1-2. Oinsá mak ema Kristaun atu hanesan ho uma-andár? (1 Korinto 15:58)

 IHA tinan 1978, ema harii uma ida neʼebé iha andár 60 iha Tokyo, rai-Japaun. Iha tempu neʼebá, ema hanoin barak kona-ba oinsá uma neʼe bele hamriik metin nafatin maski akontese beibeik rai-nakdoko. Enjeñeiru sira halo saida atu uma neʼe bele hamriik metin nafatin? Sira halo uma neʼe metin tebes maibé iha tempu hanesan uma neʼe bele book an bá-mai kuandu mosu rai-nakdoko. Ema Kristaun mak atu hanesan ho uma-andár neʼe. Oinsá?

² Ema Kristaun tenke iha balansu kona-ba hamriik metin no mós la ulun-toos. Sira presiza hamriik metin hodi kontinua halo tuir Jeová nia ukun-fuan no matadalan. (Lee 1 Korinto 15:58.) Sira “prontu atu halo tuir” no laran-metin nafatin. Maibé sira mós presiza fleksivel no “la ulun-toos” bainhira situasaun permite. (Tgo 3:17) Ema Kristaun neʼebé hatudu balansu sei la ulun-toos kona-ba halo tuir Jeová nia ukun-fuan maibé sira mós sei la tolera hahalok sala oioin. Iha lisaun neʼe, ita sei aprende kona-ba oinsá ita bele hamriik metin. Ita mós sei koʼalia kona-ba dalan lima neʼebé Satanás koko atu halo susar ba ita atu hamriik metin no oinsá ita bele tahan hasoru ida-neʼe.

3. Tuir Apóstolu 15:28, 29, Jeová fó ukun-fuan saida ba ita?

³ Jeová mak Ida neʼebé Fó Ukun-Fuan no nia sempre fó sai ukun-fuan ba ninia povu ho klaru. (Isa 33:22) Porezemplu,  grupu administradór iha apóstolu sira-nia tempu fó sai dalan tolu neʼebé ema Kristaun presiza hamriik metin: (1) labele adora estátua maibé adora Jeová mesak deʼit, (2) haree raan nuʼudar buat neʼebé sagradu, no (3) halo tuir Bíblia nia matadalan kona-ba morál. (Lee Apóstolu 15:28, 29.) Oinsá mak ema Kristaun ohin loron bele hamriik metin iha dalan sira-neʼe?

4. Oinsá mak ita bele adora Jeová mesak deʼit? (Apokalipse 4:11)

⁴ Labele adora estátua maibé adora Jeová mesak deʼit. Jeová haruka ema Izraél atu adora nia mesak deʼit. (Deut 5:6-10) Bainhira Diabu tenta Jesus, Jesus fó sai ho klaru katak ema tenke adora Jeová mesak deʼit. (Mt 4:8-10) Tan neʼe, ita la adora estátua. Ita mós la adora ema. Porezemplu ita la haree ulun-naʼin relijiaun, polítiku-naʼin, atleta, ka artista sira nuʼudar maromak ida. Ita apoia Jeová no adora deʼit nia tanba liuhusi nia mak “buat hotu iha no kria tiha”.​—Lee Apokalipse 4:11.

5. Tanbasá ita halo tuir Jeová nia ukun-fuan kona-ba moris no raan mak sagradu?

⁵ Ita halo tuir Jeová nia ukun-fuan kona-ba haree raan no moris nuʼudar buat neʼebé sagradu. Tanbasá? Tanba Jeová hatete katak raan reprezenta moris no moris mak prezente folin-boot husi Jeová. (Lev 17:14) Bainhira Jeová fó lisensa ba ema atu han naʼan, nia fó mandamentu atu sira labele han raan. (Gén 9:4) Nia temi fali mandamentu neʼe bainhira nia fó Ukun-Fuan ba ema Izraél. (Lev 17:10) No nia mós dirije grupu administradór iha apóstolu sira-nia tempu atu fó matadalan ba ema Kristaun hotu atu “kontinua hasees an . . . husi raan”. (Após 15:28, 29) Tan neʼe, ita hakarak halo tuir mandamentu neʼe ho laran-metin bainhira ita halo desizaun kona-ba tratamentu médiku ruma. b

6. Ita presiza halo saida atu bele moris tuir Jeová nia matadalan kona-ba morál?

⁶ Halo tuir didiʼak Bíblia nia matadalan kona-ba morál. (Ebr 13:4) Apóstolu Paulo fó konsellu atu “hamate hakarak isin nian”, neʼe katak ita presiza hakaʼas an atu halakon tiha hakarak neʼebé sala. Ita lakohi halo ka haree buat neʼebé bele book ita atu halo sala seksuál. (Kol 3:5; Job 31:1) Bainhira hetan tentasaun, ita tenke hasees an kedas husi hanoin no hahalok neʼebé bele estraga ita-nia relasaun ho Maromak.

7. Ita hakarak tebes atu halo saida, no tanbasá?

⁷ Jeová hakarak ita atu ‘halo tuir nia husi laran’. (Rom 6:17) Ita lakohi atu hili deʼit ukun-fuan neʼebé ita hakarak atu halo tuir, maibé ita presiza hanoin-hetan katak Jeová nia matadalan sempre lori diʼak ba ita. (Isa 48:17, 18; 1 Kor 6:9, 10) Ita hakaʼas an atu halo kontente Jeová no halo tuir eskritura iha Salmo 119:112 neʼebé dehan: “Haʼu deside ona atu halo tuir Ita-nia ukun-fuan sira iha tempu hotu, toʼo haʼu mate.” Maibé, Satanás sei koko halo susar ba ita atu hamriik metin. Nia uza dalan saida deʼit atu halo nuneʼe?

8. Oinsá mak Satanás ataka ita iha dalan fíziku no emosaun?

⁸ Ataka iha dalan fíziku no emosaun. Dala ruma Diabu koko halo susar ba ita  atu hamriik metin hodi ataka ita iha dalan fíziku no emosaun. Ninia hakarak mak atu “han” ita, neʼe katak atu estraga ita-nia relasaun ho Jeová. (1 Ped 5:8) Ema iha apóstolu sira-nia tempu ameasa, baku no oho ema Kristaun tanba sira hamriik metin. (Após 5:27, 28, 40; 7:54-60) Satanás mós halo nuneʼe ohin loron. Ita bele haree ida-neʼe liuhusi dalan neʼebé ema sira trata aat no kontra irmaun-irmán sira iha rai-Rúsia no mós rai sira seluk.

9. Tanbasá ita presiza matan-moris kona-ba presaun? Fó toʼok ezemplu.

⁹ Presaun. Satanás mós uza “lasu sira” atu koko halo ita la hamriik metin. (Éf 6:11) Hanoin toʼok kona-ba irmaun Bob neʼebé presiza hetan operasaun boot. Nia fó-hatene doutór sira katak nia sei nunka simu transfuzaun raan. Doutór sira simu ninia desizaun. Maibé kalan antes operasaun, bainhira ninia família hotu fila ona, doutór ida mai hodi koʼalia ho nia. Doutór hatete ba Bob katak sira sei la halo transfuzaun raan, maibé sira hakarak rai hela raan balu se karik presiza durante operasaun. Doutór hanoin katak Bob sei troka ninia desizaun se ninia família la iha. Maski nuneʼe, Bob hamriik metin no dehan katak nia sei nunka simu transfuzaun raan.

10. Tanbasá ema nia matenek mak hanesan lasu ida? (1 Korinto 3:19, 20)

¹⁰ Ema nia matenek. Se ita hanoin hanesan ema neʼebé la halo tuir Jeová nia ukun-fuan, karik ita mós sei la preokupa ho Jeová no ninia matadalan. (Lee 1 Korinto 3:19, 20.) Dala barak “matenek mundu neʼe nian” book ema atu la halo tuir Maromak. Ema Kristaun balu iha Pérgamo no Tiatira hetan influénsia husi ema seluk neʼebé halo hahalok la morál no adora estátua. Jesus fó konsellu makaʼas ba kongregasaun rua neʼe tanba sira simu deʼit hahalok sala seksuál. (Apok 2:14, 20) Ohin loron, ita mós hetan presaun atu simu hanoin neʼebé sala. Ita-nia família no belun sira koko halo ita hanoin katak Bíblia nia matadalan la halo ita livre no ita la presiza halo tuir ida-neʼe. Porezemplu, karik sira dehan katak halo tuir hakarak isin nian mak la sala no katak Bíblia nia matadalan kona-ba morál mak la vale ona.

11. Nuʼudar ita hamriik metin, ita labele halo saida?

¹¹ Dala ruma, karik ita hanoin katak matadalan husi Jeová ladún klaru. Karik ita hanoin atu “halo liu fali buat neʼebé hakerek tiha ona”. (1 Kor 4:6) Ulun-naʼin relijiaun iha Jesus nia tempu halo hanesan neʼe. Sira aumenta sira-nia lei rasik ba Moisés nia Ukun-Fuan, no neʼe halo susar ba ema baibain atu halo tuir. (Mt 23:4) Jeová fó ita matadalan neʼebé klaru liuhusi ninia Liafuan no organizasaun. Ita la presiza aumenta tan ukun-fuan ruma. (Prov 3:5-7) Tan neʼe, ita lakohi halo liu fali buat neʼebé hakerek tiha ona iha Bíblia ka halo lei ba maluk fiar-naʼin kona-ba buat neʼebé sira ida-idak bele deside rasik.

12. Oinsá mak Satanás habelar “hanorin bosok neʼebé la iha folin”?

¹² Hanorin bosok. Satanás uza hanorin bosok no mós “mundu nia hanoin” atu lohi no haketak ema. (Kol 2:8) Iha apóstolu sira-nia tempu, buat sira-neʼe inklui ema Judeu nia hanorin neʼebé la tuir eskritura, filozofia neʼebé bazeia ba ema nia matenek, no mós hanorin neʼebé dehan katak ema Kristaun tenke halo tuir  Moisés nia Ukun-Fuan. Hanorin sira-neʼe lohi ema tanba neʼe la ajuda ema atu tau fokus ba Jeová, Hun ba matenek hotu. Ohin loron, Satanás uza televizaun, rádiu, jornál no média sosiál atu habelar informasaun no mós notísias falsu neʼebé ulun-naʼin polítiku sira fó sai. Durante pandemia COVID-19, iha notísias falsu oioin. c Testemuña neʼebé halo tuir matadalan husi organizasaun, la sai laran-taridu demais hanesan ema sira neʼebé rona ba informasaun falsu.​—Mt 24:45.

13. Tanbasá ita tenke kuidadu atu la husik buat ruma dada ita-nia atensaun?

¹³ Buat neʼebé dada ita-nia atensaun. Ita tenke kontinua tau fokus ba “buat sira neʼebé importante liu”. (Flp 1:9, 10) Bainhira buat ruma dada ita-nia atensaun, ita uza ita-nia tempu no enerjia saugati deʼit. Buat oioin iha ita-nia moris hanesan han, hemu, halimar no serbisu bele dada ita-nia atensaun se ita tau uluk ida-neʼe iha ita-nia moris. (Lc 21:34, 35) Liután neʼe, loroloron ita rona notísias kona-ba problema sosiál no polítika. Ita lakohi husik buat sira-neʼe dada ita-nia atensaun. Se lae, ita komesa apoia ida-neʼe iha ita-nia laran no hanoin. Tuir loloos, Satanás uza dalan sira-neʼe atu halo susar ba ita hodi halo buat neʼebé loos. Mai ita hasees an husi ninia lasu sira no hamriik metin nafatin.

14. Saida mak bele ajuda ita atu kontinua apoia Jeová?

¹⁴ Medita kona-ba Ita-nia dedikasaun no batizmu. Ita hetan batizmu tanba hakarak atu apoia Jeová. Hanoin fali saida mak ajuda Ita atu fiar katak Ita hetan ona lia-loos. Ita aprende kona-ba Jeová no komesa respeitu no hadomi nia nuʼudar Ita-nia Aman iha lalehan. Ita haburas fiar no neʼe motiva Ita atu arrepende an. Ita husik tiha toman neʼebé sala no komesa moris tuir Jeová nia  hakarak. Ita sente kmaan tanba hatene katak Jeová perdua ona ita. (Sal 32:1, 2) Ita asiste reuniaun sira no komesa haklaken ba ema seluk. Depois neʼe, Ita dedika an no hetan batizmu, no agora Ita komesa laʼo iha dalan neʼebé lori ba moris. Ita hakaʼas an atu kontinua laʼo iha dalan neʼe.​—Mt 7:13, 14.

15. Tanbasá estuda no medita lori benefísiu mai ita?

¹⁵ Estuda no medita Maromak nia Liafuan. Hanesan ai-hun neʼebé bele hamriik metin se ninia abut tama kleʼan ba rai, ita mós bele hamriik metin nafatin se ita-nia fiar mak bazeia ba Bíblia. Bainhira ai-hun moris, ninia abut kontinua tama kleʼan ba rai. Nuneʼe mós kuandu ita estuda no medita kona-ba Bíblia, ita hametin ita-nia fiar no iha konfiansa katak Maromak nia dalan sira mak diʼak mai ita. (Kol 2:6, 7) Hanoin kona-ba oinsá Jeová nia atan sira iha tempu uluk hetan benefísiu husi Jeová nia matadalan no mós ninia protesaun. Porezemplu, Ezequiel tau atensaun didiʼak bainhira anju ida sukat templu neʼebé nia haree iha vizaun. Ida-neʼe hametin Ezequiel nia fiar. Vizaun neʼe mós hanorin ita oinsá atu apoia Jeová nia arranju kona-ba halaʼo adorasaun loos. d (Eze 40:1-4; 43:10-12) Ita mós bele hetan benefísiu bainhira ita uza tempu atu estuda no medita kona-ba buat neʼebé kleʼan husi Bíblia.

16. Oinsá mak irmaun Bob hetan protesaun hodi iha ‘laran neʼebé la nakdoko’? (Salmo 112:7)

¹⁶ Hametin Ita-nia laran. Liurai David hatete katak nia sei nunka para atu hadomi Jeová. Nia dehan: “Haʼu-nia laran la nakdoko, oh Maromak.” (Sal 57:7) Ita mós lakohi sai laran “nakdoko” maibé ita hakarak kontinua tau fiar ba Jeová. (Lee Salmo 112:7.) Oinsá ida-neʼe ajuda Bob neʼebé temi ohin? Bainhira doutór fó-hatene nia katak sira sei rai hela raan balu hodi bele uza bainhira presiza, nia hatán kedas katak se doutór hanoin atu fó raan ba nia, nia sei sai  kedas husi ospitál. Ikusmai Bob dehan: “Haʼu deside metin ona no la duvida.”

17. Ita bele aprende saida husi irmaun Bob? (Haree mós foto.)

¹⁷ Irmaun Bob hamriik metin tanba nia halo ona desizaun kleur antes nia tama ospitál. Primeiru, nia hakarak halo Jeová kontente. Segundu, nia estuda didiʼak Bíblia no ita-nia publikasaun sira neʼebé esplika katak moris no raan mak sagradu. Terseiru, nia fiar metin katak halo tuir Jeová nia matadalan sei lori benefísiu neʼebé ba nafatin. Ita mós bele hamriik metin maski hasoru susar oioin.

18. Oinsá mak Barac nia ezemplu ajuda ita atu tau fiar ba Jeová? (Haree dezeñu iha livru oin.)

¹⁸ Tau fiar ba Jeová. Hanoin kona-ba oinsá Barac hetan susesu tanba tau fiar ba Jeová nia matadalan. Iha tempu neʼebá, ema Izraél la prontu atu halo funu no sira la iha armas. Maski nuneʼe, Jeová haruka Barac atu halo funu hasoru xefe ba tropa Kanaan naran Sísera neʼebé iha armas barak. (Juís 5:8) Profeta Débora hatete ba Barac atu tun ba rai-tetuk hodi halo funu hasoru Sísera neʼebé iha kuda-karreta 900. Tuir loloos, susar ba ema Izraél atu manán tropa Kanaan iha rai-tetuk, maibé Barac halo tuir matadalan. Bainhira soldadu sira tun husi Foho Tabor, Jeová halo udan-boot tun. Sísera nia kuda-karreta sira mout iha tahu laran, no Jeová ajuda Barac manán funu. (Juís 4:1-7, 10, 13-16) Jeová mós sei ajuda ita manán se ita tau fiar ba nia no halo tuir matadalan husi irmaun sira neʼebé dirije ita.​—Deut 31:6.

19. Tanbasá ita hakarak atu hamriik metin?

¹⁹ Ita tenke kontinua hakaʼas an atu hamriik metin nuʼudar ita hela iha sistema aat neʼe. (1 Tim 6:11, 12; 2 Ped 3:17) Hakaʼas an atu la monu bainhira ema ataka no fó presaun ba ita, no mós la monu ba ema nia matenek, hanorin bosok, no buat neʼebé dada ita-nia atensaun. (Éf 4:14) Mai ita hamriik metin hodi laran-metin ba Jeová no mós kontinua halo tuir ninia matadalan sira. Ita mós lakohi sai ulun-toos. Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba oinsá Jeová no Jesus hatudu ezemplu kapás kona-ba neʼe.