KAPÍTULU 10
Jesus forsa boot liu anju aat sira
Ó HATENE tanbasá Maromak nia anju ida sai Diabu Satanás?— Tanba nia hanoin an deʼit no hakarak kriatura seluk atu adora nia. Ikusmai, hakarak neʼe book nia atu kontra Maromak. Anju seluk mós apoia Satanás ka lae?— Sin, sira balu apoia Satanás. Bíblia bolu sira nuʼudar ‘Satanás nia anju sira’ ka anju aat sira.—Apokalipse 12:9.
Anju aat sira-neʼe fiar ba Maromak ka lae?— Bíblia hatete katak ‘anju aat sira mós fiar Maromak iha’. (Tiago 2:19) Maibé agora sira sente taʼuk. Neʼe tanba sira hatene katak Maromak sei fó-kastigu ba sira tanba sala neʼebé sira halo. Saida mak sala neʼebé sira halo?—
Bíblia hatete katak anju sira-neʼe husik sira-nia fatin iha lalehan no mai iha rai hodi sai nuʼudar ema. Sira halo nuneʼe tanba sira hakarak halo relasaun seksuál ho feto bonita sira iha rai. (Génesis 6:1, 2; Judas 6) Saida mak relasaun seksuál?—
Relasaun seksuál mak bainhira mane ida no feto ida besik malu iha dalan espesiál. Depois neʼe, bebé ida sei moris iha feto nia knotak. Maibé se anju ida halo relasaun seksuál ho ema, neʼe mak buat neʼebé sala. Maromak hakarak deʼit mane no feto neʼebé kaben ona mak halo relasaun seksuál. Hodi nuneʼe, bainhira bebé ida moris, feen-laʼen bele tau matan ba bebé neʼe.
Kuandu anju sira iha isin hanesan ema nian no halo relasaun seksuál ho feto sira no sira-nia oan sai boot, sira-nia oan sira sai hanesan jigante. Jigante sira-neʼe iha hahalok aat tebes, no sira haterus ema seluk. Tan neʼe, Maromak halo rai-nabeen hodi halakon jigante sira-neʼe no mós ema aat hotu. Maibé nia haruka Noé harii ró boot ida atu bele salva ema uitoan neʼebé halo hahalok loos. Mestre Boot hatete katak importante tebes ba ita atu hanoin-hetan buat neʼebé akontese iha Rai-Nabeen.—Génesis 6:3, 4, 13, 14; Lucas 17:26, 27.
Bainhira mosu Rai-Nabeen, ó hatene saida mak akontese ba anju aat sira?— Sira husik sira-nia isin neʼebé hanesan ema no sira fila fali ba lalehan. Maibé sira labele tan sai nuʼudar Maromak nia anju sira, tan neʼe sira sai Satanás nia anju sira ka anju aat sira. No saida mak akontese ba sira-nia oan, jigante sira?— Sira mate tanba Rai-Nabeen. No ema sira neʼebé la halo tuir Maromak mós mate.
Hahú husi tempu Rai-Nabeen, Maromak la fó lisensa tan ba anju aat sira atu sai hanesan ema. Maibé Diabu kontinua book ema atu halo buat neʼebé aat maski ita labele haree sira. Ohin loron sira halo problema barak liu. Neʼe tanba Jesus soe tun ona sira mai rai.
Ó hatene tanbasá ita labele haree anju aat sira?— Tanba sira mak espíritu. Maibé ita bele fiar katak sira iha duni. Bíblia hatete katak Satanás mak “lohi ema iha mundu tomak”, no ninia anju aat sira mak ajuda nia.—Apokalipse 12:9, 12.
Diabu no ninia anju aat sira bele lohi ita ka lae?— Sin, sira bele lohi ita se ita la kuidadu. Maibé ita la presiza taʼuk. Mestre Boot hatete: ‘Diabu la iha kbiit atu kontrola haʼu.’ Se ita kontinua hakbesik ba Maromak, nia sei proteje ita husi Diabu no husi Diabu nia anju aat sira.—João 14:30.
Importante ba ita atu hatene kona-ba buat aat sira neʼebé anju aat sira hakarak ita atu halo. Entaun hanoin toʼok ida-neʼe. Buat aat saida mak anju aat sira halo bainhira sira iha rai?— Antes Rai-Nabeen, sira halo relasaun seksuál ho feto sira, no tuir loloos anju sira labele halo ida-neʼe. Ohin loron, anju aat sira kontente bainhira ema la halo tuir Maromak nia ukun-fuan kona-ba relasaun seksuál. Haʼu iha pergunta, sé mak bele halo relasaun seksuál?— Ó-nia resposta loos. Só feto ho mane neʼebé kaben ona mak bele halo relasaun seksuál.
Ohin loron, joven mane no feto sira halo relasaun seksuál. Maibé neʼe mak buat neʼebé sala. Bíblia koʼalia kona-ba mane nia “oin-lulik” ka pénis. (Levítico 15:1-3) Feto nia oin-lulik hanaran vulva. Jeová kria parte sira-neʼe ho objetivu espesiál no só kaben-naʼin sira deʼit mak bele goza ida-neʼe. Anju aat sira sente kontente bainhira ema halo buat neʼebé Maromak bandu. Porezemplu, anju aat sira sei kontente bainhira joven mane ida halimar ho joven feto ida nia vulva no mós joven feto ida halimar ho joven mane ida nia pénis. Ita lakohi halo anju aat sira kontente, loos ka lae?—
Iha buat seluk tan neʼebé anju aat sira gosta maibé Jeová odi. Ó hatene saida mak neʼe?— Violénsia. (Salmo 11:5) Ema neʼebé halo violénsia mak ema neʼebé ho laran-aat halo aat ba ema seluk no hakanek ema seluk. Hanoin-hetan, anju aat nia oan-mane sira ka jigante sira halo ida-neʼe.
Anju aat sira mós hakarak halo taʼuk ema. Dala ruma sira finje sai ema neʼebé mate ona. Sira mós bele hasara tuir ema mate neʼe nia lian. Hodi halo nuneʼe, anju aat sira lohi ema barak atu fiar katak ema mate iha klamar neʼebé moris hela no bele koʼalia ho ema neʼebé moris. Sin, anju aat sira halo ema barak fiar ba buan.
Tan neʼe, ita tenke matan-moris, atu nuneʼe Satanás no ninia anju aat sira la lohi ita. Bíblia fó avizu: ‘Satanás rasik kontinua finje sai hanesan anju diʼak. No ninia atan sira mós finje sai hanesan neʼe.’ (2 Korinto 11:14, 15) Maibé realidade mak anju aat sira mak la diʼak. Mai haree toʼok oinsá sira koko lasu ita atu sai hanesan ho sira.
Husi neʼebé mak ema aprende kona-ba violénsia, hahalok seksuál neʼebé kontra Maromak nia hakarak, no buan?— Sira aprende neʼe husi programa televizaun, filme sira, game sira, internét, no lee livru sira, loos ka lae? Se ita halo buat sira-neʼe, neʼe ajuda ita hakbesik ba Maromak ka hakbesik ba Diabu no ninia anju aat sira? Ó hanoin oinsá?—
Tuir ó-nia hanoin, sé mak hakarak ita atu rona no haree buat neʼebé aat?— Sin, Satanás no ninia anju aat sira. Entaun, saida mak ó no haʼu presiza halo?— Ita presiza lee, rona, no haree buat neʼebé diʼak ba ita no buat neʼebé ajuda ita atu serbí Jeová. Ó bele hanoin kona-ba buat diʼak balu neʼebé ita bele halo ka lae?—
Se ita halo buat neʼebé diʼak, ita la iha razaun atu sente taʼuk ba anju aat sira. Jesus forsa boot liu fali sira, no sira taʼuk nia. Dala ida anju aat sira dehan ba Jesus: “Ita mai atu halakon ami ka?” (Marcos 1:24) Ita sei kontente bainhira tempu toʼo ba Jesus atu halakon Satanás no ninia anju aat sira, loos ka lae?— Antes tempu neʼe, ita bele fiar metin katak Jesus sei proteje ita husi anju aat sira se ita hakbesik nafatin ba nia no ba ninia Aman iha lalehan.
Mai ita lee kona-ba saida mak ita presiza halo iha 1 Pedro 5:8, 9 no Tiago 4:7, 8.