1, 2. Oinsá mak Bíblia fó-hatene nanis kona-ba Jeová nia povu sei aumenta liután?

IHA mundu tomak, iha organizasaun ida neʼebé ema hotu hadomi no serbí Maromak Jeová, ema sira-neʼe mak Testemuña ba Jeová. Maski sira hotu ema sala-naʼin, maibé Jeová uza nafatin ninia espíritu santu hodi dirije sira. Mai ita haree toʼok ezemplu balu neʼebé hatudu katak Jeová haraik daudaun bensaun ba ema sira-neʼe.

² Iha tinan 1914, ema neʼebé adora Jeová uitoan deʼit. Maibé Jeová haraik bensaun ba sira-nia serbisu haklaken. Tan neʼe, iha tinan sira tuirmai ema neʼebé aprende kona-ba lia-loos husi Bíblia mós aumenta toʼo rihun ba rihun no ikusmai sai Jeová nia Testemuña sira. Tuir loloos Jeová fó-hatene nanis ona katak buat sira-neʼe sei akontese, nia dehan: “Ida neʼebé uitoan sei sai rihun ba rihun no buat neʼebé uitoan sei sai nuʼudar nasaun neʼebé forte. Haʼu, Jeová, haʼu rasik mak sei halo neʼe sai lalais liu tuir ninia tempu.” (Isaías [Yesaya] 60:22) Ohin loron ita bele haree profesia neʼe sai loos daudaun. Jeová nia povu iha mundu tomak sai hanesan nasaun boot ida. Se ita haree iha mundu tomak, iha nasaun barak neʼebé sira-nia populasaun mak menus liu fali Testemuña ba Jeová iha mundu tomak.

3. Oinsá mak Maromak nia atan sira hatudu domin?

 ³ Iha loron ikus sira-neʼe, Jeová mós ajuda daudaun ninia povu atu banati-tuir ninia hahalok domin hodi sira bele hametin sira-nia domin ba malu. (1 João 4:8) Tan neʼe Jesus fó mandamentu ba ninia dixípulu hodi dehan: “Haʼu fó ba imi ukun-fuan foun ida, katak imi hadomi malu . . . Ho ida-neʼe mak ema hotu sei hatene katak imi haʼu-nia dixípulu sira, se imi iha domin ba malu.” (João 13:34, 35) Iha hahalok domin importante tebes ba Jeová nia atan sira, liuliu iha tempu neʼebé nasaun sira halo funu ba malu. Porezemplu, iha Funu Mundiál Segundu, ema naʼin millaun 55 mak mate iha funu neʼe, maibé Testemuña ba Jeová la partisipa iha funu neʼe. (Lee Miquéias [Mikha] 4:1, 3. ^[1]) Tan neʼe sira bele sente moos husi “ema hotu nia raan”.—Apóstolu 20:26.

4. Saida mak labele hanetik Jeová nia povu aumenta liután?

⁴ Maski Satanás, “maromak mundu neʼe nian” mak ukun daudaun mundu neʼe, maibé Jeová nia povu kontinua aumenta liután. (2 Korinto 4:4) Satanás mós kontrola daudaun organizasaun polítiku no notísias iha mundu neʼe, no nia koko uza buat sira-neʼe atu hapara serbisu haklaken, maibé la hetan susesu. Nia hatene katak ninia tempu hela uitoan deʼit ona, tan neʼe nia hakaʼas an uza buat oioin atu hapara ita hodi labele adora Jeová.—Apokalipse 12:12.

5. Tanbasá mak dala ruma ema seluk bele hakanek ita-nia laran? (Haree foto iha pájina 23.)

⁵ Maromak nia povu hatene katak importante tebes atu iha domin ba Maromak no maluk sira, tanba Jesus dehan: “‘Ó tenke hadomi Jeová ó-nia Maromak ho ó-nia laran tomak, ho ó-nia moris tomak, no ho ó-nia neon tomak.’ Neʼe mak mandamentu neʼebé boot liu no uluk liu. Ida tuirmai neʼebé hanesan nia mak: ‘Ó tenke hadomi ó-nia maluk hanesan ó-nia an rasik.’” (Mateus 22:35-39) Maibé Bíblia mós hatete katak ita hotu la perfeitu, ita moris mai ema sala-naʼin ona, tanba ita hotu mai husi Adão. (Lee Roma 5:12, 19.) Tan neʼe mak dala ruma ema seluk husi kongregasaun bele koʼalia ka halo buat ruma neʼebé bele hakanek ita. Se ida-neʼe mak akontese, neʼe bele koko ita-nia domin ba Jeová no maluk sira. Entaun, ita sei halo saida iha situasaun neʼe? Husi Bíblia, ita bele haree katak iha tempu uluk mós buat hanesan neʼe akontese ona ba Jeová nia atan sira. Mai ita haree toʼok saida mak ita bele aprende husi istória sira-neʼe.

6. Maski Eli hatene katak ninia oan sira halo buat neʼebé aat, maibé saida mak nia la halo?

⁶ Porezemplu, Eli mak Izraél nia Amlulik Boot ida, no nia iha oan-mane naʼin-rua neʼebé la halo tuir Jeová nia ukun-fuan sira. Bíblia dehan: “Eli nia oan-mane sira mak ema aat tebes, sira la respeitu Jeová.” (1 Samuel 2:12) Maski Eli hatene katak ninia oan sira halo daudaun buat neʼebé aat tebes, maibé nia la fó dixiplina todan ba sira. Tan neʼe Jeová fó kastigu ba Eli ho ninia oan-mane naʼin-rua, no ikusmai Jeová la fó tan Eli nia jerasaun atu serbí nuʼudar amlulik boot. (1 Samuel 3:10-14) Se ita mak moris iha Eli nia tempu no ita hatene katak maski ninia oan sira halo hela buat neʼebé aat tebes, maibé nia husik deʼit, ita sei husik buat sira-neʼe halo ita sidi ka lae? Ita sei husik ita-nia fiar sai fraku toʼo ikusmai lakohi tan atu serbí Jeová ka lae?

7. David halo sala boot saida deʼit, no Jeová halo saida kona-ba situasaun neʼe?

⁷ Ezemplu ida tan mak kona-ba David. Jeová gosta tebes nia tanba nia iha hahalok furak. (1 Samuel 13:13, 14; Apóstolu 13:22) Maibé ikusmai David halo sala ho Batseba no Batseba sai isin-rua. Iha tempu neʼebá Batseba nia laʼen Urias bá funu hela. No David haruka  Urias atu fila uma ba tempu uitoan. David halo hanesan neʼe tanba nia hakarak Urias atu toba ho Batseba hodi ema seluk bele hanoin katak labarik nia aman mak Urias. Maibé Urias lakohi fila ba ninia uma. Tan neʼe David halo fali arranju seluk hodi oho Urias iha funu. Tanba David nia sala sira-neʼe, neʼe lori terus ba David no ninia uma-laran. (2 Samuel 12:9-12) Maibé ikusmai Jeová hatudu laran-sadiʼa no fó perdua ba David. Jeová hatene katak husi laran David mak ema neʼebé iha laran-metin ba nia. (1 Reis [Raja-Raja] 9:4) Se ita mak moris iha tempu neʼebá, ita sente oinsá kona-ba buat neʼebé David halo? Ita sei para deʼit atu la serbí tan Jeová ka lae?

8. (a) Oinsá mak apóstolu Pedro la halo tuir ninia liafuan? (b) Tanbasá mak Jeová hakarak kontinua atu uza Pedro?

⁸ Ezemplu seluk tan mak kona-ba Pedro. Maski Jesus mak hili nia sai nuʼudar apóstolu, maibé dala ruma Pedro mós koʼalia ka halo buat neʼebé sala. Porezemplu, Pedro hatete katak maski ema hotu halai husik Jesus, nia sei la halo hanesan neʼe. (Marcos 14:27-31, 50) Maibé iha tempu neʼebé ema kaer Jesus, ninia apóstolu hotu halai husik nia, inklui mós Pedro. Tuirmai Pedro mós nega Jesus ba dala tolu. (Marcos 14:53, 54, 66-72) Maibé ikusmai Pedro sente triste no arrepende an tebes ba buat neʼebé nia halo. Tan neʼe Jeová fó perdua ba nia no kontinua uza nia nuʼudar apóstolu ida. Se ita mak apóstolu ida iha tempu neʼebá no ita haree buat sira neʼebé apóstolu Pedro halo, ita sei kontinua tau fiar ba Jeová ka lae?

9. Tanbasá mak ita fiar katak Maromak sempre justu?

⁹ Husi ezemplu sira-neʼe ita bele haree katak Jeová nia atan balu halo ona buat neʼebé ladiʼak no hakanek mós ema seluk. Se ida-neʼe mak akontese ohin loron, ita sei halo saida? Ita sei para deʼit hodi la tuir tan reuniaun ka husik ona Jeová ho ninia povu sira ka lae? Ka ita fiar nafatin katak Jeová laran-sadiʼa no nia fó daudaun oportunidade ba ema neʼebé halo sala atu arrepende an? Maibé dala ruma iha duni ema neʼebé halo sala no lakohi arrepende an. Ita tau fiar ba Jeová ka lae katak nia hatene situasaun no nia mós sei halo buat ruma iha tempu neʼebé loos? Porezemplu, karik nia sei hasai ema neʼe husi kongregasaun se presiza. Ita fiar ka  lae katak Jeová sempre halo buat neʼebé loos no justu?

10. Maski Judas Iscariotes no Pedro halo sala, maibé Jesus la halo saida?

¹⁰ Ita bele lee husi Bíblia kona-ba ema barak neʼebé iha laran-metin nafatin ba Jeová maski sira haree ema seluk halo sala. Ezemplu ida mak kona-ba Jesus. Antes atu hili ninia apóstolu naʼin-12, Jesus halo orasaun ba kalan tomak atu husu ajuda husi ninia Aman. Maibé ikusmai husi sira naʼin-12, Judas Iscariotes faʼan Jesus, no Pedro mós nega la koñese Jesus. (Lucas 6:12-16; 22:2-6, 31, 32) Maski apóstolu sira-neʼe halo sala, maibé Jesus la fó sala ba Jeová ka apóstolu sira seluk. Jesus kontinua hakbesik ba ninia Aman no kontinua serbí nia ho laran-metin. Tan neʼe Jeová fó bensaun ba nia hodi halo nia moris hiʼas no ikusmai foti nia sai Liurai ba Maromak nia Ukun iha lalehan.—Mateus 28:7, 18-20.

11. Kona-ba Jeová nia povu, Bíblia fó-hatene nanis kona-ba saida?

¹¹ Jesus nia ezemplu mak diʼak tebes kona-ba laran-metin ba Jeová no ba ninia povu. Tuir loloos ita iha razaun barak atu hatudu ita-nia laran-metin neʼe, tanba se ita haree iha mundu tomak, ita bele haree katak Jeová mak dirije hela ninia povu sira. Porezemplu, Jeová mak ajuda daudaun ninia povu atu bele haklaken iha mundu tomak, no ninia povu mesak deʼit mak bele halaʼo serbisu neʼe. Ninia povu mós iha unidade no ksolok tanba Jeová mak hanorin daudaun sira. Tan neʼe mak Jeová hatete: “Haree bá! Haʼu-nia atan sira sei haklalak ho haksolok tanba kontente iha laran.”—Isaías (Yesaya) 65:14.

12. Ita tenke iha hanoin saida bainhira ema ruma halo sala?

¹² Ema iha Satanás nia mundu halerik no laiha esperansa kona-ba sira-nia futuru. Maibé nuʼudar Jeová nia povu, ita iha ksolok neʼebé kleʼan tanba Jeová mak dirije ita no ajuda ita. Tan neʼe mak la matenek ba ita atu husik Jeová ka husik ninia povu se ita haree ema ida iha kongregasaun koʼalia ka halo buat ruma neʼebé sala. Duké halo nuneʼe, tuir loloos ita tenkesér iha nafatin laran-metin ba Jeová no halo tuir nafatin ninia arranju sira. Neʼe duni, bainhira ema ruma halo sala, ita presiza aprende oinsá atu bele iha hanoin neʼebé loos.

13, 14. (a) Tanbasá mak ita tenke hatudu pasiénsia ba ema seluk? (b) Ita tenke hanoin-hetan nafatin kona-ba promesa saida husi Bíblia?

¹³ Oinsá se iha irmaun ka irmán ida koʼalia ka halo buat ruma neʼebé hakanek ita-nia laran, ita tenke halo saida? Diʼak atu halo tuir Bíblia nia prinsípiu neʼe: “Keta sente an lalais hodi sai hirus, tanba hirus mak buat neʼebé iha ema beik-teen sira-nia laran.” (Eclesiastes [Pengkhotbah] 7:9) Ita tenke komprende katak ita hotu ema sala-naʼin no halo sala beibeik. Tan neʼe dala ruma irmaun-irmán sira mós sei koʼalia ka halo sala. Ladiʼak mós ba ita atu hanoin beibeik kona-ba buat sala neʼebé ita-nia maluk sira halo, selae, karik neʼe bele halo ita serbí Jeová la ho ksolok tan. Perigu liután mak neʼe bele halo ita-nia fiar sai fraku, no ikusmai karik ita sei husik Jeová nia organizasaun. Se ida-neʼe mak akontese ba ita, ita sei lakon ita-nia priviléjiu hodi serbí Jeová no lakon mós ita-nia esperansa atu moris iha mundu foun.

¹⁴ Atu bele iha nafatin ksolok no esperansa kona-ba futuru, ita tenke hanoin nafatin kona-ba Bíblia nia promesa neʼe: “Haree bá! Haʼu sei kria lalehan foun no rai foun, no ema sei la hanoin-hetan tan buat uluk nian, no buat sira-neʼe sei la hela nafatin iha ema nia laran.” (Isaías [Yesaya] 65:17; 2 Pedro 3:13) Tan neʼe, diʼak atu la husik ema seluk nia sala hodi hanetik ita atu simu Jeová nia bensaun iha futuru.

15. Jesus dehan ita tenke halo saida bainhira ema seluk hakanek ita?

 ¹⁵ Ita seidauk tama ba mundu foun, tan neʼe bainhira ema ruma hakanek ita-nia sentimentu, ita tenke hanoin didiʼak kona-ba saida mak Jeová hakarak ita atu halo iha situasaun neʼe. Porezemplu, ita bele hanoin kona-ba Jesus nia liafuan neʼebé dehan: “Se imi fó perdua ba ema neʼebé halo sala hasoru imi, imi-nia Aman iha lalehan mós sei perdua imi. Maibé se imi la fó perdua ba ema neʼebé halo sala hasoru imi, imi-nia Aman mós sei la fó perdua ba imi-nia sala.” No bainhira Pedro husu ba Jesus katak diʼak ka lae atu fó perdua “toʼo dala hitu”, Jesus hatán: “Haʼu hatete ba ó, laʼós toʼo dala hitu, maibé toʼo dala hitunulu-resin-hitu.” Jesus nia liafuan hanorin ita katak ita tenke prontu atu fó perdua ba ema seluk.—Mateus 6:14, 15; 18:21, 22.

16. José hatudu ezemplu diʼak saida?

¹⁶ Ezemplu kona-ba Jacob no Rakel nia oan José bele ajuda ita atu hatene saida mak ita bele halo bainhira ema hakanek ita. Ninia maun-alin naʼin-sanulu seluk laran-moras tebes ba nia tanba sira-nia aman hadomi liu José. Neʼe halo sira odi José no faʼan nia ba ema husi rai seluk atu sai nuʼudar atan ida iha rai-Ejitu. Maibé liutiha tinan balu, liurai Ejitu fó José pozisaun segundu ba nia iha rai-Ejitu tomak tanba José halo serbisu neʼebé diʼak tebes. Liutiha tempu uitoan, tanba rai-hamlaha, José nia maun-alin sira bá Ejitu atu hola hahán. Bainhira sira bá hasoru nia, sira la koñese katak nia mak José, maibé nia koñese sira. Maski uluk sira trata José aat tebes, maibé José la selu fali aat ba sira. Nia koko deʼit sira atu haree sira arrepende an ona ka seidauk. Kuandu José haree katak sira arrepende an ona, nia fó-hatene ba sira katak nia mak José, tuirmai nia fó anima ba sira hodi dehan: “Keta taʼuk. Haʼu sei nafatin fó ai-han ba imi no imi-nia oan sira.”—Gênesis (Kejadian) 50:21.

17. Ita hakarak halo saida se iha ema ruma hakanek ita?

¹⁷ Tanba ita hotu sala-naʼin, karik ita mós bele hakanek ema seluk. Se ita mak hatene katak ita hakanek duni ema seluk, diʼak atu halo tuir Bíblia nia konsellu sira. Husu ema neʼe atu fó perdua ba ita, no hakaʼas an atu hadame malu fali ho nia. (Lee Mateus 5:23, 24.) Bainhira ema fó perdua ba ita-nia sala, neʼe halo ita sente kontente. Tan neʼe diʼak mós atu fó perdua ba ema seluk. Koloso 3:13 dehan: “Kontinua hatudu pasiénsia ba malu no fó perdua ba malu ho laran tomak maski ema halo buat ruma hasoru imi. Nuʼudar Jeová fó perdua ba imi ho laran tomak, imi mós tenke halo nuneʼe.” Se ita mak hadomi duni ita-nia irmaun no irmán sira, ita la bele sai hirus nafatin ba buat neʼebé uluk sira halo ba ita, loos ka lae? (1 Korinto 13:5) Se ita mak fó perdua ba ema seluk, Jeová mós sei fó perdua ba ita. Neʼe duni, se iha ema ruma mak hakanek ita, diʼak atu halo tuir ita-nia Aman Jeová nia ezemplu hodi hatudu laran-sadiʼa ba sira hanesan Jeová hatudu ona mai ita.—Lee Salmo (Mazmur) 103:12-14. ^[2]