Neʼe komesa akontese husi tinan 100 liutiha Kristu toʼo tinan 1919. Tanbasá mak esplikasaun neʼe la hanesan ho uluk?

Iha evidénsia barak hatudu katak iha tinan 1919 mak ema kose-mina sira livre husi Babilónia Boot, no halibur ba kongregasaun neʼebé moos ona. Porezemplu, Maromak nia Ukun harii tiha iha lalehan iha tinan 1914, lakleur, Maromak nia povu mós hetan koko makaʼas no neineik-neineik sira sai moos husi relijiaun falsu sira-nia hanorin. * (Haree nota iha kraik.) (Malaquias [Maleakhi] 3:1-4) Tuirmai iha tinan 1919, Jesus foti ninia “atan laran-metin no matenek” atu fó “ai-han iha tempu loloos” ba Maromak nia povu neʼebé livre ona husi relijiaun falsu sira-nia hanorin. (Mateus 24:45-47) Iha tinan neʼe mak Maromak nia povu sai livre husi Babilónia Boot nia liman. (Apokalipse 18:4) Maibé, iha tempu saida loos mak Babilónia Boot kaer Maromak nia povu?

Uluk ita-nia livru sira esplika katak Babilónia Boot komesa kaer Maromak nia povu iha tinan 1918, no neʼe ba tempu badak deʼit. Porezemplu, Livru Haklaken 15 Marsu 1992 hatete katak ita kompara ida-neʼe hanesan iha tempu uluk ema Babilónia kaer ema Izraél bá sira-nia rai, maibé neʼe ba tempu badak deʼit, tan neʼe Babilónia Boot kaer Maromak nia povu iha tinan 1918 mós ba tempu badak deʼit. Maibé riset balu hatudu katak neʼe akontese husi tinan barak antes tinan 1918.

Porezemplu, Ezequiel (Yehezkiel) 37:1-14 fó-hatene nanis kona-ba akontesimentu neʼe. Iha Ezequiel nia vizaun, nia haree foho-leet ida nakonu ho mate-ruin. No Jeová esplika ba nia katak mate-ruin sira-neʼe reprezenta “Izraél nia uma-kain tomak”. Profesia neʼe koʼalia kona-ba nasaun Izraél no ikusmai kona-ba “Izraél Maromak nian” ka ema kose-mina sira. (Galásia 6:16; Apóstolu 3:21) Tuirmai Ezequiel haree mate-ruin sira-neʼe moris fali no sai tropa boot ida. Profesia neʼe sai loloos ba Maromak nia povu iha tinan 1919 bainhira sira sai livre husi Babilónia Boot nia liman. Maibé oinsá mak profesia neʼe mós ajuda ita atu hatene katak Babilónia Boot kaer sira ba tempu kleur uitoan?

Razaun primeiru mak tanba eskritura hatete katak mate-ruin sira “maran loos ona”. (Ezequiel [Yehezkiel] 37:2, 11) Ida-neʼe hatudu katak ema sira-neʼe mate ba tempu kleur ona. Razaun  segundu, Ezequiel dehan katak ema mate sira neineik-neineik mak sai moris fali, laʼós derrepente deʼit. Tanba nia rona iha lian ida, lian nakfera hanesan buat ida atu rahun, no “mate-ruin sira mós komesa sai hamutuk fali, ruin ida ba ruin seluk”. Tuirmai, uat ho isin mosu tan ba ruin sira-neʼe. Depois, mosu tan isin-kulit neʼebé taka tomak ruin, uat, no isin sira-neʼe. Hotu tiha, “iis ida huu tama ba sira no sira sai moris fali”. Ikus, Jeová fó rai ba sira atu hela. Buat sira-neʼe presiza duni tempu mak bele akontese.—Ezequiel (Yehezkiel) 37:7-10, 14.

Bíblia hatete katak inimigu sira kaer ema Izraél antigu ba tempu kleur tebes. Porezemplu, iha tinan 740 molok Kristu, ema kaer Izraél suku sanulu husi parte norte no lori hotu ba ema nia rai. Tuirmai iha tinan 607 molok Kristu, ema Babilónia bá harahun Jeruzalein no lori suku Izraél rua seluk husi parte súl ba hotu ema nia rai. Toʼo tiha tinan 537 molok Kristu mak ema Izraél sira foin sai livre husi inimigu sira-nia liman bainhira ema judeu balu fila fali ba Jeruzalein hodi harii fali Jeová nia templu atu halaʼo adorasaun neʼebé loos.

Informasaun husi eskritura sira-neʼe ajuda ita komprende katak Babilónia Boot kontrola Maromak nia povu kleur liu fali husi tinan 1918-1919 deʼit. Tanba Jesus esplika katak tempu neʼe mak duʼut aat ka ema kristaun falsu sei sai buras hamutuk ho fini diʼak ka “Ukun lalehan nia oan sira”. (Mateus 13:36-43) Iha tempu sira-neʼe, ema soe-fiar mak barak liu fali ema kristaun neʼebé loos. Iha tempu neʼebá, ita bele hatete katak Babilónia Boot mak kaptura hela kongregasaun kristaun, no ida-neʼe akontese maizumenus husi tinan 100 liutiha Kristu toʼo tempu loron ikus nian bainhira Maromak nia templu espirituál hamoos fali.—Apóstolu 20:29, 30; 2 Tesalónika 2:3, 6; 1 João 2:18, 19.

Iha tinan atus ba atus husi tempu neʼebá, ulun-naʼin relijiaun ho governu sira subar Maromak nia Liafuan husi povu, tanba hodi nuneʼe, sira bele kontinua atu ukun povu sira. Porezemplu, se ema ida mak lee Bíblia iha sira-nia língua rasik, ida-neʼe hanesan hahalok krime. Kuandu hetan ema ida mak halo nuneʼe, ema neʼe bele lori ba sunu iha ai-riin. Se iha ema koʼalia kontra buat neʼebé ulun-naʼin relijiaun sira hanorin, ema neʼe sei hetan kastigu todan. Buat ida karik, ita bele dehan katak susar ba ema atu hatene lia-loos ka atu hanorin lia-loos ba ema seluk.

Iha Ezequiel nia vizaun, nia mós haree kona-ba Maromak nia povu moris fali, neineik-neineik sira sai livre fali husi relijiaun falsu nia liman. Horibainhira no oinsá mak ida-neʼe akontese? Ezequiel hatete katak nia rona “lian nakfera hanesan buat ida atu rahun”. Ida-neʼe akontese iha tinan atus ba atus nia laran antes atu tama ba loron ikus nian. Iha tempu neʼebá, maski relijiaun falsu sira-nia hanorin  mak domina hela ema hotu, maibé iha mós ema balun neʼebé hakarak buka lia-loos no adora Maromak iha dalan neʼebé loos. Iha tempu neʼebá, ema balun hakaʼas an tradús Bíblia ba ema ida-idak nia língua. Balu tan bá hanorin fali ema seluk kona-ba buat sira neʼebé sira aprende husi Bíblia.

Tuirmai, maizumenus iha tinan 1870, Charles Taze Russell ho ninia kolega sira hakaʼas an buka fali lia-loos husi Bíblia. Buat neʼebé sira halo mak hanesan isin ho kulit komesa taka fali mate-ruin sira-neʼe. Sira mós hakaʼas an hodi hanorin fali ema neʼebé hakarak buka lia-loos hodi hatene Bíblia liuhusi Zion’s Watch Tower no livru seluk tan. Tuirmai iha tinan 1914, sira halo “Photo-Drama of Creation”, no iha tinan 1917 sira halo tan livru ida ho títulu The Finished Mystery hodi hametin Maromak nia povu. Ikus, iha tinan 1919, Maromak nia povu hanesan hetan fali moris, no simu rai foun espirituál ida. Neineik-neineik, ema neʼebé iha esperansa atu moris iha rai mós halibur hamutuk ho ema kose-mina sira atu adora Jeová. Sira hotu hamutuk sai hanesan “tropa ida neʼebé boot tebes”.—Ezequiel (Yehezkiel) 37:10; Zacarias (Zakharia) 8:20-23. *—Haree nota iha kraik.

Husi informasaun sira-neʼe ita bele haree ho momoos katak tinan 100 liutiha Kristu mak Maromak nia povu foin monu ba Babilónia Boot nia liman. Hahú husi tempu neʼebá mak ema komesa soe-fiar no hakribi lia-loos hodi simu fali relijiaun falsu nia hanorin sira. Tempu neʼebá mak tempu nakukun tebes no susar ba ema atu adora Jeová, sira-nia situasaun mak hanesan deʼit ho ema Izraél iha tempu antigu neʼebé inimigu sira lori ba sira-nia rai. Maibé tempu neʼebé ita moris daudauk mak tempu neʼebé haksolok tebes tanba lia-loos habelar ona ba fatin oioin. Neʼe mak tempu ema “sira neʼebé iha matenek sei nabilan hanesan naroman” no agora ema barak mós bele hamoos sira-nia an hodi simu adorasaun neʼebé loos!—Daniel 12:3, 10.

Tuir loloos ita la hatene katak Jesus bá duni iha templu ka neʼe hanesan vizaun deʼit. Uluk ita-nia livru sira hatete katak karik rua-rua neʼe mós bele akontese.

Mai ita haree toʼok saida mak Mateus no Lucas hatete kona-ba akontesimentu neʼe. Mateus dehan: “Tuirmai, Diabu lori nia [Jesus] ba sidade santu, no tau nia iha templu nia moru leten.” (Mateus 4:5) Lucas mós koʼalia kona-ba akontesimentu neʼebé hanesan, nia dehan: “Nia mós lori Jesus ba Jeruzalein no tau nia iha templu nia moru leten.”—Lucas 4:9.

Uluk, ita-nia livru sira hatete katak, karik laʼós Satanás rasik mak lori Jesus ba templu hodi tenta nia. Porezemplu, Livru Haklaken 1 Marsu 1961 hatete katak bainhira Satanás hatudu ba Jesus kona-ba ukun iha mundu tomak husi foho aas ida hodi tenta Jesus, neʼe laʼós realidade, tanba iha mundu neʼe laiha foho ida mak aas toʼo ema bele haree ukun iha mundu tomak. Tan neʼe Livru Haklaken neʼe hatete katak laʼós Satanás rasik mak lori Jesus ba templu neʼebé hamriik hela iha Jeruzalein. Maibé tuirmai, Livru Haklaken seluk esplika fali katak tanba templu neʼe aas tebes, tan neʼe se Jesus mak  monu ba Satanás nia lasu hodi haksoit tun husi templu leten, neʼe hanesan Jesus mak oho an.

Balu mós hatete katak tanba Jesus laʼós ema levita, entaun nia la bele bá hamriik iha templu nia uma leten. Tan neʼe mak sira dehan katak Satanás lori Jesus bá iha templu, neʼe hanesan vizaun deʼit. Ida-neʼe mak buat neʼebé akontese ba profeta Ezekias iha tempu uluk.—Ezequiel (Yehezkiel) 8:3, 7-10; 11:1, 24; 37:1, 2.

Maibé, se buat neʼebé akontese ba Jesus mak vizaun deʼit, neʼe bele hamosu pergunta balu:

• Oinsá mak Jesus bele hetan tentasaun atu haksoit se neʼe liuhusi vizaun deʼit?

• Satanás mós uza buat seluk hodi tenta Jesus, hanesan nia husu Jesus atu halo fatuk nakfila ba paun, depois husu Jesus atu halo buat ida hodi adora nia. Se buat neʼebé Satanás husu neʼe laʼós liuhusi vizaun, maibé tebes, neʼe mós bele dehan katak nia husu Jesus atu haksoit tun duni husi templu leten ka lae?

Maibé, se Satanás tenta Jesus atu haksoit duni husi templu tebes nian, laʼós vizaun deʼit, neʼe mós bele hamosu pergunta balu:

• Jesus kontra ona Moisés nia Ukun-Fuan hodi hamriik iha templu leten ka lae?

• Oinsá mak Jesus bá Jeruzalein husi rai-fuik maran?

Iha informasaun balu neʼebé bele ajuda ita atu hatán ba pergunta rua ikus iha leten.

Primeiru, Profesór D. A. Carson hatete katak liafuan “templu” iha lia-gregu neʼebé uza iha eskritura Mateus no Lucas karik koʼalia kona-ba templu nia área tomak, laʼós templu nia uma neʼebé só ema levita deʼit mak bele tama. Tan neʼe mak se Jesus mak hamriik duni iha neʼebá, nia laʼós hamriik iha templu nia uma leten, maibé karik nia hamriik deʼit iha fatin sikun ida husi parte súl-leste besik uma templu nian. Fatin neʼe rai-naruk. Bele kleʼan toʼo metru 137 husi leten toʼo foho-leet Sedrom. Fatin sikun neʼe iha kakuluk tetuk ida haleʼu ho baki, no fatin neʼe mak fatin neʼebé aas liu hotu iha área templu nian. Istória-naʼin ida naran Josefo hatete katak, se ema ida mak hamriik iha fatin neʼe no hateke tun ba kraik, ema neʼe “sei oin-halai” tanba fatin neʼe kleʼan tebes. Tan neʼe mak maski Jesus laʼós ema levita, neʼe la sai problema ba nia atu hamriik iha fatin neʼe.

Maibé oinsá mak Jesus bá templu iha Jeruzalein husi rai-fuik maran? Ita la bele fó resposta kona-ba pergunta neʼe tanba Bíblia koʼalia deʼit kona-ba Jesus hetan tentasaun, Bíblia la fó-hatene kona-ba Satanás tenta Jesus ba loron hira no besik Jeruzalein ka dook husi Jeruzalein. Karik Jesus laʼo duni ba Jeruzalein maski distánsia neʼe dook uitoan. Maibé Bíblia mós la hatete katak bainhira Jesus hetan tentasaun sira, nia iha hela rai-fuik maran. Bíblia hatete deʼit katak Diabu lori Jesus bá Jeruzalein.

Oinsá ho tentasaun kona-ba Satanás hatudu Jesus “mundu nia ukun hotu”, neʼe tebes ka vizaun deʼit? Ita hatene katak laiha foho ida mak aas tebes iha mundu neʼe atu ita bele haree mundu tomak husi foho neʼe. Tan neʼe, karik Satanás uza vizaun deʼit, hanesan mós ohin loron ema bele uza komputadór atu hatudu foto sira ba ita kona-ba rai oioin husi mundu neʼe. Maibé kona-ba Satanás husu Jesus atu halo buat ruma hodi “adora” nia, neʼe tenkesér tebes duni, laʼós vizaun deʼit. (Mateus 4:8, 9) Tan neʼe bainhira Satanás husu Jesus atu haksoit husi templu leten, karik nia hakarak duni atu haree Jesus hakanek ninia an hodi Jesus bele simu konsekuénsia ruma. Tanba se neʼe mak vizaun deʼit, entaun laiha konsekuénsia sériu ida ba Jesus.

Husi neʼe ita bele hatete katak karik Jesus bá duni Jeruzalein hodi hamriik iha fatin aas ida besik templu, maibé hanesan ita koʼalia ona katak ita la hatene oinsá mak Satanás halo nuneʼe. Buat neʼebé ita hatene mak tentasaun sira neʼebé Satanás uza mak tentasaun tebes duni, no Jesus nunka husik tentasaun sira-neʼe atu halo nia monu ba Diabu nia lasu.