1. Inan-aman sira hakarak saida?

 INAN-AMAN hotu hakarak ajuda sira-nia oan atu hatene no hadomi Jeová. Maibé ita labele haree Maromak. Se nuneʼe, oinsá mak Ita bele ajuda Ita-nia oan atu koñese no hakbesik ba Jeová?​—Tgo 4:8.

2. Oinsá inan-aman sira bele hanorin sira-nia oan kona-ba Jeová nia hahalok?

² Dalan importante ida atu ajuda Ita-nia oan hakbesik ba Jeová mak liuhusi estuda Bíblia ho sira. (2 Tim 3:14-17) Maibé Bíblia mós fó sai dalan seluk tan neʼebé ita-nia oan bele aprende kona-ba Jeová. Iha livru Provérbios, aman ida fó-hanoin ninia oan-mane atu nunka haluha kona-ba Jeová nia hahalok sira neʼebé hatudu sai ho klaru liuhusi kriasaun. (Prov 3:19-21) Ita sei aprende dalan balu oinsá inan-aman bele ajuda sira-nia oan aprende kona-ba Jeová nia hahalok liuhusi kriasaun.

3. Inan-aman presiza ajuda sira-nia oan atu halo saida?

³ Bíblia hatete katak “maski ema labele haree Maromak ho matan, maibé sira bele haree ninia hahalok sira ho klaru hahú husi tempu neʼebé nia kria mundu”. (Rom 1:20) Klaru katak inan-aman sira gosta atu uza tempu hamutuk ho oan sira iha liʼur. Diʼak atu uza tempu neʼe hodi ajuda Ita-nia oan hatene Jeová nia hahalok husi buat neʼebé nia kria. Mai ita haree saida mak inan-aman bele aprende husi Jesus nia ezemplu.

4. Oinsá Jesus hanorin ninia dixípulu sira liuhusi kriasaun? (Lucas 12:24, 27-30)

 ⁴ Haree oinsá Jesus uza kriasaun atu hanorin ema. Loron ida, Jesus husu ninia dixípulu sira atu hateke ba manu-metan sira no ai-funan líriu. (Lee Lucas 12:24, 27-30.) Jesus bele temi animál ka ai-funan naran deʼit, maibé nia hili atu temi kona-ba manu no mós ai-funan neʼebé dixípulu sira hatene. Karik dixípulu sira haree daudaun manu-metan sira semo iha lalehan no ai-funan iha sira-nia sorin-sorin. Ita bele imajina Jesus hatudu ba buat sira-neʼe nuʼudar nia koʼalia daudaun. Saida mak nia halo depois temi tiha buat sira-neʼe? Nia hanorin ninia dixípulu sira lisaun importante kona-ba Aman Jeová nia laran-diʼak no laran-sadiʼa. Jeová sei fó hahán no roupa ba ninia atan sira neʼebé laran-metin, hanesan nia tau matan ba manu-metan sira no mós ai-funan líriu.

5. Oinsá inan-aman bele uza kriasaun atu hanorin sira-nia oan kona-ba Jeová?

⁵ Inan-aman, oinsá Ita bele banati-tuir Jesus bainhira hanorin oan sira? Karik Ita bele koʼalia ba Ita-nia oan kona-ba ezemplu ida husi kriasaun neʼebé Ita rasik gosta hanesan animál ka ai-horis favoritu. Bainhira Ita halo ida-neʼe, Ita presiza esplika saida mak Ita aprende kona-ba Jeová husi ida-neʼe. Tuirmai, karik Ita bele husu Ita-nia oan gosta animál ka ai-horis saida. Se Ita koʼalia kona-ba buat neʼebé Ita-nia oan gosta, nia sei rona didiʼak no tau atensaun liután bainhira Ita koko atu hanorin nia kona-ba Jeová nia hahalok.

6. Ita bele aprende saida husi Christopher nia amá?

⁶ Inan-aman sira la presiza gasta tempu barak atu halo riset kona-ba animál ka ai-horis antes hanorin sira-nia oan kona-ba Jeová. Jesus la esplika informasaun barak kona-ba oinsá manu-metan sira han ka oinsá ai-funan líriu sira moris. Dala ruma ita-nia oan sira gosta atu koʼalia liután kona-ba natureza, maibé baibain liafuan ka pergunta simples ida toʼo ona atu ajuda sira komprende kona-ba pontu neʼebé Ita hanorin. Irmaun Christopher konta fali tempu neʼebé nia sei labarik hodi dehan: “Haʼu-nia amá sei esplika ho simples atu ajuda ami hafolin kriasaun sira. Porezemplu, bainhira ami laʼo besik foho, nia sei dehan: ‘Haree toʼok foho neʼe aas no furak loos! Jeová mak kmanek tebes, loos ka lae?’ Ka bainhira ami bá tasi, nia sei dehan: ‘Haree, laloran forsa boot loos! Jeová forsa boot tebes, loos ka lae?’” Christopher dehan: “Liafuan simples sira-neʼe fó impaktu boot mai ami.”

7. Oinsá Ita bele treinu Ita-nia oan sira atu hanoin kona-ba kriasaun?

⁷ Nuʼudar Ita-nia oan sai boot ba daudaun, Ita bele treinu sira atu hanoin kona-ba kriasaun no aprende kona-ba Jeová nia hahalok. Ita bele koʼalia kona-ba Jeová nia kriasaun ida no husu ba sira: “Neʼe hanorin saida mai ita kona-ba Jeová?” Karik Ita sei hakfodak bainhira rona sira-nia resposta.​—Mt 21:16.

8. Inan-aman iha Izraél antigu iha oportunidade saida bainhira “laʼo iha dalan”?

⁸ Jeová haruka inan-aman sira iha Izraél antigu atu hanorin sira-nia oan kona-ba Jeová nia mandamentu bainhira “laʼo iha dalan”. (Deut 11:19) Iha dalan sira  iha Izraél, ema bele haree animál oioin, manu sira no mós ai-funan oioin. Bainhira família Izraél sira laʼo iha dalan, inan-aman sira iha oportunidade atu koʼalia ho sira-nia oan kona-ba Jeová nia kriasaun. Ohin loron, inan-aman sira mós iha oportunidade atu hanorin sira-nia oan liuhusi kriasaun. Hanoin toʼok ezemplu husi inan-aman balu.

9. Saida mak Ita bele aprende husi irmán Punitha no Katya?

⁹ Inan ida naran Punitha neʼebé hela iha sidade boot ida iha rai-Índia hatete: “Bainhira ami vizita família iha foho, ami haree ida-neʼe nuʼudar oportunidade atu ajuda ami-nia oan aprende kona-ba Jeová nia kriasaun sira. Haʼu sente katak ami-nia oan sira komprende diʼak liután kriasaun bainhira sira dook husi sidade boot.” Inan-aman sira, Ita-nia oan sira sei nunka haluha tempu neʼebé Ita gasta hamutuk ho sira iha fatin neʼebé furak. Irmán ida naran Katya husi rai-Moldávia hatete: “Haʼu sempre hanoin-hetan tempu neʼebé haʼu gasta hamutuk ho haʼu-nia inan-aman iha foho. Haʼu agradese tebes tanba sira hanorin haʼu husi kiʼik kedas atu uza tempu hodi haree Jeová nia kriasaun no aprende Jeová nia hahalok liuhusi kriasaun.”

10. Saida mak inan-aman sira bele halo se sira labele bá foho? (Haree kaixa “ Ajuda ba inan-aman”.)

¹⁰ Saida mak Ita bele halo se Ita labele bá foho? Irmaun Amol neʼebé hela iha rai-Índia hatete: “Iha fatin neʼebé haʼu hela bá, haʼu-nia inan-aman presiza serbisu ba oras barak, no halo viajen ba foho mak karun tebes. Maibé, ita bele haree Jeová nia kriasaun no koʼalia kona-ba Jeová nia hahalok bainhira ita bá jardín ka tuur deʼit iha varanda.” Se Ita haree didiʼak, Ita bele hetan kriasaun oioin besik Ita-nia hela-fatin neʼebé Ita bele hatudu ba Ita-nia  oan sira. (Sal 104:24) Karik Ita sei haree manu sira, insetu, ai-horis no buat seluk tan. Irmán Karina husi rai-Alemaña hatete: “Haʼu-nia amá gosta tebes ai-funan, tan neʼe bainhira haʼu sei kiʼik, nia sempre hatudu ai-funan neʼebé furak bainhira ami laʼo hamutuk.” Inan-aman sira mós bele uza vídeo no publikasaun kona-ba kriasaun neʼebé Ita-nia organizasaun fó sai ona atu hanorin oan sira. Maski Ita-nia situasaun la hanesan, maibé Ita bele ajuda Ita-nia oan atu haree buat neʼebé Maromak kria. Agora mai ita koʼalia kona-ba Jeová nia hahalok sira neʼebé Ita bele hanorin ba Ita-nia oan sira.

11. Oinsá inan-aman sira bele ajuda sira-nia oan atu komprende kona-ba Jeová nia domin?

¹¹ Atu ajuda Ita-nia oan sira komprende Jeová nia domin, Ita bele hatudu kona-ba dalan neʼebé animál sira tau matan ba sira-nia oan. (Mt 23:37) Ita mós bele esplika oinsá Jeová halo kriasaun furak oioin. Karina neʼebé temi ohin hatete: “Bainhira haʼu no amá laʼo hamutuk, amá sempre anima haʼu atu haree oinsá ai-funan ida-idak la hanesan no oinsá ida-neʼe hatudu sai Jeová nia domin. Tinan barak liutiha, haʼu nafatin haree didiʼak ba ai-funan sira-nia modelu no mós kór oioin. Ai-funan sira-neʼe fó-hanoin haʼu kona-ba oinsá Jeová hadomi tebes ita.”

12. Oinsá inan-aman bele ajuda sira-nia oan atu komprende kona-ba Maromak nia matenek? (Salmo 139:14) (Haree mós foto.)

¹² Ajuda Ita-nia oan atu komprende kona-ba Maromak nia matenek. Klaru katak Jeová mak matenek liu fali ita hotu. (Rom 11:33) Porezemplu, Ita bele koʼalia ba Ita-nia oan kona-ba bee-suar neʼebé saʼe ba lalehan hodi forma kalohan sira no oinsá kalohan sira fasil atu muda bá-mai. (Job 38:36, 37) Ita mós bele koʼalia kona-ba ema nia isin-lolon neʼebé Maromak kria ho furak. (Lee Salmo 139:14.) Hanoin kona-ba oinsá aman ida naran Vladimir halo ida-neʼe. Nia hatete: “Loron ida, ami-nia oan-mane monu husi bisikleta no hetan kanek. Loron balu liutiha, ninia kanek sai diʼak. Haʼu no haʼu-nia feen esplika katak Jeová kria ita-nia isin ho abilidade atu kura ita-nia an rasik. Ami esplika katak ema labele inventa  sasán ruma neʼebé iha abilidade hanesan neʼe. Porezemplu, karreta ida labele hadiʼa ninia an rasik depois hetan asidente. Ezemplu neʼe ajuda ami-nia oan-mane atu komprende kona-ba Jeová nia matenek.”

13. Oinsá inan-aman bele ajuda sira-nia oan atu hanoin kona-ba Jeová nia kbiit? (Isaias 40:26)

¹³ Jeová konvida ita atu hateke ba lalehan no hanoin kona-ba ninia kbiit atu kontrola buat hotu iha universu. (Lee Isaias 40:26.) Ita bele anima Ita-nia oan sira atu hateke ba lalehan no hanoin kleʼan. Irmán Tingting husi rai-Taiwán konta kona-ba tempu neʼebé nia sei kiʼik hodi dehan: “Loron ida, amá lori haʼu ba kemping, no iha kalan ami bele haree fitun sira tanba la iha naroman husi lampu sira. Haʼu hetan presaun husi kolega sira no hanoin barak se haʼu bele kontinua serbí Jeová ho laran-metin ka lae. Amá anima haʼu atu hanoin kona-ba Jeová nia kbiit atu kria fitun sira no atu hanoin-hetan katak Jeová bele uza ninia kbiit atu ajuda haʼu hasoru susar sira. Depois haree tiha kriasaun iha viajen neʼe, ida-neʼe book haʼu atu koñese Jeová diʼak liután no hametin haʼu-nia hakarak atu serbí Jeová.”

14. Oinsá inan-aman bele ajuda sira-nia oan haree Jeová nuʼudar Maromak neʼebé kontente liuhusi kriasaun?

¹⁴ Buat neʼebé Jeová kria hatudu katak Jeová mak kontente no nia hakarak ita atu sente kontente. Sientista sira hatete katak animál sira hatene atu halimar, inklui manu sira no mós ikan. (Job 40:20) Ita-nia oan mós hamnasa bainhira haree animál sira halimar ka lae? Karik sira haree busa-oan duni malu, ka asu-oan sira duni bola. Tempu seluk bainhira Ita haree Ita-nia oan sira hamnasa tanba animál sira-nia hahalok, fó-hanoin sira katak ita serbí Jeová neʼebé kontente.​—1 Tim 1:11.

15. Saida mak bele ajuda inan-aman atu hatene oan sira-nia hanoin? (Provérbios 20:5) (Haree mós foto.)

¹⁵ Dala ruma, inan-aman sente susar atu book oan sira fó sai problema neʼebé  sira hasoru. Se nuneʼe, karik Ita presiza ajuda Ita-nia oan atu fó sai sira-nia hanoin. (Lee Provérbios 20:5.) Inan-aman balu sente katak fasil liu atu halo ida-neʼe bainhira sira haree natureza hamutuk. Tanbasá? Razaun ida mak tanba ladún iha buat barak neʼebé bele dada oan sira no mós inan-aman nia atensaun. Aman ida naran Masahiko iha rai-Taiwán mós temi razaun seluk: “Baibain ami-nia oan sira sente kalma liu bainhira ami saʼe foho ka laʼo iha tasi-ibun. Tan neʼe fasil liu atu koʼalia ho sira no buka-hatene saida mak sira hanoin.” Katya neʼebé temi ohin hatete: “Depois eskola, amá sempre lori haʼu ba jardín neʼebé furak. Iha neʼebá haʼu sente kalma liu no fasil liu atu konta ba nia kona-ba buat neʼebé akontese iha eskola no kona-ba buat neʼebé halo haʼu hanoin barak.”

16. Oinsá família sira bele sente kalma no kontente ho Jeová nia kriasaun?

¹⁶ Bainhira família sira haree Jeová nia kriasaun hamutuk, sira bele sente kalma no sente kontente, neʼe ajuda sira atu hadomi malu liután. Bíblia hatete katak iha “tempu atu hamnasa” no iha “tempu atu haksoit bá-mai”. (Ecle 3:1, 4, nota) Jeová kria fatin furak sira iha mundu atu ita bele halo atividade neʼebé ita gosta. Família barak gosta bá foho ka laʼo halimar iha tasi-ibun. Labarik balu gosta atu halai no halimar iha jardín, haree animál sira ka nani iha tasi no mós iha mota. Ita iha oportunidade barak atu haree natureza no buat oioin neʼebé Jeová kria!

17. Tanbasá inan-aman sira presiza ajuda sira-nia oan atu hafolin Maromak nia kriasaun?

¹⁷ Iha mundu foun, inan-aman no oan sira sei kontente ho Jeová nia kriasaun sira. Iha tempu neʼebá, ita la presiza taʼuk ba animál sira no sira mós sei la taʼuk ita. (Isa 11:6-9) Ita sei iha tempu barak atu haksolok ho Jeová nia kriasaun. (Sal 22:26) Maibé inan-aman sira, keta hein toʼo tempu neʼebá mak foin ajuda Ita-nia oan hafolin kriasaun. Bainhira Ita hanorin Ita-nia oan kona-ba Jeová liuhusi ninia kriasaun, sira sei sente hanesan Liurai David neʼebé dehan: “Oh Jeová, . . . la iha ida mak halo buat neʼebé Ita halo.”​—Sal 86:8.