Skip to content

Skip to table of contents

LISAUN ESTUDU 10

Tanbasá ita presiza hetan batizmu?

Tanbasá ita presiza hetan batizmu?

“Imi ida-idak hetan batizmu.”​—APÓS 2:38.

KNANANUK 34 Laʼo ho laran-metin

IHA LISAUN NEʼE a

1-2. Baibain saida mak akontese kuandu ema hetan batizmu? Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba saida?

 ITA haree ona tempu neʼebé irmaun-irmán sira hetan batizmu ka lae? Sira-nia resposta ba pergunta rua antes atu hetan batizmu hatudu katak sira iha fiar metin. Ita bele haree katak sira-nia família no belun sira sente orgullu tebes. Bainhira sira sai husi bee laran, sira kontente tebes no ema hotu basa-liman. Semana-semana, ema rihun ba rihun mak dedika an ba Jeová no hetan batizmu nuʼudar Testemuña.

2 Oinsá ho Ita? Se Ita hanoin daudaun atu hetan batizmu, neʼe hatudu katak Ita mak ema neʼebé espesiál tebes iha mundu aat neʼe tanba Ita “buka Jeová”. (Sal 14:1, 2) Maski ita mak joven ka idade, lisaun neʼe diʼak ba ita hotu. Ita neʼebé hetan ona batizmu mós presiza hametin liután ita-nia hakarak atu serbí Jeová ba nafatin. Tan neʼe, mai ita koʼalia kona-ba razaun tolu tanbasá ita hakarak serbí Jeová.

ITA HADOMI LIA-LOOS NO HAHALOK LOOS

Satanás hafoʼer Jeová nia naran durante tinan rihun ba rihun no nia kontinua halo ida-neʼe ohin loron (Haree parágrafu 3-4)

3. Tanbasá Jeová nia atan sira hadomi lia-loos no hahalok loos? (Salmo 119:128, 163)

3 Jeová haruka ninia povu atu “hadomi lia-loos”. (Zac 8:19) Jesus husu ninia dixípulu atu buka buat neʼebé loos. (Mt 5:6) Neʼe katak ita presiza iha hakarak atu halo buat neʼebé moos, loos, no diʼak tuir Maromak nia haree. Ita hadomi lia-loos no hahalok loos ka lae? Ami fiar katak Ita halo nuneʼe duni. Ita odi lia-bosok no buat hotu neʼebé sala no aat. (Lee Salmo 119:128, 163.) Ema neʼebé bosok banati-tuir Satanás ukun-naʼin mundu neʼe nian. (João 8:44; 12:31) Satanás nia objetivu ida mak atu hafoʼer Maromak Jeová nia naran neʼebé santu. Kuandu Satanás kontra Maromak iha jardín Eden, nia hahú habelar lia-bosok kona-ba Maromak. Nia koko halo ema fiar katak Jeová mak Ukun-Naʼin neʼebé bosok-teen, hanoin an deʼit no lakohi fó buat diʼak ba ema. (Gén 3:1, 4, 5) Satanás nia lia-bosok neʼe kontinua book ema atu hanoin sala kona-ba Jeová. Bainhira ema hili atu la “hadomi lia-loos”, Satanás bele fó influénsia ba sira atu halo hahalok aat no sala oioin.​—Rom 1:25-31.

4. Oinsá mak Jeová hatudu katak nia mak “Maromak lia-loos nian”? (Haree mós dezeñu.)

4 Jeová mak “Maromak lia-loos nian” no nia hatudu laran-luak hodi hanorin lia-loos ba ema neʼebé hadomi nia. (Sal 31:5) Hodi halo nuneʼe, nia ajuda sira sai livre husi Satanás nia lia-bosok. Jeová hanorin ninia atan sira atu hatudu laran-moos no hahalok loos. Ida-neʼe ajuda sira sente katak sira iha folin no iha dame iha laran. (Prov 13:5, 6) Karik Jeová halo ona buat sira-neʼe ba Ita bainhira Ita estuda Bíblia. Ita aprende ona katak Jeová nia dalan sira mak diʼak liu ba ema hotu no mós ba Ita rasik. (Sal 77:13) Tan neʼe, Ita hakarak halo buat neʼebé loos tuir Maromak nia haree. (Mt 6:33) Ita hakarak defende lia-loos no prova katak buat neʼebé Satanás fó sai kona-ba Jeová mak la loos. Oinsá Ita bele halo ida-neʼe?

5. Oinsá Ita bele hatudu katak Ita apoia buat neʼebé loos?

5 Ita bele halaʼo Ita-nia moris iha dalan neʼebé hatudu ho klaru katak Ita la simu Satanás nia lia-bosok, Ita apoia buat neʼebé loos, Ita hakarak Jeová sai nuʼudar Ita-nia Ukun-Naʼin no mós hakarak halo buat neʼebé nia hatete mak loos. Oinsá Ita bele halo ida-neʼe? Halo orasaun ba Jeová atu dedika an ba nia no tuirmai hatudu sai Ita-nia dedikasaun iha ema seluk nia oin hodi hetan batizmu. Ita-nia domin ba buat neʼebé loos no diʼak iha kbiit boot atu book Ita hetan batizmu.

ITA HADOMI JESUS KRISTU

6. Salmo 45:4 fó sai razaun saida deʼit atu hadomi Jesus Kristu?

6 Tanbasá Ita hadomi Jesus Kristu? Salmo 45:4 fó sai razaun diʼak balu. (Lee.) Jesus hanorin kona-ba lia-loos, hahalok haraik an no hahalok loos ka justisa. Se Ita hadomi lia-loos no justisa, klaru katak Ita mós hadomi Jesus Kristu. Hanoin toʼok kona-ba oinsá Jesus defende lia-loos no hahalok loos ho aten-brani. (João 18:37) Entaun oinsá mak Jesus hanorin Ita atu hatudu haraik an?

7. Ita sente oinsá kona-ba Jesus nia haraik an?

7 Jesus hanorin kona-ba haraik an liuhusi ninia ezemplu. Porezemplu, nia sempre fó glória hotu ba ninia Aman no nunka buka glória ba ninia an rasik. (Mc 10:17, 18; João 5:19) Ita sente oinsá kona-ba Jesus nia haraik an? Neʼe book Ita atu hadomi Jesus no halo tuir nia. Tanbasá Jesus hatudu haraik an? Tanba nia hadomi no banati-tuir ninia Aman neʼebé haraik an. (Sal 18:35; Ebr 1:3) Neʼe book Ita atu hadomi Jesus neʼebé banati-tuir Jeová nia hahalok ho perfeitu.

8. Tanbasá ita hadomi Jesus nuʼudar ita-nia Liurai?

8 Ita hadomi Jesus nuʼudar ita-nia Liurai tanba nia mak Ukun-Naʼin neʼebé diʼak tebes. Jeová treinu ninia Oan-Mane no hili nia atu ukun nuʼudar Liurai. (Isa 50:4, 5) Hanoin mós kona-ba oinsá Jesus hatudu ona domin neʼebé la hanoin an deʼit. (João 13:1) Nuʼudar Ita-nia Liurai, Jesus merese atu hetan Ita-nia domin. Nia esplika katak nia bolu sira neʼebé hadomi nia nuʼudar ninia belun sira no sira hatudu sai sira-nia domin liuhusi halo tuir ninia mandamentu sira. (João 14:15; 15:14, 15) Neʼe mak priviléjiu boot atu bele habelun ho Jeová nia Oan-Mane!

9. Oinsá mak ema Kristaun nia batizmu hanesan ho Kristu nian?

9 Jesus haruka ninia dixípulu atu hetan batizmu. (Mt 28:19, 20) Nia hatudu ezemplu kona-ba neʼe. Iha dalan balu, Jesus nia batizmu la hanesan ho ninia dixípulu sira-nia batizmu. (Haree kaixa “ Oinsá Jesus no ninia dixípulu sira-nia batizmu la hanesan?”) Maibé iha dalan seluk, sira-nia batizmu mak hanesan. Bainhira Jesus hetan batizmu, nia hatudu katak nia fó ninia an atu halo tuir ninia Aman nia hakarak. (Ebr 10:7) Bainhira Kristu nia dixípulu hetan batizmu, sira hatudu iha ema seluk nia oin katak sira dedika an ona ba Jeová. Hahú husi tempu neʼe, buat neʼebé importante liu iha sira-nia moris mak halo tuir Maromak nia hakarak, laʼós sira-nia hakarak. Entaun sira halo tuir sira-nia Naʼi nia ezemplu.

10. Tanbasá Ita hadomi Jesus, no neʼe book Ita atu halo saida?

10 Ita fiar katak Jesus mak Jeová nia Oan-Mane mesak no nia mak Liurai neʼebé Jeová hili atu ukun ita. Ita hatene katak Jesus mak haraik an no nia banati-tuir ninia Aman ho perfeitu. Ita aprende ona katak Jesus fó ai-han ba ema neʼebé hamlaha, fó kmaan ba ema neʼebé laran-kraik no mós kura ema neʼebé moras. (Mt 14:14-21) Ita mós haree ona oinsá nia dirije ninia kongregasaun ohin loron. (Mt 23:10) No Ita hatene katak nuʼudar Liurai ba Maromak nia Ukun, nia mós sei halo buat furak oioin iha futuru. Oinsá Ita bele hatudu katak Ita hadomi nia? Liuhusi halo tuir ninia ezemplu. (João 14:21) Hakat primeiru mak dedika Ita-nia an ba Jeová no hetan batizmu.

ITA HADOMI MAROMAK JEOVÁ

11. Saida mak razaun importante liu atu hetan batizmu?

11 Saida mak razaun importante liu atu hetan batizmu? Jesus fó sai Maromak nia mandamentu neʼebé boot liu hodi dehan: “Imi tenke hadomi Jeová imi-nia Maromak, ho imi-nia laran tomak, ho imi-nia moris tomak, ho imi-nia neon tomak no ho imi-nia kbiit tomak.” (Mc 12:30) Ita hadomi Maromak hanesan neʼe ka lae?

Jeová mak Hun ba buat diʼak hotu neʼebé Ita iha agora no buat neʼebé Ita sei hetan iha futuru (Haree parágrafu 12-13)

12. Tanbasá Ita hadomi Jeová? (Haree mós dezeñu.)

12 Iha razaun oioin atu hadomi Jeová. Porezemplu, Ita komprende ona katak nia mak “hun ba moris” no nia fó “prezente diʼak ida-idak no prezente hotu neʼebé perfeitu”. (Sal 36:9; Tgo 1:17) Buat diʼak hotu neʼebé Ita iha mai husi Ita-nia Maromak neʼebé laran-luak no domin.

13. Tanbasá Jesus nia sakrifísiu mak prezente neʼebé furak tebes?

13 Jesus nia sakrifísiu mak prezente furak ida neʼebé Jeová fó ona ba ita. Tanbasá ita bele dehan nuneʼe? Hanoin toʼok kona-ba Jeová no Jesus nia relasaun diʼak. Jesus hatete: “Aman hadomi haʼu” no nia mós hatete katak nia “hadomi Aman”. (João 10:17; 14:31) Sira iha relasaun neʼebé diʼak tanba sira hamutuk durante tinan millaun ba millaun. (Prov 8:22, 23, 30) Agora hanoin toʼok kona-ba Jeová nia laran-kanek bainhira nia husik ninia Oan-Mane atu hetan terus no mate. Jeová hadomi tebes ema hotu inklui Ita, tan neʼe nia prontu atu fó ninia Oan-Mane nuʼudar sakrifísiu atu nuneʼe Ita no ema seluk bele moris ba nafatin. (João 3:16; Gal 2:20) Neʼe mak razaun boot liu atu hadomi Maromak.

14. Saida mak planu diʼak liu neʼebé Ita bele halo iha Ita-nia moris?

14 Ita-nia domin ba Jeová sai boot liután nuʼudar Ita aprende liután kona-ba nia. Klaru katak Ita hakarak kontinua hakbesik liután ba nia agora no ba nafatin. No Ita bele halo ida-neʼe. Ho laran-diʼak, nia anima Ita atu halo ninia laran haksolok. (Prov 23:15, 16) Ita bele halo nuneʼe liuhusi Ita-nia liafuan no hahalok. Dalan neʼebé Ita halaʼo Ita-nia moris sei hatudu sai katak Ita hadomi tebes Jeová. (1 João 5:3) Neʼe mak planu diʼak liu neʼebé Ita bele halo iha Ita-nia moris.

15. Oinsá atu hatudu sai Ita-nia domin ba Jeová?

15 Oinsá Ita bele hatudu sai Ita-nia domin ba Jeová? Primeiru, halo orasaun espesiál ida hodi dedika Ita-nia an ba Maromak loos mesak deʼit. (Sal 40:8) Tuirmai, hatudu sai Ita-nia dedikasaun iha ema seluk nia oin hodi hetan batizmu. Hanesan temi ona, batizmu mak akontesimentu importante iha Ita-nia moris no lori kontente. Ita komesa uza Ita-nia moris ba Jeová, laʼós ba Ita-nia an rasik. (Rom 14:8; 1 Ped 4:1, 2) Karik Ita sente katak neʼe mak desizaun neʼebé boot, no neʼe loos. Maibé neʼe loke dalan ba Ita atu iha moris neʼebé diʼak liu. Oinsá?

16. Tuir 1 João 2:25, Jeová sei fó kolen saida ba ema neʼebé uza sira-nia moris atu serbí nia?

16 Jeová mak laran-luak tebes. Jeová sempre fó barak liu fali se kompara ho buat neʼebé Ita fó ba nia. (Mc 10:29, 30) Nia sei fó ba Ita moris neʼebé kontente no iha objetivu, maski agora daudaun Ita moris iha mundu neʼebé aat. Depois hetan tiha batizmu, Ita hahú iha relasaun diʼak ho Jeová no Ita bele kontinua serbí Jeová ba nafatin. Domin entre Ita no Ita-nia Aman Jeová sei kontinua sai boot liután. Ita sei moris ba nafatin hanesan ho nia.​—Lee 1 João 2:25.

17. Saida mak Ita bele fó ba Maromak?

17 Bainhira Ita dedika an ba Maromak no hetan batizmu, Ita bele fó buat neʼebé folin-boot ba nia. Nia fó ona buat diʼak hotu neʼebé halo Ita kontente. Atu hatudu agradese, Ita bele fó ba Maromak buat neʼebé nia seidauk iha, neʼe mak Ita-nia laran-metin. (Job 1:8; 41:11; Prov 27:11) Serbí Maromak ho laran-metin mak dalan diʼak liu atu uza Ita-nia moris. Klaru katak, razaun diʼak liu atu hetan batizmu mak tanba Ita hadomi Jeová.

ITA PRONTU ONA ATU HETAN BATIZMU?

18. Ita bele husu pergunta saida deʼit ba Ita-nia an?

18 Entaun, Ita sei hetan batizmu ka lae? Ita rasik mak presiza hatán ba pergunta neʼe. Maibé diʼak mós atu husu ba Ita-nia an: ‘Tanbasá haʼu seidauk hetan batizmu?’ (Após 8:36) Hanoin-hetan razaun tolu atu hetan batizmu. Primeiru, Ita hadomi lia-loos no hahalok loos. Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu hakarak atu moris iha tempu neʼebé ema hotu sei koʼalia no halo buat neʼebé loos ka lae?’ Segundu, Ita hadomi Jesus Kristu. Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu hakarak Maromak nia Oan-Mane sai nuʼudar haʼu-nia Liurai no haʼu hakarak atu halo tuir ninia ezemplu ka lae?’ Terseiru, razaun importante liu mak tanba Ita hadomi Jeová. Husu ba Ita-nia an: ‘Haʼu hakarak halo Jeová nia laran haksolok hodi serbí nia ka lae?’ Se Ita-nia resposta ba pergunta sira-neʼe mak sin, entaun saida mak hanetik Ita atu hetan batizmu?​—Após 16:33.

19. Tanbasá Ita lalika dada an atu hetan batizmu? Konta toʼok ai-knanoik. (João 4:34)

19 Se Ita dada an atu hetan batizmu, hanoin toʼok kona-ba Jesus nia ai-knanoik ida. (Lee João 4:34.) Jesus kompara halo ninia Aman nia hakarak ho ai-han. Tanbasá? Ai-han mak diʼak ba ita. Jesus hatene katak buat hotu neʼebé Jeová husu ita atu halo mak diʼak ba ita. Jeová lakohi ita halo buat ida neʼebé bele lori susar ba ita. Jeová hakarak Ita atu hetan batizmu ka lae? Sin. (Após 2:38) Entaun Ita bele iha konfiansa katak halo tuir mandamentu atu hetan batizmu sei lori benefísiu ba Ita. Ita sei la dada an atu han ai-han neʼebé gostu, loos ka lae? Entaun Ita mós lalika dada an atu hetan batizmu.

20. Iha lisaun tuirmai, ita sei koʼalia kona-ba saida?

20 Tanbasá ema balu seidauk hetan batizmu? Karik sira sente katak sira seidauk prontu. Desizaun importante liu neʼebé Ita halo iha Ita-nia moris mak atu dedika an ba Jeová no hetan batizmu. Entaun Ita presiza hanoin didiʼak desizaun neʼe, no Ita presiza tempu no hakaʼas an atu sai prontu. Maibé se Ita hakarak tebes atu hetan batizmu, saida mak Ita bele halo agora atu prepara? Iha lisaun tuirmai, ita sei hatán ba pergunta neʼe.

KNANANUK 28 Habelun ho Jeová

a Batizmu mak hakat importante ba estudante ida-idak. Saida mak bele book estudante ida atu hetan batizmu? Domin. Maibé domin ba saida no ba sé? Iha lisaun neʼe, ita sei hetan resposta ba pergunta neʼe no mós ita sei aprende kona-ba ita-nia moris sei sai oinsá depois hetan tiha batizmu.