kɛ, ɔmaa ɔyɛ se kɛ mame ne bava ye adwenle azie mɔɔ kɔ zo wɔ debiezukoalɛ bo la azo. Nɔhalɛ nu, kunli mɔɔ lɛ ɛlɔlɛ la bayɛ biala mɔɔ ɔbahola la yeaboa ɔ ye wɔ mekɛ mɔɔ ngakula ne mɔ ɛlɛgyegye adwenle wɔ debiezukoalɛ bo anzɛɛ sua nu la. Kɛ neazo la, ɔbahola yeayɛ sua nu gyima bie mɔ yeaboa ɔ ye. Eza ɔbabɔ mɔdenle kɛ ɔbamaa awie biala anyia Abusua Ɛzonlenlɛ mɔɔ bɛbayɛ ye dahuu la azo nvasoɛ. Yɛɛ Kilisiene kunli nee ye abusua ne kɔ daselɛlilɛ dahuu.

KILEHILE Ɛ MRA MAA BƐHULO GYIHOVA

9-10. Duzu a ɔwɔ kɛ awovolɛ mɔɔ bɛkulo kɛ bɛboa bɛ mra la yɛ a?

9 Duzu a awovolɛ bahola ayɛ aboa bɛ mra bɛamaa bɛahulo Gyihova a? Kɛ ɔkɛyɛ na bɛabɔ bɛ mra nwo bane bɛavi ɛbɛlabɔlɛ ɛtane nwo ɛ? Suzu ninyɛne bie mɔ mɔɔ awovolɛ bahola ayɛ la anwo nea.

10 Yɛ asɔne sɛlɛ Gyihova moalɛ. Yɛ neazo mɔɔ Samesɛn papa Manowa nee ɔ ye yɛle la nzonlɛ. Mɔɔ Manowa nwunle kɛ ɔ nee ɔ ye bawo ralɛ nrenyia la, ɔzɛlɛle Gyihova ɛkɛ adehilelɛ wɔ kɛzi ɔbatete kakula ne la anwo.

11. Kɛ mɔɔ yɛnwu ye wɔ Ndɛnebuavolɛma 13:8 la, kɛzi awovolɛ bahola azukoa Manowa neazo ne ɛ?

11 Nihad nee Alma mɔɔ bɛvi Bosnia and Herzegovina la zukoale Manowa neazo ne. Bɛkilehile nu kɛ: “Le kɛ Manowa la, yɛzɛlɛle Gyihova kɛ ɔhile yɛ kɛzi yɛbayɛ awovolɛ kpalɛ la. Na Gyihova buale yɛ asɔneyɛlɛ ne wɔ ndenle ngakyile zo​—ɔluale Ngɛlɛlera ne, Baebolo nwo mbuluku, asafo ayia nee nyianu ngakyile zo.”​—Kenga Ndɛnebuavolɛma 13:8.

12. Neazo boni a Dwosefi nee Mɛle yɛle maanle bɛ mra a?

12 Fa wɔ neazo kilehile. Mɔɔ ɛka la anwo hyia; noko mɔɔ ɛyɛ la kola nyia ɛ ra ne anwo zo tumi kpalɛ. Yɛze kɛ Dwosefi nee Mɛle yɛle neazo kɛnlɛma maanle bɛ mra mɔɔ Gyisɛse boka nwo la. Dwosefi yɛle gyima ɛsesebɛ nleanle ye abusua ne. Bieko, ɔboale ye abusua ne ɔmaanle bɛ nye liele sunsum nu ninyɛne nwo. (Dit. 4:9, 10) Ɛnee ɔnle Mɛla ne anu kɛ Dwosefi ɛva ye abusua ne ɛpɛ adenle ɛhɔ Gyɛlusalɛm “ɛvolɛ biala” bɛhɔli Akpabɛnwo ne, noko ɔyɛle zɔ. (Luku 2:41, 42) Bie a selɛma bie mɔ mɔɔ ɛnee wɔ ye mekɛ zo la dele nganeɛ kɛ, bɛ abusua ne mɔɔ bɛ nee bɛ kɔ la bayɛ ngyegyelɛ, mekɛ nee ezukoa ɛzɛkyelɛ. Noko ɔda ali kɛ ɛnee Dwosefi bu sunsum nu ninyɛne na ɔhilehilele ɔ mra ɔmaanle bɛyɛle zɔ. Ɛnee eza Mɛle ze Ngɛlɛlera ne anu kpalɛ. Ɔluale ye edwɛkɛ nee ye nyɛleɛ zo ɔhilehilele ɔ mra ɔmaanle bɛhulole Nyamenle Edwɛkɛ ne.

13. Kɛzi agyalɛma bie zukoale Dwosefi nee Mɛle neazo ne ɛ?

13 Nihad yɛɛ Alma mɔɔ yɛlimoa yɛha bɛ nwo edwɛkɛ la zukoale Dwosefi nee Mɛle neazo ne. Kɛzi ɛhye boale bɛ ra nrenyia ne ɔmaanle ɔhulole Nyamenle na ɔzonlenle ye ɛ? Bɛka kɛ, “Yɛvale yɛ ɛbɛlabɔlɛ yɛyɛle kɛzi Gyihova ngyinlazo ne mɔ boa la anwo neazo.” Nihad toa zo kɛ, “Yɛ sonla holɛ mɔɔ ɛkulo kɛ ɛ ra ne yɛ la.”

14. Duzu ati a ɔwɔ kɛ awovolɛ nwu menli mɔɔ bɛ mra nee bɛ tu la ɛ?

14 Boa ɛ mra maa bɛkpa agɔnwolɛma kpalɛ. Ɔwɔ kɛ mame ne nee papa ne amunwiɔ nwu menli mɔɔ bɛ ra ne nee bɛ tu nee mɔɔ bɛyɛ la. Ɛhye kile kɛ, ɔwɔ kɛ awovolɛ nwu menli mɔɔ bɛ mra nee bɛ di adwelie wɔ yintanɛte nee fonu zo la noko. Menli mɔɔ ɛ ra nee bɛ tu la bahola anyia ye adwenle nee ye nyɛleɛ zo tumi.​—1 Kɔl. 15:33.

15. Duzu a awovolɛ bahola azukoa avi Jessie neazo ne anu a?

15 Saa awovolɛ ɛnze kɛzi bɛfa kɔmpita nee ɛlɛtɔlɔneke ninyɛne bɛdi gyima a, duzu a bɛbahola bɛayɛ a? Jessie, selɛ bie mɔɔ vi Philippines la ka kɛ: “Ɛnee yɛnze ɛlɛtɔlɔneke ninyɛne nu kpalɛ. Noko yɛammaa yemɔ anzi yɛ adenle, yɛmaanle yɛ mra ne mɔ nwunle esiane mɔɔ wɔ ninyɛne zɔhane mɔ anu la.” Jessie andua ɔ mra ne mɔ kɛ bɛmmafa ɛlɛtɔlɔneke ninyɛne bɛdi gyima ɔluakɛ ɔnze ɔ nye zo la ati. Ɔkile nu kɛ: “Memaa me mra ne mɔ anwosesebɛ kɛ bɛva bɛ ɛlɛtɔlɔneke ninyɛne ne mɔ bɛzukoa aneɛ fofolɛ, bɛziezie bɛ nwo bɛmaa ayia ne mɔ na bɛgenga Baebolo ne dahuu.” Saa ɛle wovolɛ a, asoo wɔgenga nvoninli mɔɔ bɛfa bɛgua yintanɛte ne azo la anwo folɛdulɛ mɔɔ wɔ jw.org® foa ne mɔɔ wɔ “Mgbavolɛ Nee Mbɛlɛra” abo la na ɛ nee ɛ mra ne mɔ ɛzuzu nwo ɔ? Asoo ɛ nee bɛ ɛzuzu vidio mɔɔ se, Nwane A Lɛ Tumi A​Ɛdawɔ Anzɛɛ Wɔ Ɛlɛtɔlɔneke Ninyɛne? yɛɛ Nwu Esiane Mɔɔ Yintanɛte Zo Agɔnwolɛvalɛ Fa Ba La anwo? * Ninyɛne ɛhye mɔ bahola aboa wɔ kpalɛ wɔ mekɛ mɔɔ ɛlɛkilehile ɛ mra kɛzi bɛbava ɛlɛtɔlɔneke ninyɛne bɛali gyima la.​—Mrɛ. 13:20.

16. Duzu a awovolɛ dɔɔnwo ɛyɛ a, na duzu a ɛvi nu ɛra a?

16 Awovolɛ dɔɔnwo bɔ mɔdenle yɛ ngyehyɛleɛ maa bɛ mra amaa bɛahola bɛ nee menli mɔɔ yɛ neazo kpalɛ wɔ Nyamenle ɛzonlenlɛ nu la adu. Kɛ neazo la, ɛnee N’Déni yɛɛ Bomine, agyalɛma bie mɔɔ bɛvi Côte d’Ivoire la ta maa maangyebakyi zo neavolɛ ne bada bɛ sua nu. N’Déni ka kɛ: “Ɛhye nyianle yɛ ra nrenyia ne anwo zo tumi kpalɛ. Ɔbɔle adekpakyelɛ bo, na kɛkala ɔlɛsonle kɛ maangyebakyi zo neavolɛ agyakɛnugyinlavolɛ.” Ɛbahola wɔayɛ ngyehyɛleɛ ɛhye bie wɔamaa ɛ mra ɔ?

17-18. Mekɛ boni a ɔwɔ kɛ awovolɛ bɔ ɔ bo tete bɛ mra a?

17 Bɔ ɛ mra ɛtetelɛ bo ndɛ. Ɔle kpalɛ kɛ awovolɛ babɔ ɔ bo ndɛ atete bɛ mra. (Mrɛ. 22:6) Suzu Timote mɔɔ ɔ nee ɛzoanvolɛ Pɔɔlo dule adenle la anwo nea. Timote mame, Yunise yɛɛ ye nana, Loyese hilehilele ye ɔvi ye “ngakula nu.”​—2 Tim. 1:5; 3:15.

18 Jean-Claude yɛɛ Peace, agyalɛma gyɛne mɔɔ bɛvi Côte d’Ivoire la holale tetele bɛ mra nsia ne amuala bɛmaanle bɛhulole Gyihova na bɛzonlenle ye. Duzu a boale bɛ a? Bɛzukoale Yunise nee Loyese neazo ne. Bɛka kɛ: “Yɛvale Nyamenle Edwɛkɛ ne yɛwulale yɛ mra ne mɔ ahonle nu ɔvi bɛ ngakula nu, yɛwo bɛ ala a ɛnee yɛbɔ ɔ bo.”​—Dit. 6:6, 7.

19. Nyamenle Edwɛkɛ ne mɔɔ ‘bɛfa bɛawula bɛ mra ahonle nu’ la kile duzu?

19 Gyihova Edwɛkɛ ne mɔɔ ‘bɛfa bɛawula bɛ mra ahonle nu’ la kile duzu? ‘Fa wula ahonle nu’ kile kɛ, ɛbahilehile bɛ anzɛɛ ɛbahakye bɛ ɔlua zolɛ mɔɔ ɛbada wɔazi la azo. Amaa awovolɛ ahola ayɛ zɔ la, ɔwɔ kɛ bɛnyia mekɛ dɔɔnwo bɛmaa bɛ mra. Ɔnla aze kɛ awovolɛ bahakye bɛ mra adehilelɛ bie mɔ. Noko, adenle ɛhye azo ala a awovolɛ bahola alua aboa bɛ mra bɛamaa bɛade Nyamenle Edwɛkɛ ne abo na bɛava bɛayɛ gyima a.

Ɔwɔ kɛ awovolɛ nwu kɛzi bɛbatete bɛ ra ko biala la (Nea ɛdendɛkpunli 20) *

20. Kilehile kɛzi Edwɛne 127:4 fale ngakula ɛtetelɛ nwo la anu.

20 Nwu ɛ mra kpalɛ. Edwɛne 127 fa ngakula toto ɛda mbaka nwo. (Kenga Edwɛne 127:4.) Bɛfa ninyɛne ngakyile bɛyɛ ɛda mbaka, yɛɛ ɛda mbaka ne bie le kpole yɛɛ bie le ekyi; zɔhane ala yɛɛ asolo kakula ko biala a. Yemɔti ɔwɔ kɛ awovolɛ nwu kɛzi bɛbatete bɛ ra ko biala la. Agyalɛma bie mɔɔ bɛwɔ Israel mɔɔ bɛhola bɛtete bɛ mra nwiɔ kpalɛ bɛmaa bɛzonle Gyihova la ka debie mɔɔ boale bɛ la anwo edwɛkɛ kɛ, “Yɛ nee kakula ko biala zukoale Baebolo ne.” Nɔhalɛ nu, ɔwɔ kɛ abusua tile biala suzu nwo nea kɛ saa ɔhyia kɛ bɛ nee kakula ko biala sukoa yɛɛ saa bɛbahola bɛayɛ zɔ a.

GYIHOVA BABOA WƆ

21. Moalɛ boni a Gyihova fa maa awovolɛ a?

21 Ngyegyelɛ mɔɔ awovolɛ yia la kola maa bɛ sa nu to, noko kɛ ɔde ye biala la, ngakula le ahyɛlɛdeɛ mɔɔ vi Gyihova ɛkɛ a. Yeziezie ɔ nwo kɛ ɔbaboa awovolɛ. Ɔfi ahonle nu ɔtie bɛ asɔneyɛlɛ. Na ɔdua Baebolo ne, yɛ mbuluku ne mɔ yɛɛ folɛdulɛ kpalɛ mɔɔ awovolɛ gyɛne mɔɔ lɛ anwubielɛ fa maa la azo ɔtie asɔneyɛlɛ ɛhye mɔ.

22. Ninyɛne mgbalɛ boni mɔ a awovolɛ bahola ava amaa bɛ mra a?

22 Ɔyɛ a bɛka kɛ ngakula ɛtetelɛ le ɛvolɛ 20 gyima, noko saa wɔwo a, ɛbahɔ zo wɔayɛ wovolɛ dahuu. Ninyɛne mgbalɛ mɔɔ bɛbahola bɛava bɛamaa bɛ mra la bie mɔ a le ɛlɔlɛ, bɛ mekɛ yɛɛ ndetelɛ mɔɔ gyi Baebolo ne azo la. Asolo kɛzi kakula ko biala bayɛ ye nyɛleɛ wɔ ndetelɛ ɛhye anwo a. Noko awovolɛ mɔɔ bɛkulo Gyihova la ɛhola ɛtete ngakula dɔɔnwo, na bɛte nganeɛ kɛ Adiema raalɛ Joanna Mae mɔɔ vi Asia la. Ɔka kɛ: “Saa mekakye ndetelɛ mɔɔ me awovolɛ vale maanle me wɔ me ngakula nu la a, me nye die kpole kɛ bɛboale me bɛmaanle mengulole Gyihova la. Bɛanwo me ala, bɛmaa menyia ɛbɛlabɔlɛ kpalɛ.” (Mrɛ. 23:24, 25) Kilisienema mgbe dɔɔnwo te nganeɛ ko ne ala bie.

EDWƐNE 59 Maa Yɛhanvo Gyaa

^ ɛden. 5 Asoo ɔwɔ kɛ agyalɛma wo ngakula? Saa bɛsi kpɔkɛ kɛ bɛyɛ zɔ a, ngakula nyɛ a ɔwɔ kɛ bɛwo a? Na kɛ ɔkɛyɛ na awovolɛ atete bɛ mra amaa bɛahulo Gyihova na bɛazonle ye ɛ? Edwɛkɛ ɛhye bamaa yɛanwu yɛ mekɛ ye azo menli mɔɔ bɛyɛ neazo kpalɛ yɛɛ Baebolo ngyinlazo mɔɔ baboa yɛ amaa yɛabua kpuya ɛhye mɔ la.

^ ɛden. 15 Eza nea Questions Young People Ask​—Answers That Work, Volume 1, tile 36, yɛɛ Volume 2, tile 11.

^ ɛden. 60 NVONINLI NWO EDWƐKƐ: Kilisienema nwiɔ mɔɔ bɛkulo kɛ bɛgya la ɛlɛdwenle nwo kɛ bɛbawo anzɛɛ bɛnrɛwo, bɛlɛsuzu anyelielɛ mɔɔ wɔ nu yɛɛ ɛzonlelilɛ mɔɔ boka nwo la anwo.

^ ɛden. 64 NVONINLI NWO EDWƐKƐ: Awovolɛ bie nee bɛ mra ne mɔ anu ko biala ɛlɛsukoa debie ɔluakɛ asolo biala ɛvolɛ nee ye mɔdenlebɔlɛ.