Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Wulu kɔ nuninyɛne ne azo

Kpuya Mɔɔ Vi Kengavolɛma Ɛkɛ

Kpuya Mɔɔ Vi Kengavolɛma Ɛkɛ

Saa Kilisienenli bie bɔ ɔ ye ewole mɔɔ ɛngyi Ngɛlɛlera ne azo na ɔkɔgya raalɛ fofolɛ a, kɛzi asafo ne babu agyalɛ dɛba ne nee agyalɛ fofolɛ ne ɛ?

Saa ɔba ye zɛhae a, asafo ne babu agyalɛ dɛba ne kɛ yera awieleɛ, na bɛabu fofolɛ ne kɛ ɔdi munli. Amaa yɛade deɛmɔti yɛlɛka ye zɔ abo la, bɛmaa yɛzuzu edwɛkɛ mɔɔ Gyisɛse hanle ye wɔ ewolebɔlɛ nee agyalɛ bieko mɔɔ awie kɔ anwo la anwo.

Gyisɛse hanle debie kokye mɔɔ Ngɛlɛlera ne maa adenle kɛ bɛbahola bɛagyinla zo bɛabɔ ewole la wɔ Mateyu 19:9. Ɔhanle kɛ: “Awie biala mɔɔ tɛ adwɔmane ɛbɛla ti ɔkɛbɔ ɔ ye ewole na ɔkɛgya fofolɛ la ɛzɛkye agyalɛ.” Yɛnwu ye wɔ Gyisɛse edwɛkɛ ne anu kɛ, (1) adwɔmane ɛbɛla ala a Ngɛlɛlera ne maa adenle kɛ bɛkola bɛgyinla zo bɛbɔ ewole a, yɛɛ (2) nrenyia biala mɔɔ tɛ adwɔmane ɛbɛla ti ɔbabɔ ɔ ye ewole na yeagya fofolɛ la ɛzɛkye agyalɛ. a

Asoo Gyisɛse edwɛkɛ ne kile kɛ saa nrenyia bie bɔ adwɔmane ɛbɛla na ɔbɔ ɔ ye ewole a, Ngɛlɛlera ne maa ye adenle kɛ ɔkola ɔgya fofolɛ ɔ? Ɔngile zɔ. Saa nrenyia ne sɛkye agyalɛ a, ɔ ye ne mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la a bazi kpɔkɛ kɛ ɔbava ɔ hu ɛtane yeahyɛ ye anzɛɛ ɔnrɛva ɔnrɛhyɛ ye a. Saa raalɛ ne anva angyɛ ye na bɛbɔ ewole wɔ mɛla adenle zo bɛwie bɔkɔɔ a, bɛ nuhua biala lɛ adenle gya fofolɛ.

Noko, bie a ɛnee raalɛ ne mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la kulo kɛ bɛkɔ zo bɛgya na yeha yehile ɔ hu ne kɛ ɔkulo kɛ ɔfa ye ɛtane ɔkyɛ ye. Na saa nrenyia ne mɔɔ ɛzɛkye agyalɛ ne la andie ɔ ye edwɛkɛ na ɔ ngomekye ɔkɔbɔ ewole ne noko ɛ? Kɛ mɔɔ ɛnee ɔ ye ne lɛ ɛhulolɛ kɛ ɔbava ye ɛtane yeahyɛ ye na bɛahɔ zo bɛagya la ati, Ngɛlɛlera ne ɛmmaa nrenyia ne adenle kɛ ɔbahola yeagya fofolɛ. Saa nrenyia ne andie mɔɔ Ngɛlɛlera ne ka la na ɔkɔgya awie fofolɛ wɔ mekɛ mɔɔ ɔnlɛ adenle ɔyɛ ye zɔ la a, ɛnee yezɛkye agyalɛ bieko na ɛhye bamaa bɛali ye edwɛkɛ bieko.​—1 Kɔl. 5:1, 2; 6:9, 10.

Saa nrenyia mɔɔ Ngɛlɛlera ne ɛmmaa ye adenle kɛ ɔkola ɔgya fofolɛ la gya fofolɛ a, kɛzi asafo ne babu ye agyalɛ dɛba ne nee fofolɛ ne ɛ? Asoo Ngɛlɛlera ne kile kɛ agyalɛ dɛba ne tɛbɔ ɛkɛ ɔ? Asoo raalɛ ne mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la bahola ahɔ zo azi kpɔkɛ kɛ ɔbava ɔ hu dɛba ne ɛtane yeahyɛ ye anzɛɛ ɔnrɛva ɔnrɛhyɛ ye ɔ? Asoo asafo ne babu agyalɛ fofolɛ ne kɛ ɔle agyalɛzɛkyelɛ ɔ?

Dɛba ne, ɛnee asafo ne bu agyalɛ fofolɛ ne kɛ ɔle agyalɛzɛkyelɛ wɔ mekɛ ala mɔɔ ahenle mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la tɛte aze, ɔtɛkɔle agyalɛ bieko yɛɛ ɔtɛbɔle adwɔmane ɛbɛla la. Noko Gyisɛse anga ahenle mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la anwo edwɛkɛ wɔ mekɛ mɔɔ ɔlɛka ewole mɔɔ bɛbɔ na bɛgya fofolɛ anwo edwɛkɛ la. Emomu, ɔhilehilele nu kɛ, saa nrenyia bɔ ɔ ye ewole mɔɔ ɛngyi Ngɛlɛlera ne azo na ɔgya fofolɛ a, ɛnee yezɛkye agyalɛ. Saa ɔba ye zɔ a, ewolebɔlɛ ne nee agyalɛ fofolɛ ne mɔɔ Gyisɛse hanle nwolɛ edwɛkɛ kɛ ɔle agyalɛzɛkyelɛ la fa agyalɛ dɛba ne ba ye awieleɛ.

“Awie biala mɔɔ tɛ adwɔmane ɛbɛla ti ɔkɛbɔ ɔ ye ewole na ɔkɛgya fofolɛ la ɛzɛkye agyalɛ.”​—Mat. 19:9

Saa nrenyia ne bɔ ɔ ye ewole na ɔkɔgya fofolɛ a, yemɔ raalɛ ne mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la ɛnrɛhola ɛnrɛyɛ nwolɛ ɛhwee bieko kɛ ɔbazi kpɔkɛ kɛ bɛtoa agyalɛ ne azo anzɛɛ bɛnrɛdoa zo. Ɛhye baye adesoa mɔɔ la raalɛ ne anwo zo kɛ ɔbava ɔ hu ɛtane yeahyɛ ye anzɛɛ ɔnrɛva ɔnrɛhyɛ ye la avi ɔ nwo zo. Eza saa ahenle mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la wu o, ɔgya fofolɛ o anzɛɛ ɔbɔ adwɔmane ɛbɛla o, tɛ yemɔ a asafo ne bagyinla zo ahile kɛzi bɛbu agyalɛ fofolɛ ne la a. b

Wɔ neazo mɔɔ yɛlimoa yɛzuzu nwo la anu, nrenyia ne hɔzɛkyele agyalɛ yɛɛ ɔvale ewolebɔlɛ ɔrale a. Na saa nrenyia ne anzɛkye agyalɛ, emomu ɔbɔle raalɛ ne ewole ɔhɔgyale fofolɛ noko ɛ? Anzɛɛ saa nrenyia ne ambɔ adwɔmane ɛbɛla kolaa na yeabɔ ɔ ye ewole, emomu ɔbɔle ye ewole kolaa na yeayɛ zɔ na akee ɔkɔgya fofolɛ ɔnva nwo kɛ ɔ ye ne lɛ ɛhulolɛ kɛ ɔbava yeahyɛ ye noko ɛ? Wɔ neazo ɛhye mɔ amuala anu, ewolebɔlɛ ne nee agyalɛ fofolɛ ne mɔɔ ɔle agyalɛzɛkyelɛ la fa agyalɛ dɛba ne ba ye awieleɛ. Bɛdie agyalɛ fofolɛ ne bɛto nu wɔ mɛla adenle zo. November 15, 1979, The Watchtower ne hanle ye wɔ mukelɛ 32 kɛ, “kɛkala yegya fofolɛ na ɔnrɛhola ɔnrɛbɔ ye ewole ɔnrɛgya ɔ ye dɛba ne bieko; ewolebɔlɛ, agyalɛzɛkyelɛ nee agyalɛ fofolɛ ne ɛva agyalɛ dɛba ne ɛra awieleɛ.”

Ndelebɛbo fofolɛ ɛhye ɛngile kɛ yɛmbu agyalɛ kɛ ɔle nwuanzanwuanza anzɛɛ yɛmbu agyalɛzɛkyelɛ kɛ ɔle ɛtane mɔɔ anyebolo wɔ nu. Saa nrenyia bie bɔ ɔ ye ewole mɔɔ ɛngyi Ngɛlɛlera ne azo na ɔkɔgya awie fofolɛ wɔ mekɛ mɔɔ Ngɛlɛlera ne ɛmmaa ye adenle kɛ ɔkola ɔyɛ zɔ la a, ɛnee yezɛkye agyalɛ na bɛbali ye edwɛkɛ. (Saa raalɛ fofolɛ ne mɔɔ yehɔgya ye la le Kilisienenli a, ɛnee ɔdaye noko yezɛkye agyalɛ na bɛbali ye edwɛkɛ.) Bɛnrɛbu agyalɛ fofolɛ ne kɛ ɔle agyalɛzɛkyelɛ ɛdeɛ, noko ɔtia Nyamenle mɛla mɔɔ fale agyalɛ nwo la, ɔti nrenyia ne ɛnrɛnyia nwolɛ adenle titili wɔ asafo ne anu wɔ ɛvolɛ dɔɔnwo anu kɔkpula kɛ bɛbanwu kɛ ye edwɛkɛ ne ɛngyegye awie mɔ bieko yɛɛ bɛbu ye bieko wɔ asafo ne anu la. Kolaa na mgbanyima ne mɔ amaa ye nwolɛ adenle bie mɔ wɔ asafo ne anu la, bɛbazuzu tɛnlabelɛ mɔɔ ɔ ye dɛba ne mɔɔ yeanli nɔhalɛ yeammaa ye nee ɔ mra ngyikyi mɔɔ ɔkpole bɛ la wɔ nu kɛkala la anwo.​—Mal. 2:14-16.

Kɛmɔ ewolebɔlɛ nee agyalɛ fofolɛ mɔɔ ɛngyi Ngɛlɛlera ne azo la anwo le edwɛkɛ ngome la ati, nrɛlɛbɛ wɔ nu kɛ Kilisienema bazukoa Gyihova na bɛabu agyalɛ kɛ ɔle nwuanzanwuanza.​—Nol. 5:4, 5; Hib. 13:4.

a Amaa edwɛkɛ ne ayɛ sikalɛ la, yɛbaha kɛ nrenyia ne a zɛkyele agyalɛ ne a yɛɛ raalɛ ne a edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo a. Noko Gyisɛse edwɛkɛ mɔɔ ɔhanle ye wɔ Maake 10:11, 12 la maa ɔda ali kɛ folɛdulɛ mɔɔ ɔvale ɔmaanle wɔ edwɛkɛ ɛhye anwo la fale mrenyia nee mraalɛ kɔsɔɔti anwo.

b Ɛhye kakyi ndelebɛbo mɔɔ ɛnee yɛlɛ ye dɛba kɛ agyalɛ zɛhae le agyalɛzɛkyelɛ kyesɛ ahenle mɔɔ edwɛkɛ ɛnle ɔ nwo la wu, ɔgya fofolɛ anzɛɛ ɔbɔ adwɔmane ɛbɛla la.