Bíblia fó sai nanis akontesimentu, kondisaun, no ema nia atitude oioin neʼebé sai nuʼudar sinál neʼebé hatudu “mundu neʼe nia rohan” besik ona. (Mateus 24:3) Bíblia bolu tempu neʼe nuʼudar “loron ikus sira” ka “tempu nia rohan”.—2 Timóteo 3:1; Daniel 8:19.

 Bíblia fó-hatene nanis buat oioin neʼebé akontese iha tempu hanesan nuʼudar “sinál” ba loron ikus sira. (Lucas 21:7) Hanoin toʼok ezemplu balu:

 Funu akontese iha mundu tomak. Jesus dehan: “Nasaun ida sei kontra nasaun seluk no ukun ida sei kontra ukun seluk.” (Mateus 24:7) Apokalipse 6:4 mós fó sai vizaun kona-ba kuda simbóliku neʼebé “hasai tiha dame husi rai” hodi refere ba funu neʼebé akontese iha mundu tomak.

 Rai-hamlaha. Jesus dehan: “Rai-hamlaha . . . sei mosu iha fatin oioin.” (Mateus 24:7) Livru Apokalipse mós temi vizaun kona-ba kuda simbóliku seluk neʼebé lori rai-hamlaha ba fatin oioin.—Apokalipse 6:5, 6.

 Rai-nakdoko. Jesus dehan katak “rai-nakdoko sei mosu iha fatin oioin”. (Mateus 24:7; Lucas 21:11) Ema barak sei hetan terus no lakon sira-nia vida ho rai-nakdoko makaʼas neʼebé akontese iha mundu tomak.

 Moras. Tuir Jesus nia liafuan, sei mosu “moras-peste oioin”, ka moras sériu neʼebé daʼet lalais.—Lucas 21:11.

 Krime. Maski krime mak laʼós buat foun, maibé Jesus dehan katak iha loron ikus sira ‘hahalok aat sei aumenta ba beibeik’.—Mateus 24:12.

 Estraga mundu. Apokalipse 11:18 fó sai nanis katak ema sei ‘estraga mundu’. Sira sei halo aat mundu hodi halo hahalok aat oioin hanesan violénsia, no mós estraga mundu nia ambiente.

 Ema nia hahalok sai aat. Iha 2 Timóteo 3:1-4, Bíblia fó sai nanis katak ema barak sei “la hatene fó agradese, la hatudu laran-metin, . . . la rona malu, koʼalia aat hodi hafoʼer ema seluk nia naran, la kontrola an, siʼak, la hadomi buat neʼebé diʼak, traidór, ulun-toos, foti an”. Ema nia hahalok aat sira-neʼe aumenta ba beibeik toʼo ita bele dehan katak neʼe mak tempu neʼebé “iha problema barak neʼebé susar atu tahan”.

 Relasaun família sai fraku. Iha 2 Timóteo 3:2, 3, Bíblia fó sai nanis katak família sei “la hadomi malu” no oan sira sei “la halo tuir inan-aman”.

 Lakon domin ba Maromak. Jesus fó-hatene nanis katak ema barak nia domin ba Maromak “sei sai malirin”. (Mateus 24:12) 2 Timóteo 3:4 mós dehan katak iha loron ikus sira, ema sei “hadomi deʼit ksolok duké hadomi Maromak”.

 Laran-makerek kona-ba relijiaun. Iha 2 Timóteo 3:5, Bíblia fó sai nanis katak ema sei hatudu sira-nia an iha ema nia oin katak sira adora Maromak maibé loloos la moris tuir Maromak nia matadalan sira.

 Komprende liután Bíblia nia profesia. Livru Daniel fó-hatene nanis katak iha “tempu nia rohan”, ema barak sei aumenta sira-nia koñesimentu kona-ba lia-loos husi Bíblia, inklui profesia sira-neʼe.—Daniel 12:4.

 Haklaken iha mundu tomak. Jesus dehan: “Ema sei haklaken liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun iha mundu tomak.”—Mateus 24:14.

 Ema barak la interese ba Maromak no sai gozadór. Jesus dehan katak ema barak sei la tau atensaun ba evidénsia oioin neʼebé hatudu ho klaru katak mundu neʼe nia rohan besik ona. (Mateus 24:37-39) Laʼós neʼe deʼit, 2 Pedro 3:3, 4 fó-hatene nanis katak ema balu sei goza hodi dehan katak evidénsia sira-neʼe la prova buat ida.

 Profesia hotu sai loos. Jesus dehan katak sinál sira sei hatudu ho klaru kona-ba loron ikus sira, tanba profesia sira-neʼe sai loos hotu iha tempu hanesan, laʼós balu deʼit.—Mateus 24:33.

 Sin. Situasaun iha mundu no Bíblia nia profesia hatudu katak loron ikus sira hahú iha tinan 1914, neʼe mak tinan neʼebé Funu Mundiál Primeiru akontese. Atu haree oinsá mak mundu nia situasaun hatudu katak ita moris iha loron ikus sira, haree vídeo tuirmai:

 Maromak nia Reinu komesa ukun husi lalehan iha tinan 1914, no buat ida neʼebé Ukun neʼe halo kedas mak duni tun Diabu Satanás no anju aat sira husi lalehan ba mundu, entaun agora sira bele fó influénsia ba mundu deʼit, laʼós ba lalehan. (Apokalipse 12:7-12) Satanás fó influénsia ba ema atu halo hahalok aat oioin no halo mundu neʼe nakonu ho “problema barak neʼebé susar atu tahan” hanesan Bíblia fó-hatene nanis.—2 Timóteo 3:1.

 Ema barak sente estrese durante loron ikus sira. Sira mós laran-susar tanba ema barak la hatene oinsá atu moris ho dame. Ema balu sente taʼuk katak situasaun sei sai aat liután toʼo ema sei ataka malu iha futuru.

 Maibé, iha mós ema balu tau fiar ba esperansa iha futuru maski hasoru susar oioin. Sira fiar metin katak lakleur tan Maromak nia Ukun sei halakon problema oioin iha mundu. (Daniel 2:44; Apokalipse 21:3, 4) Sira hein ho pasiénsia ba tempu neʼebé Maromak kumpre ninia promesa hotu, no sira mós hetan kmaan husi Jesus nia liafuan neʼebé dehan: “Ema neʼebé tahan toʼo rohan mak sei hetan salvasaun.”—Mateus 24:13; Miqueias 7:7.