1. Oinsá ita hatene katak paun mak ai-han importante iha Bíblia nia tempu?

 PAUN mak ai-han importante iha Bíblia nia tempu. (Gén 14:18; Lc 4:4) Tan neʼe, dala ruma Bíblia temi “paun” atu refere ba ai-han loroloron nian. (Mt 6:11, nota) Jesus halo milagre dala rua hodi fó paun ba ema-lubun nuʼudar ai-han. (Mt 16:9, 10) Milagre sira-neʼe ida fó sai iha João kapítulu 6. Nuʼudar ita aprende kona-ba neʼe, ita sei hetan lisaun balu neʼebé ita bele aplika ohin loron.

2. Iha situasaun saida mak ema-lubun presiza ai-han?

² Bainhira Jesus nia apóstolu sira haklaken hotu ona, Jesus lori sira saʼe ró hodi hakur Tasi Galileia atu sira bele deskansa. (Mc 6:7, 30-32; Lc 9:10) Depois sira toʼo tiha iha fatin hakmatek ida besik Betsaida, lakleur ema-lubun mós tuir. Jesus la duni sira, maibé nia ho laran-diʼak fahe tempu atu hanorin sira kona-ba Maromak nia Ukun no kura ema moras. Nuʼudar kalan besik ona, dixípulu sira komesa hanoin oinsá ema-lubun neʼe bele hetan ai-han. Karik ema balu lori sira-nia ai-han uitoan, maibé ema barak presiza bá knua sira atu sosa hahán. (Mt 14:15; João 6:4, 5) Jesus sei halo saida?

JESUS HALO MILAGRE HODI FAHE PAUN

3. Jesus haruka apóstolu sira atu halo saida? (Haree mós dezeñu.)

³ Jesus hatete ba apóstolu sira: “Sira lalika fila, imi mak fó buat ruma ba sira atu han.” (Mt 14:16) Maibé  neʼe haree hanesan imposivel, tanba iha mane maizumenus naʼin-5.000. Se sura mós feto no labarik sira, karik ema naʼin-15.000 mak presiza ai-han. (Mt 14:21) André hatete: “Iha neʼe, iha labarik kiʼik ida neʼebé iha paun fuan lima neʼebé halo husi sevada no ikan kiʼik rua. Maibé oinsá mak ida-neʼe toʼo ba ema barak neʼe?” (João 6:9, nota) Iha tempu neʼebá ema kiak no mós ema baibain mak sempre han paun neʼebé halo husi sevada. Karik ikan neʼebé labarik neʼe lori mak ikan maran neʼebé meer. Maibé neʼe la toʼo ba ema-lubun atu han.

4. Saida mak ita bele aprende husi João 6:11-13? (Haree mós foto.)

⁴ Jesus hakarak hatudu laran-luak ba ema, tan neʼe nia haruka sira atu tuur nuʼudar grupu. (Mc 6:39, 40; lee João 6:11-13.) Tuirmai, nia fó agradese ba ninia Aman kona-ba paun no ikan neʼebé iha. Hodi halo nuneʼe, Jesus hanorin ita katak Maromak mak Hun ba ai-han hotu iha rai. Ita mós presiza halo tuir Jesus nia ezemplu hodi halo orasaun antes han, maski ita mesak ka iha ema seluk nia leet. Tuirmai Jesus haruka dixípulu sira atu fahe hahán, no ema hotu han toʼo bosu no iha restu barak. Tanba Jesus lakohi estraga ai-han, nia haruka dixípulu sira atu halibur ai-han neʼebé restu atu bele uza iha tempu seluk. Neʼe mak ezemplu diʼak mai ita. Se Ita mak inan-aman ida, diʼak atu koʼalia hamutuk ho Ita-nia oan kona-ba istória neʼe no hanorin lisaun importante sira.

5. Ema barak hakarak atu halo saida ba Jesus, no saida mak Jesus halo?

 ⁵ Ema barak admira tebes ho Jesus nia hanorin no milagre neʼebé nia halo. Sira hatene katak Moisés fó-hatene nanis ona kona-ba Maromak sei hili profeta ida neʼebé espesiál, tan neʼe karik sira hanoin katak Jesus mak profeta neʼe. (Deut 18:15-18) Se nuneʼe, haree hanesan Jesus sei sai ukun-naʼin neʼebé diʼak tebes tanba bele fó ai-han ba ema hotu iha Izraél. Tan neʼe ema-lubun hakarak atu “kaer [Jesus] hodi obriga nia atu sai liurai”. (João 6:14, 15) Se Jesus husik ida-neʼe akontese, nia sei hola parte iha buat polítiku. Entaun, saida mak Jesus halo? Bíblia hatete katak Jesus ‘hasees an hodi saʼe ba foho’. Neʼe mak lisaun kapás mai ita!

6. Oinsá ita bele banati-tuir Jesus nia ezemplu? (Haree mós dezeñu.)

⁶ Klaru katak ema sei la husu ita atu halo milagre kona-ba hahán, kura moras, ka husu ita atu sai liurai. Maibé karik sira husu ita atu envolve ho buat polítiku hodi halo votasaun, ka apoia ema ruma tanba sira hanoin katak ema neʼe sei ukun ho didiʼak. Maski nuneʼe, Jesus hatudu ezemplu neʼebé klaru. Nia lakohi envolve an ho buat polítiku no dehan: “Haʼu-nia Ukun laʼós parte husi mundu neʼe.” (João 17:14; 18:36) Nuʼudar ema Kristaun, ita presiza banati-tuir Jesus  nia hahalok no dalan atu hanoin. Ita apoia, haklaken, no halo orasaun kona-ba Maromak nia Ukun. (Mt 6:10) Mai ita aprende liután kona-ba Jesus nia milagre neʼe.

“MILAGRE KONA-BA PAUN KATAK SÁ”

7. Saida mak Jesus halo, no apóstolu sira sente oinsá? (João 6:16-20)

⁷ Depois Jesus fó ai-han ba ema-lubun, nia haruka apóstolu sira atu fila fali ba Kafarnaum, no nia rasik bá foho atu hasees an husi ema-lubun neʼebé hakarak halo nia sai liurai. (Lee João 6:16-20.) Bainhira apóstolu sira iha ró laran, anin huu makaʼas no halo laloran siʼak. Tuirmai Jesus laʼo iha tasi leten no hakbesik ba ró neʼe. No nia mós konvida apóstolu Pedro atu laʼo iha tasi leten. (Mt 14:22-31) Bainhira Jesus tama ba ró laran, anin boot neʼe para. Dixípulu sira hakfodak no dehan: “Ita mak Maromak nia Oan duni.” a (Mt 14:33) Sira hatete nuneʼe tanba sira la komprende ligasaun entre milagre neʼe no milagre kona-ba paun. Marcos hatete: “[Apóstolu sira] hakfodak tebes, tanba sira seidauk hatene milagre kona-ba paun katak sá. Sira sei sente susar atu komprende buat hotu iha sira-nia laran.” (Mc 6:50-52) Sin, sira la komprende katak Jeová fó ona kbiit ba Jesus atu halo milagre oioin neʼebé boot liután. Maibé, tuirmai Jesus esplika fali milagre kona-ba paun, no neʼe hanorin lisaun ida tan mai ita.

8-9. Tanbasá mak ema-lubun buka Jesus? (João 6:26, 27)

⁸ Ema-lubun neʼebé hetan ai-han husi Jesus fokus liu ba sira-nia presiza fíziku nian. Iha loron tuirmai, sira haree katak Jesus no apóstolu sira husik ona fatin neʼe. Tan neʼe ema-lubun saʼe ró balu neʼebé mai husi Tiberiades, no bá Kafarnaum hodi buka Jesus. (João 6:22-24) Sira halo nuneʼe tanba hakarak rona kona-ba Maromak nia Ukun ka lae? Lae. Sira-nia objetivu mak atu hetan ai-han. Oinsá ita hatene?

⁹ Haree toʼok buat neʼebé akontese bainhira ema-lubun hasoru Jesus besik Kafarnaum. Jesus koʼalia nakloke katak sira buka nia tanba hakarak atu hetan ai-han. Nia dehan katak sira “han paun toʼo bosu” no sira hakaʼas an atu hetan “hahán neʼebé sei mohu”. Tan neʼe Jesus anima sira atu buka “hahán neʼebé la mohu, neʼebé fó moris rohan-laek”. (Lee João 6:26, 27.) Kuandu ema-lubun rona kona-ba ai-han neʼebé bele fó moris rohan-laek, sira hakfodak tebes! Ai-han neʼe mak saida, no oinsá bele hetan ida-neʼe?

10. Saida mak ema presiza halo atu bele “hetan moris rohan-laek”?

¹⁰ Haree hanesan ema Judeu sira-neʼe hanoin katak sira presiza halo buat ruma atu bele hetan ai-han neʼe. Karik sira hanoin kona-ba “serbisu” neʼebé hakerek iha Moisés nia Ukun-Fuan. Maibé Jesus hatete ba sira: “Atu Maromak simu imi, imi presiza hatudu fiar ba ida neʼebé nia haruka mai.” (João 6:28, 29) Importante ba sira atu hatudu fiar ba Jesus hodi bele “hetan moris rohan-laek”. Tuir loloos, antes neʼe Jesus fó sai ona kona-ba neʼe. (João 3:16-18, 36) No liutiha tempu balu, Jesus koʼalia tan kona-ba oinsá atu hetan moris rohan-laek.—João 17:3.

11. Oinsá mak ema Judeu sira hatudu katak sira interese liu ba ai-han fíziku nian? (Salmo 78:24, 25)

 ¹¹ Ema Judeu sira-neʼe la simu Jesus nia hanorin kona-ba presiza hatudu fiar ba nia atu Maromak simu sira. Sira husu ba Jesus: “Sinál saida mak ó sei hatudu ba ami, atu nuneʼe ami bele haree no fiar ó?” (João 6:30) Sira hatete katak sira-nia beiʼala iha Moisés nia tempu hetan maná nuʼudar ai-han loroloron nian. (Neem 9:15; lee Salmo 78:24, 25.) Klaru, sira interese liu ba ai-han fíziku nian. No bainhira Jesus koʼalia kona-ba “ai-han neʼebé loos husi lalehan” neʼebé fó moris, sira la husu Jesus atu esplika liután kona-ba neʼe. (João 6:32) Sira fokus demais ba sira-nia presiza fíziku, no neʼe halo sira lakohi rona ba lia-loos neʼebé Jesus hakarak fahe ba sira. Saida mak ita bele aprende?

BUAT NEʼEBÉ IMPORTANTE LIU

12. Oinsá Jesus hatudu katak buat espirituál mak importante liu?

¹² João kapítulu 6 hanorin lisaun importante mai ita. Ita presiza fokus liu ba ita-nia presiza espirituál. Jesus hatudu sai ida-neʼe bainhira Satanás tenta nia. (Mt 4:3, 4) No iha Diskursu iha Foho, Jesus hatete katak importante atu hatene katak ita presiza Maromak nia matadalan. (Mt 5:3) Tan neʼe, husu ita-nia an: ‘Dalan neʼebé haʼu halaʼo moris hatudu katak haʼu tau uluk buat espirituál liu fali buat fíziku nian ka lae?’

13. (a) Tanbasá la sala atu han, hemu, no haksolok? (b) Ita presiza tau atensaun ba konsellu saida? (1 Korinto 10:6, 7, 11)

¹³ La sala atu halo orasaun kona-ba ita-nia presiza fíziku no haksolok ho ida-neʼe. (Lc 11:3) Bíblia hatete katak diʼak ba ita atu ‘han, hemu no hetan ksolok husi ita-nia serbisu makaʼas’, tanba neʼe mak husi “Maromak loos nia liman”. (Ecle 2:24; 8:15; Tgo 1:17) Maski nuneʼe, ita presiza kuidadu atu rikusoin la sai buat neʼebé importante liu ba ita. Ita bele aprende kona-ba neʼe husi apóstolu Paulo nia konsellu ba ema Kristaun. Nia koʼalia kona-ba ezemplu la diʼak husi ema Izraél antigu, inklui buat neʼebé akontese besik Foho Sinai. Nia fó avizu ba ema Kristaun atu “labele sai hanesan [ema Izraél] hodi kaan buat neʼebé aat”. (Lee 1 Korinto 10:6, 7, 11.) Jeová halo milagre hodi fó ai-han ba ema Izraél, maibé tanba sira kaan-teen, ikusmai ai-han neʼebé Jeová fó sai fali “buat neʼebé aat”. (Núm 11:4-6, 31-34) No bainhira sira adora karau-oan osan-mean, sira hatudu katak sira fokus liu kona-ba han, hemu no halo festa duké halo tuir Jeová. (Éx 32:4-6) Paulo konta fali akontesimentu neʼe nuʼudar avizu ba ema Kristaun antes Jeruzalein no templu naksobu iha tinan 70 EC. Ita mós moris iha tempu neʼebé mundu aat neʼe besik atu remata, tan neʼe ita presiza tau atensaun didiʼak ba Paulo nia konsellu neʼe.

14. Saida mak Bíblia hatete kona-ba ai-han iha mundu foun?

¹⁴ Bainhira Jesus hanorin ita atu halo orasaun kona-ba “ai-han ba ohin nian”, nia mós hanorin ita atu husu Maromak nia hakarak “sai loos iha rai, hanesan iha lalehan”. (Mt 6:9-11) Kuandu Maromak nia hakarak sai loos iha rai, situasaun sei sai oinsá? Bíblia hatete katak Maromak hakarak mundu tomak nakonu ho ai-han. Tuir Isaias 25:6-8, sei iha ai-han barak ba ema neʼebé simu Maromak nia  Ukun. Salmo 72:16 hatete: “Sei iha ai-han barak iha rai; foho-tutun sira sei nakonu ho ai-han.” Iha mundu foun, Ita hakarak ka lae atu teʼin hahán neʼebé Ita gosta ka koko reseita foun? Ita mós bele kuʼu uvas-fuan iha Ita rasik nia toʼos no halo tua-uvas. (Isa 65:21, 22) No ema hotu sei moris ho haksolok.

15. Ema neʼebé hetan moris-hiʼas sei aprende kona-ba saida? (João 6:35)

¹⁵ Lee João 6:35. Hanoin toʼok kona-ba ema neʼebé simu paun no ikan husi Jesus. Maski iha tempu neʼebá sira la hatudu fiar ba Jesus, maibé karik sira mós sei hetan moris-hiʼas no ita sei hasoru sira balu. (João 5:28, 29) Iha futuru, sira presiza aprende signifikadu husi Jesus nia liafuan: “Haʼu mak ai-han moris nian. Ema neʼebé mai besik haʼu sei la hamlaha tan, no ema neʼebé hatudu fiar mai haʼu sei la sai hamrook tan.” Sira presiza haburas sira-nia fiar ba Jesus nia sakrifísiu, katak nia fó ninia moris ba sira. Iha tempu neʼebá, sei iha programa edukasaun espirituál ba ema neʼebé hetan moris-hiʼas. No labarik neʼebé moris iha mundu foun mós sei aprende lia-loos kona-ba Jeová. Ita sei sente haksolok tebes hodi ajuda ema seluk haburas sira-nia domin ba Jeová. Tuir loloos, neʼe mak halo ita kontente liu se kompara ho han hahán neʼebé gostu.

16. Iha lisaun tuirmai, ita sei aprende kona-ba saida?

¹⁶ Ita aprende ona parte balu husi akontesimentu iha João kapítulu 6, maibé sei iha buat barak tan neʼebé Jesus hanorin kona-ba “moris rohan-laek”. Ema Judeu iha tempu neʼebá presiza rona didiʼak ba Jesus, nuneʼe mós ho ita ohin loron. Iha lisaun tuirmai, ita sei kontinua aprende kona-ba João kapítulu 6.