1, 2. Saida mak konvite neʼebé diʼak liu atu simu? Pergunta saida mak ita presiza husu ba ita-nia an?

 HUSI konvite hotu neʼebé Ita simu, konvite ida neʼebé mak halo Ita kontente liu? Karik Ita hanoin kona-ba konvite neʼebé Ita simu atu tuir festa kazamentu husi ema neʼebé Ita hadomi tebes ka atu tuir serimónia espesiál ida. Ka karik Ita hanoin fali kona-ba konvite neʼebé Ita simu atu halo knaar importante ruma. Klaru katak kuandu Ita simu konvite sira hanesan neʼe, Ita sente kontente tebes no Ita hafolin duni ida-neʼe. Maibé, tuir loloos, ita ida-idak hetan tiha ona konvite ida neʼebé diʼak liu hotu. Ita-nia desizaun atu simu ka la simu konvite neʼe kona ita-nia moris tomak. No ida-neʼe mak desizaun neʼebé importante liu hotu iha ita-nia moris.

² Konvite neʼe mai husi Jesus Kristu, no Jesus mak Oan husi Jeová, Maromak Aas Liu Hotu. Konvite neʼe hakerek iha Bíblia laran. Entaun, konvite neʼe kona-ba saida? Jesus nia liafuan iha Marcos 10:21 hatete: “Mai tuir haʼu.” Jesus fó konvite neʼe ba ita ida-idak. Tan neʼe, diʼak atu ita hotu husu ba ita-nia an: ‘Haʼu sei simu konvite neʼe ka lae?’ Karik Ita sente katak resposta ba pergunta neʼe mak fasil deʼit. Karik Ita hanoin, sé mak lakohi atu simu konvite diʼak neʼe? Maibé, tuir loloos ema barak lakohi simu konvite neʼe. Tanbasá?

3, 4. (a) Mane-klosan neʼebé husu pergunta ba Jesus iha buat diʼak saida neʼebé ema barak hakarak atu hetan? (b) Hahalok diʼak saida mak Jesus haree iha mane-klosan neʼebé riku?

³ Hanoin toʼok kona-ba mane ida neʼebé hetan konvite neʼe husi Jesus rasik maizumenus tinan 2.000 liubá. Nia mak mane neʼebé naran-boot. Nia iha buat tolu neʼebé baibain  ema barak hakarak atu hetan. Nia sei joven, riku, no iha kbiit. Bíblia esplika kona-ba nia nuʼudar mane “klosan”, “ema riku”, no “naʼi-ulun”. (Mateus 19:20; Lucas 18:18, 23) Liután neʼe, mane-klosan neʼe iha hahalok ida neʼebé diʼak tebes. Mane neʼe rona kona-ba Mestre Boot, Jesus, no nia gosta buat neʼebé nia rona.

⁴ Naʼi-ulun barak iha Jesus nia tempu la hatudu respeitu ba Jesus. (João 12:42) Maibé, naʼi-ulun neʼe la hanesan ho sira seluk. Bíblia fó sai mai ita hodi dehan: “Wainhira [Jesus] atu laʼo ona, ema ida halai hasoru nia, tuku tuur ba rai hodi husu nia, ‘Mestre diʼak, haʼu sei halo sá atubele hetan moris rohan-laek?’” (Marcos 10:17) Eskritura neʼe hatudu katak mane neʼe laran-manas atu koʼalia ho Jesus. Nia halai atu hasoru Jesus iha ema barak nia oin, no karik ida-neʼe hanesan buat neʼebé ema kiak no ema kiʼik sira halo. Liután neʼe, nia hatudu respeitu hodi hakneʼak iha Jesus nia oin. Buat sira-neʼe hatudu katak mane-klosan neʼe haraik-an no nia hakarak atu iha relasaun diʼak ho Maromak. Jesus hafolin hahalok diʼak hanesan neʼe. (Mateus 5:3; 18:4) No tan neʼe, Bíblia dehan katak “Jesus fihir nia didiʼak, [no] hadomi nia”. (Marcos 10:21) Entaun, oinsá mak Jesus hatán ba mane-klosan neʼe nia pergunta?

5. Oinsá mak Jesus hatán ba mane-klosan ida neʼebé riku? Oinsá mak ita bele hatene katak ‘buat ida deʼit neʼebé nia kuran’ laʼós katak nia presiza sai ema kiak? (Haree mós nota-rodapé)

⁵ Jesus nia resposta hatudu katak ninia Aman fó sai tiha ona informasaun kona-ba oinsá atu hetan moris rohan-laek. Jesus temi eskritura balu, no mane-klosan neʼe fó sai katak nia ho laran-metin halo tuir ona Moisés nia Ukun-Fuan. Maibé, ho kbiit husi Maromak, Jesus haree buat neʼebé iha mane neʼe nia laran. (João 2:25) Jesus haree-hetan problema ida neʼebé subar hela iha naʼi-ulun neʼe nia laran, no ida-neʼe kona ninia relasaun ho Maromak. Tan neʼe, Jesus hatete: “Buat ida deʼit mak ó sei kuran.” Saida mak  mane neʼe kuran? Jesus hatutan tan hodi dehan: “Bá, faʼan ó-nia sasán tomak, fahe ba ema kiak sira.” (Marcos 10:21) Jesus nia liafuan sira-neʼe hatudu katak ema presiza sai kiak atubele serbí Maromak ka lae? Lae. a Iha situasaun neʼe, Kristu hanorin kona-ba buat ida neʼebé importante tebes.

6. Konvite saida mak Jesus fó ba mane-klosan ida neʼebé riku? Saida mak naʼi-ulun neʼe halo, neʼebé hatudu sai buat neʼebé iha nia laran?

⁶ Atu hatudu ba mane neʼe buat neʼebé nia kuran, Jesus fó konvite kapás ba nia: “Mai tuir haʼu.” Hanoin toʼok kona-ba neʼe! Maromak Aas Liu Hotu nia Oan mak konvida rasik mane neʼe atu tuir nia. Jesus mós promete ba mane neʼe katak nia sei simu kolen neʼebé diʼak tebes. Jesus hatete: “Ó sei hetan rikusoi iha lalehan.” Naʼi-ulun neʼe simu ho liman rua konvite furak neʼe ka lae? Bíblia hatete: “Nia neon-sala tebes tan liafuan hirak-neʼe; nia bá ho neon nakraik, basá nia iha rikusoi barak.” (Marcos 10:21, 22) Jesus nia liafuan sira-neʼe hatudu sai problema ida neʼebé iha mane neʼe nia laran. Mane neʼe hanoin tebes ninia rikusoin no karik nia mós hanoin kona-ba buat neʼebé rikusoin lori mai hanesan kbiit no naran-boot. Triste loos katak ninia domin ba buat sira-neʼe boot liu fali ninia domin ba Kristu. Buat ida neʼebé mane neʼe kuran mak, nia la hadomi ho laran tomak ba Jesus no Maromak Jeová. Sin, tanba mane-klosan neʼe la hatudu domin hanesan neʼe, nia la simu konvite neʼebé diʼak liu hotu! Maibé, oinsá mak konvite ba mane neʼe kona ita ida-idak?

7. Tanbasá mak ita bele fiar katak konvite neʼebé Jesus fó ba naʼi-ulun ida, mós ba ita ohin loron?

⁷ Jesus nia konvite laʼós deʼit ba mane neʼe, ka laʼós deʼit ba ema balu. Jesus hatete: “Se ema ruma hakarak tuir haʼu, nia  tenke . . . kontinua laʼo tuir haʼu.” (Lucas 9:23, MF) Sin, husi eskritura neʼe ita haree katak “se ema ida hakarak”, nia bele duni tuir Jesus Kristu nuʼudar nia dixípulu. Maromak dada ema laran-loos sira hanesan neʼe ba ninia Oan. (João 6:44) Jesus nia konvite laʼós deʼit ba ema riku ka ema kiak, ka ba ema husi rasa ka nasaun ida, ka ba ema neʼebé moris iha ninia tempu. Ema hotu iha oportunidade atu simu Jesus nia konvite neʼe. Klaru katak Jesus nia konvite atu “mai tuir haʼu” mós fó ba ita ida-idak. Entaun, tanbasá mak diʼak atu tuir Kristu? Ida-neʼe katak sá?

8. Ema hotu presiza saida? Tanbasá?

⁸ Nuʼudar ema, ita presiza duni ukun-naʼin neʼebé diʼak. Maski nuneʼe, ema balu hanoin katak ita la presiza ida-neʼe. Maibé, Maromak Jeová nia profeta ida naran Jeremias hatete: “Oh, Jeová, haʼu hatene duni katak ema la iha kbiit atu hili ninia dalan rasik. Ema neʼebé laʼo mós la iha kbiit atu hili ninia hakat.” (Jeremias 10:23) Sin, ita ema la iha kbiit ka direitu atu ukun ita-nia an rasik. Tuir loloos, ema nia istória hatudu katak ema nia ukun dala barak liu lori rezultadu aat. (Eclesiastes 8:9) Iha Jesus nia tempu, ukun-naʼin sira hanehan no bosok povu. Jesus haree katak povu sira-nia situasaun “hanesan bibi neʼebé bibi-atan la iha”. (Marcos 6:34) Ohin loron iha mós ukun-naʼin sira neʼebé hanehan povu. Entaun ita hotu presiza duni ukun-naʼin neʼebé ita bele tau fiar no respeitu. Jesus mak ukun-naʼin neʼebé ita bele tau fiar no respeitu ka lae? Mai ita haree toʼok razaun balu neʼebé hatudu katak resposta ba pergunta neʼe mak sin.

9. Saida mak hatudu katak Jesus la hanesan ho ukun-naʼin sira seluk?

⁹ Primeiru, Maromak Jeová rasik mak hili Jesus. Ohin loron, ema neʼebé sala-naʼin mak hili sira-nia maluk sala-naʼin nuʼudar ukun-naʼin. Dala ruma ukun-naʼin sira-neʼe lohi sira-nia povu no povu mós karik ladún iha matenek  atu tetu didiʼak hodi hili ukun-naʼin neʼebé diʼak. Jesus laʼós ukun-naʼin hanesan neʼe. Jesus nia títulu mós bele ajuda ita komprende katak nia mak ukun-naʼin diʼak. Liafuan “Kristu”, no mós liafuan “Mesias”, signifika “Ida neʼebé Maromak hili atu tuur iha pozisaun neʼebé espesiál”. Sin, Ida neʼebé Aas Liu Hotu iha lalehan no rai mak hili Jesus. Maromak Jeová koʼalia kona-ba ninia Oan, hodi dehan: “Haʼu-nia atan mak neʼe, neʼebé haʼu fihir, haʼu-nia doben neʼebé haksolok haʼu-nia laran tebetebes. Haʼu sei tau haʼu-nia espíritu ba nia.” (Mateus 12:18) Ita-nia Kriadór mak hatene diʼak liu fali ema hotu kona-ba ukun-naʼin neʼebé ita presiza. Maromak Jeová nia matenek la iha rohan, no tan neʼe ita bele tau fiar duni ba ukun-naʼin neʼebé nia hili.—Provérbios 3:5, 6.

10. Tanbasá Jesus nia ezemplu mak diʼak liu atu ema banati-tuir?

¹⁰ Segundu, Jesus la halo sala ida no ninia ezemplu book ita-nia laran. Ukun-naʼin neʼebé diʼak hatudu hahalok neʼebé ninia povu gosta no hakarak atu banati-tuir. Nia ukun liuhusi ninia ezemplu, no ninia ezemplu bele book ninia povu atu sai ema neʼebé diʼak liután. Entaun, hahalok saida mak ita hakarak ukun-naʼin sira atu hatudu? Hahalok aten-brani? Matenek? Laran-sadiʼa? Oinsá kona-ba hatudu hahalok laran-metin nafatin maski hasoru situasaun susar? Nuʼudar ita aprende liután kona-ba Jesus nia moris iha rai, ita sei haree katak nia iha duni hahalok sira-neʼe, no iha mós hahalok diʼak seluk tan. Tanba Jesus haleno ho didiʼak ninia Aman iha lalehan nia hahalok, neʼe katak Jesus iha duni hahalok diʼak hanesan Maromak. Nia la halo sala ida. Buat hotu neʼebé nia halo, liafuan hotu neʼebé sai husi nia ibun, sentimentu hotu neʼebé nia hatudu, mak buat neʼebé diʼak atu ita banati-tuir. Bíblia hatete katak Jesus fó ezemplu ba ita atu “laʼo tuir nia ain-fatin”.—1 Pedro 2:21.

11. Oinsá mak Jesus hatudu ninia an nuʼudar “bibi-atan diʼak”?

¹¹ Terseiru, Jesus halaʼo nia moris hodi tuir ninia liafuan: “Haʼu mak bibi-atan diʼak.” (João 10:14) Iha tempu neʼebá,  ema hotu neʼebé rona Jesus nia ai-knanoik neʼe komprende kona-ba buat neʼebé nia hatete. Baibain bibi-atan sira hakaʼas an atu tau matan ba sira-nia bibi. “Bibi-atan diʼak” hanoin uluk kona-ba bibi-lubun nia diʼak duké hanoin kona-ba ninia an rasik. Porezemplu, Jesus nia beiʼala David mak bibi-atan ida kuandu nia sei joven, no dala balu nia tau nia moris iha perigu laran atu proteje bibi sira husi animál siʼak. (1 Samuel 17:34-36) Jesus laʼós deʼit tau ninia moris iha perigu laran atu bele proteje sira neʼebé tuir nia, maibé nia mós saran ninia moris ba sira. (João 10:15) Ukun-naʼin sira ohin loron hatudu domin hanesan neʼe ka lae?

12, 13. (a) Iha dalan saida deʼit mak bibi-atan hatene ninia bibi sira? No iha dalan saida mak bibi sira hatene sira-nia bibi-atan? (b) Tanbasá mak ita hakarak Jesus, ita-nia Bibi-Atan Diʼak, atu ukun ita?

¹² Jesus hatudu hahalok seluk tan nuʼudar “bibi-atan diʼak”. Nia hatete: “Haʼu hatene haʼu-nia bibi sira, no haʼu-nia bibi sira hatene haʼu.” (João 10:14) Hanoin toʼok kona-ba Jesus nia ai-knanoik iha eskritura neʼe. Kuandu ema neʼebé laʼós bibi-atan haree bibi-lubun, karik sira hanoin katak bibi hotu mak hanesan deʼit. Maibé, bibi-atan hatene didiʼak ninia bibi ida-idak. Porezemplu, nia hatene kona-ba bibi-inan neʼebé kabuk no neʼebé karik presiza ninia ajuda kuandu hahoris. Nia hatene bibi-oan neʼebé mak presiza atu koʼus tanba sei kiʼik liu no la iha forsa atu laʼo dook. Nia mós hatene bibi sira neʼebé mak foin moras ka hetan kanek. Bibi sira mós hatene didiʼak sira-nia bibi-atan. Sira hatene ninia lian, no nunka tuir lian husi bibi-atan seluk. Bibi sira halo tuir kedas kuandu bibi-atan nia lian fó sai kona-ba perigu ruma. Kuandu nia hatudu dalan, bibi sira sempre tuir. Nia hatene fatin neʼebé diʼak ba ninia bibi sira. Nia lori sira ba fatin neʼebé iha duʼut neʼebé buras no matak, neʼebé iha bee neʼebé moos, no neʼebé la iha perigu ida. Nuʼudar nia tau matan ba bibi sira, bibi sira sente hakmatek.—Salmo 23.

¹³ Ita mós hakarak atu iha bibi-atan ka ukun-naʼin hanesan  neʼe, loos ka lae? Jesus, ita-nia Bibi-Atan Diʼak, sempre tau matan didiʼak ba ema sira neʼebé tuir nia. Nia promete atu lori Ita ba moris neʼebé kontente no haksolok iha tempu agora no mós ba nafatin! (João 10:10, 11; Apokalipse 7:16, 17) Tan neʼe, ita presiza hatene resposta ba pergunta tuirmai neʼe: ‘Halo tuir Kristu katak sá?’

14, 15. Atu laʼo tuir Kristu, tanbasá mak la toʼo atu dehan deʼit katak ita mak ema kristaun ka ita sente besik ba Jesus?

¹⁴ Ohin loron, ema rihun ba rihun sente katak sira simu ona Kristu nia konvite. Tuir loloos, sira bolu sira-nia an nuʼudar ema kristaun. Karik sira sai ona parte ba igreja ida tanba igreja neʼe fó sarani ba sira. Ka karik sira dehan katak sira sente besik ba Jesus no simu ona nia nuʼudar sira-nia Salvadór. Maibé buat sira-neʼe hatudu katak sira laʼo tuir duni Kristu ka lae? Kristu hakarak atu ema halo buat seluk tan ka lae? Sin! Tuir loloos, iha buat barak tan neʼebé ita presiza halo.

¹⁵ Hanoin toʼok kona-ba rai sira neʼebé ninia povu barak bolu sira-nia an nuʼudar ema kristaun. Povu iha rai sira-neʼe hatudu hahalok tuir buat neʼebé Jesus Kristu hanorin ka lae? Ka, iha rai sira-neʼe ita haree ema odi malu, hanehan malu, iha krime barak no iha hahalok aat seluk tan hanesan iha rai sira neʼebé ladún iha ema kristaun?

16, 17. Ema neʼebé temi sira-nia an kristaun dala ruma kuran saida? Oinsá mak Kristu nia dixípulu loos la hanesan ho sira neʼebé temi an nuʼudar ema kristaun?

¹⁶ Jesus hatete katak ema sei hatene ninia dixípulu neʼebé loos liuhusi sira-nia hahalok, laʼós deʼit husi sira-nia liafuan ka tanba sira bolu sira-nia an nuʼudar ema kristaun. Porezemplu, Jesus hatete: “Laʼós ema hotu neʼebé dehan mai haʼu: ‘Naʼi, Naʼi!’ sei tama iha reinu lalehan, maibé nia deʼit neʼebé halo tuir haʼu Aman iha lalehan nia hakarak.” (Mateus 7:21) Tanbasá mak ema barak la halo tuir Jesus nia Aman nia hakarak maski sira bolu Jesus nuʼudar Naʼi? Ita  hanoin-hetan ka lae, ezemplu husi naʼi-ulun klosan ida neʼebé riku? Hanesan ho mane neʼe, ema barak neʼebé bolu an nuʼudar ema kristaun ‘kuran buat ida’. Sira la hatudu domin ho laran tomak ba Jesus no ba Ida neʼebé haruka nia mai.

¹⁷ Oinsá mak ida-neʼe loos? Klaru katak ema rihun ba rihun neʼebé bolu sira-nia an kristaun dehan katak sira hadomi Kristu, maibé, hatudu domin ba Jesus no ba Aman Jeová laʼós deʼit ho liafuan. Jesus hatete: “Ema neʼebé hadomi haʼu sei halo tuir haʼu liafuan.” (João 14:23) No nuʼudar bibi-atan ida, nia mós hatete: “Haʼu-nia bibi sira rona haʼu-nia lia; haʼu hatene sira, no sira tuir haʼu.” (João 10:27) Sin, ita hadomi Kristu laʼós deʼit ho sentimentu iha ita-nia laran ka liuhusi ita-nia liafuan deʼit, maibé liuliu liuhusi ita-nia hahalok.

18, 19. (a) Oinsá mak aprende kona-ba Jesus bele book ita-nia laran? (b) Oinsá mak livru neʼe sei ajuda ita atu kontinua laʼo tuir Jesus? Oinsá mak livru neʼe bele lori buat diʼak ba sira neʼebé kleur ona hanoin katak sira tuir Kristu?

¹⁸ Maibé, ita-nia hahalok neʼebé ita hatudu baibain la mosu mesak deʼit. Ita-nia hahalok haleno buat neʼebé iha ita-nia laran. Tan neʼe, ita presiza hadiʼa uluk ita-nia laran. Jesus hatete: “Neʼe mak moris rohan-laek: hatene Ita nuʼudar Maromak loos mesak deʼit, no Jesus Kristu neʼebé Ita haruka mai.” (João 17:3) Se ita buka atu hatene liután kona-ba Jesus no hanoin kleʼan kona-ba buat neʼebé nia halo, ida-neʼe sei book duni ita-nia laran. Ita sei hadomi nia liután, no ita-nia hakarak atu laʼo tuir nia loroloron sei sai makaʼas liután.

¹⁹ Livru neʼe nia objetivu mak ajuda ita haburas ita-nia hakarak atu laʼo tuir Jesus. Maski livru neʼe la hakerek atu esplika kona-ba serbisu hotu neʼebé Jesus halo iha rai, maibé livru neʼe sei ajuda ita atu hatene diʼak liután kona-ba oinsá atu tuir Jesus. b Livru neʼe fó sai matadalan husi Bíblia no  ida-neʼe book ita atu husu ita-nia an: ‘Haʼu loloos tuir Jesus ka lae?’ (Tiago 1:23-25) Karik ba tempu kleur ona ita hanoin katak ita mak hanesan bibi neʼebé laʼo tuir Bibi-Atan Diʼak. Maibé, klaru katak ita ida-idak bele kontinua hadiʼa dalan neʼebé ita laʼo tuir Jesus, loos ka lae? Bíblia fó laran-manas ba ita: “Haree didiʼak imi an atu haree imi moris iha fiar ka lae. Koko imi an.” (2 Korinto 13:5) Sin, importante duni atu ita hakaʼas an atu laʼo tuir ita-nia Bibi-Atan Diʼak, Jesus, ida neʼebé Maromak Jeová hili atu hatudu dalan ba ita.

20. Informasaun saida mak ita sei aprende iha lisaun tuirmai?

²⁰ Ami hein katak livru neʼe bele ajuda ita atu hametin ita-nia domin ba Jesus no ba Aman Jeová. Nuʼudar ita-nia domin neʼe book ita atu tuir Jesus, ita sei sente dame no kontente iha mundu neʼe, no ita sei moris ba nafatin atu hahiʼi Jeová tanba nia fó mai ita Bibi-Atan Diʼak. Klaru katak atu tuir Kristu ita presiza hatene uluk lia-loos kona-ba nia. Tan neʼe, iha Kapítulu 2 ita sei koʼalia kona-ba Jesus nia knaar atu kumpre Maromak Jeová nia hakarak ba lalehan no rai.