1. Bíblia fó ukun-fuan saida deʼit, no tanbasá mak diʼak atu halo tuir?

LIUHUSI Bíblia, Maromak Jeová fó ninia ukun-fuan balu mai ita atu halo tuir. Porezemplu, nia hatete katak ita labele adora estátua, labele naʼok, labele lanu, ka labele halo hahalok la morál. (1 Korinto 6:9, 10) No ninia Oan-Mane Jesus mós fó mandamentu ba ninia eskolante sira atu halo tuir, nia dehan: “Hanorin ema husi nasaun hotu atu sai haʼu-nia dixípulu, fó batizmu ba sira hodi Aman, Oan no espíritu santu nia naran. Hanorin sira atu halo tuir buat hotu neʼebé haʼu haruka ba imi. No haree! Haʼu sei hamutuk nafatin ho imi toʼo mundu nia rohan.” (Mateus 28:19, 20) Buat hotu neʼebé Jeová no Jesus haruka ita atu halo sempre ba ita rasik nia diʼak. Halo tuir Jeová nia ukun-fuan bele ajuda ita tau matan ba ita-nia an, ita-nia família, ita-nia saúde, no iha moris neʼebé kontente. Maibé importante liu mak, se ita halo tuir Jeová nia mandamentu, inklui mós haklaken, neʼe sei halo nia kontente no sei lori bensaun barak ba ita.

2, 3. (a) Tanbasá mak iha situasaun balu Bíblia la fó ukun-fuan? (b) Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit husi lisaun neʼe? (Haree foto iha leten.)

² Maibé, neʼe la dehan katak Bíblia fó ukun-fuan kona-ba buat hotu neʼebé ita halo iha ita-nia moris. Porezemplu, Bíblia la halo  ukun-fuan katak ita tenke hatais roupa saida mak diʼak ba ita. Ida-neʼe hatudu katak Jeová iha matenek, tanbasá? Tanba iha mundu, ema ida-idak iha hatais neʼebé la hanesan husi rai ida ho rai seluk, no modelu kona-ba hatais mós troka beibeik tinan ba tinan. Se Bíblia mak fó ukun-fuan ida-idak kona-ba hatais neʼe diʼak ka ladiʼak, karik Bíblia mós bele liu prazu lalais deʼit. Bíblia mós la fó ukun-fuan ida-idak kona-ba serbisu ka atividade halimar saida mak diʼak ka ita tenke halo saida hodi bele iha saúde neʼebé diʼak. Jeová husik ita rasik ka família nia ulun mak atu halo desizaun sira-neʼe.

³ Tan neʼe mak bainhira ita atu halo desizaun importante ruma ba ita-nia moris no ita la hetan ukun-fuan ruma husi Bíblia, karik neʼe bele halo ita hanoin: ‘Jeová iha interese ka lae ba desizaun neʼebé haʼu atu halo? Nia sei kontente ka lae se haʼu naran foti desizaun deʼit, importante mak la bele kontra ninia ukun-fuan ruma? Oinsá mak haʼu bele hatene katak Jeová sei kontente ho desizaun neʼebé haʼu halo?

4, 5. Oinsá mak ita-nia desizaun bele kona ita rasik no ema seluk?

⁴ Ema balu sente katak sira bele foti desizaun naran deʼit. Maibé se ita hakarak halo desizaun neʼebé matenek no halo Jeová kontente, ita tenke buka-hatene Bíblia nia matadalan no halo tuir matadalan sira-neʼe. Porezemplu, Bíblia fó-hatene ita Maromak nia haree kona-ba uza raan, tan neʼe ita hakarak halo tuir buat neʼebé Maromak hakarak ita atu halo. (Gênesis [Kejadian] 9:4; Apóstolu 15:28, 29) Ita mós bele halo orasaun husu Jeová ajuda ita atu foti desizaun neʼebé halo nia kontente.

⁵ Desizaun neʼebé ita halo ho matenek bele halo ita hakbesik liután ba Jeová. Maibé desizaun neʼebé ladiʼak bele estraga ita-nia relasaun ho Jeová. Desizaun neʼebé ita halo mós bele kona ema seluk. Tan neʼe mak ita lakohi halo desizaun neʼebé bele estraga ita-nia relasaun ho irmaun-irmán sira ka halo sira sidi. No ita mós lakohi hamosu problema hodi sobu kongregasaun nia unidade. Tan neʼe mak importante atu halo desizaun neʼebé diʼak.—Lee Roma 14:19; Galásia 6:7.

6. Ita tenke halo desizaun iha dalan saida?

⁶ Se ita hasoru situasaun neʼebé Bíblia la fó ukun-fuan, oinsá mak ita bele halo desizaun neʼebé diʼak? Duké hanoin kedas kona-ba ita rasik nia hakarak, diʼak atu hanoin buat hotu kona-ba situasaun neʼe no oinsá mak desizaun neʼebé ita foti bele halo Jeová kontente. Se ita hanoin hanesan neʼe, Jeová sei ajuda ita no mós fó bensaun ba ita.—Lee Salmo (Mazmur) 37:5. ^[1]

7. Se la iha ukun-fuan, oinsá mak ita bele hatene saida mak Jeová hakarak ita atu halo iha situasaun ruma?

⁷ Maibé oinsá mak ita bele hatene saida mak Jeová gosta se la iha ukun-fuan kona-ba situasaun ruma? Éfeso 5:17 hatete: “Kontinua buka-hatene saida mak Jeová hakarak imi atu halo.” Loos duni, maski la iha ukun-fuan, ita presiza buka-hatene nafatin ka komprende saida mak Jeová hakarak ita atu halo iha situasaun neʼe. Oinsá mak ita bele halo nuneʼe? Ita presiza halo orasaun ba nia no halo tuir matadalan neʼebé nia fó liuhusi espíritu santu.

8. Oinsá mak Jesus hatene saida mak Jeová hakarak nia atu halo? Fó toʼok ezemplu.

⁸ Mai ita haree toʼok ezemplu ruma husi Jesus, oinsá mak nia hatene saida mak ninia Aman hakarak nia atu halo. Bainhira  nia atu halo milagre hodi fó-han ba ema-lubun, nia halo orasaun uluk, no neʼe akontese dala rua iha Bíblia. (Mateus 14:17-20; 15:34-37) Maibé iha tempu neʼebé Diabu tenta nia iha rai-fuik maran atu halo fatuk sai fali paun, Jesus la halo tuir Diabu. (Lee Mateus 4:2-4.) Jesus komprende ninia Aman nia hanoin. Nia hatene katak ninia Aman lakohi nia atu uza espíritu santu hodi halo buat ruma ba nia rasik nia hakarak. Nia iha fiar tomak ba ninia Aman katak ninia Aman sei hatudu dalan ba nia no fó hahán ba nia.

9, 10. Saida mak bele ajuda ita atu halo desizaun neʼebé matenek? Fó toʼok ezemplu ida.

⁹ Se ita hakarak halo desizaun matenek hanesan Jesus, ita mós tenke tau fiar ba Jeová atu fó matadalan ita. Bíblia dehan: “Tau fiar ba Jeová ho ó-nia laran tomak, no labele sadere ba ó-nia matenek rasik. Hanoin didiʼak kona-ba nia iha ó-nia dalan hotu, no nia sei halo loos ó-nia dalan sira. Keta sai matenek iha ó-nia matan rasik. Taʼuk ba Jeová no sees husi buat aat.” (Provérbios [Amsal] 3:5-7) Se ita estuda Bíblia hodi komprende dalan neʼebé Jeová hanoin, neʼe sei ajuda ita atu hatene Jeová hakarak ita halo saida iha situasaun ruma. No se ita mak aprende liután kona-ba dalan neʼebé Jeová hanoin, neʼe sei fasil liu ba ita atu halo desizaun neʼebé nia gosta. Tan neʼe mak diʼak atu halo mamar ita-nia laran hodi sempre buka Jeová nia matadalan sira.—Salmo (Mazmur) 119:11, 12.

¹⁰ Porezemplu, feen ida bá loja no nia haree sapatu furak ida, maibé sapatu neʼe karun tebes. Maski ninia laʼen la hamutuk ho nia, nia lakohi hola sapatu neʼe tanba nia hatene katak ninia laʼen lakohi nia estraga sira-nia osan. Tanbasá mak nia hatene katak ninia laʼen iha hanoin hanesan neʼe? Tanba sira kaben ba tempu kleur ona, tan neʼe nia hatene dalan neʼebé ninia laʼen hanoin kona-ba uza sira-nia osan. Hanesan neʼe mós se ita mak komprende dalan neʼebé Jeová hanoin no halo buat ruma, neʼe sei ajuda ita hatene saida mak nia gosta ita atu halo iha situasaun ida-idak.

11. Bainhira ita lee no estuda Bíblia, diʼak atu husu pergunta saida deʼit ba ita-nia an? (Haree kaixa “ Bainhira estuda Maromak nia Liafuan, husu ba ita-nia an.”)

¹¹ Atu hatene no komprende dalan neʼebé Jeová hanoin, ita tenke lee no estuda Bíblia beibeik, no bainhira ita halo ida-neʼe, husu ba ita-nia an: ‘Haʼu aprende saida kona-ba Jeová husi neʼe? Tanbasá mak Jeová hakarak halo nuneʼe?’ Diʼak mós atu halo tuir David nia ezemplu hodi husu Jeová ajuda ita koñese diʼak liután kona-ba nia. David dehan: “Oh Jeová, fó-hatene haʼu Ita-nia dalan sira; Hanorin haʼu atu laʼo iha Ita-nia dalan sira. Halo haʼu laʼo iha Ita-nia dalan lia-loos nian no hanorin haʼu, tanba Ita mak Maromak neʼebé salva haʼu. Iha tempu hotu haʼu tau esperansa ba Ita.” (Salmo [Mazmur] 25:4, 5) Bainhira ita aprende buat ruma kona-ba Jeová, diʼak atu hanoin kona-ba iha situasaun saida mak ita bele uza informasaun sira-neʼe. Hanesan família laran, serbisu fatin, eskola, ka iha serbisu haklaken. Se ita mak hanoin beibeik kona-ba situasaun saida mak ita bele uza informasaun sira-neʼe, neʼe sei halo fasil ba ita atu hatene oinsá mak Jeová hakarak ita atu uza informasaun sira-neʼe.

12. Oinsá mak ita-nia livru no reuniaun sira bele ajuda ita hatene dalan neʼebé Jeová hanoin?

¹² Dalan seluk atu hatene no komprende dalan neʼebé Jeová hanoin mak halo tuir matadalan sira neʼebé Jeová fó ba ita liuhusi ninia organizasaun. Porezemplu, kuandu  ita atu halo desizaun ruma, Indeks Publikasi Menara Pengawal no Livru atu ajuda Testemuña ba Jeová buka informasaun bele ajuda ita hodi hatene Jeová nia hanoin mak saida. Rona didiʼak ba reuniaun, hatoʼo komentáriu, no medita didiʼak kona-ba buat neʼebé ita aprende mós bele ajuda ita atu hatene dalan neʼebé Jeová hanoin. Se ita aproveita didiʼak ajuda sira-neʼe, neʼe bele ajuda ita halo desizaun neʼebé Jeová gosta no nia mós sei haraik bensaun ba ita.

13. Fó toʼok ezemplu neʼebé hatudu katak hatene kona-ba dalan neʼebé Jeová hanoin bele ajuda ita halo desizaun ho matenek.

¹³ Mai ita haree toʼok ezemplu ida oinsá mak ita bele uza dalan neʼebé Jeová hanoin atu halo desizaun neʼebé matenek. Porezemplu, karik ita hakarak atu serbí nuʼudar pioneiru, no atu kumpre ita-nia planu, karik ita mós komesa moris iha dalan neʼebé simples. Maibé ita duvida katak ita bele kontente ka lae atu moris ho osan no sasán uitoan deʼit. Tuir loloos, Bíblia la fó mandamentu katak ema hotu tenkesér sai pioneiru. Haklaken-naʼin baibain mós Jeová simu atu adora nia. Maibé Jesus hatete katak ema neʼebé halo sakrifísiu ba Maromak nia Ukun sei hetan bensaun barak husi Maromak. (Lee Lucas 18:29, 30.) Bíblia mós hatete katak se ita mak hakaʼas an hodi hahiʼi Jeová, neʼe sei halo Jeová no ita-nia an kontente. (Salmo [Mazmur] 119:108; 2 Korinto 9:7) Halo orasaun no hanoin didiʼak kona-ba eskritura sira-neʼe bele ajuda ita atu halo desizaun neʼebé diʼak ba ita-nia situasaun no Jeová mós sei fó bensaun ba ita.

14. Oinsá mak ita bele hatene Jeová nia hanoin kona-ba hatais?

¹⁴ Ezemplu ida tan mak kona-ba hatais. Karik ita gosta tebes roupa nia modelu ida, no Bíblia mós la fó ukun-fuan katak modelu neʼe ladiʼak. Maibé ita hatene katak ema balu husi ita-nia kongregasaun sei sente ladún diʼak se ita hatais roupa neʼe. Entaun, oinsá mak ita bele hatene Jeová nia hanoin? Bíblia dehan feto sira tenke “hatais ho loloos, ho respeitu no ho hanoin loos, laʼós hodi halo fuuk ho modelu oioin ka tau osan-mean ka fatuk-murak ka roupa neʼebé karun loos. Maibé sira tenke halo furak sira-nia an ho hahalok diʼak, katak hatais iha dalan neʼebé loos ba feto sira neʼebé dehan sira adora Maromak”. (1 Timóteo 2:9, 10) Ita hatene katak konsellu neʼe ba feto no mane hotu. Tan neʼe, ita tenke hatais ho respeitu, ita la hanoin deʼit kona-ba ita rasik nia hakarak, maibé ita tenke hanoin  kona-ba ema seluk nia sentimentu. No tanba domin, ita lakohi halo irmaun-irmán sira sidi ka sente an ho ita-nia hatais. (1 Korinto 10:23, 24; Filipe 3:17) Loos duni, hanoin uluk kona-ba eskritura no dalan neʼebé Jeová hanoin bele fó matadalan ba ita atu halo desizaun neʼebé Jeová gosta.

15, 16. (a) Jeová sente oinsá se ita hanoin beibeik kona-ba buat neʼebé la morál? (b) Bainhira atu hili atividade halimar nian, oinsá mak ita hatene Jeová gosta ka la gosta? (c) Se atu halo desizaun importante ruma, ita tenke halo saida?

¹⁵ Ita aprende husi Bíblia katak bainhira ema hanoin ka halo buat neʼebé aat, neʼe halo Jeová laran-kanek no triste. (Lee Gênesis [Kejadian] 6:5, 6. ^[2]) Husi neʼe ita bele hatene katak Jeová la gosta ema neʼebé iha hanoin foʼer kona-ba buat seksuál. Se ita mak hanoin beibeik kona-ba buat sira-neʼe, neʼe bele lori ita ba sala. Jeová hakarak ita atu hanoin kona-ba buat neʼebé santu no diʼak, tan neʼe Tiago hatete: “Matenek husi lalehan ulukliu mak moos, tuirmai buka dame, la ulun-toos, prontu atu halo tuir, nakonu ho laran-sadiʼa no hahalok diʼak, la todan ba sorin, no la laran-makerek.” (Tiago 3:17) Neʼe duni, mai ita hasees an husi programa sira neʼebé bele hamosu hanoin foʼer no hakarak aat hotu. Se ita mak komprende didiʼak kona-ba buat neʼebé Jeová gosta no saida mak nia odi, neʼe sei halo fasil ba ita atu la lee livru, ka haree filme, ka halimar games neʼebé Jeová odi. Bainhira ita atu halo desizaun ruma kona-ba buat sira-neʼe, ita la presiza tan atu husu ema seluk, tanba ita hatene liuhusi Bíblia katak Jeová la gosta buat sira-neʼe.

¹⁶ Dala ruma, bainhira atu halo desizaun, iha opsaun barak neʼebé la kontra Jeová no ita bele hili opsaun sira-neʼe. Maibé kona-ba desizaun importante sira, karik diʼak atu husu ajuda husi katuas kongregasaun ka ema kristaun neʼebé maduru. (Tito 2:3-5; Tiago 5:13-15) Maibé neʼe la dehan katak ita husu sira mak atu halo desizaun ba ita, tanba ita ida-idak tenkesér hanoin didiʼak ita-nia desizaun tuir eskritura, no depois halo desizaun rasik. (Ebreu 5:14) Tan neʼe mak apóstolu Paulo dehan katak ema ida-idak tenke lori nia todan rasik.—Galásia 6:5.

17. Tanbasá mak diʼak atu halo desizaun neʼebé tuir Jeová nia hakarak?

¹⁷ Bainhira ita halo desizaun neʼebé Jeová gosta, neʼe halo ita hakbesik liután ba nia no lori bensaun ba ita. (Tiago 4:8) Ita-nia fiar ba Jeová mós sei sai metin liután. Tan neʼe, mai ita medita didiʼak kona-ba eskritura sira neʼebé ita lee hodi ita bele komprende dalan neʼebé Jeová hanoin. Kona-ba Jeová, ita sei nunka bele aprende buat hotu kona-ba nia. (Jó [Ayub] 26:14) Maibé se ita mak hakaʼas an nafatin atu aprende kona-ba nia, ita sei sai matenek hodi halo desizaun neʼebé diʼak. (Provérbios [Amsal] 2:1-5) Ema nia hanoin no planu sempre troka, maibé Jeová nunka. Tan neʼe mak eskritura fó-hanoin ita katak: “Jeová nia desizaun mak sei metin ba nafatin; Ninia hanoin sira iha ninia laran mak sei la troka husi jerasaun ba jerasaun.” (Salmo [Mazmur] 33:11) Loos duni, se ita mak aprende atu hanoin tuir dalan neʼebé Jeová hanoin, neʼe sei ajuda ita atu halo desizaun neʼebé diʼak liu hotu no halo mós Maromak Jeová kontente.