1. Ita sente oinsá kona-ba orasaun?

 KRIADÓR ba lalehan no rai fó ona prezente furak ida ba ita. Prezente neʼe mak atu hakbesik ba nia liuhusi orasaun. Ita bele halo orasaun ba Jeová iha tempu naran deʼit no ho língua oioin. Ita la presiza arranja uluk tempu ho nia. Ita bele halo orasaun ba nia maski ita iha komarka ka baixa iha ospitál, no ita fiar metin katak ita-nia Aman iha lalehan sei rona ba ita. Ita agradese tebes ba prezente neʼe.

2. Oinsá Liurai David hatudu katak nia hafolin orasaun?

² Liurai David hafolin tebes orasaun. Nia kanta ba Jeová: “Haʼu hein katak haʼu-nia orasaun bele sai hanesan insensu neʼebé prepara ona iha Ita-nia oin.” (Sal 141:1, 2) Iha David nia tempu, amlulik sira prepara didiʼak insensu neʼebé sira uza atu halaʼo adorasaun neʼebé loos. (Éx 30:34, 35) David nia komparasaun neʼe hatudu katak nia hakarak hanoin didiʼak kona-ba buat neʼebé nia sei fó sai ba ninia Aman iha lalehan. Ita mós hakarak halo hanesan neʼe. Ita hakarak ita-nia orasaun halo Jeová kontente.

3. Ita presiza hatudu hahalok saida bainhira halo orasaun no tanbasá?

³ Bainhira ita halo orasaun ba Jeová, ita tenke hatudu respeitu. Hanoin kona-ba vizaun furak neʼebé Isaias, Ezequiel, Daniel no João haree. Maski iha buat barak neʼebé la hanesan kona-ba vizaun sira-neʼe, maibé iha buat ida neʼebé hanesan. Vizaun sira-neʼe hotu hatudu katak Jeová mak Liurai neʼebé kmanek. Isaias “haree Jeová tuur hela iha ninia kadunan neʼebé iha fatin  aas tebes”. (Isa 6:1-3) Ezequiel haree Jeová tuur iha ninia karreta lalehan nian no “nabilan mak haleʼu nia hanesan arkiris”. (Eze 1:26-28) Daniel haree “Naʼi husi Horiuluk Kedas” hatais roupa mutin no ahi sai husi ninia kadunan. (Dan 7:9, 10) No João haree Jeová tuur iha kadunan no “arkiris neʼebé haree hanesan fatuk-ezmeralda haleʼu kadunan neʼe”. (Apok 4:2-4) Bainhira ita hanoin kona-ba Jeová nia glória neʼebé kmanek tebes, neʼe book ita atu hafolin oportunidade atu hakbesik ba Jeová liuhusi orasaun no mós book ita atu halo orasaun ho respeitu. Maibé ita bele halo orasaun kona-ba saida?

4. Parte primeiru husi orasaun neʼebé temi iha Mateus 6:9, 10, hanorin saida mai ita?

⁴ Lee Mateus 6:9, 10. Iha Jesus nia diskursu iha foho, nia hanorin ninia dixípulu sira kona-ba oinsá atu halo orasaun iha dalan neʼebé halo Jeová kontente. Depois Jesus koʼalia tiha “imi tenke halo orasaun hanesan neʼe”, Jesus temi uluk buat importante neʼebé liga ho Jeová nia hakarak, neʼe mak atu husu Jeová halo santu ninia naran, atu lori ninia Ukun toʼo mai rai hodi halakon ninia inimigu hotu no atu haraik bensaun oioin ba ema no mós mundu. Bainhira ita halo orasaun kona-ba buat sira-neʼe, ita hatudu katak Maromak nia hakarak mak importante ba ita.

5. Ita bele halo orasaun kona-ba ita-nia presiza ka lae? Esplika toʼok.

⁵ Tuirmai Jesus hatudu katak la sala atu halo orasaun kona-ba ita-nia presiza. Ita bele husu Jeová atu fó ba ita ai-han ba ohin nian, atu perdua ita-nia sala, proteje ita atu la monu ba tentasaun no salva ita husi aat-naʼin. (Mt 6:11-13) Bainhira ita husu Jeová kona-ba buat sira-neʼe, ita hatudu katak ita presiza nia no hakarak halo nia kontente.

6. Bainhira ita halo orasaun, ita tenke temi deʼit buat sira neʼebé Jesus hanorin iha ninia orasaun ka lae? Esplika toʼok.

⁶ Jesus lakohi ninia dixípulu sira atu dekór deʼit liafuan husi orasaun neʼebé  nia hanorin. Bainhira Jesus halo orasaun iha tempu seluk, nia temi buat neʼebé importante ba nia iha tempu neʼebá. (Mt 26:39, 42; João 17:1-26) Nuneʼe mós ita bele halo orasaun kona-ba buat neʼebé halo ita hanoin barak. Bainhira ita presiza halo desizaun ruma, ita bele halo orasaun atu husu matenek no kbiit atu komprende. (Sal 119:33, 34) Bainhira ita atu halo knaar ruma neʼebé susar, ita bele halo orasaun atu husu matenek no kbiit atu tetu didiʼak. (Prov 2:6) Inan-aman sira bele halo orasaun kona-ba sira-nia oan, oan sira bele halo orasaun kona-ba sira-nia inan-aman, no ita hotu presiza halo orasaun kona-ba ita-nia estudante Bíblia no kona-ba ema sira neʼebé ita haklaken bá. Bainhira ita halo orasaun, ita labele husu deʼit ajuda.

7. Tanbasá ita presiza fó hahiʼi ba Jeová iha orasaun?

⁷ Importante atu fó hahiʼi ba Jeová bainhira ita halo orasaun. Jeová merese duni atu simu hahiʼi. Nia mak “diʼak no prontu atu fó perdua”. Nia mós hatudu ‘laran-sadiʼa no laran-diʼak, la hirus lalais no nakonu ho domin neʼebé laran-metin no lia-loos’. (Sal 86:5, 15) Ita presiza fó hahiʼi ba Jeová tanba ninia hahalok sira no mós ninia serbisu.

8. Ita bele fó obrigadu ba Jeová kona-ba saida deʼit? (Salmo 104:12-15, 24)

⁸ Ita mós presiza fó agradese ba Jeová tanba buat furak oioin neʼebé nia fó mai ita. Porezemplu, ita bele fó obrigadu ba nia kona-ba ai-funan ho kór furak oioin, hahán oioin neʼebé gostu no mós ita-nia belun sira. Ita-nia Aman Jeová fó buat sira-neʼe no mós buat seluk tan tanba hakarak halo ita kontente. (Lee Salmo 104:12-15, 24.) Buat neʼebé importante liu mak ita fó obrigadu ba Jeová tanba nia fó ai-han espirituál barak ba ita no mós fó ita esperansa furak kona-ba futuru.

9. Saida mak bele ajuda ita hanoin-hetan atu fó obrigadu ba Jeová? (1 Tesalónika 5:17, 18)

⁹ Dala ruma ita haluha atu fó obrigadu ba Jeová kona-ba buat hotu neʼebé  nia fó mai ita. Saida mak bele ajuda Ita atu hanoin-hetan? Ita bele halo lista kona-ba buat espesífiku neʼebé Ita husu liuhusi orasaun no cek beibeik lista neʼe atu haree oinsá Jeová hatán ba Ita-nia orasaun. Tuirmai halo orasaun atu fó obrigadu tanba nia ajuda Ita. (Lee 1 Tesalónika 5:17, 18.) Baibain ita sente kontente bainhira ema hatudu agradese ba ita. Nuneʼe mós bainhira ita hanoin-hetan atu fó obrigadu ba Jeová tanba nia hatán ita-nia orasaun, neʼe sei halo ninia laran kontente. (Kol 3:15) Iha razaun importante seluk neʼebé book ita atu fó obrigadu ba Jeová.

10. Tuir 1 Pedro 2:21, tanbasá ita presiza fó obrigadu ba Jeová tanba haruka Jesus mai rai?

¹⁰ Lee 1 Pedro 2:21. Ita tenke fó obrigadu ba Jeová tanba haruka ninia Oan-Mane mai atu hanorin ita. Bainhira ita estuda kona-ba Jesus nia moris, ita bele komprende buat barak kona-ba Jeová no mós kona-ba oinsá atu halo Jeová kontente. Se ita hatudu fiar ba Kristu nia sakrifísiu, ita bele sai Maromak Jeová nia belun no iha dame ho nia.​—Rom 5:1.

11. Tanbasá ita halo orasaun liuhusi Jesus nia naran?

¹¹ Ita fó obrigadu ba Jeová tanba ita bele halo orasaun ba nia liuhusi ninia Oan-Mane. Jesus mak dalan neʼebé Jeová uza atu hatán ita-nia orasaun. Jeová rona no hatán ita-nia orasaun neʼebé ita hatoʼo liuhusi Jesus nia naran. Jesus esplika: “Buat naran deʼit neʼebé imi husu hodi haʼu-nia naran, haʼu sei kumpre, atu nuneʼe Aman bele hetan glória liuhusi Oan-Mane.”​—João 14:13, 14.

12. Ita iha razaun saida tan atu fó obrigadu ba Jeová tanba ninia Oan-Mane?

¹² Jeová perdua ita-nia sala sira tanba Jesus nia sakrifísiu. Eskritura bolu Jesus nuʼudar Amlulik Boot neʼebé tuur “iha liman sorin loos husi Maromak neʼebé Boot Liu nia kadunan iha lalehan”. (Ebr 8:1) Jesus mak ita-nia “ajuda-naʼin ida neʼebé hamutuk ho Aman”. (1 João 2:1) Ita agradese tebes tanba Jeová fó ba ita Amlulik Boot neʼebé komprende ita-nia fraku sira no “harohan ba ita”. (Rom 8:34; Ebr 4:15) Ita mak ema neʼebé la perfeitu, tan neʼe se Jesus la fó ninia moris nuʼudar sakrifísiu, ita labele hakbesik ba Jeová liuhusi orasaun. Ita agradese tebes tanba prezente folin-boot neʼebé Jeová fó ona mai ita, neʼe mak ninia Oan-Mane neʼebé nia hadomi.

13. Iha kalan antes Jesus mate, oinsá nia hatudu katak nia hadomi ninia dixípulu sira?

¹³ Iha kalan antes Jesus mate, nia halo orasaun naruk kona-ba ninia dixípulu sira. Nia husu ninia Aman atu “tau matan ba sira tanba aat-naʼin”. (João 17:15) Jesus hadomi duni ninia dixípulu sira. Maski Jesus besik atu hasoru susar boot, maibé nia hanoin kona-ba ninia apóstolu sira-nia diʼak.

14. Oinsá ita bele hatudu katak ita hadomi irmaun-irmán sira?

¹⁴ Ita hakarak banati-tuir Jesus hodi la tau fokus deʼit ba ita-nia presiza rasik. Tan neʼe, ita halo orasaun beibeik kona-ba irmaun-irmán sira. Bainhira ita halo nuneʼe, ita halo tuir Jesus nia mandamentu atu hadomi malu no ita hatudu ba Jeová katak ita hadomi tebes ita-nia  irmaun-irmán sira. (João 13:34) Halo orasaun kona-ba irmaun-irmán sira laʼós saugati deʼit. Maromak nia Liafuan hatete katak “ema laran-loos nia harohan iha forsa boot tebes”.—Tgo 5:16.

15. Tanbasá ita presiza halo orasaun kona-ba irmaun-irmán sira?

¹⁵ Ita presiza halo orasaun kona-ba irmaun-irmán sira tanba sira hasoru susar barak. Ita bele husu Jeová atu ajuda sira tahan susar tanba moras, dezastre naturais, funu, ema kontra ka susar seluk tan. Ita mós bele halo orasaun kona-ba irmaun-irmán sira neʼebé uza sira-nia tempu atu ajuda bainhira dezastre mosu. Karik Ita rasik koñese ema balu neʼebé hasoru daudaun susar, diʼak atu temi sira-nia naran iha Ita-nia orasaun. Ita hatudu domin neʼebé loos hodi husu Jeová atu ajuda irmaun-irmán sira tahan susar.

16. Tanbasá ita presiza halo orasaun kona-ba irmaun sira neʼebé dirije ita?

¹⁶ Irmaun sira neʼebé dirije kongregasaun sei hafolin no hetan benefísiu bainhira ita halo orasaun kona-ba sira. Apóstolu Paulo mós sente katak nia presiza ema seluk atu halo orasaun kona-ba nia. Nia hakerek: “No mós harohan atu Maromak bele fó liafuan mai haʼu bainhira haʼu loke haʼu-nia ibun, atu nuneʼe haʼu bele koʼalia ho aten-brani atu halo ema hatene segredu santu husi liafuan diʼak.” (Éf 6:19) Ohin loron, iha irmaun barak neʼebé serbisu makaʼas atu dirije ita. Ita hatudu domin ba sira hodi husu Jeová haraik bensaun ba sira-nia serbisu.

17-18. Iha situasaun saida deʼit mak ita halo orasaun atu reprezenta ema seluk? Ita presiza hanoin-hetan saida?

¹⁷ Dala ruma ita presiza halo orasaun atu reprezenta ema seluk. Porezemplu, irmán ida neʼebé dirije estuda Bíblia karik husu irmán neʼebé akompaña nia atu halo orasaun. Irmán neʼe karik la koñese didiʼak estudante Bíblia. Tan neʼe diʼak ba nia atu halo orasaun bainhira remata estuda Bíblia. Hodi halo nuneʼe, nia iha tempu uitoan atu bele koñese estudante no temi estudante nia presiza bainhira halo orasaun.

 ¹⁸ Irmaun ida karik presiza halo orasaun iha reuniaun atu organiza serbisu haklaken ka iha reuniaun kongregasaun nian. Se nuneʼe, irmaun neʼe presiza hanoin-hetan reuniaun neʼe nia objetivu. Orasaun laʼós dalan atu fó konsellu ka fó avizu ba kongregasaun. Baibain iha reuniaun sira, minutu lima uza ba knananuk no orasaun. Tan neʼe irmaun neʼebé hatoʼo orasaun labele uza liafuan barabarak, liuliu bainhira halo orasaun atu loke reuniaun.—Mt 6:7.

19. Saida mak bele ajuda ita atu sai prontu ba Jeová nia loron tesi-lia?

¹⁹ Orasaun tenke sai parte importante iha ita-nia moris tanba Jeová nia loron atu tesi-lia besik ona. Kona-ba neʼe Jesus hatete: “Tan neʼe, matan-moris nafatin bá, no harohan bá iha tempu hotu, atu nuneʼe imi bele halai sees husi buat sira-neʼe hotu neʼebé atu akontese.” (Lc 21:36) Halo orasaun beibeik bele ajuda ita atu iha fiar neʼebé metin nafatin no sai prontu bainhira Jeová nia loron atu tesi-lia toʼo mai.

20. Saida mak ita presiza halo atu ita-nia orasaun sai hanesan insensu morin?

²⁰ Saida mak ita aprende ona? Ita hafolin tebes orasaun. Bainhira ita halo orasaun, importante atu tau fokus kona-ba Jeová nia hakarak. Ita mós hatudu agradese hodi halo orasaun kona-ba Maromak nia Oan-Mane no ninia Ukun. Ita mós bele halo orasaun kona-ba irmaun-irmán sira no kona-ba ita-nia presiza fíziku no espirituál. Bainhira ita hanoin didiʼak kona-ba buat neʼebé ita sei hatoʼo iha orasaun, ita hatudu katak ita hafolin tebes orasaun. Ita-nia liafuan sei sai hanesan insensu morin neʼebé halo Jeová nia laran-kontente.​—Prov 15:8.