1, 2. (a) Kaben nia hun mai husi neʼebé? (b) Mane no feto primeiru bele haree katak kaben halo sira iha relasaun saida? (Haree dezeñu iha leten.)

KABEN mak parte ida husi ema nia moris. Maibé kaben nia hun mai husi neʼebé, no tanbasá mosu arranju neʼe? Buka-hatene resposta sira-neʼe bele ajuda ita atu iha hanoin neʼebé loos kona-ba kaben no ninia bensaun sira. Bainhira Maromak kria tiha Adão, nia haruka Adão atu fó naran ba animál sira. Adão haree katak animál hotu iha pár, maibé “mane neʼe rasik la iha ajuda-naʼin ida nuʼudar ninia pár”. Tan neʼe Maromak halo nia toba-dukur, no foti ruin knosen ida husi nia hodi halo sai feto ida. Tuirmai Jeová lori feto neʼe ba Adão hodi sai ninia feen. (Lee Gênesis [Kejadian] 2:20-24.) ^[1] Ida-neʼe mak kaben primeiru, Jeová rasik mak halo arranju neʼe.

² Tinan barak liutiha, Jesus repete fali Jeová nia liafuan hodi dehan: “Mane ida sei husik ninia inan no aman no nia sei hela ho nia feen no sira naʼin-rua sei sai isin ida deʼit.” (Mateus 19:4, 5) Tanba Maromak uza Adão nia ruin knosen hodi halo feto ida ba nia, ita bele fiar katak Adão no Eva hatene katak tuir loloos sira naʼin-rua besik tebes ba malu. Jeová nunka hakarak feen ho laʼen atu soe malu no nia hakarak ema atu moris ho kaben ida deʼit toʼo mate.

3. Objetivu importante ba arranju kaben nian mak saida?

³ Adão kontente tebes ho ninia feen neʼebé nia hanaran Eva. Nia sei halo kompletu Adão no sei sai ajuda-naʼin ida ba Adão. Se sira kumpre sira ida-idak nia knaar nuʼudar feen no laʼen, neʼe sei halo sira-nia moris kaben kontente. (Gênesis [Kejadian] 2:18) Objetivu importante ida ba arranju kaben nian mak atu halo nakonu mundu tomak ho ema. (Gênesis [Kejadian] 1:28) Maski oan hadomi tebes sira-nia inan-aman, maibé ikusmai sira sei husik inan-aman hodi kaben no harii sira rasik nia umakain foun. Liuhusi neʼe mak ema sei halo nakonu mundu neʼe no haluan paraízu toʼo mundu tomak.

4. Saida mak akontese ba moris kaben primeiru?

⁴ Bainhira Adão no Eva hili atu kontra Jeová, neʼe lori dezastre boot ba moris kaben primeiru neʼe. Diabu Satanás, “samea uluk nian” lohi Eva hodi fiar katak, han ai-fuan husi “ai-hun koñesimentu nian kona-ba diʼak no aat” bele fó matenek espesiál ida ba nia. Satanás hatete ba nia katak, se nia mak han husi ai-hun neʼe, nia bele iha matenek atu deside rasik saida mak diʼak no aat. Hodi deside rasik atu han ai-fuan neʼe, Eva la hatudu respeitu ba Adão nuʼudar ulun ba família. No bainhira nia fó ai-fuan neʼe ba Adão atu han, Adão mós simu deʼit duké rona ba Maromak.—Apokalipse 12:9; Gênesis (Kejadian) 2:9, 16, 17; 3:1-6.

5. Ita bele aprende saida husi dalan neʼebé Adão no Eva hatán ba Jeová?

⁵ Kuandu Jeová atu buka-hatene sé mak sala, Adão duun ba ninia feen hodi dehan: “Feto neʼebé Ita fó mai haʼu, nia mak fó ai-fuan husi ai-hun neʼe ba haʼu, tan neʼe mak haʼu han.” No Eva duun fali samea tanba lohi nia. (Gênesis [Kejadian] 3:12, 13) Adão no Eva fó razaun beik hodi defende an, maibé ba Jeová, sira mak ema neʼebé kontra ona nia. Sira-nia ezemplu sai avizu ida ba ita! Se hakarak atu iha moris kaben neʼebé susesu, feen no laʼen tenkesér rona ba Jeová no simu responsabilidade ba sira ida-idak nia hahalok.

6. Oinsá atu esplika kona-ba Gênesis 3:15?

⁶ Maski Satanás estraga ona moris iha Eden, Jeová sei fó nafatin esperansa ba ema iha futuru. Esperansa neʼe temi iha Bíblia nia profesia primeiru. (Lee Gênesis [Kejadian] 3:15.) ^[2] Profesia neʼe hatete katak “feto” nia “bei-oan” ida sei harahun Satanás. Feto neʼe reprezenta Maromak nia organizasaun parte lalehan nian neʼebé iha anju laran-metin rihun ba rihun, sira mós iha relasaun neʼebé metin ho Maromak. Jeová haree organizasaun neʼe hanesan ninia feen, no husi neʼe mak nia sei haruka kriatura espíritu ida atu “harahun” Diabu. Liuhusi bei-oan neʼe mak Jeová sei loke dalan ba ema laran-metin sira atu hetan fali moris neʼebé Adão no Eva halakon. Moris neʼe mak moris rohan-laek neʼebé Jeová atu fó ba ema hotu.—João 3:16.

7. (a) Saida mak akontese ba moris kaben nian husi tempu neʼebé Adão no Eva kontra Jeová? (b) Bíblia hakarak feen-laʼen atu halo saida?

⁷ Adão no Eva nia hahalok lori rezultadu neʼebé aat ba sira no mós ba moris kaben hotu. Porezemplu, Eva no feto hotu sei sente moras tebes iha tempu neʼebé sira tuur-ahi. Feto hotu sei iha hakarak neʼebé makaʼas ba sira-nia laʼen nia domin no atensaun. Maibé sira-nia laʼen sei domina fali sira no dala ruma trata aat sira hanesan ita haree iha moris kaben barak ohin loron. (Gênesis [Kejadian] 3:16) Jeová hakarak laʼen atu sai ulun ba família neʼebé iha domin, no feen tenkesér iha respeitu ba ninia laʼen nuʼudar ulun. (Éfeso 5:33) Se feen-laʼen mak apoia malu iha dalan sira-neʼe, neʼe bele rezolve problema sira neʼebé mosu.

8. Saida mak akontese ba moris kaben nian husi Adão toʼo Noé nia tempu?

⁸ Adão no Eva iha ona oan-mane no feto barak antes sira mate. (Gênesis [Kejadian] 5:4) Sira-nia oan-mane primeiru Caim, kaben ho ninia parente ida. No Caim nia bei-oan Lamek, mak ema primeiru neʼebé Bíblia dehan iha feen rua. (Gênesis [Kejadian] 4:17, 19) Husi Adão toʼo Noé nia tempu, iha ema uitoan deʼit mak adora Jeová. Ema sira-neʼe mak hanesan Abel, Enoc, Noé no Noé nia família. Bíblia hatete katak iha Noé nia tempu, “anju sira hahú haree ema nia oan-feto sira katak sira bonita. Entaun sira komesa foti feto naran deʼit neʼebé sira hakarak hodi sai sira-nia feen”. Anju sira-neʼe nakfila an sai ema hodi kaben ho feto iha rai no hahoris oan-mane jigante neʼebé siʼak, bolu nuʼudar Nefilím. Iha tempu neʼebá “ema nia hahalok aat sai barak tebes iha rai no ema nia hanoin hotu iha ninia laran sempre aat iha tempu hotu”.—Gênesis (Kejadian) 6:1-5.

9. Jeová halo saida hodi halakon ema aat iha Noé nia tempu, no ita bele aprende saida kona-ba neʼe?

⁹ Iha Noé nia tempu, Jeová uza rai-nabeen hodi halakon ema aat. Iha tempu neʼebá, ema preokupa deʼit ho moris loroloron nian, hanesan moris kaben nian, toʼo sira lakohi fó atensaun ba mensajen neʼebé “Noé, haklaken-naʼin kona-ba buat loos” hatoʼo ba sira kona-ba Jeová atu halakon ema aat. (2 Pedro 2:5) Jesus mós uza Noé nia tempu hodi kompara ho ita-nia tempu. (Lee Mateus 24:37-39.) Ohin loron, ita haklaken daudauk mensajen ida atu fó sasin ba mundu tomak katak lakleur tan Maromak sei halakon mundu aat neʼe. Maibé ema barak lakohi rona liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun neʼe. Rai-nabeen iha Noé nia tempu fó duni avizu ba ita katak ita labele preokupa liu ba moris kaben nian no atu iha oan toʼo haluha katak Jeová nia loron besik mai ona.

10. (a) Iha tempu uluk, oinsá ema nia haree kona-ba hahalok sala-foʼer? (b) Oinsá mak Abraão no Sara hatudu ezemplu diʼak kona-ba moris kaben nian?

¹⁰ Noé no ninia oan-mane naʼin-tolu, ida-idak iha feen ida deʼit, maibé kuandu rai-nabeen liutiha, ema komesa iha feen barak. Iha tempu neʼebá, ema barak haree hahalok sala-foʼer hanesan buat baibain, dala ruma sai mós hanesan kostume ida ba sira-nia relijiaun. Bainhira Abraão no Sara muda ba rai-Kanaán, rai neʼe nakonu ho hahalok la morál no ema laiha respeitu ba moris kaben nian. Tan neʼe Jeová deside atu halakon sidade Sodoma no Gomorra tanba ema iha sidade sira-neʼe halo no simu hahalok sala-foʼer neʼebé aat tebes. Maibé Abraão la hanesan neʼe. Nia mak família nia ulun neʼebé diʼak, no Sara mós hatudu ezemplu neʼebé diʼak hodi hatudu respeitu ba ninia laʼen nuʼudar ulun. (Lee 1 Pedro 3:3-6.) Abraão hakaʼas an hodi buka feto neʼebé adora Jeová atu kaben ho ninia oan Isaac, no Isaac mós halo hanesan neʼe ba ninia oan Jacob. No ikusmai Jacob nia oan sira sai nuʼudar beiʼala ba suku 12 husi Izraél.

11. Oinsá mak Moisés nia Ukun-Fuan fó protesaun ba ema Izraél?

¹¹ Ikusmai Jeová halo aliansa ka akordu ida ho nasaun Izraél. No liuhusi Moisés, Jeová fó ukun-fuan hodi proteje sira-nia relasaun ho nia. Porezemplu, ukun-fuan sira-neʼe bandu ema Izraél atu labele kaben ho ema neʼebé adora maromak falsu. (Lee Deuteronômio [Ulangan] 7:3, 4.) ^[3] No ukun-fuan mós fó matadalan ba sira kona-ba saida mak sira tenke halo atu halaʼo moris kaben nian, inklui mós se ema iha kaben barak. Se problema boot ruma mosu, sira bele buka katuas sira-nia ajuda. Se ema ida mak la hatudu laran-metin, laran-moras ba ema, no deskonfia ema seluk, sira sei uza ukun-fuan mak atu rezolve problema sira-neʼe. Iha mós ukun-fuan kona-ba soe-malu. Porezemplu, ukun-fuan fó lisensa  ba laʼen atu soe ninia feen se nia hetan “buat ruma neʼebé la loos” husi ninia feen. (Deuteronômio [Ulangan] 24:1) Maski eskritura la esplika buat “neʼebé la loos” mak saida, maibé ita bele fiar katak neʼe laʼós koʼalia kona-ba sala neʼebé kiʼik.—Levítico (Imamat) 19:18.

12, 13. (a) Oinsá mak mane balu trata sira-nia feen iha Malaquias nia tempu? (b) Ohin loron, se ema neʼebé hetan ona batizmu halo sala-foʼer ho ema seluk nia kaben, nia sei hetan konsekuénsia saida?

¹² Iha profeta Malaquias nia tempu, mane judeu barak uza razaun oioin hodi soe sira-nia feen. Mane sira-neʼe soe sira-nia feen hodi bele kaben fali ho feto joven ka feto jentiu sira. Iha Jesus nia tempu mós iha mane judeu sira neʼebé soe sira-nia feen ho “razaun naran deʼit”. (Mateus 19:3) Maromak Jeová odi tebes soe-malu neʼebé la tuir ninia ukun-fuan.—Lee Malaquias (Maleakhi) 2:16. ^[4]

¹³ Ohin loron, Jeová nia povu la simu hahalok la laran-metin. Ezemplu ida mak kona-ba kaben-naʼin neʼebé hetan ona batizmu halo sala-foʼer ho ema seluk no soe ninia kaben hodi kaben fali ho ema neʼe. Se nia mak la hatudu arrepende an, kongregasaun sei hasai nia hodi proteje kongregasaun atu moos no santu nafatin. (1 Korinto 5:11-13) Nia presiza ‘hatudu liuhusi ninia hahalok katak nia hakribi sala’ antes kongregasaun simu fali nia. (Lucas 3:8; 2 Korinto 2:5-10) La iha ukun-fuan neʼebé hatudu katak tenkesér liutiha tempu hira mak bele simu fali ema neʼe. Karik bele liutiha tinan ida ka liu atu haree ema neʼe arrepende an duni husi laran, depois mak kongregasaun bele simu fali nia. Maibé, maski kongregasaun simu fali nia mós nia tenkesér hatán ba Maromak “iha Maromak nia kadeira tesi-lia nian nia oin” atu haree katak ninia arrepende an mai husi laran ka laʼós.—Roma 14:10-12; haree The Watchtower, 15 Novembru 1979, pájina 31-32.

14. Moisés nia Ukun-Fuan iha objetivu importante saida?

¹⁴ Ema Izraél moris ho Moisés nia Ukun-Fuan ba tinan 1.500 liu. Ukun-Fuan neʼe ajuda ona sira iha dalan oioin. Porezemplu, Ukun-Fuan neʼe fó prinsípiu ba sira oinsá atu rezolve problema família nian, no proteje sira toʼo tempu neʼebé Mesias mosu mai. (Galásia 3:23, 24) Bainhira Jesus mate tiha, Moisés nia Ukun-Fuan mós ramata ona, no Maromak halo fali arranju foun ida. (Ebreu 8:6) Iha Moisés nia Ukun-Fuan, iha buat balu mak Maromak husik ema bele halo, maibé liuhusi arranju foun neʼe, bandu ona buat sira-neʼe.

15. (a) Kongregasaun kristaun nia haree kona-ba moris kaben mak saida? (b) Se ema kristaun ida hakarak soe-malu, saida deʼit mak nia presiza hanoin uluk?

¹⁵ Loron ida ema farizeu sira husu pergunta ida ba Jesus kona-ba kaben. Jesus hatán ba sira katak maski iha Moisés nia Ukun-Fuan Maromak husik ema atu soe malu, maibé Maromak nia hakarak “horiuluk kedas laʼós hanesan neʼe”. (Mateus 19:6-8) Husi neʼe Jesus hatudu katak ema kristaun sei moris tuir fali Maromak nia hakarak kona-ba kaben neʼebé nia fó sai iha Eden. (1 Timóteo 3:2, 12) Kaben-naʼin sai ona “isin ida deʼit”, neʼe hatudu katak sira tenkesér hela hamutuk. Sira tenkesér husik sira-nia domin ba Maromak no domin ba sira-nia kaben atu kesi sira hamutuk. Se kaben-naʼin ida mak soe ninia kaben laʼós tanba sala-foʼer, nia la iha liberdade atu kaben fali ho ema seluk. (Mateus 19:9) Kaben-naʼin ida bele hili atu fó perdua ba ninia kaben neʼebé halo sala-foʼer, hanesan profeta Oséias halo ba ninia feen Gomer neʼebé moris foʼer. No bainhira ema Izraél arrepende an, Jeová mós fó perdua ba sira. (Oséias [Hosea] 3:1-5) Maibé, se ema ida mak hatene katak ninia kaben halo ona sala-foʼer ho ema seluk no simu fali nia atu halaʼo relasaun seksuál ho nia, neʼe hatudu katak nia fó ona perdua ba ninia kaben neʼebé halo sala-foʼer, no neʼe la fó tan razaun husi eskritura atu soe malu.

16. Jesus hatete saida kona-ba ema neʼebé hakarak moris klosan?

 ¹⁶ Bainhira Jesus temi tiha katak ba ema kristaun, sala-foʼer mak razaun ida deʼit atu bele soe malu, tuirmai nia mós temi kona-ba “sira neʼebé simu prezente” nuʼudar ema neʼebé hakarak moris klosan. Nia dehan: “Ema neʼebé hakarak moris hanesan neʼe, halo nuneʼe bá.” (Mateus 19:10-12) Ema barak hili atu la kaben hodi sira bele tau fokus atu serbí Jeová. Ema sira-neʼe serve duni atu ita gaba sira.

17. Saida mak bele ajuda ema kristaun ida atu deside katak nia hakarak kaben ka lae?

¹⁷ Saida mak bele ajuda ema ida atu hatene katak nia hakarak kaben ka atu moris klosan deʼit? Ema ida-idak mak tenke foti desizaun neʼe. Apóstolu Paulo hatete katak diʼak liu la kaben. Maibé nia mós dehan: “Tanba sala-foʼer sai barak tebes, diʼak atu mane ida-idak iha ninia feen rasik no feto ida-idak iha ninia laʼen rasik.” Nia hatutan tan: “Se sira la bele kontrola an, sira bele kaben, tanba diʼak liu atu kaben duké sai lakan ho hakarak seksuál nian.” Kaben bele ajuda duni ema ida atu kontrola ninia hakarak seksuál neʼebé makaʼas hodi nia la halo masturbasaun ka halo sala-foʼer. Importante mós ba ema neʼebé hakarak kaben atu haree nia idade toʼo ona ka seidauk, tanba apóstolu Paulo dehan: “Se ema ruma liu ona tempu foin-saʼe nian no nia hanoin katak nia la bele kontrola ninia hakarak seksuál nian, entaun ida-neʼe mak nia tenke halo: nia bele kaben se neʼe mak ninia hakarak; nia la halo sala ida.” (1 Korinto 7:2, 9, 36; 1 Timóteo 4:1-3) Maibé ema ida la bele kaben se razaun ba nia atu kaben mak tan deʼit nia iha hakarak seksuál makaʼas neʼebé baibain akontese ba joven barak nia moris. Karik nia seidauk bele atu kaer responsabilidade moris kaben nian.

18, 19. (a) Ema kristaun tenkesér kaben ho sé? (b) Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba saida?

¹⁸ Ema kristaun tenkesér kaben ho ema neʼebé batizmu ona no hadomi Jeová ho laran tomak. Sira tenkesér hadomi malu tebetebes hodi hakarak moris hamutuk toʼo mate. Jeová sei fó bensaun ba sira tanba sira halo tuir duni ninia konsellu atu kaben deʼit “iha Naʼi”. (1 Korinto 7:39) Bainhira sira kaben tiha, se sira mak hakaʼas an atu halo tuir Bíblia nia matadalan, sira-nia moris kaben nian sei sai susesu.

¹⁹ Ita moris daudauk iha “loron ikus sira” no iha ema barak mak la iha hahalok diʼak neʼebé bele kontribui ba harii moris kaben nian neʼebé susesu. (2 Timóteo 3:1-5) Iha lisaun tuirmai ita sei haree Bíblia nia prinsípiu saida deʼit mak bele ajuda ema kristaun atu iha moris kaben nian neʼebé kontente no susesu maski hasoru daudauk susar oioin. Prinsípiu sira-neʼe bele ajuda sira atu kontinua laʼo iha dalan neʼebé sei lori ba moris rohan-laek.—Mateus 7:13, 14.